2012. január 13. péntek Kategória: Interjú Tags: ,  

Interjú Juhász Attilával az IMF-hitel szükségességéről a Magyar Online-on.

A politikai elemző szerint vélhetően a következő hónapokban, a tavasz közepéig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövetkezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van az IMF-fel történő megállapodásra.

Miért van szüksége Magyarországnak az IMF/EU pénzére?

Az elmúlt időszakban részben a felerősödő európai adósságválság, részben a magyar gazdaság rossz fundamentumai – például a magas államadósság, az alacsony növekedés – részben pedig a kormány elhibázott és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt jelentősen megnehezült a magyar államadósság finanszírozása. Több esetben nem sikerült értékesíteni állampapírokat egy-egy aukción, amikor pedig mégis eredményes volt, akkor nagyon magas, tíz százalék körüli hozamokkal lehetett csak eladni a papírokat. Az remélhető az IMF megállapodástól, hogy a hitelcsomag jelentette védőháló önmagában annyival csökkenti a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat, hogy újra reális áron, hosszú távon is fenntartható módon lehet majd finanszírozni a magyar államadósságot a piacról.

Mennyi pénzre van szükségünk?

A kormány egyértelművé tette, hogy a hitel létrejötte esetén is a piacról kívánja finanszírozni magát, így a hitel összege inkább az együttműködés időtartalmáról és nem a „baj mértékéről” árul majd el információkat. Az IMF általában 1-2 éves programokban gondolkodik, mely esetben Magyarország számára 5-10 milliárd eurós összeg lehet a reális, de többször felmerült egy ennél hosszabb, dupla akkora keretösszeggel járó megállapodás lehetősége.

Más forrásból tudunk-e ennyi pénzt szerezni – milyen feltételekkel kaphatnánk?

A kormány ilyen irányú próbálkozásai csődöt mondtak az elmúlt egy évben: sem a sokat emlegetett kínai, sem a közel-keleti források nem jelentek meg jelentős mértékben az államkötvény-piacon, amikor problémássá vált a magyar államadósság finanszírozása. A jelen helyzet alapján tehát egyértelmű, hogy a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint hogy a piacról finanszírozza magát, melyben jelentős segítséget jelenthet az IMF-hitel, de összességében az a legfontosabb, hogy a gazdaságpolitika a befektetők számára hiteles és támogatható legyen.

Mennyi idő áll a rendelkezésünkre ennek az összegnek a megszerzésére?

Vélhetően a következő hónapokban, a tavasz közepéig még a jelenlegi helyzetben sem jelent valós kockázatot a fizetésképtelenség bekövetkezése, de a problémamentes működés fenntartásához még az első félévben szükség van a megállapodásra.

Tényezők vagyunk-e a világ számára, a világ szempontjából opció-e, hogy ne legyen megállapodás Magyarországgal?

Egyfajta gyáva nyúl játék zajlik Magyarország és a nemzetközi szervezetek között: jelenleg már teljesen szembemegy egymással a két fél, és az a kérdés, hogy ki rántja el előbb a kormányt. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a magyar kormány előbb lesz kénytelen félrerántani a kormányt, hiszen jóval többet kockáztat. Az Európai Unió számára ma ebben a csatában fontosabb, hogy története legnagyobb válsága során is erőt tudjon felmutatni, valamint, hogy megállítsa a – politikai szinten népszerű, gazdasági szinten fenntarthatatlan – unortodox megoldások elterjedését.

Mi történik, ha nem sikerül az IMF/EU pénzét megkapnia hazánknak? Rajtunk kívül veszélyeztet-e ez más államokat is?

Az IMF hitele nélkül hosszabb távon lehetetlenné válhat az állam finanszírozhatóságának fenntartása. Ugyanakkor amennyiben nem jön létre a hitelmegállapodás, az egyben azt is jelenti, hogy a kormány és az Unió közötti viszony végletesen megromlik: ebben az esetben nem kizárható, hogy a nemzetközi elvárásokkal nem foglalkozva újabb unortodox lépésekkel – például a jegybanki valutatartalék felhasználása – jut ideiglenes forrásokhoz az ország. Ezek azonban kizárólag ideiglenes megoldást jelenhetnek, Magyarország számára ma valójában nincs alternatívája a megegyezésnek.

Az interjú itt olvasható.