Author Archives: Political Capital

A vártnál kisebb súlyt kapott a Mol-ügy a horvát választási kampányban: a kormánynak nem sikerült a magyar vállalat tulajdonrészét törvényi szinten korlátoznia, így a probléma megoldását már inkább a következő kabinetre hárítaná. Az ideiglenesen előállt patthelyzet ugyanakkor csak vihar előtti csend, biztosra vehető, hogy a Mol-nak a választásokat követően, a vesztegetési gyanú miatt indított ügyészségi vizsgálat előrehaladtával kemény küzdelmet kell majd folytatnia érdekeltségei megvédéséért. A kormányváltást követően azonnal politikai és jogi támadások várhatók a Mol horvátországi érdekeltségei ellen.

Ex-Lex INA

A horvát választási kampányban a Mol-ügy eddig a vártnál kisebb súlyt kapott. Ennek részben az az oka, hogy a nagy és esélyes pártok között nincs jelentős véleménykülönbség a témában: a HDZ és az SDP is zászlajára tűzte az INA védelmét. Másrészt valamilyen szinten minden nagy párt belekeveredett a Mol vélt vagy valós horvátországi

ügyleteibe. A HDZ folyamatosan azzal vág vissza a pártot ért korrupciós vádakra, hogy amíg az SDP volt hatalmon, az akkori kormány áron alul adta el a Mol-nak az INA 25 százalékos résztulajdonát. Harmadrészt a kampány legfontosabb témája a HDZ-hez kapcsolható különböző jelentős pénzügyi alapok ügye, amibe egyre inkább belekeveredik a jelenlegi miniszterelnök Jadranka Kosor is: a vádak szerint a kormánypárt az ezekbe befolyó tisztázatlan pénzekből finanszírozta kampányait. A Molt közvetetten ebbe az ügybe is belekeverték, amikor Sanader azzal védekezett, hogy minden plusz pénz az ő idejében is ebbe a kasszába folyt, így arról a párt minden vezetőjének tudomása volt.

Az „eseménytelenség” legfontosabb oka azonban az, hogy patthelyzet alakult ki a Mol-INA viszonyt illetően. Korábbi prognózisunknak megfelelően a Mol-Sanader állítólagos vesztegetési botrány kirobbanását követően a HDZ-kormány célja egy olyan törvényjavaslat bevezetése volt, amely a nem állami befektetőnek nem engedett volna ötven százaléknál nagyobb részesedést az INA-ban. Ennek elfogadása esetén a kormány könnyen mondhatná, hogy megvédte a nemzeti olajtársaságot a külföldi befolyástól, azonban nem űzte volna el az nélkülözhetetlen befektetéseket végrehajtó magyar tulajdonost.

A csatlakozási tárgyalásokat nyáron lezáró ország azonban nem akart egyből súlyos konfliktusba kerülni az Európai Unióval, így kikérték Brüsszel véleményét. Az EU pedig egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen jellegű törvény gátolná a tőke szabad áramlását és így nem egyeztethető össze az Európai Unió alapelveivel. A HDZ vezette kormány ezzel elveszítette az egyetlen eszközét, amivel részben a maga javára tudta volna fordítani a botrányt: a Mol-INA ügy már biztosan nem lesz a Sanader-korszakkal szembeszálló, a korrupcióval leszámoló kormánypárt szimbolikus témája. Az elmúlt hetekben a kormány éppen ezért már halogatta az ügyet, annak megoldását láthatóan inkább a következő kabinetre kívánja hárítani.

Vihar előtti csend

A tulajdonosi struktúrát szabályozni kívánó törvény elbukása után egyelőre a HANFA – horvát pénzügyi felügyelet – tart fent egy rövidtávon minden politikai szereplő számára elfogadhatónak tűnő patthelyzetet. A Mol ugyanis az idei év elején nyilvános ajánlattétel útján próbált többséget szerezni az INA-ban. Az akció azonban sikertelen volt, a horvát nyugdíjalapok valamint néhány „titokzatos” külföldi befektető ráígért a MOL ajánlatára. A HANFA nem sokkal ezután megtiltotta az INA részvények kereskedését a zágrábi tőzsdén és piaci manipuláció vádjával eljárást kezdeményezett a Mol helyi vezetői ellen, mert feltételezésük szerint a külföldi befektetők mögött valójában szintén a Mol állt. Ez azért is lehet kockázatos a magyar vállalat számára, mert a felügyelet konkrétan megnevezte Áldott Zoltánt az INA Mol által kinevezett vezetőjét, így Hernádi mellett a második ember is a támadások kereszttüzébe került. A tilalom azóta is tart, és várhatóan még jó ideig fenn fog maradni. A Mol éppen ezért nem tud többséget szerezni az INA-ban, így a horvátországi pártokon nincs nyomás az azonnali cselekvés érdekében.

A Mol azonban továbbra sem lehet nyugodt a horvátországi helyzetét illetően: továbbra is az a kérdés, hogy mennyire súlyos veszteségeket szenved majd el a korrupciós botrány kirobbanásának következtében. A cég számára a helyzet egyetlen, hosszútávon megnyugtató megoldása az lenne, ha meg tudná szerezni az INA 51 százalékát. Ebben az esetben ugyanis a menedzsmentjogokat garantáló 2009-es megállapodás felmondása sem járna komolyabb negatív következményekkel. Ugyanakkor részben a botrány miatt minden politikai erő elkötelezte magát az INA megvédése mellett. Egyértelmű tehát, hogy a horvát kormány mindent megtesz majd a Mol-többség megakadályozása érdekében. Természetesen ennek sikere nem vehető biztosra, de ez felértékelte a magyar vállalat számára a menedzsmentjogokat a jelenlegi helyzetben is garantáló 2009-es megállapodást. Azt a megállapodást, amit leginkább veszélybe sodorhat a vesztegetési botrány.

Ez utóbbi vonatkozásban felgyorsulni látszanak az események: az USKOK – az antikorrupciós nyomozóhivatal – egyre inkább erre az estre akarja felépíteni a Sanaderrel szembeni vádakat, ami komoly katalizátor lehet. Egyelőre azonban minden, az ügyben meggyanúsított szereplő – mind Sanader és a hozzá köthető politikusok, mind a Mol képviselői – egyértelműen visszautasították a vádakat, de ezzel párhuzamosan sorra kerülnek nyilvánosságra nem perdöntő, de a közvélemény befolyásolására mindenféleképpen alkalmas, és meglehetősen zavaros “tények”, mint például a Sanader és Hernádi tárgyalásáról készült biztonsági kamerás felvétel. Az USKOK által egyre hangsúlyosabban képviselt gyanúsítás nyilvánvalóan önmagában is ártalmas a Mol-ra nézve, de a fő kockázatot az jelenti, hogy ez az ügylet jelenthet jogalapot a menedzsmentjogokat garantáló szerződés felmondására. Ha tehát a magyar vállalat nem tudja megvédeni magát a horvátországi vádakkal szemben, az nem csak Hernádi Zsolt pozícióját, de az egész horvátországi együttműködést veszélybe sodorhatja.

Új kormány, régi helyzet

A helyzet valódi rendezésére csak a decemberi választások után kerülhet sor, és a Molnak nagy valószínűséggel már egy teljesen más összetételű kormánnyal kell majd kiegyeznie. Az esélyek ugyanis nem változtak jelentős mértékben az utolsó hetekben, a kutatások az SDP egyértelmű, és viszonylag nagyarányú győzelmét vetítik előre. Az augusztus óta készült előrejelzések szerint a HDZ a voksok 19-20 százalékára számíthat, míg a győzelemre esélyes SDP vezette baloldali „kukurikú” koalíció mögött a választók 35-37 százaléka áll majd. Mindez azért jelenhet nehézséget a magyar fél számára, mert a Fidesz hagyományosan a jobboldali HDZ-vel ápolt szoros kapcsolatot az elmúlt években, ráadásul az új kormány vélhetően sokkal kevésbé érzi majd magát lekötelezve a csatlakozási tárgyalások során nyújtott magyar diplomáciai segítségért. A kormányváltás tehát bizonyosan nehezebb tárgyalásokat vetít előre.

A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy az ellenzék álláspontja sem egyértelmű a kérdésben: az SDP ugyan ellenzi, hogy a Mol többségi tulajdont szerezzen az INA-ban, viszont nem támogatja a Lex INA-t sem jelenlegi formájában. A párt elsősorban azt hangsúlyozza, hogy meg kell változtatni a Mol számára menedzsmentjogokat garantáló szerződést, de nem kívánják felülvizsgálni a részvények arányát meghatározó szerződést. Ígéretük szerint a kormányváltást követően harminc napon belül összhangba hozzák a megállapodást a horvát jogrenddel, és felmondják a Mol számára előnyős gázmegállapodást, mely szerint a veszteséges üzletágat átveszi a horvát állam.

A jelenlegi helyzetben tehát úgy tűnik, hogy a kormányváltást követően azonnal támadások érhetik a Mol horvátországi érdekeltségeit. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a magyar vállalat több szinten is veszít majd a 2009-es megállapodás garantálta jogosítványokból, és vélhetően nem tud majd abszolút többséget szerezni az INA-ban. Ugyanakkor a horvát olajcégnek továbbra is szüksége van a Mol befektetéseire, így a magyar vállalat megtarthatja jelenlegi részvénypakettjét, és a korábbiaknál ugyan szűkebb jogosítványokkal és kedvezőtlenebb feltételekkel, de tovább irányíthatja a horvát olajcéget.