A média és a politika új viszonya Magyarországon

2017-10-11

Vezetői összefoglaló

  • Az újságírás világszerte hatalmas kihívássokkal néz szembe. A közösségi médiaóriások, a Google és a Facebook, egyre inkább átveszik a hagyományos kiadók szerepét, és közvetlenebb kapcsolatot teremtenek az olvasókkal és az olvasók között, újfajta versenyhelyzetet teremtve a hagyományos sajtóval szemben. Magyarország esetében a YouGov felmérése alapján a válaszadók 68%-a használja hírforrásként a közösségi oldalakat, ez az arány a tévék esetében 74%, rádióknál 24%, a nyomtatott sajtónál pedig 20%. A közösségi oldalak elsődleges hírforrásként való előretörése abból a szempontból is problematikus, hogy ezek az oldalak az álhírek elsődleges forrásai és terjedési platformjai.
  • A humán erőforrás automatizált szereplőkkel való helyettesítése már az újságírást is elérte; egyre több esetben alkalmaznak algoritmusokat szerkesztők helyett. Részben ennek eredményeképpen, de leginkább profittermelési okokból népszerűek a „clickbait” hírek az online orgánumok körében. Ez a tendencia nagyban hozzájárul az ál- és féligaz hírek terjedéséhez. Az átalakult online információs tér létrehozta továbbá a „visszhangkamra” („echo chamber”) jelenséget, ami a közösségi média legnagyobb paradoxona, hiszen úgy teremt közösséget, hogy közben izolál és elidegenít.
  • Vitatott kérdés, hogy jogi elszámoltathatóság szempontjából minek számítanak a közösségi platformok: médiaorgánumoknak, azaz tartalomszolgáltatóknak, vagy tech cégeknek? A kérdés fontossága abban rejlik, hogy a gigantikus platformok, amelyek bizonyíthatóan elsődleges hírforrások egyre több országban, szabályozatlan felületek maradnak, így vélt jogsértés esetén csak minimális elszámoltatásra van lehetőség.
  • A végtelen mennyiségű, bárki számára elérhető tartalom és az új típusú hírterjesztés az újságírással szembeni bizalmi krízishez vezetett. A Reuters 2017-es jelentése[3] szerint ez különösen igaz azokra az országokra, ahol nagyfokú a politikai polarizáció, mint például az USA, Olaszország vagy Magyarország.
  • Az online információs közegben, ahol a hisztériakeltő címek segítik hozzá az újságírókat munkájuk megtartásához, könnyű dolga van a populista politikusoknak. A tények egyre kevésbé fontosak, a figyelem inkább a szenzációhajhász, érzelmekre alapozó hírekre irányul. Ennek eredményeképpen az árnyalt és megalapozott vélemények tere teljesen leszűkült, ami egy olyan politikai kommunikációs környezetet teremt, amely nem szükségszerűen válik azonnal populistává, de elősegíti a populista üzenetek hatékony terjedését.
  • Magyarország esetében a sajtó kormány által gyarmatosított jellege, a politikai polarizáció és a politikai vezetés orosz kapcsolatai egy olyan helyzetet eredményeznek, amelyben az álhírek nem kényszerülnek alacsony elérésű online platformokra, hanem egyenesen a közmédián keresztül jutnak el az állampolgárokhoz. A populista-nacionalista politikai kommunikációs közegben az álhírek a hatalom eszközekei abban, hogy egyszerűbben formálhassák át a politikai rendszert az illiberalizmus és tekintélyelvűség szellemiségében.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695