A Jobbik válsága – Szélsőjobbmonitor, 2018. május

2018-06-18

Fő pontok

  • Májusban az európai új jobboldalhoz és az amerikai alt-righthoz köthető, nemzetközileg is ismert személyiségek tartottak előadást Budapesten. Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója kormányzati rendezvényen szerepelt, Milo Yiannopoulos és Götz Kubitschek pedig Schmidt Mária alapítványának meghívására érkezett Magyarországra.
  • A Jobbik májusi aktivitását a belső konfliktusok határozták meg. A pártelnökválasztást követően egyértelműen különvált a Toroczkai-féle irányvonal az új pártvezetéstől.
  • A kormánypárt meglátta a politikai lehetőséget a Jobbik belharcában, így a Fidesz-közeli média továbbra is mindent megtett, hogy egyértelmű pártszakadásként tálalja az ügyet, és más ellenzéki politikusokhoz képest kiemelkedő megjelenési lehetőséget biztosítottak Toroczkainak a közmédiában. Lejárató kampányt Sneider Tamás (és fiai) ellen indítottak, ám ezek közel sem érték el a Vona Gábor elleni korábbi médiakampány intenzitását. A többi ellenzéki párt nem foglalt nyilvánosan állást a Jobbik belharcával kapcsolatban.
  • Bár a Toroczkai-féle szárny egyértelműen előtérbe került, a Jobbikhoz köthető szélsőséges megnyilvánulások mennyisége nem nőtt számottevően a választások előtti alacsony számhoz képest. A néhány szélsőséges kinyilatkoztatás továbbra is leginkább Toroczkaihoz köthető.
  • A szélsőjobboldali szervezetek aktivitása folyamatos volt májusban. A Magyar Önvédelmi Mozgalom csaknem 100 fővel növelte Facebook követőik számát (5277-től 5375-re nőtt), míg az Identitás Generáció esetében ez a szám 11 110-ről 11 144-re emelkedett. Érdekes színfolt volt a hónapban a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom videójának megjelenése. A videó rekord sebességgel terjedt, már több, mint 500 000-en látták, ám a visszhangja inkább negatív volt, mint pozitív.
  • Az Identitás Generációt kivéve, szélsőjobboldali mozgalmak fő célpontja a cigányság volt a vizsgált hónap során. Az Identitás Generáció a migrációt tekintette a legnagyobb veszélyforrásnak. Azt, hogy az MÖM, a Betyársereg, az Erő és Elszántság, valamint a HVIM kevéssé foglalkozik a „migráns-kérdéssel” indokolhatja a kormány aktív bevándorlás-ellenes politikája, amely mellett nehéz lenne érvényesülni a szélsőjobboldali szervezeteknek.
  • A Jobbik szakadásközeli helyzetéről nem nyilatkoztak a mozgalmak. 

Budapesten jártak az alt-right és új jobboldal nemzetközi sztárjai

Május folyamán, részben kormányzati szervezésben Budapestre érkezett az alt-right és új jobboldal néhány nemzetközileg ismert személyisége. Eredetileg kormányzati konferencián tartott volna előadást Steve Bannon mellett Milo Yiannopoulos és Götz Kubitschek, de vélhetően politika nyomásra, az utóbbi kettő végül egy külön rendezvényen szólalt fel. Így csak Trump „kegyvesztett” főtanácsadója, illetve a Breitbart News alt-right portál korábbi igazgatója szólalt fel a hivatalosan a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Eötvös József-előadások sorozatának keretében, előadásának hivatalos címe ’Trump „Amerika az első” – politikája és hatása Közép-Európára’ volt. Bannon az elvárásoknak megfelelően udvarolt kicsit Orbán Viktornak, azt mondta róla, Trump előtt volt Trump, igaz, ezt pár nappal korábban a svájci Christoph Blocherről is elmondta. Bannon szerint Orbán politikájának célja Európa biztonságának és keresztény identitásának megőrzése, aminek mindenen felüli fontosságát a korrupt, nyugtai elit politikusai még nem ismerték fel. Megismételte azt, a kormányzat által is előszeretettel hangoztatott meglátást, hogy a konzervatív jobboldalnak a baloldali médiával kell harcolnia valódi ellenzék hiányában. Ezen túl azonban, előadásának címével ellentétesen kevés szót ejtett a régióról, és leginkább a Közel-Kelet stabilitásáról, valamint Kína, Irán, illetve Törökország kapcsolatának hatásáról beszélt a globális stabilitásra. Érdekes megjegyezni, Bannon kimondottan kritikusan szólalt fel Kínával és Törökországgal kapcsolatban is, pedig az Orbán-kormányzat mindkét országgal próbál gazdasági és politikai érdelemben is szoros kapcsolatot kiépíteni. A három említett személy budapesti előadásai közül Bannoné volt a legkevésbé szélsőséges tartalmú.

Milo Yiannopoulos, az alt-right egyik legismertebb „megmondóembere” a Bálnában tartotta meg előadását „Veszélyek és esélyek a XXI. Században” címmel. Bannonnál jóval durvább megjegyzésekkel kritizálta a nyugati politikai elitet azért, mert a menekültválság során „több millió” muzulmánt befogadtak. Yiannopoulos szerint a teljes civilizációra az iszlám jelenti a legnagyobb veszélyt, és nem is annak a radikális, terrorista eszközöket használó oldala, hanem a mainstream iszlám, hiszen ezáltal szűnhetnek meg a keresztény többségű társadalmak. Kritizálta ő is a baloldali sajtót, szerinte róla és Magyarországról is folyamatosan hazudnak, mert félnek tőlük a hitük miatt. A migránsokkal kapcsolatban azt mondta, nem lehet kedvesnek lenni velük, hanem háborúzni kell ellenük, a kvótákról pedig azt, hogy a magyaroknak nincs semmiféle kötelezettsége a migránsok befogadására. Méltatta Orbánt, hogy bátran harcol Soros György ellen, akit Yiannopoulos beszédében az ördögnek nevezett, a politikai korrektségre pedig rákos daganatként hivatkozott. 

Götz Kubitschek, a német új jobb egyik legismertebb gondolkodója, illetve az Afd ideológiáját is jelentősen meghatározó személyisége a Terror Házában tartott előadást „Széttépett Ország” címmel. Ezen az előadáson kormánypárti politikusok már nem jelentek meg, Schmitt Mária azonban szervezőként természetesen ott volt. Az előadás témája főleg Németország volt, Kubitschek szerint a németek évekig aktívan destabilizálták Európát azzal, hogy más országokból származó szakemberek érkeztek az országba, ami ugyan a németeknek pozitív hatású volt, ám ezeknek a személyeknek a hiánya komoly problémát okozott a hazájukban. Szerinte most Németország is megtapasztalja a bevándorlás negatív oldalát, hiszen a menekültválságnak köszönhetően „alkalmatlan, semmire nem jó tömeg” érkezett az országban. Ennek kapcsán élesen bírálta a Merkel által képviselt befogadó politikát, szerinte ez egyértelműen Merkel alkalmatlanságát bizonyítja az ország vezetésére. Elmondása szerint ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak Európában, a közeljövőben oda fognak jutni az országok, hogy "zárt közösségekben, óvóhelyeken élnek a globalizáció és a bevándorlás nyertesei, a gazdagok, a körülöttük lévő világot pedig disztópia, az anarchia, a törzsi törvénykezés és a háború fogja jellemezni".

A Jobbik belső válsága

Azt követően, hogy Vona Gábor tartotta magát ígéretéhez, és lemondott a pártelnöki tisztségéről az országgyűlési választás után, egyértelmű volt, hogy új vezetőséget kell választania a pártnak. Már a választásokat megelőzően várható volt, hogy a Toroczkai László ásotthalmi polgármester által képviselt, radikális-szélsőséges arculatát megőrző irányvonallal konfrontációba fognak kerülni a néppártosodás folytatását támogató vezetők. Bár a párt választási eredményét egyik jobbikos sem nevezte győzelemnek, Toroczkai volt az egyetlen prominens politikus, aki egyértelmű bukásként hivatkozott rá, amit a néppártosodás kudarcaként értelmezett. Részben Toroczkai kiszorítására is döntöttek úgy, hogy a pártot egy elnök-elnökhelyettes pár fogja vezetni, és a választáson is csak párban indulhatnak el – sokan arra számítottak, nem lesz, aki Toroczkai párjaként elindulna. A hónap elején azonban kiderült, Dúró Dóra fog indulni vele elnökhelyettes-jelöltként. Ugyan Dúró korábban – a párt tagjainak nagyrészéhez hasonlóan – a radikálisabb vonalhoz tartozott, Vona politikai fordulatát követően egyértelműen beállt a centralizáló-néppárti irány mögé, sőt, a néppártosodás egyik legjelentősebb arca lett. Maga Dúró is úgy kommunikálta döntését, hogy Toroczkaival ketten alkotnának egyensúlyt, elnökjelöltként ő képviselhetné az urbánusabb és „modernebb”, parlamenti munkára fókuszáló szemléletet Toroczkai vidéki és „mozgalmi” tevékenysége mellett.

A Sneider-Gyöngyösi vonal dominanciája a pártban azonban egyértelműnek tűnt az elnökválasztás előtt, különösen azt követően, hogy Gyöngyösi a párt frakcióvezetője lett, Sneider pedig ismét az országgyűlés alelnöke, tovább erősítve párton belüli pozíciójukat. Fontos megjegyezni, hogy a párt két parlamenti bizottsági elnöke, Mirkóczki Ádám és Z. Kárpát Dániel is a néppárti irányt, ezáltal a Sneider-Gyöngyösi vezetést támogatták. A párt prominens, országosan is ismert politikusai közül az elnökválasztást megelőzően csak a korábban Vona által marginalizált Novák Előd állt ki egyértelműen a Toroczkai-Dúró vezetés mellett (ő alelnöki posztért is akart volna indulni, ám végül meggondolta magát), a többiek, akik részben kritikusan álltak a néppárti tendenciához – mint Volner János vagy Szávay István – nem foglaltak állást egyikük mellett sem, Volner például alelnöki posztért indult (ezt meg is szerezte).

Az elnökválasztást megelőzően a párt nagy erőkkel próbálta azt kommunikálni, hogy a néppárti irány folytatása nem kétséges – korábban még Toroczkai is úgy nyilatkozott, hogy ő is a néppártiság legerősebb képviselője -, a két páros között nem ideologikus, hanem döntően szervezeti kérdésekben voltak nézeteltérések – itt leginkább a „mozgalmi-jellegre” gondolva. Toroczkaiék fő üzenete volt, hogy a párt elveszítette valódi jellegét, megtagadta a fő bázisát, hogy baloldali szavazókat tudjon megszólítani, és a média elvárásának megfelelően politizált. Ezzel szemben szerinte vissza kell térni a Jobbik eredeti eszmeiségéhez, a mozgalmi munkára és az alulról felfelé szerveződő politikához, amiben nagyobb szerepet kell biztosítani az egyszerű párttagoknak, és újra markáns, egyértelmű nemzeti arculatot kell kiépíteni. Gyöngyösi ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a professzionális politizálás és magasabb szintű intézményesülés nem zárja ki azt, hogy megmaradjon a mozgalmi jelleg, sőt, fontos, hogy a Fidesz ellen utcai és mozgalmi eszközökkel is fellépjenek. 

Tisztújítás

Május 12-én a várható eredmény valósult meg, hiszen a kongresszus Sneider Tamást választotta meg a párt elnökévé, azonban az már meglepőbb fordulat volt, hogy Toroczkai alig 50 szavazattal maradt alul – a végeredmény szerint 54%-46% lett a szavazatok aránya a két jelölt között. A jelentős arányú támogatást Toroczkai egyértelmű bizonyítékként kezelte arról, hogy a párton belül is sokan támogatják elképzeléseit, illetve hatalmi pozíció közelébe is juthat. Sneiderék ezzel szemben azt kommunikálták, ez egy demokratikus elnökválasztás volt, az eredmény pedig egyértelműen a néppárti vonal győzelmét jelenti. Érezhetően azzal számoltak még ekkor, hogy Toroczkai vereségét beismerve visszatér a perifériája, nekik pedig nem kell jelentősebb energiákat rá fordítani. Ezért az elnökválasztást követően Sneider és Gyöngyösi saját arculatuk kiépítésére, illetve a Jobbik következő négy éves ellenzéki munkájának fő irányvonalainak kijelölésre és meghatározására kezdtek fókuszálni. Bár ezekkel később részletesebben is foglalkozunk, a fő irányvonal a „szociálisan érzékeny nemzeti néppárt” lett, amiben a Fidesz hazug viselkedésével szemben ők valóban a keresztény érdekeket helyeznék középpontba úgy, hogy közben minden magyar embert képviseljenek. Ezt olyan felállásban kívánnák megvalósítani, ahol Sneider a párt ideologikus és mozgalmi vonalát, míg Gyöngyösi a külpolitika-orientáltságú szakpolitikát képviselné, egymást harmonikusan kiegészítve.

Toroczkai médiaturnéja

Ezzel szemben Toroczkai pár nappal az elnökválasztást követően megjelent az Echo TV-ben, és gyakorlatilag vázolta a hónap hátralévő részét meghatározó belharc elemeit. Elmondta, bár nem történt csalás, előnytelenek voltak a feltételek az elnökválasztáson, hiszen előtte lejárató kampányt folytattak ellene a „balliberális” médiában turnézva, illetve a kongresszusi ülésen nem engedték neki, hogy megfelelően elmondhassa mondandóját. Elmondta, ő az elmúlt években „elképesztően fegyelmezett katona volt”, és nem kritizálta nyilvánosan a pártot, pedig sok döntéssel nem értett egyet, most viszont úgy érzi, ezt nem tudja tovább csinálni. Már ekkor bejelentette, hogy bár a pártból nem kíván kiválni, a Jobbikon belül egy önálló platformot hozna létre a saját álláspontjainak, és a Jobbik „eredeti” mentalitásának képviseletére.

Az ezt követő napokban Toroczkai aktív támadást indított, amire az új jobbikos vezetés eleinte nem reagált, próbálták izolálni az ügyet. Toroczkai, gyakran a közmédiában megjelenve osztotta ki keményen Vonát, Gyöngyösit, Sneidert, de még a volt fideszes, független Márki-Zay Pétert is, mondván, ők mind „megélhetési”, opportunista politikusok valódi értékrend és meggyőződés nélkül. Többször elhangzott tőle, hogy Vonáék kézi vezérléssel egy „színtelen és jellegtelen” pártot hoztak létre, ami elfordult saját magától és támogatóitól is. Többször elmondta azt is, hogy bár nem akar kiválni a pártból, nem elképzelhetetlen a pártszakadás, és biztos benne, hogy amennyiben távozna, nagyon sokan követnék őt a pártból. Az Északi Liga olaszországi kormányszerepével kapcsolatban is azt mondta, egyértelmű, hogy egész Európában elege van az embereknek az „óvatoskodó, polkorrekt” politikusokból. Toroczkai maga is kiemelte idővel azt, hogy a párt vezetése nem foglalkozik vele, nem reagálnak kijelentéseire és nem kezdenek vele párbeszédet, továbbá azt is elmondta, a Vona-féle „menedzseri” mentalitást folytató sneideri vezetéssel a Jobbik egyre kevésbé marad potens erő, és ezzel a vezetéssel a következő választáson már a parlamentbe jutás is kétséges lesz a párt számára. Ezen a ponton egyedül Szávay István reagált a történtekre nyilvánosan és közvetlenül, azzal kapcsolatban, hogy Nagy Ervin azt állította, már csak idő kérdése a pártszakadás, és ezt követően Szávay is Toroczkaival fog tartani – Szávay ezt ekkor kategorikusan cáfolta, deklarálva, hogy ő csak a párton belül tudja elképzelni jövőbeni munkáját. Gyöngyösi pedig közvetetten reagált azzal, hogy nyilvánosan találkozott Varga Zoltán Péterrel, a Jobbik egyik legrégebbi tagjával és a dunakeszi alapszervezet elnökével, hogy kinyilvánítsa, nem távolodnak el az eredeti eszméktől és tagoktól.

A Mi Magunk platform megalakítása

Május 22-én sor került egy olyan eseményre, amit követően a Jobbik kénytelen volt aktívan szembenézni a problémával, Toroczkai László ugyanis egy sajtótájékoztatón jelentette be, Mi Magunk néven önálló platformot indít a Jobbikban. A platform neve több szempontból is érdekes. Egyrészt egyezik az ír-republikánus, IRA-barát Sinn Féin nevével, másrészt a szintén Toroczkaihoz köthető, szélsőjobboldali-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) is van egy Mi Magunk nevű műsora. Sőt, az ír-nacionalista vonalat tovább erősíti, hogy Toroczkai egy júniusi facebook-bejegyzésben – amelyben az íreket „régi nagy kedvenceiként” aposztrofálta - árulta el, magát a HVIM-et is az ír-irredenta 32 Grófság Szuverenitása Mozgalom mintájára hozta létre.

A platform bejelentésekor hét vidéki polgármestert, illetve Dúró Dórát említette meg személyesen támogatóiként. Elmondta, céljuk a Jobbik 2013 előtti mentalitásának képviselete, ezt jól mutatta az is, melyik témákat jelölte meg legfontosabb problémaként: cigányok, migránsok Trianon, határon túli magyarság. Kijelentette azt is, hiba volt a „balliberális” pártokhoz közeledni, helyette ő a Fidesszel működne együtt bizonyos ügyekben, ezáltal azt is kritizálta, hogy a Jobbik nem hajlandó a kormánypárttal közösen dolgozni.

Azonnal reagált a platform bejelentésére Jakab Péter szóvivő, aki elmondta, ez önmagában alapszabály ellenes, így szóba sem jöhet, ráadásul a Jobbik célja, hogy minden magyar embert képviselje, és nem önmagát, így még kevésbé érthető az egész kezdeményezés. Jakab kijelentette, a platform megosztaná a pártot, ami egyértelműen a Fidesz érdekeit szolgálná, ezért sem engedhetik meg, hiszen erős ellenzéki párt akarnak maradni. Már ekkor kiderült, két vidéki polgármestert valótlanul nevezett meg Toroczkai támogatói között. Gyorsan reagált Gyöngyösi is, aki frakcióvezetőként elmondta, a 26 főből egyedül Dúró Dóra támogatja és venne részt a platformban, így egyértelmű, hogy ez nem a többség álláspontja, és a frakció, valamint a párt egységes. Mirkóczki Ádám is úgy nyilatkozott, szóba sem jöhetnek efféle párton belüli platformok, ő volt az első továbbá, aki egyértelműen kimondta: Toroczkainak szíve joga kilépni és új pártot indítani, sőt, jobb is volna, ha vinné magával a néhány, körülötte csoportosuló radikálist. Sndier kijelentette, nem fogja hagyni, hogy az ország egyetlen ütőképes ellenzéki pártja szétessen személyes bosszúvágyból. Végül a Jobbik elnökség közös közleményt adott ki, amiben alapszabályellenesnek nevezték a platformot, illetve felkérték Sneidert és Gyöngyösit, indítsanak etikai és fegyelmi eljárást Toroczkai ellen – ennek részeként akár ki is zárhatnák a pártból.

Toroczkai László bejelenti a Mi magunk platform alapítását. Forrás: index.hu

 

A jobbikos politikusok közül egyedül Novák Előd állt ki egyértelműen a platform mellett, arra emlékezve, hogy 2008-ban is volt egy hasonló párton belüli platform. Dúró Dóra eredetileg úgy nyilatkozott, neki a párt egységének megőrzése a legfontosabb szempont, a platformban igazából szimbolikus szerepet vállalt, és azt is azért, hogy az esetlegesen kilépés mellett döntőket meggyőzze, maradjanak inkább a Jobbikban. Azt is elmondta, ha ki is lépnek Toroczkaiék, ő nem fogja követni őket. Toroczkai azonban egyre durvább megnyilvánulással folytatta nyilatkozathadjáratát, túlnyomó részt továbbra is a kormányhoz kötődő médiumokban. Bejelentette, június 23-án zászlóbontó gyűlést tart Ásotthalmon, ide várja minden támogatóját, és itt fogják nyilvánosan bejelenteni, mi lesz a csoport konkrét jövője – hiszen még ők maguk sem tudják. A fegyelmi eljárással kapcsolatban azt mondta, évek óta érzi, ki akarják szorítani a pártból, mert „valakinek útban van”, szerinte pedig azok ellen kéne inkább eljárást indítani, akik a párt 2010 előtti múltját tagadják meg. Azt is hozzátette, az etikai bizottságban tagja Szabó Gábor, illetve „Vona Gábor testőre”, így nem kérdéses, milyen eredményre fog jutni az eljárás ellene. Sorozatosan fakadt ki nyilatkozataiban az új jobbikos elnökség mellett Vona, Szabó, Radnai László kommunikációs igazgató, Hegedűsné Kovács Enikő, Stummer János vagy Bana Tibor, sőt, a jobbik-közeli Zsúrpubi, vagy az Alfahír ellen is – érdemes megjegyezni, a jobbik-közeli médiában nem jelentek meg gyakran a Toroczkaival kapcsolatos hírek, csupán a platform-ellenes nyilatkozatok. Közben olyan jelentős politikusok, mint Z. Kárpát Dániel, vagy Volner János is elítélték a platformalapítást azzal az indokkal, hogy megbontja a párt egységét (Volner például szorgalmazta, hogy kezdjenek párbeszédes Toroczkaival).

Dúró Dóra kizárása a frakcióból

Május 29-én, viszonylag váratlanul jelentette be a párt, hogy a parlamenti csoport döntése alapján kizárják Dúró Dórát a frakcióból, illetve felszólítják mandátumának visszaadására. A döntést 20 igennel, 4 nemmel, 1 tartózkodással és 1 érvénytelen szavazattal hozták meg. A fő indoklás az volt a párt részéről, hogy Dúró nem csak támogatta, de részvételével legitimálta Toroczkai platformját, így megbomlott az iránta érzett bizalom. Dúró ekkor azt nyilatkozta, hogy bár meglepte a döntés, méltósággal fogadja és tudomásul veszi, sőt, kész a teljes politikai tevékenységét megszüntetni. Toroczkai ezzel szemben felszólította Dúrót, ne adja vissza mandátumát, hiszen elmondása szerint egyetlen „bűne” az volt, hogy kiállt Toroczkai mellett. Azt mondta, "pártok jönnek, mennek, születnek és elmúlnak", emlékeztetett arra, ők is a MIÉP-ben kezdték, aztán létrehozták a Jobbikot, erősen utalva arra, hogy most is lehetséges, új párt létrehozását jelentik be június 23-án a zászlóbontó eseményen, amin Dúró Dóra is részt fog venni, sőt, Toroczkai biztos benne, kizárását követően Dúrót sokak követni fogják. Dúró maga is arról kezdett beszélni, személyes indíttatású, koncepciós eljárás folyik ellene, ezért nem tudja még, visszaadja-e mandátumát, mert elmondása szerint nagy nyomás helyezkedik rá a Jobbik tagoktól, hogy ne tegye, sőt, Pongrácz András „56-os hős” is erre kéri. Jakab Péter azt mondta, „a modern magyar történelem legkorruptabb rendszerével” kell harcolniuk, és ezt nem tudják megtenni teljes belső egység és bizalom nélkül, illetve Gyöngyösi is arról beszélt, a 2008-as platformmal szemben most „háború van”, és nem engedhetik meg a belső széthúzásokat (ő arra is emlékeztetett, azt a platformot azért hozta létre akkor Dúró és Novák, hogy részt vehessenek elnökségi üléseken). Ő azt is elmondta, egyértelműen azt szeretné, ha Toroczkait kizárnák a pártból. Május végére a legvalószínűbb várható kimenetelnek Toroczkaiék Jobbikból való kiválása tűnt.

Célzott kormánypárti akciók a Jobbik ellen

Egyértelmű, hogy a jobbikos belharcból a Fidesz húzott hasznot leginkább. Bár az egyszerű megosztottság is előnyös számukra, a legelőnyösebb végkimenet a pártszakadás lenne, hiszen ezzel a Jobbik veszítene támogatói számából, illetve még töredezettebbé válna az ellenzéki paletta. Kétségtelen, hogy ezért biztosítottak Toroczkainak folyamatos szereplési lehetőséget mind a közmédiában, mint a fideszes holdudvarba tartozó egyéb média platformokon az Echo TV-től a TV2-ig, hiszen így a mellette való állásfoglalás nélkül növelték a szakadás esélyét, Toroczkai pedig minden alkalmat megragadott, hogy szerepelhessen, különösen Jobbiktól független helyeken, hiszen ő a jobbikos portálokon lett nemkívánatos személy. Általánosan elmondható, hogy a kormánypárti média próbálta az esetet elkerülhetetlen pártszakadásként prezentálni, egyszerre kiemelve, hogy mennyire inkompetens az új jobbikos vezetés, illetve, hogy ismét teret nyerhetnek a szélsőségesek. Új fideszes retorikai elem lett, hogy a Jobbik jobban hasonlít az SZDSZ-re, mint korábbi önmagára, több fideszes képviselő a parlamentben is ezzel reagált jobbikos felszólalásokra. Ez a gondolat került elő egy origós cikkben, amiben egy nem elérhető (vagy talán soha nem is létező) közleményre hivatkozva azt írták, a feloszlatott székesfehérvári Jobbik-alapszervezet minden egykori tagja kilép a pártból, mert nem tűrik a közeledést a balliberális ellenzékhez. Dúró Dóra frakcióból való kizárását követően szintén az Origo állította, Hegedűs Lorántné Kovács Enikő, Volner János, Szávay István és Apáti István is kilépnek a Jobbik frakciójából. Erre reagálva közös közleményt adott ki a négy politikus, kategorikusan cáfolva a valótlan állítást.

Sneider Tamás ellen is indítottak személyes támadásokat, hiszen mégiscsak ő lett a Jobbik elnöke, bár az is igaz, ezeknek az ügyeknek valóban volt valóságalapja. Egyrészt felhozták Sneider skinhead tevékenységét a 90-es évekből, illetve azt, hogy súlyos testi sértés miatt (egy cigány embert vert meg) folyt ellene eljárás. Ezeket a vádakat Sneider tagadta, azzal érvelve, csupán olyan ügyek foglalkoztatták, amik a skinheadeket is - feketék, cigányok, külföldiek -, ám ettől ő maga nem volt skinhead, és eleve, az ügy idején huszonéves volt, azóta sokat változott. Májusban kezdődött meg továbbá a Betyársereg öt tagja elleni eljárás, amiben több rendbeli folytatólagosan, csoportosan, társtettesként és kényszerítéssel elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével, valamint csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolják többek között Sneider Tamás két fiát is, akik tagadják bűnösségüket. A bírósági eljárás hangsúlyosan szerepelt a fideszes médiában, egyértelműen Sneider gyerekeinek szerepére fókuszálva. Snedier szerint maga az ügy is politikai indíttatású, és egyértelműen kiállt gyerekei ártatlansága mellett. A Ripost közölt egy cikket, amiben képekkel bizonyítják, az egyik eljárás alatt álló Sneider fiú egy méretes SS tetoválást varratott a szíve fölé, és előszeretettel posztolt erőszakos tartalmakat magáról a közösségi médiában, valamint szerepelt együtt képeken egyéb, szélsőséges tetoválásokat viselő személyekkel (ebből még nem következik egyértelműen a Ripost konklúziója, miszerint Sneider gyerekei az apjuk mintájára lettek a náci tanok és Hitler szerelmesei, azonban a Betyársereg tagság, a tetoválások és egyéb közösségi médiás tevékenységek valóban erőszakos és szélsőséges nézeteket valló személyekként mutatják be Sneider két fiát). Érdekes aspektusa a történetnek, hogy Sneider egy, a kivándorlásról szóló, a fiai első tárgyalása után megjelent interjúban elmondta, hogy két fia külföldre költözött. Elmondása szerint még az áprilisi választás előtt döntöttek így, és pusztán a jobb élet reményében, azonban felmerülhet a gyanú, hogy az ellenük folyó eljárás hatására mentek külföldre, hogy kevésbé legyenek itthon szem előtt. Az első tárgyalásukon minden esetre megjelentek. Azon túl, hogy Toroczkai elítélte a Jobbik közeledését a baloldali ellenzéki pártokhoz, az egyetlen említésre méltó jobbikos eset, amely más pártokhoz köthető Mellár Tamás csatlakozása volt a Párbeszédhez, amit a párt egységesen elítélt, mivel szerintük Mellár ezzel becsapta szavazóit és elárulta az értékrendjét.

Szélsőjobb szervezetek

HVIM

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tevékenysége elsősorban rendezvények szervezésében merült ki. A hónap elején Komáromban emlékeztek meg a város 99 éve történt, kudarcba fulladt felszabadításának hősi halottairól, majd pár nappal később Dunántúl régiós összejövetelt tartottak. Az erdélyi HVIM a hónap közepén kétnapos tábort rendezett Gyimesbükkben Sebő Ödön emlékére, melyet szokás szerint a román rendőrség is szoros figyelemmel kísért. A mozgalom nemzetközi kapcsolatait is ápolta, a Trianoni megemlékezés alkalmából találkozott az ONR Podhale lengyel szélsőjobboldali mozgalom tagjaival Nedecváron. Ebben a hónapban is hirdették Facebook oldalukon az OI-Kor és a Fehér Zivatar szélsőjobb zenekarok koncertjeit.

A legkiemelkedőbb esemény a Pünkösd hétfőn tartott székesfehérvári ceremónia. A HVIM kezdeményezte az Országzászló tér helyreállítását, amit Székesfehérvár Önkormányzata a 2017. júniusi Közgyűlésen született döntés alapján meg is valósított. Kónyi-Kiss Botond, a HVIM alelnöke, a székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű Nemzeti Lobogójának Védnöki Testület tagja helyezhette be a megszentelt földereklyét, azaz a korona másolatát az országzászló talapzatába.

MÖM

A Magyar Önvédelmi Mozgalom májusban is a toborzásra helyezte a hangsúlyt. Az általános toborzáson kívül Heves megyében és Borsodban toborzott a MÖM. Lónyán, Öregszőlőn, Debrecenben és Gyomaendrődön építik a mozgalom lokális szervezeteit. Heves megyében hét, Miskolcon nyolc taggal bővült a mozgalom. Gyomaendrődön jelenleg öt tagja van. Ebben a hónapban a cigányság volt szinte az összes előítéletes megnyilvánulás célpontja. Bevándorlóellenes tartalom csak egy helyen jelent meg, a Trianoni megemlékezés kapcsán. Május elején Medgyesegyházon vonult fel a mozgalom azért, hogy felhívja a figyelmet a “cigány fenyegetettségre”, és hogy a rendőrség lépjen a probléma megoldása irányába.

Erő és elszántság

Az Erő és Elszántság tevékenységét ebben a hónapban három fontosabb esemény körvonalazta. Az első, hogy indítottak egy kampányt, melynek során minél több EE vezetővel felvett interjút tesznek közzé. Az interjúsorozat első két helyszíne Paks és Komló volt.

A mozgalom vezetője, Lantos János Puzsér Róberttel vitázott a ‘Hard talk’ című műsor keretében. Lantos azt mondta, hogy nem pártpolitikai érdekek miatt folytatja tevékenységét. A cigánykérdésben csak a szegregációban és a fokozott rendőri jelenlétben hisz, ettől függetlenül a tatárszentgyörgyi esetet szélsőségesnek és tragikusnak tartotta. Véleménye szerint a Betyársereg szerepe addig terjed, hogy felhívja a rendőrség szerepét az esetleges igazságtalanságokra, a “cigány fenyegetettségre”. Az orosz nyitással kapcsolatban azon a véleményen volt, hogy ha Európa “beteg”, akkor meg kell gyógyítani, és nem az oroszok felé nyitni, azt azonban elismerte, hogy a radikálisok közül sokan keleten látják meg a nemzeti értékeket. Lantos szerint a történelmi sérelmek kezelésében az áldozati tudat nem visz előre, inkább jó viszonyra kéne törekedni a környező országokkal. Érdekes kérdést vet fel, hogy Lantos kommunikációjában nem jelent meg, hogy politikai babérokra törne. A mozgalom honlapjának újszerű arculata és a tudatos közösségépítés is mind arra utalhat, hogy a mozgalom betöltené azt az űrt, amit a Jobbik néppártosodása eredményezett.

A mozgalom kommunikációjának egy jelentős része ebben a hónapban is a “cigánykérdés” körül forgott. A Sólyon történt gyilkosság után (az eseményről) az EE ellátogatott a faluba. A látogatás kommunikált célja az volt, hogy a kislány családjánál kegyeletet rójanak, a nem kommunikált cél azonban egyértelműen az erő demonstrálás volt. Lantos János a látogatásról készült videóban a cigány értelmiségnek, vezetésnek üzent: foglalkozzanak a magyar-cigány együttélés kérdésével. A honlapjukon ezenkívül közzétették, hogy mostantól kiemelten fognak foglalkozni a sólyi helyzettel.

Az Erő és Elszántság Sólyon. Forrás: Betyarsereg

 

Betyársereg

Kifejezetten aktívnak volt mondható a Betyársereg. A sporteredményeken túl a motoros klán már idén harmadik nyílt túráját szervezte meg, 60-70 ember részvételével. A túra végállomása a várpalotai Trianon múzeum volt. Sneider Tamás fiaival kapcsolatban két hír is megjelent a hónapban. Betyársereg tagként vádlottak a 2015-ös cigány molesztálási ügyben, melynek pere 16-án volt az egri bíróságon. A másik hír az egyik fiúról megjelent kép, melyen látható a mellkasára tetovált náci jelmondat “Becsületem a hűség”. A cikk nem írja a képek posztolásának pontos helyét.

Sneider Tamás fia, mellkasán a náci jelmondattal „Becsületem a hűség”. Forrás: Ripost

 

Identitás Generáció

Bódi Ábel májusban is a legaktívabb szélsőjobbos mozgalmárnak mondható. A hónap elején "Mi történik Szíriában?" címmel rendeztek beszélgetést, melyen 14 ember vett részt. A magyar politikai életről megjelent elemzéseik, posztjaik alapján elmondható, hogy egyik párt tevékenységével sem tudnak azonosulni. Legfőbb megoldandó problémájuknak pedig még mindig a migráció kérdését tekintik. A hónap közepén megzavarták az ellenzéki tüntetést és számonkérték Karácsony Gergelyen, hogy miért volt olyan sok vörös zászló a tüntetésen, és miért vehettek részt rajta pártok. Ezen kívül lezárták sárga-fekete szalaggal az ELTE BTK épületét, ezzel is tiltakozva az ellen, hogy az egyetemen baloldali és liberális ideológiák mentén gondolkodnak, tanítanak. Május végén megrendezésre került a “nyári egyetemük”, az erről íródott posztot később törölték a facebook oldalukról. A hónap végén a legfontosabb esemény az angol szélsőjobboldali mozgalmár, Tommy Robinson bebörtönzése elleni kiállás volt. A hónap során Bódi Ábel több videóját, posztját is letiltotta a Youtube illetve a Facebook. Mind Tommy Robinson ügye, mind Bódi Ábel letiltása kapcsán a mozgalom a szólásszabadság elleni fellépésről beszélt, és magát (valamint más szélsőjobb mozgalmárokat és szervezeteket) a szólásszabadság védelmezőjeként és harcosaként tüntette fel.

A hónap legfontosabb eseményei:

Jobbik:

  • Május 1. Toroczkai hivatalosan is bejelenti, Dúró Dórával közösen indulnak a párt vezetéséért
  • Május 3. A párt képviselőcsoportja Gyöngyösi Mártont választja frakcióvezetőjének, általános helyetteseinek pedig Volner Jánost és Farkas Gergelyt
  • Május 5. A frakcióülés formálisan is úgy dönt, tovább haladnak a néppártosodási úton
  • Május 12. A párt kongresszusa a Sneider Tamás-Gyöngyösi Márton kettőst választja meg vezetőjének, Torczkai és Dúró a szavazatok 46%-át kapják
  • Május 14. Sneider először jelöli ki nyilvánosan a „szociálisan érzékeny néppárt”, illetve a valódi keresztény-demokrata eszmék védelmét, mint fő irányvonalat a párt számára, illetve szimbolikusan is átveszi Vona Gábortól a párt vezetését
  • Május 15. Toroczkai előszőr jelenik meg az Echo TV-ben, és előszőr beszél nyilvánosan arról, hogy bár a Jobbikból nem akar kilépni, párton belüli platform alapításán gondolkodik
  • Május 18. Z. Kárpát Dániel tartja az első ellenzéki felszólalást az új országgyűlésben. Ígéri, a Jobbik továbbra is küzdeni fog a magyar embereknek fontos ügyekért a parlamentben, és azon kívül is
  • Május 22. Toroczkai László sajtótájékoztatón jelenti be, Mi magunk névvel párton belüli platformot indít, megnevezi Dúró Dórát támogatói között
  • Május 22. Számos prominens jobbikos politikus – Sneider, Gyöngyösi, Jakab, Mirkóczki – azonnal elítéli a platformalapítási igényt, alapszabály ellenesnek nevezve azt
  • Május 24. A Jobbik elnökség kollektíven ítéli el Toroczkait, és etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez ellene
  • Május 29. A párt parlamenti csoportjának döntése alapján kizárja Dúró Dórát a frakcióból, illetve felszólítják mandátumának visszaadására, mivel megbomlott a bizalmi viszony
  • Május 30. Toroczkai arra kéri Dúrót, ne adja vissza parlamenti mandátumát
  • Május 31. Dúró több helyen is elmondja, nem tudja, mi lesz mandátumának sorsa, nem biztos benne, hogy vissza fogja adni, hiszen nagy erkölcsi nyomás érez, hogy tartsa meg

HVIM

  • Május 1. Komáromban tartott megemlékezést a HVIM.
  • Május 4. Bukaresten tartják a kézidvásárhelyi HVIM elleni terrorvád tárgyalását. A védelem szerint titkosszolgálati eszközökkel hamisítottak bizonyítékokat ellenük.
  • Május 8. Dunántúli régiós összejövetelt tartott a mozgalom.
  • Május 12-13. Az erdélyi vármegyések kétnapos tábort rendeztek Gyimesbükkben Sebő Ödön emlékére. A kétnapos rendezvényt a roman hatóságok is megfigyelés alatt tartották.
  • Május 21. Kónyi-Kiss Botond, a székesfehérvári "Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű Nemzeti Lobogójának Védnöki Testület" tagja helyezhette be a megszentelt földereklyét", azaz a korona másolatát az országzászló talapzatába Pünkösd hétfőn, az Országzászló tér és az emlékmű Fejér Szövetség és a HVIM által kezdeményezett, majd az önkormányzat által elhatározott felújítása keretében.
  • Május 26. Ötödik alkalommal tart közös megemlékezést Trianonról a HVIM és a lengyel ONR Podhale a lengyelországi Nedecváron.
  • Május 27. Számos tagszervezett tartott megemlékezést, rendezett valamilyen eseményt a Hősök Napja alkalmából.

MÖM

  • Május 4. Négy új településen szerveződik lokális szervezete a MÖM-nek: Lónya, Öregszőlő, Debrecen és Gyomaendrőd. Heves megyében hét, Miskolcon nyolc taggal bővült a mozgalom. Gyomaendrődön jelenleg öt tagja van.
  • Május 5. Románai roma napszámosok fenyegetése miatt vonult fel a MÖM Medgyesegyházon, amíg nem javul a helyzet, addig vonulni fognak
  • Május 9. Heves megyében toboroz tagokat a MÖM.
  • Május 12. Megalakult a heves megyei szervezet
  • Május 16. Toborzás Gyomaendrődön
  • Május 17. Általános toborzás
  • Május 25. Borsodban is bemutatkozik a MÖM

EE

  • Május 8. A következő hetekben interjú sorozat indul, célja megszólaltatni minél több Erő és Elszántság vezetőt.
  • Május 9. Bemutatkozó interjú az EE komlói alapszervezetének elnökével.
  • Május 19. Puzsér Róbert Lantos Jánossal vitázott a Mika Tivadar mulatóban a nemzeti radikalizmusról.
  • Május 24. Sólyon járt az EE csapata, hogy "lerója kegyeletét a meggyilkolt kislány családjának". Megígérték, hogy nem hagyják magára a családot, akit a "cigányok fenyegetnek". A látogatásról készült videóban Lantos János az Afrikaner Weerstandsbeweging, azaz az Afrikaner Resistance Movement dél-afrikai paramilitáris neonáci, fehér felsőbbrendűséget valló mozgalom logóját ábrázoló pólóban van.
  • Május 31. Az EE honlapján megjelent egy cikk a "cigánybűnözésről". A cikk egy gyöngyösi idős ember meggyilkolására hivatkozik, azonban semmilyen megbizható hírportálon nem található információ arról, hogy a gyilkosságot cigányok követték volna el.

Betyársereg

  • Május 1. Beszámolnak az elmúlt hónap erőemelő versenyein szerzett eredményeikről. Több dobogós helyezés is született.
  • Május 1. Szalaszenden (Borsod) járt a Betyársereg, ahol egy családot zaklat egy "antiszociális csoport". Erődemonstrációt tartottak.
  • Május 7. A Motoros Klán idén már a harmadik túráját szervezte, amin kb. 70-80 motoros vett részt. A nyílt túra során megnézték a várpalotai Trianon emlékmúzeumot.
  • Május 12. Nemzeti Front és Romer nemzeti rockzenekarok koncertjére invitál a Betyársereg Mohácson.
  • Május 16. Tagadták bűnösségüket Sneider fiai az egri bíróságon, akik 2015-ben molesztáltak cigány családokat a Betyársereg tagjaként.
  • Május 17. A La7 interjút készített Lantos Jánossal a mozgalomról, magyar belpolitikáról. Az interjút megjelenése után hozza le a honlap.
  • Május 17. A Ripost nyilvánosságra hozott egy fotót, amin Sneider Tamás fia pózol és a mellkasára a Becsületem a Hűség náci jelmondat van tetoválva
  • Május 17. Erőemelő bajnokság 3. helyezettje a Betyársereg tagja.
  • Május 18. Fekvenyomó világbajnok lett az egyik tag
  • Május 28. A Betyársereg egyik posztján a Knights Templar felirat és egy keresztes lovag látható, illetve betyár sportolók (bokszolók, súlyemelők, ketrecharcosok). A felirat ennyi: "A BETYÁRSEREG ÜZENETE: MI ÚJRA ITT VAGYUNK!"
  • Május 30. Blood&Honor hűvösvölgyben helyrehozott egy II.vh-s katona megrongált sírhelyét
  • Május 30. Május 29-én a Kalonda-Ipolytarnóc határátkelőhelynél, a Pro Kalondiensis polgári társulás szervezésében, felállították a palócok összetartozását jelképező, fából ácsolt kettős keresztet, melyhez mintegy 68 település járult hozzá különféle faanyaggal. Az avatáson a Betyársereg tagjai is részt vettek.

Identitás generáció

  • Május 1. "Mi történik Szíriában?" címmel rendeztek tavaszi pikniket, melynek célja egy nyílt beszélgetés a Huszárvágásból ismert Mártonnal, Pericléssel és Kristóffal.
  • Május 9. Az IG Bódi Ábel vezetésével kiment az Országgyűlés alakuló ülése alatt tartott tüntetésre.
  • Május 10. Jelképesen lezárták az ELTE-BTK épületét, ezzel tiltakozva az egyetemeken lévő baloldali és liberális ideológiák térnyerése ellen a „Benoist Elmevédelmi Intézet” nevében. Sárga-fekete szalaggal kerítették el az épületet és vegyvédelmi ruhákban elállták a bejáratot.
  • Május 28. Nyári egyetem - a bejegyzést törölték

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Benza Málna és Horváth Kristóf készítették.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695