Mystification and Demystification of Vladimir Putin’s Russia - összefoglaló a konferenciáról

2019-03-11

A konferenciát Thomas Whitehead (az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége politikai osztályának vezetője) és Krekó Péter (a Political Capital igazgatója) nyitotta meg. Köszöntőjében Whitehead elmondta, hogy a Nagykövetség örömmel segédkezett a projekt elkészültében, és röviden kitért az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolatára, amely elmondása szerint „nem kifejezetten olyan, amilyennek az Egyesült Királyság kívánja, de továbbra is bízunk abban, hogy egy napon erős szövetségesként tekinthetünk e nagyszerű ország kormányára”. Mr. Whitehead beszéde után Krekó Péter ismertette a „Mystification and Demystification of Vladimir Putin’s Russia” című kutatás eredményeit.

A felmérés szerint a magyarok 68 százaléka túlbecsüli Oroszország katonai kiadásait. Több mint 50 százalékuk gondolja úgy, hogy Oroszország a hat legfontosabb exportpartnerünk között van, valójában mindössze a tizenhetedik helyen áll. Talán a múlt rendszer öröksége, hogy a magyar válaszadók a valóságosnál nagyobb orosz tömeget képzelnek, miközben az amerikai és a kínai lakosság számát alulról közelítik. A kutatás eredményeiből leginkább az látszik, hogy a magyarok túlnyomó többsége hajlamos túlbecsülni Oroszországnak nemcsak a népességét, de katonai potenciálját és gazdasági erejét is – ezeken a területeken rendkívül nagy a különbség feltételezett adatok és a valósak között. Krekó Péter szerint mindez jól jelzi, hogy Oroszország sikeresen fest magáról egy a valóságosnál erősebb képet.

A második panelben a szakértők Oroszország tényleges erejét és helyzetét járták körül. A diskurzusban részt vett James Sherr (Estonian Foreign Policy Institute/Chatham House), Deák András (HAS Institute of World Economics), Kiss Annamária (CEU Center for European Neighborhood Studies) és Rácz András (Political Capital).

James Sherr elmondta, hogy Oroszország tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy hosszabb háború során nem győzheti le a NATO-t, mert hadereje, gazdasági és technológiai fejlettsége még nem éri el a szükséges szintet. Ebből adódóan, Oroszország szándéka egy rövid, gyors lefolyású háború lehet a NATO ellen, amely során éket ver a szövetségesek közé, majd a lehető leggyorsabban a tárgyalóasztalhoz ülteti őket, természetesen a saját feltételeivel. Előttünk az a kihívás áll, hogy meggyőzzük az orosz döntéshozókat: a NATO ellen nem lehetséges gyors és eredményes háborút vívni.

Kiss Annamária arra mutatott rá, hogy megközelítőleg 4000 orosz hagyta el szülőföldjét, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljon. Közülük hatszázan vesztették életüket, és az életben maradottak mindössze 11 százaléka tért vissza Oroszországba. Így a nagyszámú, továbbra is aktív harcos hosszú távú fenyegetést jelent Oroszország számára. Ezenfelül betekintést nyerhettünk Oroszország bűnügyi statisztikáiba, ahol – az orosz mérések szerint – a legtöbb területen javultak a mutatók.

Deák András Oroszország gazdasági helyzetéről beszélt. Miért látjuk Oroszországot nagyobbnak, mint amekkora valójában? – tette fel a kérdést. Véleménye szerint a válasz egyszerű: közel vagyunk Oroszországhoz, márpedig ami pedig közel van, az gyakran nagyobbnak is tűnik. Megtudhattuk továbbá, hogy milyen szerepet tölt be Oroszország a legnagyobb magyar vállalatok (mint a Mol, az OTP, a Richter Gedeon) életében. Nem jelentéktelent. 2017-ben például a Richter Gedeon jövedelmének 25 százaléka Oroszországból származott.

Az összefoglalót Hörömpöli Márk, a Political Capital gyakornoka készítette.

 

A konferenciárók készült videó itt tekinthető meg.

Kapcsolódó cikkek, nyilatkozatok:

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384