Megújulásra készülő pártok

2003-04-11

A megújulni kívánó pártok közül a Fidesz és az MSZP célja a néppártiság. Ennek jegyében tagságuk növelésével tömegpárttá kívánnak válni, valamint a legtöbb társadalmi csoport számára reális politikai alternatívát kívánnak nyújtani. A két kisebb parlamenti párt fő célja nem a néppárti jelleg kialakítása, hanem a Parlamentbe jutás 2006-ban. Az MDF-ben és az SZDSZ-ben végbemenő változások már a 2004-es EP-voksolás, illetve a 2006-os országgyűlési választások jegyében telnek.

HÍR: A Fidesz átalakítása kapcsán a párt bejelentette, hogy lehetővé teszik a kettős párttagságot, azaz más pártok tagjai is felvételt nyerhetnek a legnagyobb ellenzéki párt soraiba. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: pártja alapszabálya nem teszi lehetővé a kettős tagságot. Belépett a megújulás előtt álló Fideszbe Matolcsy György, aki az Antall-kormány államtitkára, később az Orbán-kormány gazdasági minisztere volt, valamint Révész Mária, Pécs volt MDF-es polgármestere. Pokorni Zoltán mellett a párt másik alelnöke várhatóan Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi vezetője lesz, aki októberben a polgári oldal által támogatott független jelöltként indult a főpolgármester-választáson.

ELEMZÉS: A Fidesz átalakulása nem egyedi folyamat a jelenlegi magyar pártrendszerben. A parlamenti pártok közül szinte valamennyi szervezeti-, illetve alapszabály-változáson esik keresztül. A pártok két választás után - ám a következő parlamenti voksolástól időben még távol - próbálják megreformálni szervezetüket. A modernizáció igényét sokszor az Európai Parlamenti-választással összekapcsolva fogalmazzák meg.

A két legnagyobb erő átalakulása más-más gyökérből táplálkozik. A Fideszben szervezeti változások zajlanak, ideológiai kérdések nem kerültek felszínre. Ezzel szemben az MSZP pártszerkezete megmarad, viszont a szocialisták új programot kívánnak adni, eszmeileg megújítva a pártot. A két párt átalakulásának tehát különböző okai vannak. Közös cél azonban a párttagság növelése. A rendszerváltás előtt az MSZMP-nek 800 ezer tagja volt, a demokratikus pártrendszer kialakulásával az aktív politikai részvétel kisebb lett, a párttagok száma ma Magyarországon 100 ezer körül van. A pártadatok szerint a Fidesznek a legkisebb a taglétszáma a parlamenti erők közül.

A parlamenti pártok taglétszáma:*
MSZP 34 ezer
Fidesz-MPP 16 ezer
MDF 25 ezer
SZDSZ 27 ezer

* 2002-es adat, pártközlés.

A Fidesz megújítása a következő elemeket tartalmazza: (1) tagozatok létrehozása; (2) helyi szervezetek életre hívása választókerületenként, párton belüli szavazások gyakoribbá tétele. A pártvezetés szerint a szervezeti újítás legfőbb célja a decentralizáció. Ennek ellentmond azonban, hogy a lényeges döntések továbbra is a párt "erős embereinek", Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak, Áder Jánosnak és Pokorni Zoltánnak a kezében maradnak.
Új vezető lehet Schmitt Pál jelenlegi MOB-elnök. A volt főpolgármester-jelölt a Fidesz konszenzusos jellegét képviselheti, bár megválasztása esetén sem valószínű, hogy döntő befolyása lesz a párt politizálására.

Az SZDSZ az önkormányzati választások után egyik fő feladataként határozta meg, hogy bővíti vidéki szimpatizánsainak körét. A kisebbik kormánypárt felismerte, hogy ha nem szélesíti vidéki bázisát, 2006-ban kieshet a törvényhozásból,ezért helyi SZDSZ-es csoportok újjászervezése segítségével próbálja vidéki helyzetét erősíteni. Ugyanakkor a legfelsőbb vezetést érintő szervezeti átalakítást is végrehajtottak. Létrehozták az elnöki kabinetet, amelybe Kuncze Gábor az 1997 áprilisa óta csak ügyvivői pozíciót vállaló Pető Ivánt, valamint az ügyvivői testületből a mostani küldöttgyűlésen kiesett Horn Gábort emelte. A létrejövő önkormányzati titkárság vezetésével Gulyás Józsefet bízta meg a pártelnök. Kuncze kisebb ügyvivői testületet és Országos Tanácsot szeretne, amely jobban részt tud venni a párt napi irányításában. Ha létrejön a Kuncze Gábor által szorgalmazott ügyvezető alelnöki poszt, az az SZDSZ felépítését jobban közelíti a többi politikai párt struktúrájához. A pártátalakítás szándéka összefügghet a párt vezetése, illetve a megújulást szorgalmazó belső ellenzék küzdelmével is. Egy kisebb ügyvivői testületből kiszorulhatnak az ellenzékiek, Gulyás József és Horn Gábor megbízásával pedig a pártelnök - ügyvivői testületből kiszavazott - hívei kapnak pozíciót. Az ügyvezető alelnöki poszt szintén a jelenlegi vezetést erősítheti meg.

Az MDF legtöbb lépésével önállóságát kívánja bizonyítani, a szervezeti átalakítások is a hatékonyabb fórumos politizálást tűzték ki célul: a párt egyedül indul az Európai Parlamenti-választáson, önálló EU-kampányt folytat. Az elnökség négyfős testületet hoz létre, amely gyorsabban reagál a politikai történésekre. Tagjai Dávid Ibolya, Gémesi György, Herényi Károly és Katona Kálmán lesznek. Emellett felállítják az elnöki kabinetrendszert is. Az MDF tagja az Európai Néppártnak, alapszabálya azonban nem engedi meg a kettős tagságot, így a Fidesz belépési felhívása ellenére az MDF tagjai nem lehetnek Fidesz-párttagok.

KOMMENTÁR: A megújulni kívánó pártok közül a Fidesz és az MSZP célja a néppártiság. Ennek jegyében tagságuk növelésével tömegpárttá kívánnak válni, valamint a legtöbb társadalmi csoport számára reális politikai alternatívát kívánnak nyújtani. A két kisebb parlamenti párt fő célja nem a néppárti jelleg kialakítása, hanem a Parlamentbe jutás 2006-ban. Az MDF-ben és az SZDSZ-ben végbemenő változások már a 2004-es EP-voksolás, illetve a 2006-os országgyűlési választások jegyében telnek.



A parlamenti pártok felépítése:


MSZP

Elnök

Elnökhelyettes - Alelnökök

Elnökség

Országos választmány

Kongresszus

Helyi szervezetek


Fidesz
(2003. május után)

Elnök

Alelnökök

Ügyvezető elnökség

Országos elnökség - Tagozatok

Kongresszus

Helyi szervezetek


MDF

Elnök

Elnökség

Országos választmány

Országos gyűlés

Helyi szervezetek


SZDSZ

Elnök

(Ügyvezető alelnök) - Elnöki kabinet

Ügyvivői testület

Országos tanács

Helyi szervezetek

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695