Botrány az Oktatási Minisztérium körül

2003-06-03

Korrupcióval vádolja Magyar Bálint oktatási minisztert a Fidesz. Az ellenzéki párt szerint Magyar Bálint nem törekszik a minisztériumnál folyó ügyek, gyanús közbeszerzések, és utazások kivizsgálására.


Korrupcióval vádolja Magyar Bálint oktatási minisztert a Fidesz. Az ellenzéki párt szerint Magyar Bálint nem törekszik a minisztériumnál folyó ügyek, gyanús közbeszerzések, és utazások kivizsgálására. Répássy Róbert, fideszes képviselő szerint az oktatási tárca első botrányos ügye az volt, amikor 2003. elején a minisztérium 2,5 milliárd forint értékben akart számítástechnikai eszközöket vásároltatni felsőoktatási intézményekkel előre meghatározott szállítóktól, a közbeszerzésben előírtnál magasabb áron. Ezt követte a Sulinet szerződés ügye, amely során a tárca versenyeztetés nélkül, a politikus szerint előnytelen feltételekkel szerződött. Répássy Róbert minderre levélben hívta fel Medgyessy Péter miniszterelnök figyelmét. Koltai Péter, az oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa cáfolta a vádakat, és bejelentette, Magyar Bálint személyiségi jogi pert indít az ellenzéki képviselő ellen. Koltai elismerte, az eszközbeszerzésnél valóban történtek adminisztratív pontatlanságok, ám ezek egyike sem volt jogsértő, vagy erkölcsileg kifogásolható. A miniszteri biztos szerint, a Répássy Róbert által összeállított információk és anyagok mindegyike csúsztatásokat, félrevezető információkat tartalmaz, amelyek alkalmasak Magyar Bálint jó hírnevének a lejáratására. Több mint félmilliárd forintos szerződéshez jutott szakiskolai fejlesztési programokat népszerűsítő kampányok szervezésére egy olyan cég, amely eddig nem foglalkozott ilyesmivel. A korábban telefonkártya-automatákkal kereskedő Idea-Lab Kft. nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízását, igaz, hogy ez a cég volt az egyetlen pályázó. Répássy Róbert fideszes képviselő szerint Magyar Bálint oktatási miniszter korábbi közlésével szemben az Elender Rt. balatoni meghívását elfogadó minisztériumi dolgozók részt vettek a Sulinet-Közháló program közbeszerzési eljárásának előkészítésében és lebonyolításában. A Magyar Nemzet birtokába került levélváltás szerint Racskó Péter, a Sulinet programiroda vezetője és Koltai Péter, az oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa, az Educatio Kht. akkori vezetője is aktív részese volt a közbeszerzési pályázat előkészítésének.

Összefoglalás

Az oktatási tárcát kritizáló vélemények:
- a Sulinet-program pályázata egyhetes időt adott volna a jelentkezőnek arra, hogy 2385 iskolát bekábelezzen és rákössön a világhálóra; az oktatási minisztériumban már novemberben tudták, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt egy többmilliárdba kerülő új hálózatot kiépíteni, ami azt jelenti, hogy csak a régi partnerek szolgáltathatnak tovább; aprogrambólcsak a monopolhelyzetben lévő Matáv húz hasznot
- május elején a minisztérium vezetői közül többen eltöltöttek egy luxushétvégét a Balaton-parton az Elender Kft. meghívására, márpedig az Elender egy másik céggel, a MatávCommal együtt még 1997-ben megnyerte a Sulinetre kiírt közbeszerzési pályázatot
- a harmadik ügy a minisztérium vezetésének egyesült államokbeli és mexikói útja, amelyet a Cisco nevű számítógépes cég fizetett, ráadásul az úton közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek egy százezer dolláros szerződést a Ciscóval
- a minisztérium összesen ötvenmillió forintért külsős cégeket bízott meg azzal, hogy elhelyezzék a minisztérium hirdetéseit; az ötvenből 27,5 milliót - az országos lapokban elhelyezendő reklámokért - a Café Reklám Kft nyert el; ez a cég az egyik tulajdonosa a Café PR Kft-nek, ahol korábban Magyar Bálint kabinetfőnöke Hriczu Anita dolgozott
- az oktatási tárca mintegy 2,5 milliárd forint értékben kívánt számítástechnikai eszközöket vásároltatni a felsőoktatási intézményekkel - előre meghatározott szállítóktól; a tárca által kiküldött megrendelőlapon több termék a központosított közbeszerzésben meghatározottnál magasabb árral szerepelt, és volt olyan termék is, amely nem szerepelt a közbeszerzési árlistán. Számos eszközről később kiderült, ingyenes
- az Oktatási Minisztérium eltelt egy évének közbeszerzési gyakorlata nem más, mint a jobb sorsra érdemes oktatásügyben 'a szervezett felvilág kiépítése', amely lehetővé teszi, hogy klasszikus korrupcióra emlékeztető eljárások szülessenek a Magyar Bálint vezette tárcánál is
- az SZDSZ-es holdudvar tagjai, a barátok, a gimnáziumi padtársak, a párt funkcionáriusai szállták meg minden olyan helyet, ahová a szocialisták megengedték a behatolásukat, vagy kapnak - a közbeszerzési törvény szellemét megcsúfoló módon - megbízásokat

Az oktatási tárcát támogató vélemények:
- azért szabták szűkre a határidőt a Sulinet-program pályázatán, mert csak a központi költségvetés elfogadása után lehetett kiírni a pályázatot, amikor már látható volt a program fedezete, az előző szerződés pedig márciusban lejárt; mindenki egyenlő esélyekkel indult a pályázaton
- a szerződés a Cisco által kifejlesztett - és világszerte elismert - digitális tananyagra vonatkozik, mégpedig az 5-8. modul magyar verziójának elkészítésére; ezt az együttműködést az előző tárcavezetés kezdte, akkor az 1-4. modulra kötöttek megállapodást; Magyarországon jelenleg 1500 diákot oktatnak ezzel a távoktatási rendszer segítségével; közbeszerzésre pedig a jogszabályok értelmében nem volt szükség, hiszen a Cisco által finanszírozott része meghaladja az 50 százalékot-
- szó sincs arról, hogy a Cisco egy kecsegtető üzletért cserébe meghívta volna a minisztérium vezetőit, hiszen a tárca a Cisco jóvoltából mélyen áron alul jutott hozzá egy amúgy roppant drága rendszerhez; ezen kívül csak a szerződéskötést jelentő amerikai utat fizette a Cisco, a mexikói kitérő költségeit a tárca állta, ebben az esetben ugyanis hivatalos látogatásról volt szó
- nyílt közbeszerzési eljárásról van szó, arról nem is zárhatták volna ki a Café Reklámot, amely egyébként a legjobb árajánlatot adta; Hriczu Anita semmilyen kapcsolatban nem állt a nyertes céggel a pályázat elbírásakor és a Café PR-nél is korábban csak alkalmazott volt
- külső cégek megbízásra azért volt szükség, mert a hirdetésszervező cégek csomagban olcsóbban tudnak hirdetéseket vásárolni, mintha a tárca egyenként tárgyalna a médiumokkal; az 50 millióban természetesen az ügynökségi jutalék mellett a hirdetések költségei is benne vannak
- központosított közbeszerzési eljárás során juthattak informatikai eszközökhöz az egyetemek, főiskolák, így az árakat nem az oktatási tárca szabta meg; a megrendelőn nem szerepeltek a közbeszerzési eljárásban megállapított áraknál magasabb árak; az intézményeknek lehetőségük volt saját közbeszerzést is kiírni a számítástechnikai eszközök beszerzésére
- a Cisco a világ 50 országában használt, 180 millió forint értékű oktatási szoftvereket ajándékozott a tárcának: magyarra fordításuk kerül százezer dollárba; a miniszter és munkatársai az erről szóló szerződés aláírására utaztak a Cisco pénzén Amerikába; a tárgyalásokat az előző kormány kezdte meg; a jogszabályok szerint nem volt szükség közbeszerzésre, mivel az eszköz értékének több mint a felét a Cisco finanszírozza



Répássy Róbert (Fidesz) interpellációjában azt kifogásolta, (In: Sztankóczy András: Az oktatási miniszter egyszerre utazik és netezik, Magyar Hírlap, 2003. május 28.), hogy "május elején a minisztérium vezetői közül többen eltöltöttek egy luxushétvégét a Balaton-parton az Elender Kft. meghívására. Márpedig az Elender egy másik céggel, a MatávCommal együtt még 1997-ben - Magyar Bálint első oktatási minisztersége idején - megnyerte a Sulinetre kiírt közbeszerzési pályázatot. A program azóta is zajlik, s nemsokára kiírják a pályázatot a folytatására is. A Balatoni hétvége meghívottai között volt Hriczu Anita, a miniszter kabinetfőnöke és Racskó Péter, a Sulinet programiroda vezetője".

Az interpellációra adott válaszában Magyar Bálint azt mondta (u.o.) "nem különleges eset, hogy különböző cégek rendezvényekre hívják ügyfeleiket (?) Magyar hangsúlyozta, hogy a meghívottak egyike sem vesz részt sem a közbeszerzés előkészítésében, sem elbírálásában.".

Sztankóczy András szerint (u.o.) "a Sulinet-programot a balatoni hétvégét megelőzően is érték bírálatok. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis márciusban hárommillió forintra megbírságolta a közbeszerzést lebonyolító céget és megtiltotta a tárcának, hogy megállapodjék az Elender-MatávCom-mal, amelynek március elsején lejárt a hatéves szerződése. A pályázat ugyanis egyhetes időt adott volna a jelentkezőnek arra, hogy 2385 iskolát bekábelezzen és rákössön a világhálóra. A tárca a döntőbizottság ítélete után meghosszabbította a lejárt szerződést, az újra kiírandó közbeszerzési pályázat nyertesével történő megállapodásig. Az új pályázat kiírását áprilisra ígérték, de a kabinetfőnök lapunknak azt mondta, hogy júniusban várható. A Magyar Nemzet megszerzett egy dokumentumot, amely szerint az oktatási minisztériumban már novemberben tudták, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt egy többmilliárdba kerülő új hálózatot kiépíteni, ami azt jelenti, hogy csak a régi partnerek szolgáltathatnak tovább. A Fidesz egyébként is túl drágának tartja a programot, amelyből szerinte a monopolhelyzetben lévő Matáv húzott hasznot".

Magyar Bálint szerint (u.o.) "azért szabták szűkre a határidőt, mert csak a központi költségvetés elfogadása után tudták kiírni a pályázatot, amikor már látták a program fedezetét, az előző szerződés pedig márciusban lejárt. Magyar azt állítja, mindenki egyenlő esélyekkel indult, a Fidesz célja pedig az, hogy tönkretegye a sikeres Sulinet-programot. Azért a tárcától végül távoznia kellett Majsai Sándor Gábor informatikai miniszteri biztosnak".

Sztankóczy András szerint (u.o.) "a harmadik ügy a minisztérium vezetésének egyesült államokbeli és mexikói útja, amelyet a Fidesz szerint a Cisco nevű számítógépes cég fizetett. Ráadásul az úton közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek egy százezer dolláros szerződést a Ciscóval. (Majsai Sándor Gábor korábban a cég magyar leányvállalatánál dolgozott, és egy sajtótájékoztatón is kiállt a vállalat mellett.) Magyar ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződés 'a Cisco által kifejlesztett - és világszerte elismert - digitális tananyagra vonatkozik, mégpedig az 5-8. modul magyar verziójának elkészítésére'. Ezt az együttműködést az előző tárcavezetés kezdte, akkor az 1-4. modulra kötöttek megállapodást. Magyarországon jelenleg 1500 diákot oktatnak ezzel a távoktatási rendszer segítségével. Közbeszerzésre pedig a jogszabályok értelmében nem volt szükség, hiszen a Cisco által finanszírozott része meghaladja az 50 százalékot. A minisztérium szerint a kifejezetten bizonyos cégek termékeivel kapcsolatos tanulmányutaknál gyakori, hogy a meghívó fél vállalja a költségeket, hiszen közpénzből tanulmányozni egy üzleti érdekeltséggel rendelkező cég termékeit tényleg aggályos lenne. A tárca szerint szó sincs arról, hogy a Cisco egy kecsegtető üzletért cserébe meghívta volna a minisztérium vezetőit, hiszen a tárca a Cisco jóvoltából mélyen áron alul jutott hozzá egy amúgy roppant drága rendszerhez. Ezen kívül csak a szerződéskötést jelentő amerikai utat fizette a Cisco, a mexikói kitérő költségeit a tárca állta, ebben az esetben ugyanis hivatalos látogatásról volt szó, amelyen az ottani szakképzési miniszter-helyettes fogadta a delegációt, és a szakképzésben alkalmazott különböző fejlesztéseket tekintettek át. Az út nyolc nap volt".

Sztankóczy szerint "a negyedik vádpont a minisztérium hirdetéseivel függ össze. A tárca ugyanis összesen ötvenmillió forintért külsős cégeket bízott meg azzal, hogy elhelyezzék a minisztérium hirdetéseit. Az ötvenből 27,5 milliót - az országos lapokban elhelyezendő reklámokért - a Café Reklám Kft nyert el. Ez a cég az egyik tulajdonosa a Café PR Kft-nek, ahol korábban a kabinetfőnök Hriczu Anita dolgozott. A Fidesz volt oktatási államtitkára, Sió László egyrészt bírálja a személyes kacsolatot, másrészt eleve nem érti, mi szükség volt külsős cégeket megbízni, mert 'korábban a hirdetések megjelentetését, a reklámtevékenységet minden esetben a tárca köztisztviselői végezték'. Hriczu (?) elmondta: nyílt közbeszerzési eljárásról van szó, arról nem is zárhatták volna ki a Café Reklámot, amely egyébként a legjobb árajánlatot adta. A kabinetfőnök hangsúlyozza, hogy semmilyen kapcsolatban nem állt a nyertes céggel és a Café PR-nél is csak alkalmazott volt. A megbízásra pedig azért volt szükség, mert a hirdetésszervező cégek csomagban olcsóbban tudnak hirdetéseket vásárolni, mintha a tárca egyenként tárgyalna a médiumokkal. Hriczu hangsúlyozza, hogy az 50 millióban természetesen az ügynökségi jutalék mellett a hirdetések költségei is benne vannak. A tárca szerint ráadásul a fideszes Sió valótlant állít, mert az előző vezetés idején a minisztérium a hirdetésvásárlásainál ugyanúgy egy külső céget preferált, előbb az Inform Stúdió Kft-t, majd az Inform Médiát, és csak 2001-2002-ben mintegy 40 millió forintot fizetett nekik. Az egyetlen különbség, hogy akkor nem volt közbeszerzési eljárás. A kabinetfőnök azt is elmondta, hogy az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet kifogását a Közbeszerzési Döntőbíróság, majd pedig a Fővárosi Bíróság is elutasította".

Koltai Péter oktatási tárca biztosa (In: Szép Zsuzsa Korrupcióval vádolják az oktatási tárca vezetését, Magyar Hírlap, 2003. május 29.) nem érti "a fideszesek miért kérdőjelezik meg a multinacionális Cisco Systemmel kötött szerződést, amikor annak első részét még a Fidesz-alelnök Pokorni Zoltán minisztersége alatt kezdték".

A Fidesz vádjai szerint (In: Varga Dóra: Terítéken a Sulinet és az utazások, Népszabadság, 2003. május 29.) "1. Az oktatási tárca mintegy 2,5 milliárd forint értékben kívánt számítástechnikai eszközöket vásároltatni a felsőoktatási intézményekkel - előre meghatározott szállítóktól. A tárca által kiküldött megrendelőlapon több termék a központosított közbeszerzésben meghatározottnál magasabb árral szerepelt, és volt olyan termék is, amely nem szerepelt a közbeszerzési árlistán. Számos eszközről később kiderült, ingyenes. 2. Januárban úgy írt ki a szaktárca közbeszerzési eljárást a Sulinet-program meghosszabbítására, hogy a győztesnek csak öt nap állt volna rendelkezésére a 2200 végpontos rendszer kiépítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság versenyellenesnek találta és megsemmisítette az eljárást, egyidejűleg hárommillió forint bírságot szabott ki. A lejáró szerződést a tárca meghosszabbította. A minisztérium tevékenysége napi hárommillió forintos kárt okoz. 3. A Sulinet fővállalkozója, az Elender Kft. látta vendégül hétvégére egy balatonkenesei luxusszállodában Magyar Bálint közvetlen munkatársait: kabinetfőnökét, Hriczu Anitát, Racskó Pétert, a Sulinet programiroda vezetőjét és Koltai Péter informatikai miniszteri biztost. 4. A Cisco világcég fizette Magyar Bálint, Csepeli György informatikai politikai államtitkár, Sári Lajos helyettes államtitkár, Koltai Péter és Hriczu Anita amerikai utazását. Ez- alatt százezer dolláros - közbeszerzési eljárás nélküli - szerződést kötött a tárca a cég magyarországi leányvállalatával".

Magyar Bálint szerint "1. Központosított közbeszerzési eljárás során juthattak informatikai eszközökhöz az egyetemek, főiskolák, így az árakat nem az oktatási tárca szabta meg. A megrendelőn nem szerepeltek a közbeszerzési eljárásban megállapított áraknál magasabb árak. Az intézményeknek lehetőségük volt saját közbeszerzést is kiírni a számítástechnikai eszközök beszerzésére. 2. A Sulinet-program átmeneti meghosszabbítására írta ki a tárca januárban a tendert: azért csak ekkor, mert költségvetési felhatalmazás kellett hozzá. Heteken belül tervezik kiírni az új, Közháló nevű tendert: ebben könyvtárakat, önkormányzatokat, teleházakat is rákötnek a rendszerre. A tárca kérte a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást megsemmisítő döntésének bírósági felülvizsgálatát. A kár abból származik, hogy a bizottság megsemmisítette azt a pályázatot, amely 66 százalékos árcsökkenést hozott volna. Így a régi pályázatot kellett meghosszabbítani: ez törvényes volt. 3. Az üdülés elfogadása nem volt szerencsés, de természetes, hogy a munkatársak tartják a kapcsolatot a szakma képviselőivel. Az új tender során a tárca 7-15 szolgáltatót kíván bevonni a Sulinet-rendszerbe, a cégek kiválasztásánál külön ügyelni fog a bírálóbizottság tagjainak függetlenségére. 4. A Cisco a világ 50 országában használt, 180 millió forint értékű oktatási szoftvereket ajándékozott a tárcának: magyarra fordításuk kerül százezer dollárba. A miniszter és munkatársai az erről szóló szerződés aláírására utaztak a Cisco pénzén Amerikába. A tárgyalásokat az előző kormány kezdte meg. A jogszabályok szerint nem volt szükség közbeszerzésre, mivel az eszköz értékének több mint a felét a Cisco finanszírozza".

Torkos Matild szerint (A szervezett felvilág tárcája, Magyar Nemzet, 2003. május 31.) "az Oktatási Minisztérium eltelt egy évének közbeszerzési gyakorlata nem más, mint a jobb sorsra érdemes oktatásügyben 'a szervezett felvilág kiépítése', amely lehetővé teszi, hogy klasszikus korrupcióra emlékeztető eljárások szülessenek a Magyar Bálint vezette tárcánál is. Az oktatási miniszter a fenti megállapításhoz hasonló lesújtó véleményt fogalmazott meg az Orbán-kormányról 2001. február elején. Magyar azt mondta: 'A kormány (...) gyakorlata nem más, mint a szervezett felvilág kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy maffiamódszerekre emlékeztető eljárások szülessenek a kormányzat részéről is.' Sőt azt is hozzátette még akkor, hogy a 'kormány, ahelyett hogy bezárná, módszeresen tágra nyitja a korrupció lehetőségének kapuit'. Medgyessy Péter azt ígérte nem is olyan régen, hogy 'meg fogja őrizni a politika tisztaságát', és elvárja minisztereitől, hogy 'kerüljék még a gyanú árnyékát is'. A kormányfő nem vetődne árnyékra, ha szétnézetne Keller László közpénzügyekért felelős államtitkárával Magyar Bálint háza táján. Pontosabban az oktatási tárca közbeszerzéseire férne rá az alapos átvilágítás, ugyanis a szép fekvésű és imponálóan magas árszínvonalú családi villa magánbeszerzése hátterének feltárásán várhatóan még elbíbelődik a sajtó egy ideig".

Torkos szerint "Magyar Bálint lehet, hogy pártot és választási kampányt jól tud szervezni, de egy olyan közigazgatási szervezet, mint a minisztérium, a törvényeket tiszteletben tartó és betartató közszolgát, minisztert kíván. A pártok gazdálkodását - mint azt Magyar jól tudja - csak az Állami Számvevőszék vizsgálhatja, ám a mimisztérium dolgait boldog-boldogtalan fürkészheti. Ha egy miniszter eltűri a trükkös megoldásokat, akkor valóban tartania kell a hátát. Magyar tartja is. Csakhogy egy miniszternek illik tudnia azt is, hogy nem ildomos olyan cégtől elfogadni egy tanulmányút költségeit, amellyel üzleti kapcsolatba is kerülhet a tárca. Ha nem tudja, akkor nem alkalmas miniszternek. Számtalanszor hallhattuk az SZDSZ-es miniszterektől, hogy a Fidesz vezetői az egyetemi kollégiumi szobatársakat juttatták pozíciókba. Most meg azt látjuk, hogy az SZDSZ-es holdudvar tagjai, a barátok, a gimnáziumi padtársak, a párt funkcionáriusai szállták meg minden olyan helyet, ahová a szocialisták megengedték a behatolásukat, vagy kapnak - a közbeszerzési törvény szellemét megcsúfoló módon - megbízásokat. Ez is demoralizálóan hat a társadalomra, ha nem is a lakótelepi szegényekre, a lecsúszott szerencsétlenekre, de a vállalkozói szférára mindenképpen. Magyar Bálint nem engedheti meg magának, hogy ne vonja le az egyetlen lehetséges következtetést, ha már rajtakapták az általa pozícióba juttatott barátait a gyanús ügyeken".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Közveszély, Magyar Hírlap, 2003. június 2.) "a magyar választópolgárok jelentős része jó ideje és szerencsére nem csodákat vár a hatalomra jutó politikai pártoktól. Óhajai sokkal szerényebbek. Például hogy ne nézzék teljesen együgyűnek. Vegyünk egy friss és egyszerű példát: Magyar Bálint oktatási miniszter ne tegyen úgy napokon át, mintha az ellenzék korrupciós vádjai, amelyek őt és minisztériumát érték, mind légből kapottak lettek volna, ha aztán kiderül, hogy mégsem egészen így van. Belső vizsgálódás előtt vagy nélkül miniszter ne engedje szabadon a minden kormányzattól unásig ismert mondatot: politikai támadásról van szó, amelyben teljesen megalapozatlan vádak hangzanak el. Mondjuk a Sulinet program közbeszerzési eljárását vagy néhány minisztériumi vezető balatoni és mexikói luxusnyaralását illetően, amelyet állítólag az egyik pályázó cég finanszírozott. Panaszkodott Koltai Péter, az OM informatikai biztosa is, aki a maguk részéről tisztességről, az ellenzék részéről csúsztatásról és rágalmazásról számolt be. Szomorúan tette még hozzá, hogy a Fidesz politikusai nem azt nézik, hogy az oktatási rendszer mit nyer, hanem azt, hogy az OM munkatársait mivel lehet gyanúsítgatni. Aztán telt-múlt az idő (nem sok: néhány nap), Magyar Bálint ismét megszólalt. Mindenekelőtt arról, hogy közveszély van: belső informatikai rendszerüket feltörték, az adatok talán illetéktelen kezekbe kerültek. Emiatt és a Sulinet-Közháló pályázat tisztaságának érdekében az előkészítést átvette az informatikai minisztérium. Hogy jön ide a pályázat tisztasága? - kérdi a választópolgár, aki máris összezavarodott. Pedig még csak ezután következik, hogy a tisztességes informatikai biztos lemondását a miniszter elfogadta, a luxusnyaraláson részt vett köztisztviselők ellen pedig fegyelmi eljárást indított. Mit? Hogyan? Mi ez az egész? - kérdi a választópolgár. Most akkor Magyar Bálint semmiről sem tudott, viszont ártatlanokat hurcol meg az ellenzék kívánságára? Netán már ő is ellenzéki? Maradjunk annyiban: nem világos ez a fegyverletétel, miniszter úr".

Tanács István szerint (A gyanú árnyéka, Népszabadság, 2003. június 3.) "valaki szólhatna Magyar Bálintnak, hogy az ellenzéki támadások célpontja nem a Sulinet-program, hanem ő maga, személyesen, mögötte pedig az SZDSZ-nek az a szárnya, amelyik másodjára kormányoz koalícióban az MSZP-vel, végső soron pedig a kormánykoalíció egysége. Medgyessy Péter tegnap ugyan kiállt minisztere mellett, de aligha lehetett könnyű eldöntenie, kormánya akkor szenved-e nagyobb kárt, ha az oktatási miniszter marad, vagy akkor, ha távozik posztjáról. Az nyilvánvaló, hogy Magyar magától nem óhajt felállni, legalábbis meg kellene rá kérni őt Medgyessynek, ám annak komoly következményei lennének. Először is nem volna könnyű megmondani egy ilyen döntést annak az embernek, akinek a pártja az ügynökügy kipattanása idején súlyos belső konfliktusokat is vállalva a miniszterelnök mellé állt. Továbbá, ha Magyar nem akar önként távozni, menesztése megosztaná az SZDSZ-t és annak parlamenti frakcióját, ami a kormánytöbbség lemorzsolódását is előidézhetné".

Tanács szerint "külön-külön, meg csupán a jogszabályokat nézve minden vádpont kimagyarázható, menthető. Lehet azt mondani, hogy Elender-ügyben a minisztert félretájékoztatták, amikor meg kiderült az igazság, megbüntette a vétkeseket. Lehet mondani, hogy Magyar Bálint és munkatársai valóban a Cisco költségén utaztak ugyan az Egyesült Államokba 'munkalátogatásra', de ezzel Magyarország jól járt, mert 180 millió forint értékű ajándékot kapott a cégtől, igaz, körülbelül 25 milliót kellett fizetni azért, hogy valakik lefordítsanak valamit, ami az ajándék elfogadásához szükséges volt. Igaz, hogy bizonyos Idea Lab Kft. úgy nyert el félmilliárdos megbízást a Nemzeti Szakképzési Intézet közbeszerzési pályázatán, hogy korábban sohasem foglalkozott a meghirdetett tevékenységgel. Tulajdonosa előzőleg két külföldi off-shore cég volt, és a meghirdetett tevékenységi köröket is csak a pályázat kiírása után vették fel a cég tevékenységei közé, de ezzel együtt megfelelt a kiírás feltételeinek".

Tanács szerint "a kormány számára azonban nem az a kérdés, hogy a minisztereket sikerül-e meggyőznie Magyar Bálintnak magyarázatai hitelességéről, hanem az, hogy mit szól mindehhez a hazai közvélemény. Elhiszik-e az emberek, hogy a miniszter olyanokat fogad bizalmába, akik nem tájékoztatják őt, hogy miközben egy pályázó cég hétvégi bulijára mennek vendégnek, a közbeszerzési eljárásban is tevékenykednek. Vagy hogy nem lesz ára a Cisco fizette amerikai utazásnak, és a világcég ajándékának, hiszen a multik altruizmusból szoktak kormányzati embereket utaztatni. A miniszterelnöknek azt is mérlegelnie kell: a történtek nem idézik-e föl a közvéleményben Torgyán József, Szabadi Béla munkalátogatásait, vagy mindazokat az erkölcsi kifogásokat, amelyeket Orbán Viktor amerikai díszdoktori útja - melynek révén ugyebár az egész országnak szerzett dicsőséget - kapcsán az akkori ellenzék a szemére vetett. A közvélemény könnyen összemos ugyanis mindent - nem törődik árnyalatokkal, alapvetőnek tekinthető különbségekkel sem, számára a történetek színezete a lényeges. Persze, fontos, mit gondol a közvélemény, de a választás még messze van. Közelebbi dilemma, hogy ha mennie kellene Magyarnak, mi lenne a visszhangja az SZDSZ-ben? Ha marad, mi lesz a visszhangja az MSZP-ben? Nem fognak-e sokan titokban egyetérteni Répássy képviselővel, hogy tán az oktatási miniszter fenekéhez van szegezve a bársonyszék. És ha Magyarnak szabad rossz látszatú ügyekbe keveredve a helyén maradnia, akkor legközelebb másoknak, hasonló helyzetekben mondhatja-e még hitellel a miniszterelnök: nem hagyja, hogy kormánya tagjaira a gyanú árnyéka vetüljön?"

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695