Fordulat és reform

2003-06-10

Május legfontosabb politikai eseménye a kormány átalakítása volt. Medgyessy Péter május 1-jén jelentette be, hogy "a hónap folyamán" átalakítja és értékeli kormányát. Nem sokat várt: pár napra rá már ki is hirdette a minisztercseréket. A kormányfő ezzel a gyorsasággal azt kívánta elérni, hogy a váltásokkal kapcsolatos, háttérben zajló politikai küzdelmek minél rövidebb időre akadályozzák a kormány munkáját. Ezt a célt szolgálta az is, hogy a kormányfő előbb átalakította kormányát, majd csak két héttel később, rendkívüli kormányülésen értékelte annak teljesítményét. Mindez arról is árulkodik, hogy a miniszterelnöknek komoly taktikai küzdelmet kell folytatnia az MSZP különböző érdekcsoportjaival.

Május legfontosabb politikai eseménye a kormány átalakítása volt. Medgyessy Péter május 1-jén jelentette be, hogy "a hónap folyamán" átalakítja és értékeli kormányát. Nem sokat várt: pár napra rá már ki is hirdette a minisztercseréket. A kormányfő ezzel a gyorsasággal azt kívánta elérni, hogy a váltásokkal kapcsolatos, háttérben zajló politikai küzdelmek minél rövidebb időre akadályozzák a kormány munkáját. Ezt a célt szolgálta az is, hogy a kormányfő előbb átalakította kormányát, majd csak két héttel később, rendkívüli kormányülésen értékelte annak teljesítményét. Mindez arról is árulkodik, hogy a miniszterelnöknek komoly taktikai küzdelmet kell folytatnia az MSZP különböző érdekcsoportjaival.

A kormányátalakítással Medgyessy Péter pozíciója tovább erősödött. Igaz ugyan, hogy vérig sértette az MSZP választmányi elnökét, Jánosi Györgyöt, ám bársonyszékhez juttatta a "jövő embereit", a párt megújításával régóta foglalkozó Gyurcsány Ferencet, illetve a párt megújításával megbízott Hiller Istvánt. Mindkét politikusról sok mindent lehet állítani, de azt nem, hogy szürkék és karakter nélküliek lennének.

Az ellenzék a milliárdos Gyurcsány Ferencet szemelte ki a támadások egyetlen célpontjául, a többi új minisztert békén hagyta. Gyurcsány felkészülten várta a támadásokat: bemutatkozó sajtótájékoztatóján cégprezentációt tartott, ahol a közvélemény elé tárta, miből is lett milliárdos. Az ezt követő héten egymást követték a jobboldali médiában a "leleplező" cikkek: szóba került a múlt, a vagyon, a Gyurcsány-cégek helyzete. Egy hét elmúltával azonban az új miniszter váltott: aktív, kezdeményező szerepben jelent meg a médiában. Azóta nem múlt el hét, hogy ne állt volna elő valamilyen új javaslattal. Gyurcsány stratégiája eddig bevált: aktivitása meglepte az ellenzéket, így a támadások átmenetileg elhaltak.

Jó taktikát választott Hiller István is, aki az oktatási tárca államtitkári székét cserélte fel a kulturális miniszteri bársonyszékre. Az ellenzék az elmúlt egy évben folyamatosan konfrontálódott a kormánnyal a kultúra és a politika határmezsgyéjén lévő ügyekben: Terror Háza, Hamvas Béla Intézet, Nemzeti Színház. Az új miniszter bemutatkozásakor egyetlen üzenetre koncentrált: "kinyújtott kézzel érkezem". Békés, a másik oldal véleményét és érzékenységét tiszteletben tartó hangot ütött meg. Ezzel élét vette a támadásoknak, hiszen aki kezet nyújt, azt nem szokás bokán rúgni, vagy legalábbis kommunikációs szempontból nem ajánlott. Ezért az ellenzék eltekintett a miniszter támadásától, kivár.

Kevesebb sikerrel indított a másik három új kabinettag. A baloldali értelmiségi sorból miniszterré felemelkedő Lévai Katalin értelmiségihez illően lépett a politika színpadára: kommunikációs és politikai stratégia nyomát sem lehet felfedezni első szerepléseiben. A politikai eliten belül kétségkívül komoly presztízzsel bíró, de a közvélemény számára ismeretlen Juhász Endre azt adja, amit eddig is: szakszerű, céltudatos és csöndes bürokratát. Persányi Miklós pedig az Állatkert vezetőjeként elért sikereiből "él": habár első nyilatkozatai alapján egy aktív minisztert várhatott a közvélemény, ez a tettrekészség egyelőre nem jelent meg a hétköznapok gyakorlatában.

Május 19-én Medgyessy Péter rendkívüli kormányülésen értékelte a kabinet első évének teljesítményét. Az értékelés során a miniszterelnök elsősorban a kormány kommunikációs teljesítményét bírálta, amivel azt üzente: a termék jó, csak a csomagoláson kellene változtatni. Kevesebb figyelmet kapott egy másik bírálat: a kormányfő számon kérte a nagyszabású reformok elmaradását, amit az elkészült szakértői anyagok "nem megfelelő minőségével" indokolt. Úgy tűnik, két szakértői anyag mégis jól sikerült, mert a hónap második felében a kabinet bejelentette a lakáshitel-támogatási rendszer átalakítását, illetve folytatódott a kórházreform körüli politikai csatározás.

A lakáshitelek ügyében a kormány az antikapitalista demagógiát alkalmazta: a rendszer átalakítását azzal indokolta, hogy megnyirbálja "a bankok profitját". A kórház-modernizáció esetében már nem talált hasonlóan demagóg érvet a kormány, hiszen a modernizációt alapvetően a magántőke bevonásától várja a program. Itt a Fidesz és az MDF kérte számon az ősbűn elkövetését, a profitorientált szemlélet megjelenését. A magyar politikát átszövő antikapitalista kampány május 31-én érte el csúcspontját, amikor a látványos politikai metamorfózison átesett Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője "privatizációellenes" konferenciát rendezett. Nem véletlen, hogy a Financial Times május végi, Magyarország-mellékletében éretlennek titulálta a teljes magyar politikai elitet.

Májusban a nagyobbik ellenzéki párt életében is jelentős esemény történt: a Fidesz szövetséggé alakult. A kongresszus professzionálisan megrendezett médiaeseménnyé sikeredett. Minden a helyén volt: a látvány, a koreográfia, a felszólalók közötti kommunikációs szereposztás és az eseményt ünnepéllyé tevő egyéb programok. Orbán Viktor egy viccekkel és szóvirágokkal teletűzdelt lelkesítő beszédet mondott, Pokorni Zoltán ismét a békés arcát mutatta, csakúgy, mint a kormányoldalt ellenfélként, nem ellenségként beállító Schmitt Pál. Áder János keményen bírálta a kormány politikáját, de mondatai inkább a szavazóknak szóltak, mintsem pártja radikálisainak. A megmondóember szerepet ezúttal egy határon túlról érkező politikusra, Kovács Miklósra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökére osztották.

A Fidesz szövetségalapító kongreszszusának kommunikációs sikeréhez a kormány is hozzájárult. A rendezvényre ugyanis nem "épült rá" semmilyen kormányzati médiaesemény: a kormányátalakítás hetekkel korábban lezajlott, a kormányértékelést pár nappal későbbre időzítették, így gyakorlatilag szabad teret engedtek az ellenzéki pártnak.

A pártstruktúra átalakításán túl a Fidesz-MPSZ kommunikációs stratégiát is váltott. Az elmúlt hónapokban a Medgyessy-kormány "nemzeti közép" politikája átnyúlt a jobboldalra, és tartósan magához csábította a szavazók egy részét. Emiatt a kormány és az MSZP előnye állandósult a népszerűségi listákon.

A permanens konfrontálódás orbáni politikája kudarcot vallott. A mostani fordulat lényege, hogy a Fidesz az európai uniós csatlakozás feltételezett "veszteseit", a lakótelepen élőket, az alkalmazottakat, a nyugdíjasokat, a mezőgazdaságból élőket célozza üzeneteivel. Jelentős részük mellesleg az MSZP törzsszavazója, fogékonyak a szociális demagógiára. A Fidesznek mégsem lesz könnyű dolga, mivel a tavalyi országgyűlési választások után a párt zabolátlan politikusai és a szélsőjobboldali véleményformálók éppen ezeket a társadalmi csoportokat sértették meg ("prolik").

A stratégiaváltás nem érintette a Fidesz-MPSZ "korrupciós kampányát", a kormány elleni támadások sorozatát. A legtöbbet támadott miniszter címét májusban Magyar Bálint nyerte el. Az oktatási tárca vezetője elleni támadássorozat a hónap elején szakmai témákban folytatódott, ám május végére már a Sulinet Expressz körüli ügyekre, korrupciós vádakra tevődött a támadás fő hangsúlya. A magyar politika történetében most fordult elő először, hogy egy leleplezéshez lesifotóst, "paparazzót" vett igénybe az egyik fél. Május 30-án fotó jelent meg a Magyar Nemzetben, amely az egyik, a közbeszerzésben részt vevő magáncég üdülőjében éppen nyaraló minisztériumi alkalmazottakat ábrázolta. A képen szerepelt a frissen kinevezett miniszteri biztos, Koltai Péter, akinek emiatt meg kellett válnia posztjától. A miniszter leváltással és fegyelmi eljárások indításával oldotta meg a válsághelyzetet, ám gyanítható, hogy az ellenzéki támadások tovább folytatódnak majd személye ellen.

Május izgalmas tavaszt hozott a politikának. Döntött a kormány a 4-es metró megépítéséről, és megválasztották az MTV elnökét. Felvették az MSZP-t az Európai Szocialisták Pártjába, tüntettek a gazdák, és elégedetlenségét fejezte ki a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap. Paks ügye még mindig nehezen érthető, a Fradi B-közepe pedig túllépett minden határt. Csakúgy, mint tavaly, ezen a nyáron is elmarad a politikában az uborkaszezon.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695