Botrány az Oktatási Minisztérium körül (2. rész)

2003-06-11

Korrupcióval vádolja Magyar Bálint oktatási minisztert a Fidesz. Az ellenzéki párt szerint Magyar Bálint nem törekszik a minisztériumnál folyó ügyek, gyanús közbeszerzések, és utazások kivizsgálására.


Korrupcióval vádolja Magyar Bálint oktatási minisztert a Fidesz. Az ellenzéki párt szerint Magyar Bálint nem törekszik a minisztériumnál folyó ügyek, gyanús közbeszerzések, és utazások kivizsgálására. Répássy Róbert, fideszes képviselő szerint az oktatási tárca első botrányos ügye az volt, amikor 2003. elején a minisztérium 2,5 milliárd forint értékben akart számítástechnikai eszközöket vásároltatni felsőoktatási intézményekkel előre meghatározott szállítóktól, a közbeszerzésben előírtnál magasabb áron. Ezt követte a Sulinet szerződés ügye, amely során a tárca versenyeztetés nélkül, a politikus szerint előnytelen feltételekkel szerződött. Répássy Róbert minderre levélben hívta fel Medgyessy Péter miniszterelnök figyelmét. Koltai Péter, az oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa cáfolta a vádakat, és bejelentette, Magyar Bálint személyiségi jogi pert indít az ellenzéki képviselő ellen. Koltai elismerte, az eszközbeszerzésnél valóban történtek adminisztratív pontatlanságok, ám ezek egyike sem volt jogsértő, vagy erkölcsileg kifogásolható. A miniszteri biztos szerint, a Répássy Róbert által összeállított információk és anyagok mindegyike csúsztatásokat, félrevezető információkat tartalmaz, amelyek alkalmasak Magyar Bálint jó hírnevének a lejáratására. Több mint félmilliárd forintos szerződéshez jutott szakiskolai fejlesztési programokat népszerűsítő kampányok szervezésére egy olyan cég, amely eddig nem foglalkozott ilyesmivel. A korábban telefonkártya-automatákkal kereskedő Idea-Lab Kft. nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízását, igaz, hogy ez a cég volt az egyetlen pályázó. Répássy Róbert fideszes képviselő szerint Magyar Bálint oktatási miniszter korábbi közlésével szemben az Elender Rt. balatoni meghívását elfogadó minisztériumi dolgozók részt vettek a Sulinet-Közháló program közbeszerzési eljárásának előkészítésében és lebonyolításában. A Magyar Nemzet birtokába került levélváltás szerint Racskó Péter, a Sulinet programiroda vezetője és Koltai Péter, az oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa, az Educatio Kht. akkori vezetője is aktív részese volt a közbeszerzési pályázat előkészítésének.

Összefoglalás

Az oktatási tárcát kritizáló vélemények:
- kormányhivatalnokoknak a szakterületükhöz tartozó magáncégektől hétvégi pihenést vagy tengerentúli utat elfogadni súlyos etikai vétség, ehhez képest azzal csitítani a skandalumot, hogy a tárcavezető kijelenti, minisztériumának alkalmazottai 'a jövőben semmilyen magáncég által fizetett úton nem vehetnek részt', szánalmasan amatőr fogás; ez már csupán annak beismerése, hogy eddig az SZDSZ-es kormánytag által vezetett minisztérium tisztviselőit nem szankcionálták, amennyiben céges kiránduláson ingyen nyaraltak
- nevetséges válságkezelési mód az ahogy részben 'a pályázat tisztaságának érdekében' a Sulinet közhálótenderének előkészítését az informatikai minisztérium átveszi az Oktatási Minisztériumtól; ez részben annak ismételt beismerése, hogy az oktatási tárcánál nincsenek meg a tisztességes közbeszerzés feltételei; másrészt pedig mitől is állna szilárdabb etikai fundamentumon az informatikai minisztérium, amelynek politikai államtitkára Magyar Bálinttal együtt vett részt az ominózus amerikai ingyenúton?
- mindenkinek jobb lett volna, ha a miniszter rögtön az őt személyesen érintő kínos tények nyilvánosságra jutása után megválik tisztségétől, de legalábbis felajánlja lemondását; ehelyett feláldozta az üvegzsebűség oltárán a morális normákat egyértelműen felsőbb jóváhagyással áthágó beosztottait, illetve dacos ellenoffenzívába kezdett
- ilyen szituációban kontraproduktívak az olyan visszavágások, hogy a Fidesz-kormány informatikai tenderei sem voltak patyolattiszták; a közvélemény ugyanis tudja: rablóból lesz a legjobb pandúr; mostaninál nagyobb simliken edződött 'fiúk' úgy ismerik az összes lenyúlási technikát, mint a tenyerüket; rutinjukat, amit kormányon lévén magánzsebek teletömésére használtak, most hatalmon lévő ellenfeleik számonkérésében csillogtatják, ami az ellenzék legfontosabb feladata
- a Nemzeti Szakképzési Intézet félmilliárdos információs és PR-pályázata nemcsak azért elszomorító, mert azon egyetlen - korábban a PR-szakma területén nem sok, ám a telefonkártya-értékesítési bizniszben annál több tapasztalatot szerző - pályázó indult és nyert, hanem mert egyáltalán félmilliárd adóforint elmehetett erre a dologra; jó lett volna, ha az MSZP-SZDSZ-kormány végre elfelejti egyrészt a 'kormányzás helyett a kormányzásról hatásosan kommunikálni' fideszes hatalomgyakorlását
- nem érhető, hogy a mindeddig tiszta kezűnek ismert miniszter miért annyira óvatos a konzekvenciák levonásával, ha közeli munkatársairól kiderül, hogy hibáztak: Magyar Bálintnak annál is nagyobb szüksége lenne a közvélemény támogatására, mert ezek az ügyek árnyékot vetnek az oktatásügyi szempontból rendkívül fontos aktuális fejleményekre: a közoktatási törvény módosítására és az oktatási reformra; kinevezése óta a Fidesz minden lehetséges eszközzel igyekszik fúrni a liberális minisztert, éket verni közé és a nagyobbik kormánypárt közé, és akadályozni az oktatásügyi reformot
- a Sulinet programban az Oktatási Minisztérium partnerei közül jó páran száznyolcvan-kétszázezer forintért kínálják középkategóriásnak szánt számítógépeiket, de ugyanezen alkatrészeket egy másik üzletben összevásárolva a számlánk száznegyven-százötvenezer forintnál érne véget; így a számítógépvásárlásra kapható adókedvezmény majdnem teljes összege a kereskedők zsebében landol
- nehéz megmagyarázni, hogy a Sulinet Expressz program keretében miért adják a számítógépek jelentős részét elavult, modemes internetkapcsolódási lehetőséggel, miközben a szintén szabad demokrata irányítású Informatikai és Hírközlési Minisztérium sajtótájékoztatóin mást sem hallani, mint hogy le a telefonnal, éljen a széles sávú internet és a szigorú elszámoltatás miatt a modemes lassúság átka minimum három évig sújtja majd a Sulinet-PC-k tulajdonosait
- a miniszternek munkáltatói és politikai felelőssége is van egy tárca vezetésében, akkor is, ha nincs mindenről tudomása, s nem olvas el minden iratot
- a Magyar Bálint által vezetett minisztériumban olyan mértékű korrupciógyanús ügyletek történtek, amelyek után a miniszter is politikai felelősséggel tartozik; Kiss Elemérnek ennél jóval kevesebbért kellett mennie; ha Magyar Bálint nem lenne az SZDSZ egyik kulcsfigurája, akkor már minden bizonnyal menesztette volna őt Medgyessy Péter
- Magyar Bálint maradása esetén az SZDSZ a továbbiakban egyetlen korrupciógyanús ügyben sem tud majd hitelesen fellépni, ellenfelei (és szövetségesei) tehetnek majd bármit, a liberálisok bíráló szavát nem hallja majd a közvélemény; a magyar politikai kultúra pedig marad olyan-amilyen: félfeudális-féleurópai
- kétség nem férhet, hogy Magyar miniszter marad; nincs az a 'magasabb erkölcsi mérce', amely überelni tudná a koalíciós szempontokat; ahogy a szabad demokraták sem tudtak volna hatalmon maradni, ha megbuktatják a frissen megalakult kormányt a D-209-es ügy miatt, Medgyessy sem maradhatna a posztján, ha az akármekkora botrányos ügyért felelősséggel tartozó Magyar Bálinttal ujjat merne húzni

Az oktatási tárcát támogató vélemények:
- ma az oktatási tárca szerződései nyilvánosak, az országgyűlési képviselők megismerhetik azokat, nem lehet közbeszerzési eljárás alól kivonni ügyeket
- nem az a kérdés, hogy az apparátusban történnek-e hibák, hanem hogy a miniszter a tudomására jutott ügyekben határozott, egyértelmű és igazságos lépést tesz-e, és ezek a szükséges intézkedések megtörténtek
- egy miniszter nem tudhat minden részletről; a miniszter a felelős munkatársaitól tud tájékozódni egy-egy ügy állásáról; ha a munkatárs a közigazgatási gyakorlat hiánya miatt hibát követ el vagy tévesen tájékoztat, távoznia kell, mint ahogy az meg is történt; ezért mondott le Majsai Sándor Gábor és Koltai Péter informatikai biztos
- senki sem gondolhatja, hogy egy fejenként húszezer forintba kerülő hétvégi balatoni nyaralással bárkit le lehet kenyerezni



Papp László Tamás szerint (Jogszerű etikátlanság, HVG, 2003. június 5.) "kormányhivatalnokoknak a szakterületükhöz tartozó magáncégektől hétvégi pihenést vagy tengerentúli utat elfogadni súlyos etikai vétség. Ehhez képest azzal csitítani a skandalumot, hogy a tárcavezető kijelenti, minisztériumának alkalmazottai 'a jövőben semmilyen magáncég által fizetett úton nem vehetnek részt', szánalmasan amatőr fogás. Ez már csupán annak beismerése, hogy eddig az SZDSZ-es kormánytag által vezetett minisztérium tisztviselőit nem szankcionálták, amennyiben céges kiránduláson ingyen nyaraltak".

Papp úgy véli " az is nevetséges válságkezelési mód, hogy részben 'a pályázat tisztaságának érdekében' a Sulinet közhálótenderének előkészítését az informatikai minisztérium átveszi az Oktatási Minisztériumtól. Ez részben annak ismételt beismerése, hogy az oktatási tárcánál nincsenek meg a tisztességes közbeszerzés feltételei. Másrészt pedig mitől is állna szilárdabb etikai fundamentumon az informatikai minisztérium, amelynek politikai államtitkára Magyar Bálinttal együtt vett részt az ominózus amerikai ingyenúton? Az ügy pedig öngerjesztő módon gyűrűzik tovább".

Papp úgy véli "mindenkinek jobb lett volna, ha a miniszter rögtön az őt személyesen érintő kínos tények nyilvánosságra jutása után megválik tisztségétől, de legalábbis felajánlja lemondását. Ehelyett feláldozta az üvegzsebűség oltárán a morális normákat egyértelműen felsőbb jóváhagyással áthágó beosztottait, illetve dacos ellenoffenzívába kezdett. Ezek után akár a helyén marad, akár mégis lemond, csak bukhat rajta. Ha leköszön, úgy jön ki a dologból, hogy mások elcsapásával, bűnbakok kreálásával próbálta menteni bársonyszékét. Ha továbbra is benne ül, a választókban felidéződik az a politológiai bonmot, amely szerint a miénk 'következmények nélküli ország', ahol a siker a főnök érdeme, a fiaskó viszont a beosztottak sara. És ha már nem morális dimenzióból, hanem a hatalomgyakorlási praktikum szempontjából nézzük a miniszter poszton maradását, vajon megéri-e a parlamenti küszöbben épp csak megkapaszkodó kispártnak ilyen húzással erodálnia amúgy sem túl nagy szavazói bázisát? Ilyen szituációban kontraproduktívak az olyan visszavágások, hogy a Fidesz-kormány informatikai tenderei sem voltak patyolattiszták. A közvélemény ugyanis tudja: rablóból lesz a legjobb pandúr. A mostaninál nagyobb simliken edződött 'fiúk' úgy ismerik az összes lenyúlási technikát, mint a tenyerüket. Rutinjukat, amit kormányon lévén magánzsebek teletömésére használtak, most hatalmon lévő ellenfeleik számonkérésében csillogtatják, ami az ellenzék legfontosabb feladata. Hátrafelé mutogatás, valamint a szakapparátusnak osztogatott fegyelmik nem pótolják a morális konzekvenciák levonásának hiányát".

A Magyar Narancs szerkesztőségi cikke szerint (Ott maradtak, Magyar Narancs, 2003. június 5.) "a négy ügy közül három kifejezetten gázos. Egy: a hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco cég fizet(het)te több minisztériumi vezető amerikai tanulmányútját, akik, ha már úgyis ott voltak, egy szerződésre is pecsétet ütöttek. Aztán: a minisztérium több dolgozója, köztük Magyar Bálint kabinetfőnöke és a Sulinet Programiroda vezetője részt vett a Sulinet2 közbeszerzéseiben előreláthatóan érdekelt Elender Rt. balatoni rendezvényén, majd 'véletlenül ott maradtak a szállodában' (idézet Magyar Bálinttól). Ezekre nem lehet azt mondani, hogy egyes köztisztviselőkből hiányzik a józan óvatosság, amivel a minisztériummal üzleti kapcsolatban álló vagy állni szándékozó cégek ajándékaihoz közeledni illik. Azt sem mondhatjuk, hogy a politikai kinevezett köztisztviselők is csak gyarló emberek, akik nem mindennap juthatnak el San Joséba vagy akár csak egy balatonkenesei szállodába egy éjszakára. Bár az üzleti marketing világában ezek nyilván bevett módszerek, állami alkalmazottak ne fogadjanak el semmiféle ajándékot (kapnak épp elég juttatást és kedvezményt a magyar államtól), és ne vegyenek részt ilyen beszállítói nyalomaszádban. Ez evidencia, legalábbis annak kellene lennie, különösen egy olyan párt vezette minisztériumban, amely többek között a 'tiszta szándék - tiszta eszközök' szlogennel mozgósította tavaly a híveit".

A Magyar Narancs szerkesztőségi cikke szerint "a 2002-es kampány (amúgy jogos) wermerandrásozása után jó lett volna, ha az MSZP-SZDSZ-kormány végre elfelejti egyrészt a 'kormányzás helyett a kormányzásról hatásosan kommunikálni' fideszes hatalomgyakorlását, másrészt azt, hogy erre százmilliókat fordítson adóforintjainkból. A Nemzeti Szakképzési Intézet félmilliárdos információs és PR-pályázata nemcsak azért elszomorító, mert azon egyetlen - korábban a PR-szakma területén nem sok, ám a telefonkártya-értékesítési bizniszben annál több tapasztalatot szerző - pályázó indult és nyert, hanem mert egyáltalán félmilliárd adóforint elmehetett erre a dologra".

A Magyar Narancs szerkesztőségi cikke szerint "az sem érhető, hogy a mindeddig tiszta kezűnek ismert miniszter miért annyira óvatos a konzekvenciák levonásával, ha közeli munkatársairól kiderül, hogy hibáztak. Magyar Bálintnak annál is nagyobb szüksége lenne a közvélemény támogatására, mert ezek az ügyek árnyékot vetnek az oktatásügyi szempontból rendkívül fontos aktuális fejleményekre: a közoktatási törvény módosítására és az oktatási reformra. Kinevezése óta a Fidesz minden lehetséges eszközzel igyekszik fúrni a liberális minisztert, éket verni közé és a nagyobbik kormánypárt közé, és akadályozni az oktatásügyi reformot. A korábbi MSZP-s politikai államtitkár, Hiller István kultuszminiszteri kinevezésével most csökkent a minisztériumon belüli szocialista ellensúly, ami érezhetőn fokozta az ellenzék zavarát. (...) Lehet persze azt is mondani, hogy Répássyék érzékenysége szelektív, s az előző ciklusban nem nagyon szisszentek föl mondjuk az Országimázs Központ sajátos munkaszervezésén. De a korrupciógyanús körülményeket jelen esetben nem Répássyék, hanem az OM munkatársai teremtették; az ellenzéki képviselő pedig hülye lett volna, ha nem használja ki a ziccert (ráadásul ez is a dolga). Ezt a tényt Magyar Bálint ostobán vagdalkozó és személyeskedő riposztjai sem fedhetik el".

Dévényi István szerint (Hardver, Magyar Nemzet, 2003. június 5.) "a Sulinet expressz bizonyosan rengeteg lelkes, ám az informatikához a legkevésbé sem értő embert fog megmozgatni. Hiszen az ajánlat felettébb csábító: a polgár (...) befizet egy kétszázezres gépre, adózáskor meg visszaigényel hatvanezret, így végeredményben száznegyvenből kijött, és van otthon internetelérése, e-kormányzatostul, e-toleranciástul és egyéb szabad demokrata e-trükköstül. A történetben azonban akad egy apró bökkenő. A többség megnézi majd az árcédulát, de ennyi, mivel a mögöttes tartalom, vagyis a hardver, esetükben kifullad az 'ez ugye Pentium?' kérdés megfogalmazásában. Pedig ha rászánnának negyedórát, és átböngésznék a sulinetes készüléklistákat, rendkívül érdekes eredményre jutnának. Találomra kiválasztva néhány, az Oktatási Minisztériummal szerződést kötött céget, hamar kitűnik, hogy vannak kereskedők, akik korántsem a high-tech szellemében állították össze konfigurációikat. Technikai részletekkel nem úntatnék senkit, elég annyi, hogy az alkatrészek között tucatszámra tűnnek föl olyan tételek, amelyek már egy-két évvel ezelőtt sem tartoztak a legjobbak közé. Na és? - tehetnénk fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy nem kell minden kamasznak a NASA számítógépeit bealázó cuccal villognia. A probléma ennél azonban lényegesen összetettebb. A szaktárca az adókedvezmény feltételeként szabja, hogy a sulinetes PC-hez három évig hozzá sem szabad érni. Aki ismeri az információtechnika fejlődési ütemét, tisztában van vele, hogy a vadonatúj számítógép már a hazaszállítás ideje alatt is képes elavulni. Valószínű tehát, hogy a fejlesztési kényszer okán a gagyi konfigurációk áldozataivá váló amatőr informatikusok közül seregnyien esnek majd az adócsalás bűnébe - a Sulinet-embléma megbontása ugyanis az APEH ellenőreinek dühödt haragját vonja maga után. Tegyük fel, hogy az oktatási tárcánál senki sem ért a hardverekhez, emiatt a technológiai visszalépés. Azt azonban már nehéz megmagyarázni, hogy miért adják a számítógépek jelentős részét elavult, modemes internetkapcsolódási lehetőséggel, miközben a szintén szabad demokrata irányítású Informatikai és Hírközlési Minisztérium sajtótájékoztatóin mást sem hallani, mint hogy le a telefonnal, éljen a széles sávú internet! És ne feledjük, hogy a szigorú elszámoltatás miatt a modemes lassúság átka minimum három évig sújtja majd a Sulinet-PC-k tulajdonosait. Nézzük az árakat. Az Oktatási Minisztérium partnerei közül jó páran száznyolcvan-kétszázezer forintért kínálják középkategóriásnak szánt számítógépeiket. A masinák persze korántsem középkategóriásak, ám még ennél is szomorúbb, hogy ugyanezen alkatrészeket egy másik üzletben összevásárolva a számlánk száznegyven-százötvenezer forintnál érne véget. Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az adókedvezmény közel teljes összege a kereskedők zsebében landol. Így csak annyit mondok, hogy valakik már megint jól fognak járni. Magyar Bálint szerint mi. Már ha hinni lehet a miniszternek".

Magyar Bálint oktatási miniszter (In: Megszólalt, Magyar Hírlap, 2003. június 7.) a Magyar Hírlap kérdésére, hogy mit gondol "meddig terjed egy miniszter felelőssége, ha apparátusa hibákat követ el" azt felelte, hogy "nincs olyan nagyobb szervezet, ahol nem követnek el hibákat. A minisztériumnál és háttérintézményeinél több száz ember dolgozik, több ezer oldalas ügyiratok keringenek. Azt senki nem gondolhatja, hogy egy miniszter mindenbe belelát. Én a nyitott kormányzás híve vagyok. Szemben az elmúlt ciklus gyakorlatával, ma az oktatási tárca szerződései nyilvánosak, az országgyűlési képviselők megismerhetik azokat, és biztosítani akarjuk, hogy ne lehessen közbeszerzési eljárás alól kivonni ügyeket. Ha valaki elkövet egy hibát, azt lehet tenni, hogy gyorsan reagálunk a dolgokra, és levonjuk a következtetéseket. Fontos azonban, hogy különbséget tudjunk tenni a teljesen szabályos ügyek, a technikai-közigazgatási hibák és a korrupció között, amiről az ellenzék által keltett műbalhé szól".

Magyar hangsúlyozta "korrupció nem történt a tárcánál, ez a legfontosabb. A célom, hogy a minisztériumban folyó munka támadhatatlan legyen. Az a tény, hogy egyes vezetőknek távozniuk kellett, ezt a szándékot bizonyítják. Mint mondtam, nem az a kérdés, hogy az apparátusban történnek-e hibák, hanem hogy a miniszter a tudomására jutott ügyekben határozott, egyértelmű és igazságos lépést tesz-e. Úgy érzem, a szükséges intézkedéseket megtettem. (...) Egy miniszter nem tudhat minden részletről. Én a felelős munkatársaimtól tudok tájékozódni egy-egy ügy állásáról. Ha a munkatársam a közigazgatási gyakorlat hiánya miatt hibát követ el vagy tévesen tájékoztat engem, távoznia kell. Ezért mondott le Majsai Sándor Gábor és Koltai Péter informatikai biztos. Szeretném még egyszer leszögezni: az említett ügyekben hibákat követtek el, de korrupcióról szó sem volt".

Magyar a kérdésre, nem korrupciógyanus-e az, hogy "Sári Lajos szakképzési helyettes államtitkár fia és felesége révén is érintett abban, hogy az Idea Lab Kft. elnyert egy félmilliárdos pályázatot" és az, hogy "a minisztérium több vezetője a Sulinetben érdekelt cég meghívására a Balatonra utazik", azt felelte: "megállapították, hogy maga a közbeszerzési eljárás jogszerűen zajlott. Ezt a Közbeszerzési Tanács elnöke is megerősítette. Nem szoktam nyomozni munkatársaim magánélete után, nekem nincs 'alternatív titkosszolgálatom', mint a Fidesznek. A sajtóból szerzett információk alapján azonban a múlt szombaton belső vizsgálatot kezdeményeztem az ügyben. Miután kiderült, hogy a pályázat kapcsán Sári Lajos személyesen is érintett, lemondott posztjáról. Ezt követően a minisztérium a Közbeszerzési Tanácshoz fordult, hogy vizsgálja meg a szerződést, megtiltottuk a kifizetést, és azt is, hogy az Oktatási Minisztérium háttérintézményei önállóan dönthessenek negyvenmillió forintnál nagyobb összegű beszerzésekről. (...) Azt senki sem gondolhatja, hogy egy fejenként húszezer forintba kerülő hétvégi balatoni nyaralással bárkit le lehet kenyerezni. Mindenesetre nem volt helyes elfogadni ezt a minisztérium munkatársainak. A korrupció minden lehetőségét ki akarjuk zárni. Ezért miután kiderült, hogy Koltai Péter informatikai biztos és Racskó Péter, a Sulinet Programiroda vezetője részt vett a pályázat előkészítésében, távoztak. A két másik munkatárs, akik a pályázat előkészítésében nem vettek részt, fegyelmit kapnak. Azóta megtiltottuk, hogy a minisztérium munkatársai magáncégek által szervezett utazásokon vegyenek részt".

Lakner Zoltán politológus szerint (u.o.) "a miniszternek munkáltatói és politikai felelőssége is van egy tárca vezetésében. Akkor is, ha nincs mindenről tudomása, s nem olvas el minden iratot. Az előző politikai vezetést a legkorruptabbnak titulálták, így nagyon magasra került a mérce. Nyugati demokráciákban kisebb ügyek miatt is le kellett mondaniuk tárcavezetőknek. Az Egyesült Államokban nagyon érzékeny a közvélemény a hasonló esetekben, itthon ez még nem alakult ki. Magyar Bálint helyén maradása esetén a hasonló, áttételes felelősségű ügyek kezelése valószínűleg egyfajta tradicionális elemként fog beépülni a magyar politikai viszonyokba. A felelős vezetők így hivatkozási alapként nem fognak lemondani az ilyen esetekben".

Debreczeni József politológus szerint (u.o.) "az Oktatási Minisztériumban sorozatosan fordulnak elő olyan ügyek, amely miatt most már a negyedik munkatársnak is távoznia kellett. Ezek után a miniszternek is le kellene vonnia a megfelelő konzekvenciát. A Magyar Bálint által vezetett minisztériumban olyan mértékű korrupciógyanús ügyletek történtek, amelyek után a miniszter is politikai felelősséggel tartozik. Kiss Elemérnek ennél jóval kevesebbért kellett mennie. Ha Magyar Bálint nem lenne az SZDSZ egyik kulcsfigurája, akkor már minden bizonnyal menesztette volna őt Medgyessy Péter. Véleményem szerint azonban Magyar Bálintnak így is mennie kellene".

Bozóki András politológus szerint (u.o.) "minisztériumi vezetőket nem utaztathat magáncég, mellyel üzleti kapcsolatban állnak. Ez nehezen védhető és korrupciógyanús. Ha menet közben kiderül, hogy egy cég fizette a költségeket, akkor a tárca vezetőjének intézkednie kellett volna, hogy fizessék vissza az összeget. Hiába takarítanak meg pénzt, sértik a versenyhelyzetet. Korrupció mindenütt van, a nyugati demokráciában sem becsületesebbek a politikusok, de az ilyen esetekben nagyobb hatása van az ottani közvéleményre. A Magyar Bálinthoz hasonlatos esetekbe Nyugaton már többen is belebuktak. A miniszterek általános felelősségére a hasonló esetekben nincsenek írott szabályok, a megoldás mindig az adott politikai kontextustól függ".

Ádám Zoltán, a londoni University College oktatója szerint (Magyar Bálint példája, Magyar Hírlap, 2003. június 11.) "Magyar Bálintnak két okból kellene benyújtania lemondását. Egyrészt azért, mert maradása veszélyezteti az oktatási intézményrendszer általa kezdeményezett átalakítását, másrészt azért, mert lemondása nélkül sem az SZDSZ, sem a kormány nem képviselheti hitelesen az európai típusú liberális demokrácia megerősítését. Tavaly májusban az SZDSZ-nek nem sok olyan csatasorba küldhető politikusa volt, aki kész cselekvési tervvel várta a kormányzati hatalom átvételét. Közülük is kiemelkedett Magyar Bálint, aki az oktatási intézményrendszer reformjának látványos felvállalásával hamarosan a Medgyessy-kormány legmarkánsabb liberális miniszterévé vált. Az általa kezdeményezett reformokat sokan vitatták, és bizonyosan vitatni is fogják. Ez a kialakult strukturális viszonyokat elutasító, társadalomformáló politika elkerülhetetlen következménye, amiért a szerkezeti reformok - igaz, többnyire csak hosszabb távon érzékelhető - sikere nyújthat kárpótlást".

Ádám szerint "egy komoly reformpolitika mindig számottevő - ha nem is okvetlenül többségi - támogatásra tarthat számot, feltéve, hogy eleget tesz egy lényeges követelménynek: morálisan elfogadható. Ez annyit jelent, hogy a közvélemény számára hihetőnek kell lennie, hogy a reformok elsősorban nem az őket kezdeményezők magánérdekeit, hanem a társadalom egészének javát szolgálják. Nem véletlen, hogy az előző szociálliberális kormány reformpolitikájának hitelét aláásó Tocsik-ügybe sokkal inkább az átalakító hevületű SZDSZ roppant bele, mint a reformokat szükséges rossznak feltüntető MSZP. Mint ahogy nem véletlen az sem, hogy a Fidesz 'egész pályás letámadásával' szemben az akkori ellenzék nem annyira a kormány politikájának tartalmi elemeit kifogásolta, mint annak erkölcsi minőségét. Éppen úgy, ahogyan most a Fidesz teszi az oktatási miniszterrel - sajnos nem minden alap nélkül. Az Oktatási Minisztérium botránysorozata a Magyar Bálint által kezdeményezett reformokat lehetetleníti el".

Ádám úgy véli "amíg a miniszter politikájával 'csupán' az általa felügyelt terület érdek-képviseleti szervezetei fordultak szembe, azzal lehetett érvelni, hogy a status quo fenntartásában érdekelt szakmai elitek mindig reformellenesek. Amikor azonban kiderül, hogy a tárca vezető munkatársai etikai vétségek sorát követték el, a szerkezetátalakító politika hitelét veszti. Ez az a pillanat, amikor át kell adni a minisztérium vezetését egy, a reformpolitika alapjaival egyetértő, de az elkövetett hibák által nem kompromittált politikusnak. Hogy ez nem feltétlenül jelenti a távozó miniszter politikájának vereségét, azt annak a Fodor Gábornak az esete bizonyítja, akitől a szakmával való folyamatos konfrontációt követően éppen Magyar Bálint vette át az akkori Művelődésügyi Minisztérium vezetését, hogy azután új lendülettel folytassa tovább a Fodor által kezdeményezett reformokat".

Ádám szerint "a miniszternek ilyen esetben azért kötelessége lemondani, mert ellenkező esetben az őt és tárcáját érintő presztízsveszteség a kormány egészére hullik vissza. Ha viszont magára vállalja a hibák terhét, lehetőséget teremt rá, hogy kollégái tiszta lapot nyitva folytathassák munkájukat. Milyen szomorú, hogy amíg a szabaddemokraták által oly kevésre becsült Nagy Sándornak hasonló helyzetben volt ehhez ereje, addig a liberális oktatási miniszter inkább kritikusait kívánja bíróság elé citálni. Magyar Bálint maradása esetén az SZDSZ a továbbiakban egyetlen korrupciógyanús ügyben sem tud majd hitelesen fellépni. Ellenfelei (és szövetségesei) tehetnek majd bármit, a liberálisok bíráló szavát nem hallja majd a közvélemény. A magyar politikai kultúra pedig marad olyan-amilyen: félfeudális-féleurópai. Nem arról van szó, hogy a konfliktushelyzeteket rosszul viselő Magyar Bálintot egyszer és mindenkorra ki kellene zárni a politikai közéletből. Rendkívüli tehetségét, ha tanul hibáiból, bizonyára sokat kamatoztathatja még kormányon és ellenzékben is. Most azonban európai demokrataként kell helytállnia, a személyes felelősség elvét vonatkoztatva munkatársai után saját magára is. Példájával fontos pozitív pedagógiai hatást gyakorolhat a közvéleményre, méltót egy igazi oktatási miniszterhez".

Torkos Matild szerint (Egy Gresco, egy Cisco, Magyar Nemzet, 2003. június 11.) "Magyar Bálint nem mond le miniszteri posztjáról, még ha a tárca összes általa kinevezett köztisztviselője a a gyanú árnyékába kerül is. A miniszter mint bölcsészhez illik hallgat a népi bölcsességre: minden csoda három napig tart. Nincs az a botrány, amelyet egy idő után még a kirobbantója is halálra ne unna. (...) Magyar Bálint - az oktatási tárcánál kirobbant botránysorozat miatt - néhány nap leforgása alatt sorozatban rúgta ki vagy rótta meg munkatársait, az ellenzék szerint a 'barátait', hogy 'mentse saját bőrét'. Pontosabban hagyta lemondani - talán a fegyelmi büntetést elkerülendő - egymás után a szívének oly kedves Sulinet program informatikai fejlesztéséért felelős két miniszteri biztosát, egy-két köztisztviselőt menesztett, a szűkebb kabinetéhez tartozó, két nélkülözhetetlen munkatársát pedig fegyelmi eljárás keretében megdorgálta. A miniszter munkatársaira nem azért járt rá a rúd, mert elkísérték főnöküket az amerikai Cisco cég által - kétes körülmények között - finanszírozott útra, hanem állítólag azért, mert egy minisztériumi közbeszerzéseken tendereket nyerő cég, az Elender meghívására balatoni protokollvacsorán vettek részt a miniszter társaságában, majd 'véletlenül' ott maradtak víkendezni is. És ez még Magyar Bálint szerint sem helyes. Mint a kiváló kommunikációs képességeiről ismert oktatási minisztertől megtudtuk, a munkatársak bár jogszabályt nem sértettek, ám amit tettek, az nem felel meg a 'magasabb erkölcsi mércének'. (...) kétség nem férhet, hogy Magyar miniszter marad. Nincs az a 'magasabb erkölcsi mérce', amely überelni tudná a koalíciós szempontokat. Kiss Elemér menesztése - így utólag úgy látszik - egy balul elsülő agitációs propagandakísérlet volt arra: Kádár népe elhiggye, Medgyessy tényleg komolyan gondolja, nem tűri, hogy a korrupció gyanúja lengje be kabinetének egyetlen tagját is. Kiss Elemér ügyénél sokan elhitték, hogy a kormányfő komolyan gondolja: 'eddig és ne tovább'. De ahogy a szabad demokraták sem tudtak volna hatalmon maradni, ha megbuktatják a frissen megalakult kormányt a D-209-es ügy miatt, Medgyessy sem maradhatna a posztján, ha az akármekkora botrányos ügyért felelősséggel tartozó Magyar Bálinttal ujjat merne húzni. Az oktatási tárcát bitorló politikus az SZDSZ kemény magjához tartozik, és az keményen kitart mellette. Naiv volt, aki azt hitte, hogy Medgyessy megtartja szavát. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Mondhatnánk úgy is: az egyiknek Cisco, a másiknak Gresco".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695