Medgyessy Péter felavatta a szekszárdi Szent László hidat

2003-07-09

Hivatalosan is átadták a forgalomnak a szekszárdi Duna-hidat, amelynek építése huszonkét hónappal ezelőtt még az Orbán-kormány idején kezdődött. A Szent László híd az útszakaszokkal együtt összesen huszonhárommilliárd forintba került. A hidat közösen avatta fel Medgyessy Péter miniszterelnök és Csillag István gazdasági miniszter.


Hivatalosan is átadták a forgalomnak a szekszárdi Duna-hidat, amelynek építése huszonkét hónappal ezelőtt még az Orbán-kormány idején kezdődött. A Szent László híd az útszakaszokkal együtt összesen huszonhárommilliárd forintba került. A hidat közösen avatta fel Medgyessy Péter miniszterelnök és Csillag István gazdasági miniszter. Medgyessy Péter ünnepi beszédében kijelentette: egy nyugodt országban nincs jelentősége annak, hogy melyik kormány ad át egy hidat, csak annak van, hogy a híd elkészült. Kifejtette: Magyarországon a gazdasági növekedés tartós és folyamatos, emelkedtek a bérek, minden korábbinál alacsonyabb az infláció. A legfőbb közös célnak a modern, európai Magyar Köztársaság megteremtését jelölte meg, ahol mindenkinek jó élni. A kormányfő bejelentette, hogy ennek érdekében teljessé teszik az Európa-terv hitelprogramját, s négylépcsős hitelt vezetnek be a kis- és középvállalkozások megerősítésére. Beszédében esélyteremtő államnak nevezte a jelenlegi szociáldemokraták által vezetett Magyarországot a miniszterelnök. Mint mondta, az esélyteremtés politikájának középpontjában a gyermekek állnak, ezért a februárban bejelentett Európa-terv új gyermekprogrammal egészül ki. Ennek keretében augusztusban kéthavi családi pótlék segíti a gyermekek iskolakezdését, a rászoruló gyermekek pedig ingyen kapnak ebédet az óvodákban. A sikeres nyelvvizsgát tevő középiskolások vizsgadíját visszafizetik és minden 18 év alatti diák számára ingyenes beteg- és balesetbiztosítást köt a kormány. A hídavatáskor meghirdetett programokra reagálva Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: Medgyessy Péter nem mer szembenézni a magyar gazdaság valós problémáival, a csökkenő ütemű gazdasági növekedéssel, a növekvő munkanélküliséggel. A volt pénzügyminiszter szerint a kormányfő 'fáradt, elcsigázott ember benyomását keltette, aki újabb programokat hirdet meg, de tisztában van az eddigiek kudarcával'. Később Medgyessy Péter korrigálta a szekszárdi Duna-híd avatásán elmondott, az óvódások ingyenes ebédjével kapcsolatos bejelentését. Medgyessy Péter az avatón azt mondta: szükség van arra, hogy 'minden család óvodás korú gyermeke térítésmentesen kapjon ebédet az óvodában'. A kormányfő a szövegben szereplő 'minden gyermek' kitételt 'minden rászoruló gyermek' megfogalmazásra pontosította. Becslései szerint az óvodások mintegy 30 százalékát érinti ez a szociális intézkedés. A miniszterelnök nyelvbotlással magyarázta az elhangzott mondatát.

Összefoglalás

Medgyessy Pétert vagy a kormányt kritizáló vélemények:
- az Orbán Viktor által építtetett hidat a szabad demokraták egy szűk héttel Medgyessy előtt már lényegében felavatták
- Medgyessy miközben a rizikós parlamenti zárónapról már haladéktalanul szabadságra távozott, sőt a visegrádi csúcstalálkozóra sem ért rá, a píárszempontból vonzónak tetsző hídavatásra azért időt szakított a nyári uborkaszezon előtt: lehetőleg ez a kellemes szerep rögzüljön hosszú hetekre a választókban
- ha volna rá politikai akarat, néhány év alatt felszámolható lenne a vészes dunai és tiszai hídhiány. Ezzel szemben a Medgyessy-kormány márciusban megjelent, 2015-ig tervező programja, amelyet Csillag István hetente egyszer Sztráda Expressz néven igyekszik eladni, mindössze két híd befejezésével számol
- hasonlóan nagyot botlott Medgyessy nyelve 2002. február 18-án, amikor azt mondta a televízióban: nem lesz gázáremelés, de tizenkét hónap sem telt el, és tizenkét százalékkal többet kell fizetnünk a gázért; megint csak nyelvbotlás lehetett, amikor az Országgyűlés plénuma előtt azt mondta, kezében a D-209-est leleplező papírlapot lengetve, hogy ő soha nem volt titkosrendőr; vagy éppen akkor bicsaklott ki a "nyalószerve", amikor másnap ugyanezt elismerte?
- Medgyessy Péter legújabb szociális intézkedései további milliárdokba kerülnek az államnak. Ugyanaz a helyzet állt ismét elő, mint tavaly, a választások után, amikor százmilliárdokat szórt szét a kormány (igaz, sokszor vitán felül helyes célokra), s ezzel jelentős mértékben növelte az államháztartás hiányát; Már most nagyon tetemes a költségvetés idei hiánya, elérte az egész évre tervezett hetvenkét százalékát; ezen adat ismeretében vállalt további, a költségvetést közvetlenül érintő kiadásokkal járó szociális intézkedéseket a kormány
- a kormányok általában csak és kizárólag akkor hoznak nagy kiadásokkal járó és meg nem térülő döntéseket, ha azokat egy erős és prosperáló gazdaság megalapozza, magyarul: csak akkor adnak, ha van miből; jelenleg üres a kassza, alapjáraton működnek a cégek, az adóbevételek éppen csak hogy csordogálnak

Medgyessy Pétert vagy a kormányt támogató vélemények:
- a kormány teljessé teszi az Európa Terv hitelprogramját; négylépcsős hitelt vezet be: az első lépcsőben 6 milliárd forintos fejlesztési hitelkeretet biztosít kisvállalkozásoknak; a második lépcsőben a kis- és középvállalkozások 5 millió forintig, támogatott forgóeszköz-hitelhez juthatnak; a harmadik lépcsőben támogatott kamatú, államilag garantált hitelhez juthatnak 10 millió forintig; a negyedik lépcső az Európa Terv Hitelprogramja, melynek keretében rendkívül kedvező kamatozású, akár 500 millió forint összegű hitelt kínál a középvállalkozások számára
- Európa Terv új gyermek-programmal egészül ki: augusztusban kéthavi családi pótlék segíti a gyermekek iskolakezdését; a rászoruló gyerekek ingyen jutnak hozzá a tankönyvükhöz, minden rászoruló család óvodás korú gyermeke térítésmentesen kap ebédet az óvodában
- a jövőben soron kívül intéznek minden olyan ügyet, amelyeknek gyermekek az érintettjei
- módosulni fognak a középületekre vonatkozó építésügyi előírásokat is, ezentúl valamennyi középület a gyermekes családok részére is használható kell legyen
- a kormány olyan gyermek és ifjúsági üdültetési rendszert dolgoz ki, mely minél több gyermeknek nyújt lehetőséget arra, hogy kedvezményesen nyaraljon a Balatonnál
- minden olyan végzős középiskolásnak visszatérítik a vizsgadíját, aki sikeres állami nyelvvizsgát tesz
- a kormány vállalja, hogy minden tizennyolc év alatti gyermek számára ingyenes baleset és betegség biztosítást köt


Csontos János szerint (Medgyessy utolsó hídavatója, Magyar Nemzet, 2003. július 5.) a szabad demokraták "egy szűk héttel Medgyessy előtt, az SZDSZ-es szekszárdi polgármesterrel összejátszva lényegében felavatták az új Duna-hidat. Gondolták: ha már úgyis Orbán Viktor építtette fel, miért ne ok nyúlják le, miért hagyják a kormányfőnek? A jeles hídünnepre még Demszky is felocsúdott álomkórjából, s személyesen megjelent Tolnában - elvégre egy listavezetőnek nem lehet elég korán kezdeni a kampányt az európai parlamenti választásokra. Ingyen volt a sör, a tízezer adagos ingyengulyást egy Dunaferr Center feliratú óriási acélkondérból mérték, az érdeklődőket pedig ingyenes Gemenc Volán-autóbuszok szállították az évek óta elzárt munkaterületre Szekszárd központjából. Az SZDSZ hídi juniálisán a TNT adott műsort, pedig a Matuska Szilveszter Big Band is szerepelhetett volna. Ráadásul a legszebb kádári tradíciókra hajazó rendezvényt megfinanszíroztatták az M9-est építő, korábban még diabolikus színben lefestett Vegyépszerrel és alvállalkozóival. Mindezt a Szféra Kft. celebrálta több mint huszonötmillióért, bizonyságául, hogy a hazai liberálisok mindig jobban tudtok látszatot építeni, mint például hidat. Úgy hírlik, az M9-est és a szekszárdi hidat felavató miniszterelnök elől eltitkolta a közlekedési tárca, hogy az út voltaképpen egy bő hete már forgalomba van helyezve. Pedig Medgyessy Péter programját okosan felépítették. Miközben a rizikós parlamenti zárónapról már haladéktalanul szabadságra távozott, sőt a visegrádi csúcstalálkozóra sem ért rá, a píárszempontból vonzónak tetsző hídavatásra azért időt szakított a nyári uborkaszezon előtt: lehetőleg ez a kellemes szerep rögzüljön hosszú hetekre a választókban. Ettől fosztotta meg a főnököt a koalíciós agytröszt. Ráadásul szakértők egybehangzó állítása szerint jogi képtelenség lett volna megrendezni a június 28-i hídi vásárt és a többi rendezvényt az M9-es autóúton, mivel ha az akkor még munkaterület lett volna, egyetlen civil sem mehetett volna be. (Ahogyan Orbán Viktor beszédét is erre hivatkozva igyekeztek megakadályozni.) Úgy tudni, az új út már több mint egy hete az Állami Autópálya Kezelő Rt. kezelésében állt, mikor Medgyessy megérkezett az avatásra. A miniszterelnöki avatóünnepséget amúgy ugyanaz a Szféra Kft. organizálta, amely az SZDSZ-napot is megrendezhette. Kérdéses, hogy szemben a megszokott és ésszerű renddel, az útavató finanszírozásába miért nem szálltak be a kivitelező cégek, azt miért a beruházó Nemzeti Autópálya Rt. finanszírozta teljes egészében, közpénzből. Ezzel szemben a múlt szombati, sokkal nagyobb szabású SZDSZ-rendezvényt gálánsan kifizették az M9-es építői. Ez a megoldás azt a benyomást kelti, mintha a kivitelezők megválthatták volna az avatóünnepségi hozzájárulást az SZDSZ-juniális finanszírozásával. (...) Ellenben tény: az Orbán-kormány alatt épült újjá az esztergomi Mária Valéria híd, továbbá teljesen felújították a dunaföldvári, a bajai és a tiszazugi hidat - utóbbit külön közúti pályával bővítve. Ugyancsak az Orbán-kormánynak köszönhető az M3-as Tisza- hídja és a szekszárdi Duna-híd. Ha volna rá politikai akarat, néhány év alatt felszámolható lenne a vészes dunai és tiszai hídhiány. Ezzel szemben a Medgyessy-kormány márciusban megjelent, 2015-ig tervező programja, amelyet Csillag István hetente egyszer Sztráda Expressz néven igyekszik eladni, mindössze két híd befejezésével számol: óvatos választási előrelátással nem erre a kormányciklusra, hanem 2006 december végéig. Az egyik az M0-s északi Duna-hídja, a másik az M8-as dunaújvárosi hídja. Viszont ugyaneddig a napig a Sztráda Expressz mindössze egyetlen Tisza-híd előkészítését veszi tervbe, 'a 2007-2015 közötti megvalósítás érdekében', Szolnoknál. Valószínűsíthető: alighanem Szekszárdon volt Medgyessy Péter utolsó hídavatója".

Miklós Gábor szerint (Híd van, Népszabadság, 2003. július 5.) "szép beszédet mondott tegnap Medgyessy Péter a szekszárdi hídavatón. Sokaknak sokat ígért. Jó volt hallani, olvasni az országhoz intézett szózatot. A kormányfőt sokszor bírálták amiatt, hogy nehézkesen beszél, hogy közelebb áll hozzá a számok száraz világa, mint a virágos retorika. Nos, ez is változott: miniszterelnökünk ma már állja a versenyt a szólamversenyben is. Van-e értelme fanyalogni, amikor ilyen jó dolgok történnek. A kormányfő átadja a rekordidő alatt felépült és rekordhosszúságú Duna-hidat. Féltucat főpap szenteli fel azt, s az ünnepségre jelentős ünneplő közönség gyűlt össze. Igaz, nem először, mert a Szent László királyunkról elkeresztelt műtárgyat előzőleg ellenzékileg felavatta Orbán Viktor, s szakmai vezetőként Csillag István is. Egy ilyen alkalmat nehéz kihagyni, s Medgyessy elismerte: a hídépítés átnyúlik a kormányzati ciklusokon. A kormányfő ebben a beszédében is folytatta a hídépítést, amennyiben szinte kísérteties módon használta politikai ellenfeleinek fordulatait, szókincsét. A hídépítés jegyében keveredett össze a szociáldemokrata kormányzás és a konzervatív rendpártiság. Ez is lehetséges manapság. A politikai tervezők és beszédírók ezt az alkalmat feltehetően három fő célra kívánták felhasználni. 1. A kormányfő nemzeti egységre, konszenzusra szólította fel ellenzékét. Azt mondta, hogy 'oktalanul vészharangot kongatnak a magyar gazdaság felett, és bizalmatlanságot keltenek a polgárokban. Hol a gyenge, hol az erős forint miatt ágálnak'. 2. A Medgyessy a hídavatáson jelentette be újabb négylépcsős vállalkozásélénkítő programját. 3. A lehető legtöbb embert érintheti a gyermekeknek szánt csomagja. Medgyessy nagy lendülettel ígérte meg az ingyenes tankönyvet a rászoruló gyermekeknek, s az ingyen óvodai ebédet, mint utóbb kiderült ugyancsak a rászorulóknak, valamint az aprónép számára is használható mosdókat az állami múzeumokban. Ezzel a lendülettel odaígérte nekik a Balatont, ingyenes baleseti és egészségbiztosítással, s hozzá - hogy ne legyen oly' üres a pihenés - ingyenes nyelvvizsgát is".

Miklós szerint "a köztársaság kormányfőjének - és tanácsadóinak - tudnia kell, hogy politikai riválisai minden egyes szavát figyelik, azt kommentálják, s viszonylag rövid időn belül számon kérik. A mostani ígéretözön, a gazdaság felől nézve nem az adakozások szezonjában, pedig különösen jó célpontot kínál. Az ellenzékbe szorult jobboldal tudatos politikai harcot folytat. A tavalyi választások után egy ideig elkeseredetten próbálkoztak a hatalom visszaszerzésével. Majd néhány hónapra mintha szétesett volna a korábban jól szervezett sereg. Most viszont támadásainak már az a fő célja, hogy ők diktálják a közélet napirendjét. Mivel az ellenzéknek valós felelőssége nincs, Orbán Viktor bátran vetheti bele magát a szólamversenybe. Sőt, a következő választásokra tekintve, megpróbál szólni a baloldali választókhoz is. A 'privatizációval azt a közös vagyont adják idegen kézre, amely eddig bal- és jobboldali embereknek egyaránt közös vagyona volt' - szól az érzelmekhez. Medgyessy a racionalitás nevében szólt: az egészségügy modernizálásának, a jobb szolgáltatásnak a kényszerével magyarázza a kórház-privatizációt. Melyik ária lesz sikeresebb? Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az egymást követő hídavatások legsikeresebb résztvevője maga a Szent László híd volt. Csökkenhet a fővárost nyomasztó gépkocsiáradat. Az ország, sőt a táguló Európa számára új fontos útvonalat nyitottunk. Falvak, kisvárosok kapcsolódhatnak be a nemzetközi forgalomba, turizmusba".

Sebes György szerint (Hidak, Népszava, 2003. július 5.) az "hogy ezt a hidat külön-külön avatni érdemesnek vélte a jelenlegi miniszterelnök és elődje is, az nem túlságosan bíztató. Bár magyarázható. Hiszen az építkezés a polgári kormány idején kezdődött, így hát hívei - akik előszeretettel nevezik magukat nemzeti oldalnak - sajátjuknak érzik. Csakhogy a szerkezet jó egy évvel azután készült el, hogy az a kabinet kénytelen volt átadni helyét, s érthető, ha utódai is jó alkalomnak találják az avatást az ünneplésre. Így aztán szerdán a volt miniszterelnök részvételével volt ünnepség a jól végzett munka örömére, pénteken pedig a jelenlegiével. A szervezők nagyon vigyáztak, nehogy véletlenül összefusson Orbán Viktor és Medgyessy Péter. Még egy pihenőnapot is beiktattak közéjük. Hídavatás magyar módra".

Sebes szerint "az nem meglepő, hogy Medgyessy Péter arról beszélt, vannak olyan fontos kérdések, amiben nemzeti egységre, konszenzusra lenne szükség. Választási programjában is szerepelt már ez és azóta sem hagyta magát eltántorítani a gondolattól. Még akkor sem, amikor a másik oldal - a választási vereség hatására - mindenféle közös gondolkodást, együttműködést elhárított. Igaz, a miniszterelnök most sem hagyta szó nélkül a jelenlegi ellenzék tevékenységét. Kifogásolta, hogy a kormány bírálata közepette saját politikai érdekeiktől vezérelve bizonytalanságot, bizalmatlanságot és nyugtalanságot igyekeznek kelteni az emberek között. Ám konklúziója az volt, hogy az egymással versengő politikai erőknek egyformán Magyarországért kell dolgozniuk. Érdekes módon két nappal előtte hasonló gondolatokat pendített meg Orbán Viktor is. Pedig ez a hangnem eddig nem volt jellemző rá. Az utóbbi egy évben inkább azoknak az embereknek a kedvében igyekezett járni, akik - vele együtt - katasztrófaként élték meg a kormányváltást és nem tudtak elképzelni semmilyen kompromisszumot a hatalmon lévőkkel. Ezért is volt váratlan, hogy szerdán kijelentette, eljött az idő, hogy a polgári összefogás után elkezdjék építeni a szélesebb nemzeti összefogást is, mert csak így lehet megoldani a közös problémákat. Jelképesnek nevezte, hogy a Szent László híd egy országgá formázza a kettészakadt Magyarországot, Pannóniát és Hunniát. Ami szó szerint is igaz, de átvitt értelme is lehet. Csakhogy a híd túl messze van - mondhatnánk az egykori világhírű film címével. El kell tehát jutni odáig, hogy amit a volt és a jelenlegi miniszterelnök megfogalmazott, azt mindenki megértse és ennek szellemében működjön is. Kedvező lehet, hogy Medgyessy és Orbán egyformán a gondok közös megoldására biztatott, az egész ország érdekében. De azt sem felejthetjük, hogy miközben az új Duna-hídon ünnepelni gyűltek össze, egy messzi és régebbi hídon tüntettek. Olyan emberek vonultak ki a budapesti Erzsébet-hídra, akik a jelenlegi hatalom kérlelhetetlen ellenségének tartják magukat és azt szeretnék, ha milliók követnék őket. Rájuk is figyelni kell, mert - legyenek bármennyire kevesen vagy elszigeteltek - hangjuk megzavarhatja azt az összhangot, amely a kormányfői beszédekből kiszűrődött. Medgyessy azt mondta, nincs jelentősége annak, hogy melyik kormány ad át egy hidat, csak annak, hogy a híd elkészült. Az sem mellékes azonban, hogy egy hidat rendeltetésszerűen tudjanak használni. Közlekedésre tehát és ne tüntetésre. Vagyis a híd valóban összekössön: tájakat, partokat és embereket".

Medgyessy Péter a szekszárdi hídavatáson elhangzott beszédében elmondta (Modern, európai Magyar Köztársaságot akarunk, Népszava, 2003. július 5.) "a jobb élethez, a sikerekhez a vállalkozásokat kell erősíteni, mert a verseny is erős Európában. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy teljessé tesszük az Európa Terv hitelprogramját. Négylépcsős hitelt vezetünk be. Az első lépcsőben 6 milliárd forintos fejlesztési hitelkeretet biztosítunk kisvállalkozásoknak. A második lépcsőben a kis- és középvállalkozások 5 millió forintig, támogatott forgóeszköz-hitelhez juthatnak. A harmadik lépcsőben támogatott kamatú, államilag garantált hitelhez juthatnak 10 millió forintig. És a negyedik lépcső az Európa Terv Hitelprogramja, melynek keretében rendkívül kedvező kamatozású, akár 500 millió forint összegű hitelt kínálnak a középvállalkozások számára. (...) Az esélyteremtés politikájának középpontjában a gyermekek állnak. (...) hiszek, és erőm szerint teszek is érte, hogy gyermekeink Magyarországa már most, akár egyetlen cikluson belül is jobbá tehető. Gyermekeink Magyarországa már ma mutathatja, milyen lesz mindannyiunk Magyarországa holnap. Ezért úgy döntöttem, hogy a februárban bejelentett Európa Terv új gyermek-programmal egészül ki. A modern köztársaságban az elsőbbség a gyermekeké. Minden politikának, minden kormánynak vannak kedvezményezettjei. Az esélyteremtés kormányának a gyerekek a kedvezményezettjei. Minden magyar gyerek. Városiak és falun élők. Romák és nem romák. Kamaszok és csak a jövőben megszületendők".

Medgyessy bejelentette "augusztusban kéthavi családi pótlék segíti a gyermekek iskolakezdését. A kormány úgy döntött, hogy nem elég az, ha a rászoruló gyerekek ingyen jutnak hozzá a tankönyvükhöz, szükség van arra is, hogy a minden család óvodás korú gyermeke térítésmentesen kapjon ebédet az óvodában. Ezért szeptembertől itt is az elsőbbség a gyermekeké! Mert nem építhet nyugodt szívvel autópályát, vagy új hidakat egyetlen ország sem addig, amíg van gyermekéhezés. Ez ellen tenni kell. Legyen az elsőbbség a gyermekeké a közigazgatásban is. A jövőben soron kívül intéznek minden olyan ügyet, amelyeknek gyermekek az érintettjei. Hiszen a jövő köztársasága a gyermekeink köztársasága. Ennek érdekében októbertől módosítjuk a szabályokat. Módosítani kell a középületekre vonatkozó építésügyi előírásokat is. Valamennyi középület a gyermekes családok részére is használható kell legyen. Mert az nem állapot, hogy egy gyermek másodrendűnek érezze magát, hogy ne tudja használni egy színház vagy egy múzeum mosdóját, ne tudja felkapcsolni a villanyt. A köztársaság a gyerekeké is. A Balaton is a gyermekeké. Ezért a kormány olyan gyermek és ifjúsági üdültetési rendszert dolgoz ki, mely minél több gyermeknek nyújt lehetőséget arra, hogy kedvezményesen nyaraljon a Balatonnál. Sőt, nyelvet is tanuljon a nyaralás ideje alatt. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekek 74%-a ne jusson el nyaralni, és a többség ne ismerje meg a Balatont. Ezen felül jövő évtől minden olyan végzős középiskolásnak visszatérítjük a vizsgadíját, aki sikeres állami nyelvvizsgát tesz. A jövő köztársasága a mai gyerekek tudására épül. A szakismeret közvetítője a határok nélküli Európában az idegen nyelv lesz. A köztársaságnak tehát jól felfogott érdeke, hogy minden polgára beszéljen idegen nyelveket. A sikeres nyelvvizsga ingyenessé tétele ezt a célt szolgálja. Számomra, számunkra a gyermekek biztonsága a legfontosabb. Minden baleset, minden gyermeki sérülés szörnyű. Ám a bajt legalább csökkenteni lehet azzal, ha a gyerek gyógyulása nem okoz elviselhetetlen anyagi terheket a családnak. Ezért a kormány vállalja, hogy minden tizennyolc év alatti gyermek számára ingyenes baleset és betegség biztosítást köt".

Ludwig Emil szerint (Hány lába van a lónak?, Magyar Nemzet, 2003. július 7.) Medgyessy Péter "legutóbbi - hivatalos helyről megerősített - nyelvbotlásáról kiderült, ő nem azt akarta mondani a szekszárdi hídavatáson, hogy ősztál ingyenebédet kapnak az óvodások, hanem azt, hogy ingyenebédet kapnak a rászoruló óvodások. Lássuk be, ez mégsem ugyanazt jelenti, nem mindegy, hogy valakinek szobra van Gödön, vagy gödre van Szobon. (...) Lehettek olyanok, nem is kevesen, akik elégedetten sóhajtottak fel, lám csak, mégis rendes ember ez a Péter, ősztől nem kell a kölöknek kajapénz az óvodába, úgysem fizették ki tavaly az ingyen tankönyvet, amit megígért nekünk, meg a múzeumba sem tudtunk csak úgy potyára bemenni, pedig azt is mondta, de hát annyi pénze még neki sincs, hogy mindenkit mindenhová befizessen, ahová meghívta. (...) Emlékezetesen nagyot botlott Medgyessy nyelve 2002. február 18-án, amikor azt mondta a televízióban: nem lesz gázáremelés, pedig direkt lassan mondta, nehogy valaki félreértse, mert még baj lesz belőle, aztán baj ugyan nem lett, de tizenkét hónap sem telt el, és tizenkét százalékkal többet kell fizetnünk a gázért. (...) Megint csak nyelvbotlás lehetett, amikor az Országgyűlés plénuma előtt azt mondta, kezében a D-209-est leleplező papírlapot lengetve, hogy ő soha nem volt titkosrendőr; vagy éppen akkor bicsaklott ki a nyalószerve, amikor másnap ugyanezt elismerte? Bizony nem könnyű követni a miniszterelnök botladozásait. Vissza a legfrissebbekhez! Eddig még nem helyesbítették, de Medgyessy azt is bejelentette Szekszárdon, hogy a gyermekek részére ingyenes állami biztosítást kötnek (...), továbbá a középiskolások visszakapják a pénzüket, ha sikeres nyelvvizsgát tesznek. Ez utóbbi legalább stílusos, alighanem újabb nyelvbotlásról lévén szó. Sajnos, arról is ki fog derülni előbb-utóbb, ami a hét közepén hangzott el a rádióban a kormányfő szájából - 'nincs válság, és nem is lesz' -, hogy csupán hibásan artikulált a miniszterelnök úr".

Hommer Tibor szerint (Bajban, Magyar Nemzet, 2003. július 8.) "Medgyessy Péter miniszterelnök legújabb szociális intézkedései további milliárdokba kerülnek az államnak. Ugyanaz a helyzet állt ismét elő, mint tavaly, a választások után, amikor százmilliárdokat szórt szét a kormány (igaz, sokszor vitán felül helyes célokra), s ezzel jelentős mértékben növelte az államháztartás hiányát. Már most nagyon tetemes a költségvetés idei hiánya, elérte az egész évre tervezett hetvenkét százalékát. Ezen adat ismeretében vállalt további, a költségvetést közvetlenül érintő kiadásokkal járó szociális intézkedéseket a kormány. Majd mindezek után jelentette ki a kormányfő tegnap, hogy az idén már nem lesz szükség megszorításokra. Szó se róla, a szociális intézkedések meghozatala minden kormánynak kötelessége. De a kormányok általában csak és kizárólag akkor hoznak nagy kiadásokkal járó és meg nem térülő döntéseket, ha azokat egy erős és prosperáló gazdaság megalapozza, magyarul: csak akkor adnak, ha van miből. Jelenleg üres a kassza, alapjáraton működnek a cégek, az adóbevételek éppen csak hogy csordogálnak. Ebben az esetben sokkalta szerencsésebb megoldás lett volna, ha egy, a politikai okokból likvidált Széchenyi-tervhez hasonló programmal rukkol elő a kormány, s költségvetési eszközökkel serkenti nagyobb teljesítményre a hazai cégeket, vagy ne adj' isten költségvetési eszközökkel és magyar vállalkozókkal folytatja az infrastruktúrafejlesztést, az út- és hídépítést. Ehhez képest jelenleg egyetlen határozott gazdaságpolitikai elképzelést sem volt képes felmutatni a kormány. Krízishelyzet van, ez kétségtelen, amit csak tetéz a kabinet tehetetlensége. Számos módszerrel orvosolhatók a gazdasági válságok, ám a karba tett kéz, a válsághelyzetek tétlen szemlélése nem tartozik az üdvözítő eszközök tárába. Különösen akkor nem, ha a válságot újabb és újabb költségvetési kiadásokkal súlyosbítják. Némi cinizmussal azt lehetne mondani, hogy talán nem szorulna ingyenes óvodai ebédre az a gyerek, akinek a szüleit foglalkoztatják a cégek. Sommásan: a cégek teljesítményének fokozására, a munkahelyek megőrzésére kellene fordítani az energiát, nem pedig arra a válsághelyzetre, amit a munkahelyek megszűnésének tétlen szemlélése okozott. Régi és rossz időkre emlékeztet a jelenlegi kormány magatartása. Arra az időre egészen pontosan, amikor a gazdasági kormányzat képtelen volt felzárkóztatni az országot a fejlett világhoz, de félve a teljes megsemmisüléstől, mesterséges módon, azaz újabb és újabb súlyos hitelek felvételével igyekezett ilyen-olyan hangulatjavító intézkedésekkel viszonylagos jólétet imitálni. Ez a kor viszont már lecsengett, ezt a trükköt még egyszer nem lehet eljátszani a fejlett világ cégei előtt, amelyek vezetőit nem okvetlenül a gazdasági krízishelyzet tántorítja el a befektetésektől, a munkahelyek teremtésétől, hanem a kormányzat hiteltelensége, következetlen és improvizatív magatartása".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695