Okosabb lízingelni a választókat

2003-07-15

Kommunikációs és politikai kudarcok sorozata nehezítette a Medgyessy-kormány életét júniusban. Az előző kormány elhibázott gazdaságpolitikája, valamint a jelenlegi kormány túlzott jóléti programja miatt megromlott makrogazdasági és költségvetési mutatók döntéskényszerbe hozták a döntéshozásra hivatottakat: 72 milliárd forintos költségvetési hiánylefaragásról határoztak. Várható volt, hogy a meghozott intézkedések nem lesznek népszerűek a közvélemény előtt, így igazi kihívást jelentettek a kormányzati kommunikációért felelős stratégák számára.

Kommunikációs és politikai kudarcok sorozata nehezítette a Medgyessy-kormány életét júniusban. Az előző kormány elhibázott gazdaságpolitikája, valamint a jelenlegi kormány túlzott jóléti programja miatt megromlott makrogazdasági és költségvetési mutatók döntéskényszerbe hozták a döntéshozásra hivatottakat: 72 milliárd forintos költségvetési hiánylefaragásról határoztak. Várható volt, hogy a meghozott intézkedések nem lesznek népszerűek a közvélemény előtt, így igazi kihívást jelentettek a kormányzati kommunikációért felelős stratégák számára.

A forintárfolyam sáveltolásának és az alapkamat emelésének, illetve a költségvetési megtakarítási intézkedések kommunikálását a kormány jól indította: a versenyképesség javításával és új munkahelyek létrehozásával magyarázta a döntéseket. Ám az üzenetek felépítése szokás szerint elmaradt, így a hónap végére már magyarázkodó, defenzív helyzetbe került a kabinet az ellenzék határozott és egyszerű üzenetével szemben, amely szerint csőd fenyegeti a magyar gazdaságot.

A kórháztörvény kapcsán is hibázott a kormány, hiszen nem a rózsaszín jövőt kommunikálta (milyen lesz az egészségügy, milyenek lesznek a kórházak), hanem eleve védekező pozícióba helyezte magát ("ez nem is privatizáció"). Egy rossz stratégia lehető legrosszabb lezárása volt a parlamenti szavazás körüli hercehurca.

Örülhettek ellenben a kisgyermekesek, hiszen a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán megkaphatják az elmaradt jövedelempótlékot. A kormány helyesen mérte fel a helyzetet: egy "gyermekbarát" kormánynak jobb nem kikezdeni a jussukat követelő kismamákkal, ezért a pénzek mihamarabbi kifizetését ígérte. A kormányoldalon júniusban mindössze egyetlen pozitív fejleményt tapasztalhatott a közvélemény: Lévai Katalin aktivizálódását. A nemrég kinevezett, esélyegyenlőségért felelős miniszter a kezdeti zavar után nagy lendülettel lépett a politika színpadára. Olyan tartalmi és szimbolikus ügyeket vetett fel, amelyek érthetőek és népszerűek a választópolgárok számára, ráadásul az ellenzék sem támadhatja azokat. Elég, ha csak egyetlen példát említünk: a miniszter minden közszereplésén jeltolmácsot alkalmaz.

A szakpolitikai ügyek azonban eltörpültek a júniusi botránydömping mellett. A hónap elején még úgy tűnt: az ellenzék addig nem áll meg, amíg Magyar Bálintot meg nem buktatja. Medgyessy Péternek nem sok mérlegelési lehetősége volt. Ha leváltja a minisztert, akkor megszegi korábbi ígéretét ("nem lesz több minisztercsere"), és feltehetőleg szakad a koalíció. Így a kormányfő, az MSZP és az SZDSZ csöndben várt, hogy majd csak elmúlik a vihar. Ehelyett azonban még nagyobb vihar támadt, ami elterelte a figyelmet az oktatási miniszterről, aki így a hónap végén már kezdeményező szerepben térhetett vissza a politikába a kedvezményes számítógép-vásárlási akcióval.

Június 16-án példátlan eset borzolta fel a közvélemény kedélyeit: megtámadták és megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. Ami utána következett és máig tart, a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legsötétebb fejezeteként kerülhet majd be a történelemkönyvekbe. Az ügy eleinte pusztán egy erőszakos tulajdonszerzési akció miatti bosszúnak indult. Aztán megjelent a politika, adatgyűjtési dossziék bukkantak fel hirtelen, önmegveretési teóriák keltek lábra, megindult a pártok egymásra mutogatása. Ma már ellenben látszik - igaz, még homályosan -, hogy itt sokkal többről van szó, mint egy megtévedt bróker sikkasztásáról. A K&H Equitiesnél történt visszásságok újabb Postabank-ügy lehetőségét vetítik előre. Ám megjósolható, hogy ennek az ügynek sem a politikai elit lesz a vesztese. Meginoghat ellenben a közbizalom a bankok, a pénzügyi intézmények, a kétéves válság után ismét felemelkedő tőzsde és a tisztességesen működő brókercégek iránt. És ebből csak a közvélemény kerülhet ki rosszul.

Júniusban az ellenzék olyannyira dúskált a jobbnál jobb kommunikációs lehetőségekben, hogy a Nagy Imre újratemetésének évfordulója körüli, évi rendes, MSZP-ellenes szimbolikus akciót is inkább hagyta elsikkadni. Ugyanakkor szerencséje is volt a Fidesz-MPSZ-nek. A Kereszténydemokrata Internacionálé Magyarországot elítélő határozata körül kirobbant perpatvar azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy hónapokra visszaveti a Fidesz, de legfőképpen Orbán Viktor kommunikációs nyerőszériáját. De mint azt annyiszor leírtuk már: a Fidesz ismét számíthatott az MSZP és az SZDSZ kommunikációs ügyetlenségére.

A lisszaboni határozat napvilágra kerülése látványos zűrzavart okozott a Fideszen belül, mintha a pártelnökön kívül senki sem tudott volna a nyilatkozatról. Orbán Viktor napokra elbújt az újságírók elől, ezalatt párttársai próbálták magyarázni a bizonyítványt, nem túl meggyőzően. Az MSZP támadását Kovács László indította. Ám ahelyett, hogy a kormány, illetve a kormánypártok egymásra épülő politikai akciókkal dagasztották és hetekig napirenden tartották volna a botrányt, az MSZP elnöke úgy járt, mint a vakmerő hadvezér: előrerohant a csatában, majd megállt, körülnézett és nem látta sehol a katonáit. Így a lisszaboni határozat egyelőre csak múló fejfájást okozott a Fidesznek.

A múlt hónap fejleménye, hogy ismét a politika szereplőivé váltak a közvélemény-kutató intézetek. A Gallup felmérése a választások óta először jelezte azt, hogy a Fidesz-MPSZ beérte, sőt, csekély mértékben meg is előzte a nagyobbik kormánypárt támogatottságát. Habár a többi intézet számai ezúttal sem támasztják alá a Gallup adatait, minden mérés az MSZP népszerűségének csökkenéséről és a Fidesz-MPSZ támogatottságának növekedéséről árulkodik. Ma még kérdés, hogy ez tendencia-e vagy egyszeri kilengés, ám bizonyos tanulságok már most levonhatók.

Pártpreferenciák a biztos szavazó pártválasztók körében

    Gallup Medián Szonda Ipsos
Századvég-Tárki
 
Adatfelvéltel ideje
2003 június, %
2003 június, %
2003 június, %
2003 június, %
Biztos szavazó pártválasztók
       
 

MSZP

45 (-3)*
51 (-2)
49 (-4)
52 (-3)

Fidesz-MPSZ

47 (+4)
40 (+4)
42 (+3)
40 (+4)
           
 
Adatfelvéltel ideje
1999 június, %
1999 június, %
1999 június, %
1999 június, %
Biztos szavazó pártválasztók        
 

MSZP

27**
-
39
42

Fidesz-MPSZ

27**
-
39
39
           


* Zárójelben a változás az előző hónaphoz képest
** Az összes megkérdezett körében

Mindkét, a politikáját a szociális és jóléti demagógiára építő nagy párt okulhat a száznapos program legfontosabb tapasztalatából, amely szerint a magyar választókat nem megvásárolni, hanem lízingelni kell. Medgyessy Péter kormánya egyszeri, nagy összegű juttatásban részesített bizonyos választói csoportokat. Az így megvásárolt egészségügyiek, pedagógusok és közalkalmazottak azonban érzelmileg nem szükségszerűen kötődnek a szocialistákhoz, hamar elfelejthetik az egyszeri adományt, és a sokasodó problémák, az állandó botrányok miatt könnyen eltávolodhatnak az MSZP-től. Az egyszeri fizetés helyett okosabb kisebb, de ismétlődő részletekben "lefizetni", vagyis lízingelni a szavazókat. A Medgyessy-kormánynak most egyszerre kell szembenéznie a túlzott költekezés negatív költségvetési és gazdasági hatásaival, illetve az ellenzék - baloldalt megszégyenítő - szociális nyomásával.

Ebből a politikai csapdából a kormány úgy próbál kitörni, hogy időnként jelképes programokat hirdet, amelyeket azonban képtelen kommunikációs szempontból felépíteni, az abban rejlő lehetőségeket kiaknázni. Az elmúlt egy évben számos kezdeményezés, reform, átalakítás és építés indult be, ám a sok bába között elveszett a gyerek: ezeket az ügyeket nem, vagy rosszul tálalta a kormány a közvélemény felé, nem lettek egységes vízió vagy stratégia alá rendelve. Az erre irányuló kísérletek (Európa-terv, köztársaság) gyorsan feledésbe merültek. Kommunikációs szempontból tehát a Medgyessy-kormány teljesítménye eddig elmarad az Orbán-kormányétól.

Végül meg kell említenünk egy ügyet, amely a magyar jobboldali pártokra nézve szégyen. Június 24-én, lánya jelenlétében avatták fel Sir Winston Churchill szobrát a Városligetben. Szomorú, hogy a XX. század egyik legnagyobb konzervatív politikusának szoboravatásán egyetlen magyar, magát konzervatívnak valló politikai erő sem képviseltette magát. Még egy polgári körre sem futotta.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695