Kettős állampolgárság

2003-08-22

A kettős állampolgárság magyarországi vitájában egyelőre jogi és politikai érvek keverednek egymással. A kormány a kedvezménytörvényhez hasonlóan az EU-konformitást hangsúlyozza, valamint az állampolgárságot, mint egyénileg adományozható, azaz nem kollektív jogot tartja szem előtt. 2003. decemberében Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben a magyar állam bevezeti a vízumkényszert, így a határon túli magyarok könnyített beutazási feltételeinek megteremtése elsődleges feladat a politika számára. A kérdésben nem csupán kormánynak és ellenzéknek kell megegyeznie, hanem konszenzus szükséges a szomszédos országokkal és a határon túli magyarokkal is.

HÍR: Magyarország 2004. májusában az Európai Unió tagjává válik. A határőrizet megerősítése miatt 2003. novemberétől vízumkényszert kell bevezetni az uniós tagságra nem pályázó országok polgáraival (Szerbia-Montenegró, Ukrajna) szemben. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok könnyebb beutazása miatt felvetődött az olcsóbb (ingyenes) és automatikusan megkapható vízum, valamint a kettős állampolgárság bevezetésének kérdése is. Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök jelezte, hogy kormány kész tárgyalni a magyar kabinettel a kettős állampolgárságról. A Fidesz és az MDF szorgalmazná az intézmény bevezetését, míg a kormányzati oldalról több eltérő vélemény is elhangzott.

ELEMZÉS: A kedvezménytörvény módosítása, valamint Magyarország közelgő európai uniós tagsága a határon túli magyarok beutazásának kérdését a belpolitikai csatározások egyik kiemelt ügyévé emelte.

A státusztörvény és az uniós csatlakozás problémája

Magyarország EU-csatlakozása a rendszerváltozás óta folyamatosan napirenden van, több probléma azonban csak azután vált vita tárgyává, miután hazánk aláírta a csatlakozási szerződést. Ezek közé tartozik a határon túli magyarok ügye is. A téma körüli viták abból fakadnak, hogy a 2001-ben elfogadott, 2003-ban pedig módosított kedvezménytörvény többletjogosítványokat - kulturális, oktatási és utazási kedvezményeket - ad a határon túli (nem EU-állampolgár) magyaroknak, anélkül, hogy közjogi értelemben kapcsolatot teremtene az anyaország és a szomszédos országokban élő magyarok között. Az európai uniós tagság egyik feltétele, hogy Magyarország megfeleljen azoknak a határőrizeti előírásoknak, amelyek alapján az EU-tagállamok közötti szabad ki- és beutazás megvalósul. Az ún. schengeni rendszerbe Magyarország 2007-ben lép be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU-tagállamok (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) felé megszűnik az ellenőrzés a határátlépésnél, de hasonló lesz a helyzet a magyar-román határon is, amennyiben Románia 2007-ben az EU tagjává válik. Azoknak a magyaroknak viszont, akik a közeljövőben nem lesznek az EU állampolgárai, a szigorított határokon kell majd belépniük Magyarországra. Így a vajdasági és a kárpátaljai magyarok az Unió előírásainak megfelelően csak vízummal utazhatnak az EU területére, így Magyarországra is. Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval szemben a magyar állam 2003. novemberétől köteles lesz bevezetni a vízumkényszert, ami jelentősen megnehezítené a nem magyar állampolgárságú magyarok beutazását.

A szomszédos országok EU-tagsága

Ország

EU-tagság

Ausztria
1995. óta EU-tag
Horvátország
várható csatlakozási időpont: 2007. után
Románia
várható csatlakozási időpont: 2007
Szerbia-Montenegró
bizonytalan EU-tagság
Szlovákia
2004-től EU-tag
Szlovénia
2004-től EU-tag
Ukrajna
feltehetőleg nem lesz az EU tagja
   



A kettős állampolgárság kérdése 1998 után, az Orbán-kormány idején

A magyar állampolgárság kiterjesztése már a kedvezménytörvény 2001-es elfogadása előtt témát szolgáltatott a politikusoknak. Bár a mindenkori magyar jobboldal külpolitikájában a határon túli magyarok kérdése fő prioritásként jelent meg, a kettős állampolgárság lehetőségét a Fidesz elvetette. 1998-ban a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt elmondta: az elsődleges cél, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön maradjanak. A fideszes politikus leszögezte: "a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden a magyar-román kapcsolatokban." Hasonlóan vélekedett Martonyi János akkori külügyminiszter is, aki szerint a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a határon túli magyarságra sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.

2001-től a Fidesz már támogatólag lépett fel a kérdésben. 2001. május 20-án a Magyar Rádióban Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy nem látja akadályát az intézmény bevezetésének, ha a határon túli magyarok és a szomszédos országok kormányai is hajlandóak a megegyezésre.

1998-2002 között a Kisgazdapárt végig kiállt a kettős állampolgárság bevezetése mellett, ám hosszú ideig a nagyobbik koalíciós partner nem támogatta a pártot a kérdésben, 2001. után viszont a Fidesz-MPP már igyekezett "elvenni" a témát a kisgazdáktól.

A Medgyessy-kormány álláspontja

A téma előkerült 2003. tavaszán is, a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos tárgyalásokon. A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós javasolta a kettős állampolgárság bevezetését. Az elképzelést az RMDSZ Reform tömörülése, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt is támogatta. Véleményük szerint a kedvezménytörvény módosítását csak ezzel párhuzamban lehetne elfogadni.

A Máért márciusi értekezletén még Kovács László külügyminiszter is úgy vélekedett, hogy a szerbiai magyarok kettős állampolgárságának ügyét meg kell fontolni.

Az utóbbi időben azonban a jelenlegi kabinet politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a kettős állampolgárságról. Kovács László, illetve a Külügyminisztérium szóvivője Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök felvetése ellenére kifejtette, hogy jelenleg nincs realitása a témának. Medgyessy Péter miniszterelnök jogi alapra helyezte a kérdést: magyar állampolgárság csak azoknak jár, akik magyar lakóhellyel rendelkeznek. Ehhez csatlakozott Kovács László, amikor kinyilvánította: egyéni jogot nem adhatnak kollektívan több tízezer szerb-montenegrói, illetve ukrán állampolgárnak. A külügyi tárca közleményében arra is hivatkozott, hogy az uniós tapasztalatokat és a jogszabályok realitásait figyelembe véve nem lehetséges a magyar állampolgárság megadása a vajdaságiaknak és a kárpátaljaiaknak.

Az ellenzék kritikái nyomán Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára már azt az álláspontot hangoztatta, hogy a magyar diplomácia hajlandó a tárgyalásokra, hiszen különböző konstrukciókra akadnak példák az EU-ban is. Szerinte nem is a kettős állampolgárság, hanem a kedvezményes vízum a lényeges kérdés, ám a teljesen ingyenes beutazási vízum engedélyezése nem lehetséges.

Az MSZP és az SZDSZ nem kormánytag politikusai között nagy a véleménykülönbség a kérdésben. Míg Horn Gyula képtelenségnek nevezte az intézmény bevezetését, addig Szent-Iványi István szerint nem szabad elzárkózni a megegyezés elől, amíg van lehetőség tárgyalni.

A kettős állampolgárság jogi vonzatai

Az állampolgárság kérdése elsősorban nemzetközi jogi, illetve alkotmányjogi kategória. Az eredeti állampolgárság a legtöbb esetben születésüktől fogva megilleti az állampolgárokat. Megszerzésére a jogrendszerek különböző szabályokat ismernek. Az angolszász, precedensjoggal rendelkező államokban (Egyesült Államok, Nagy-Britannia) az állampolgárság alapja a születési hely. Ezzel ellentétes gyakorlatot mutatnak a római jogon alapuló kontinentális jogrendszerek, ahol az apa állampolgársága dönti el a gyermek honosságát. A nemzetközi jogban ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdésében az az elterjedt gyakorlat, hogy az államok úgy tekintenek a kettős állampolgárokra is, mintha azok csak saját állampolgáraik volnának. Ezáltal a kettős állampolgárok nem tudják kijátszani egymás ellen két ország igazságszolgáltatását, de diplomáciai védelmet sem kérhetnek két ország viszonylatában, ha mindkettőnek állampolgárai.

Az Európai Unió joga nem rendelkezik külön a kettős állampolgárságról. Az 1992-es maastrichti szerződés bevezette az uniós állampolgárság fogalmát, ennek értelmében az tekinthető uniós állampolgárnak, aki valamely tagállam útlevelével rendelkezik. Az állampolgárságok halmozását, azaz a többes állampolgárságot az EU a tagállamok belső szabályozására bízza. A magyar politikusok részéről így az Unióra való hivatkozás jogilag nem helytálló. Az Unióban több példa is akad történelmi, illetve kulturális okokból a kollektívan adományozott többes állampolgárságra. Spanyolország a dél-amerikaiak számára biztosít ilyen jogosítványokat, míg Németország az ún. népi németeknek ad kérelem esetén állampolgárságot, ha az anyaországba települnek. Ausztria a II. Világháború után Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol osztrák származású lakói számára nem ad osztrák útlevelet, ám segít autonómiai törekvéseikben. Olaszország a korábban olasz fennhatóság alatt álló, főként volt jugoszláv területen lakók számára adja meg az állampolgárságot kérelem esetén.

Jól látható, hogy a kormányoldal nem kommunikál egységesen: a koalíciós pártok a saját véleményüket hangoztatják, emellett az egyes politikusok álláspontja is gyakran váltakozik.

Ellenzéki álláspontok

A Fidesz-MPSZ és az MDF számára a szerb miniszterelnök nyilatkozata jó lehetőséget adott a kérdés folyamatos napirenden tartására. A magyar kormány elhatárolódó véleménye ("nincs napirenden a kettős állampolgárság") még inkább elősegítette, hogy az ellenzék támogassa a határon túliak kettős állampolgárságát. Mivel a Fidesz a kedvezménytörvényt elutasító álláspontjával szinte egyedül maradt a márciusi Máért-on, ezért a kettős állampolgárság kérdése megfelelő alkalmat biztosított a párt számára, hogy ismét megfogalmazza a kormánnyal szembeni álláspontját a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

A kettős állampolgárság kérdését ennek ellenére nem a nagyobbik ellenzéki párt, hanem az MDF-en belül az utóbbi időszakban aktív Lezsák Sándor vetette fel júliusban. A párt alapító tagja a három legfőbb közjogi méltóságnak írt levelében fejezte ki aggodalmait a kárpátaljai és a vajdasági magyarok iránt. A Külügyminisztérium reakciója újabb lehetőséget biztosított Lezsáknak a kormánykritikára: a kabinet nem fogja tudni képviselni a vajdaságiak és a kárpátaljaiak érdekeit.

A határon túliak érdekében időről-időre megszólal Orbán Viktor is. A volt miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen fejtette ki támogató álláspontját a témával kapcsolatban. Ennek ellenére a kérdésben "előnyre tett szert" az MDF, miután a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának érdekében Szegeden aláírásgyűjtési akcióba kezdett.

A jobboldal igyekezett hatékonyan fellépni a határon túli magyarok nevében, illetve a kormány kritikusaként, ám az utóbbi időben egyre kevésbé tudott hatékonyan megjelenni a témában a politika többi előtérbe kerülő, főként botrányjellegű ügye (K&H-botrány, Gyurcsány Ferenc ingatlanja, gazdaságpolitika) miatt.

A szomszédos országok és a határon túli magyar politikusok véleménye

Szerbia-Montenegró miniszterelnöke hajlandó tárgyalni a magyar kormánnyal a kettős állampolgárságról, ám Ukrajna felelős politikusai ez idáig nem nyilvánítottak véleményt a kérdésről. Sokkal aktívabbak a határon túli magyar politikusok, elsősorban a vajdaságiak. Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kormány partnere, így a kettős állampolgárság kérdésében kerülni igyekszik a vitákat. Ugyanakkor a helyi politikai ellenzék, a Vajdasági Magyar Demokratikus Párt (VMDP) már többször fölvetette, hogy a magyar kormány adjon kettős állampolgárságot a Szerbia-Montenegróban élő magyarságnak. A VMDP a márciusi Máért-ülésen a kedvezménytörvény módosítását sem fogadta el, ezzel a Fidesz platformjára helyezkedett. A vajdasági magyar politika ezzel "leképezi" a magyar belpolitikát: két, élesen különálló táborra szakad.

KOMMENTÁR: A kettős állampolgárság magyarországi vitájában egyelőre jogi és politikai érvek keverednek egymással. A kormány a kedvezménytörvényhez hasonlóan az EU-konformitást hangsúlyozza, valamint az állampolgárságot, mint egyénileg adományozható, azaz nem kollektív jogot tartja szem előtt. 2003. decemberében Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben a magyar állam bevezeti a vízumkényszert, így a határon túli magyarok könnyített beutazási feltételeinek megteremtése elsődleges feladat a politika számára. A kérdésben nem csupán kormánynak és ellenzéknek kell megegyeznie, hanem konszenzus szükséges a szomszédos országokkal és a határon túli magyarokkal is.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695