Parlamenti évkezdés

2003-09-12

Ősszel feltehetőleg megmaradnak a korábban napirenden tartott témák. A kormányoldal és az ellenzék közötti konfliktusok azonban minden bizonnyal tovább éleződnek majd, kihasználva a hagyományos parlamenti csatatereket - a napirend előtti felszólalások, valamint a vizsgálóbizottságok intézményeit. A viták másik terepévé a klasszikus törvényalkotó munka válhat, az EU-választójogi törvény megalkotásával és a költségvetés megtárgyalása során.

HÍR: Szeptember 4-én Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadta a parlamenti pártok elnökeit és frakcióvezetőit. Az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt az államfő elmondta: a választóknak az az igénye, hogy a pártok az ország jövőjét érintő kérdésekre koncentráljanak az egymáshoz intézett durva támadások helyett. Az államfő arra kérte a jelen lévő politikusokat, hogy a közelgő európai parlamenti választási kampányban Magyarország uniós szerepére koncentráljanak a belpolitikai csatározások helyett.

Szeptember 8-án, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén Medgyessy Péter miniszterelnök konstruktív magatartást kért az ellenzéktől, valamint ismertette a kormányzat prioritásait. A pártok frakcióvezetői elsősorban a K&H-ügy kapcsán szólaltak fel. Az első parlamenti héten a nemzetbiztonsági bizottság Tóth András polgári titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkárt és Bácskai Jánost, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság felfüggesztett vezetőjét hallgatta meg a brókerbotránnyal kapcsolatban; míg a rendészeti bizottság előtt Lamperth Mónika belügyminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész és Salgó László országos rendőrfőkapitány számolt be az ügyről.

ELEMZÉS: Az Országgyűlés ülésszakának kezdetén az MSZP és a Fidesz-MPSZ a brókerbotránnyal van elfoglalva, a kis pártok viszont elsősorban programpártként jelennek meg, egy-egy témára koncentrálva.

A miniszterelnök felszólalása

Medgyessy Péter augusztusban kommunikációs offenzívát indított, hogy tompítsa az ellenzék válsághelyzetről szóló üzeneteit. Az interjúkban és a beszédekben elsősorban a világgazdasági recessziót állította be a gazdasági teljesítmény visszaesése fő okaként. A fő üzenet már az előző hónapban is az "építkezés" volt, a miniszterelnök minden egyes alkalommal megemlítette a 4-es metró építését, az autópálya-beruházásokat és a Vásárhelyi-tervet.

A mindenkori kormányfő őszi ülésszak elején megtartott beszédét nemcsak a politikai ellenfelek, hanem a sajtó és a közvélemény is fokozott érdeklődéssel figyeli. Az esemény megfelelő alkalom arra, hogy jól összefoglalt üzenetek segítségével kijelölje az elkövetkezendő időszak kormányzati tevékenységének kulcselemeit. Medgyessy Péter ezúttal azonban nem használta ki az alkalmat a kabinet munkájának karakteres kommunikálására:

- A romló gazdasági mutatókat korábban már elhangzott érvekkel védte. A miniszterelnök főként korábban elhangzott interjúk és beszédek elemeit ismételte: a világgazdasági recesszió okozta kényszereket és az 2004-es infrastrukturális beruházások jegyében beharangozott "építkezést".

- A kezdeményező jellegű, jövőről szóló üzenetek nem jelentek meg hangsúlyosan a beszédben. A Kormány három prioritásának (1. az életszínvonal megőrzése, 2. a rászorulók helyzetének javítása, 3. építkezés) említése több tudósításban is elsikkadt, így az üzenet értéke is csökkent.

- A beszéd nem illeszkedett a korábban megkezdett kormányzati kommunikációs stratégiába. Hiányzott a tavasszal elkezdett köztársasági eszmerendszer, valamint az "Elsőbbséget a gyermekeknek!"-program említése.A felsorolt hibáknak köszönhetően Medgyessy Péter beszéde nem vált médiaeseménnyé szeptember 8-a után.

A K&H botrány

Miközben a parlamenti bizottságok munkájában és a sajtóban is jelentős teret kapott a K&H-botrány, a miniszterelnök jelzésértékűen hallgatott beszédében az ügyről. Ehelyett - vagy éppen ezt megkerülendő - Medgyessy Péter a köztársasági elnökhöz hasonlóan a nyugalmat erősítené a következő időszakban: konstruktív magatartásra szólította fel az ellenzéket.

Eközben a Kormány több tagját meghallgatták a parlamenti bizottságok az ülésszak kezdetekor, ami azt a látszatot kelti, hogy a brókerbotrányban mind Lamperth Mónika, mind Tóth András érintett. A belügyminiszter neve először férje miatt merült fel az ügyben, a rendészeti bizottság ülése után már magát Lamperth Mónikát keverte bele az ügybe Dorkota Lajos fideszes képviselő: beszámolója szerint a tárcavezető elismerte, hogy "munkájából adódóan" találkozott Kulcsár Attilával. Tóth András polgári titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkár az ügy kirobbanása óta a brókerbotrány szereplője. A Kormány megítélését ronthatja Medgyessy Péter volt Inter-Európa Bank elnöki pozíciója is.

MSZP: belső ellentétek és új kampány

A szocialista párt viharos, belső ellentétektől hangos nyárvégi időszak után indul neki az őszi parlamenti nyitánynak.
Gyurcsány Ferenc ingatlanügyét, illetve magát a minisztert kritizáló véleményeket kétszer is elnökségi ülésen vitatta meg a párt. Végül Horn Gyula kiállt a sporttárca vezetője mellett a szeptember 5-6-i frakcióülésen, ami véget vetett a miniszter személyével kapcsolatos találgatásoknak. A volt miniszterelnök felvetette a kormányzati és a pártfunkciók kettéválasztását. A javaslat főként Kovács László pártelnök-külügyminiszterre vonatkozott. Pár nappal később az MSZP nyilvánosságra hozta, hogy a külügyi tárca vezetőjét javasolja a párt európai parlamenti listája élére. Kovács László visszautasította az ajánlatot, ám a folyamat jelzi: a belső vita nem zárult le a pártban.

Az MSZP két üggyel is próbálja elterelni a figyelmet belső ellentéteiről. Az Országgyűlés első hetében Polt Péter legfőbb ügyészt támadták intenzíven a szocialisták. A kormánypárt azzal gyanúsítja Poltot, hogy az előző kormány ügyeinek ügyészségi vizsgálatai az ő utasítására fejeződtek be. A szocialisták a jelenlegi ellenzékhez próbálják mind erősebben kötni a legfőbb ügyészt. Ugyanakkor nem erősíti az MSZP törekvését, hogy a sajtóban megjelentek olyan hírek, miszerint a kormányoldal felkínált alkotmánybírói, illetve nagyköveti posztot Poltnak lemondása esetére, bár ezt maga az érintett is tagadta. A vádhatóság vezetője elleni politika mellett a legnagyobb kormányzópárt egy másik független intézmény vezetője, a PSZÁF elnöke (Szász Károly) ellen is támadásokat indított.

A belső ellentétekre és a kormány népszerűségének csökkenésére adott másik szocialista válasz a politikai marketing eszköztárából merít. Az "új MSZP" képét sugallja az a kampány, amelyet a párt fiatal politikusai, Tóbiás József pártigazgató, valamint két országgyűlési képviselő: Újhelyi István elnökségi tag és Vadai Ágnes hirdettek meg. A párt ismét a választópolgárokkal való közvetlen kommunikációt hívta segítségül az elvesztett szavazók visszaszerzéséhez. A kampány deklarált célja az ellenzéki vádak és gyanúsítások visszautasítása, valamint a Kormány eddigi eredményeinek bemutatása. Az MSZP 2002-ben mindkét választás alkalmával felhasználta a párt alapszervezeteit, hogy üzeneteit eljuttassa az állampolgárokhoz, s most is elővette a már bevált módszert. Újdonság azonban kiadványuk, amely a Fidesz-MPSZ 2002-es országgyűlési kampányához hasonlóan ábrákkal és grafikonokkal mutatja be az eredményeket, a Fideszt pedig a "hazugságok és tagadás pártjaként" próbálja bemutatni.

Az MSZP és a Kormány utóbbi időben túl sok és sokféle üzenetet közvetített. A nem összefüggő, kevés ideig ismételt üzenetek nehezen keltik fel a választók érdeklődését és hatásuk rövid ideig tart. A belső ellentétek tompítására beindított - az MSZP számára újféle eszközöket is felvonultató - akciók ismét hatás nélkül maradhatnak, ha a most elindított ügyek továbbvitele helyett az MSZP ismét más tematika szerint kezd el kommunikálni.

Fidesz: a botránypolitika kiélezése

A nyári hónapokban a legnagyobb ellenzéki párt
igyekezett bebizonyítani, hogy a Kormány, illetve az MSZP érintett a brókerbotrányban. A kabinet tagjai közül Tóth András és Lamperth Mónika neve merült fel, valamint a Magyar Nemzet írása Kulcsár Attila Miniszterelnöki Hivatalba szóló belépőjéről is munícióul szolgált a Szövetségnek. Később Puch László MSZP-pénztárnok szerepelt a hírekben.

A Parlament őszi ülésszakának kezdetekor az ügy ellenzéki kommunikációjával kapcsolatban két tendencia látszik kirajzolódni.

1. A botrányt a párt immár tudatosan nem csupán egy, hanem két kereskedelmi bank ügyeként, K&H - Inter-Európa Bank-botrányként említi, erősíteni próbálva ezzel Medgyessy Péter érintettségét. A kormányfő elnöki mandátumának megszűnésével kapcsolatos véleménykülönbségek növelik a bizonytalanságot az ügyben.

2. Lamperth Mónika érintettségét tovább hangsúlyozhatja a Fidesz. A belügyminiszter érintettsége először férje kapcsán volt napirenden, majd az ellenzék szerint saját maga is az ügy szereplőjévé vált. Lamperth Mónika személye elsősorban azért érdekes, mert az ellenzék a vele szemben megnyilvánuló bizonytalanságot egyúttal a rendőrség elleni bizonytalanságra fordíthatja át.

A Fidesz őszi politikájának feltehetőleg továbbra is a K&H botrány marad a központi eleme. Az eddigi kommunikátorokat azonban kiegészítheti a korábban háttérben maradó Orbán Viktor,, akinek a színrelépésével nemcsak kritikus politikai erőként jelenhet meg a párt, hanem a Kormány reális alternatívájaként is.

Kis pártok: előtérben a programok

Míg a többpártrendszerű parlamentáris demokráciákban a nagy népszerűségnek örvendő pártok általában valamennyi politikai és gazdasági kérdésre igyekeznek választ adni, addig a kisebb pártokra jellemző, hogy programjuk egy témára koncentrál. A németországi zöld párt például elsősorban a környezetvédelem és a posztmateriális értékrend hangsúlyozásával érte el sikereit.

1. Az adócsökkentő SZDSZ

A nyár sikert hozott a szabaddemokratáknak: elsősorban az adócsökkentés hangzatos és kitartó kommunikálásával sikerült növelniük népszerűségüket. A párt támogatottsága ugyanakkor még mindig a parlamenti küszöb határán áll.

Az SZDSZ az utóbbi egy évben először mutatta meg magát a Kormány ellenőrző erejeként, az adócsökkentés melletti kiállással. Kuncze Gábor elnök még a koalícióban maradás értelmét is kérdésessé tette. Mivel minden bizonnyal érvényben marad a tavaly már elfogadott 2004-es adótábla, azaz csökkennek a személyi jövedelemadó-kulcsok, ezért a legkisebb parlamenti frakcióval rendelkező SZDSZ az adócsökkentés pártjaként tudott megjelenni. A programpárti jelleget erősítette Kuncze Gábor parlamenti felszólalása is az ülésszak elején, ahol az ellenzék bírálata mellett ismertette a szabaddemokraták legfőbb célkitűzéseit: 1. az adócsökkentést, 2. a rászorulók megsegítését és 3. a kisebb állammal kapcsolatos elképzeléseket.

Ha az SZDSZ érintetlen tud maradni a brókerbotrányban, az növelheti a párt hitelét, ami népszerűség-növekedést jelenthet, hiszen a közvélemény-kutatások szerint valamennyi politikus népszerűségi mutatója csökkent. Szintén a szabaddemokraták javára válhat, ha a továbbiakban is egységet mutatnak. Míg az év elején a párton belüli ellentétek szolgáltatták a fő témát, az adócsökkentés kommunikációja során az SZDSZ-nek sikerült összezárnia sorait.

2. Európa-párti MDF

A Demokrata Fórum főként Hende Csabával kapcsolatos ügye, valamint Lezsák Sándor Dávid Ibolya elleni akciója okán kapott nyilvánosságot, ám a parlamenti ülésszak kezdetére úgy tűnik, az SZDSZ-hez hasonlóan a kisebbik ellenzéki párt is egységet mutat. A K&H-üggyel kapcsolatban a Fórum a "felülemelkedés" politikáját választotta, a párt részéről kevés állásfoglalást lehet hallani a brókerbotrány kapcsán. A pártelnök ugyanakkor az ügy kapcsán a kétpártrendszer hátrányait hangsúlyozta. Dávid Ibolya nyilatkozataiban arra utalt, hogy abban az esetben, ha a politikai teret kizárólag két nagy párt uralja, akkor a gazdasági és a politikai érdekkörök összefonódása törvényszerű és ráadásul nehezen feltérképezhető.

Herényi Károly parlamenti felszólalásában a kormányfőt kritizálta, amiért beszédében nem tett utalást a közelgő uniós csatlakozására. Az észrevétel azt is jelezte, hogy a többi párt kommunikációjában elhanyagolt EU-csatlakozás elsőszámú támogatójaként próbál fellépni az MDF. Ha továbbra is egyedül marad Európa-politikájával a Fórum, az hangsúlyossá teheti megjelenését.

KOMMENTÁR: Ősszel feltehetőleg megmaradnak a korábban napirenden tartott témák. A kormányoldal és az ellenzék közötti konfliktusok azonban minden bizonnyal tovább éleződnek majd, kihasználva a hagyományos parlamenti csatatereket - a napirend előtti felszólalások, valamint a vizsgálóbizottságok intézményeit. A viták másik terepévé a klasszikus törvényalkotó munka válhat, az EU-választójogi törvény megalkotásával és a költségvetés megtárgyalása során.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695