Gyurcsány Ferenc ingatlanügye

2003-09-19

A Gyurcsány-ügy a baloldalon tartalmi és kommunikációs problémákat egyszerre vetett fel. A Kormány kiállt minisztere mellett, az MSZP-ben végül lezárták az ügyet, de a szocialista pártban eddig sem népszerű sportminiszter pártkarrierje még kétségesebbé vált. Az SZDSZ tartózkodó jellegű kritikái kis számban jelentek meg a médiában. Az ellenzéki támadásokat a Fidesz-MPSZ vezette, ezek az utóbbi időben egyre csökkenő intenzitást mutattak. A gazdaságpolitikai intézkedések, illetve a továbbgyűrűző brókerbotrány miatt azonban jelen pillanatban nem megjósolható a Gyurcsány-ügy végkimenetele.

HÍR: Július 30-án az ellenzék azzal gyanúsította meg Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy azért nem hozza nyilvánosságra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kormányüdülőkről szóló jelentését, mert az hátrányosan érintené Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert.

Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ képviselője elmondta: 1993-ban Gyurcsány cége, az Aldo Kft. lízingszerződést kötött egy balatonöszödi kormányingatlanra. Kiderült, hogy a 10 éves lízingszerződés ideje alatt a cég bérbe adta az ingatlant egy üdültetéssel foglalkozó állami cégnek a lízingdíjhoz hasonló bérleti díjért. A Fidesz felvetette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal perelje vissza az állam nevében az üdülőt, valamint a szintén az Aldo Kft. tulajdonában lévő Országgyűlési Klubot, amely 100 millió forintos állami beruházás után 11 millió forintért került a miniszter volt cégéhez. Szijjártó Péter fideszes képviselő a legfőbb ügyészhez fordult az ügyben.

Az MSZP elnökségi ülésén úgy vélekedtek a párt vezetői, hogy jogszerű volt Gyurcsány Ferenc ingatlanszerzése, bár korábban Jánosi György választmányi elnök, valamint Horn Gyula volt miniszterelnök is felvetette Gyurcsány felelősségét, Szili Katalin pedig a párthoz kötődő nómenklatúráról beszélt. Medgyessy Péter kormányfő a belső bírálatok ellenére is kiállt minisztere mellett.

ELEMZÉS: Gyurcsány Ferenc ingatlanügye kapcsán a Kormány, a kormánypártok és az ellenzék különböző kommunikációt folytattak.
- A kabinet kiállt a miniszter mellett. Medgyessy Péter elismerte a miniszter kormányzati tevékenységét, valamint a kormányszóvivő és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter is jogszerűnek nevezte az ingatlanvételt.
- Az MSZP-ben felmerültek kritikus hangok, ám végül a tárcavezető elleni belső támadások elhaltak.
- Az SZDSZ eleinte még megszólalt az ügyben, többször kritikusan is, ám inkább igyekezett kimaradni a szócsatákból.
- Az ellenzéki pártok, különösen a Fidesz-MPSZ élesen támadta Gyurcsány Ferencet
, s gyakran utalt a tárcavezető KISZ-es múltjára, s az ebből adódó jó kapcsolataira.

A miniszter védekezése

A sportminiszter májusban, hivatalbalépésekor sajtótájékoztatón mutatta be egykori üzleti érdekeltségeit, ezzel is megpróbálván elejét venni a támadásoknak. Az ezt követő hetekben Gyurcsány aktívan jelent meg a politikában, elsősorban szakmai, sport- és ifjúságpolitikai ügyekben: párbeszédet kezdeményezett drogpolitikai kérdésekben a civil szférával, egyeztetett a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteivel, valamint a Kormány kommunikátora volt a 2006-os budapesti úszó-, műúszó-, műugró- és hosszútávúszó Európa-bajnokság helyszínkijelölésével kapcsolatban. Ebben az időszakban az ellenzéktől "türelmi időt" kapott a tárcavezető, nem irányultak ellene komoly támadások.

Gyurcsány Ferenc az ingatlanügy kirobbanása után ellentmondó nyilatkozatokat tett. Elsőként arra hivatkozott, hogy a balatonöszödi ingatlan lízingelését nyílt pályázaton nyerte el cége, így a jogszerűséghez nem férhet kétség. Később viszont hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy az állam visszabérelte az ingatlant az Aldo Kft.-től. Gyurcsány kabinetfőnöke ugyanakkor mind a lízingszerződést, mind a visszabérlést elismerte.

A miniszter elmondta, hogy állami részről Szilvásy György döntött 1993-ban még a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként az ingatlanügyben. Szilvásy korábban Gyurcsány Ferenc üzlettársa volt. Néhány nappal később a megtámadott miniszter már arról számolt be, hogy a döntést valójában a Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ igazgatója hozta meg.

Nem erősítette a miniszter szavainak hitelességét az sem, hogy a Kehi állami ingatlanokról szóló jelentése nem volt nyilvános, majd kiderült: a Medgyessy-kormány idején a hivatal módosította beszámolóját. Ez azt a látszatot kelthette, hogy a Gyurcsány Ferencet hátrányosan érintő részeket az új kabinet "kivetette" a jelentésből, s a módosított beszámolót hozták nyilvánosságra. Ezzel a kabinet újabb lehetőséget adott az ellenzéki támadásokra, bár a közzétételt maga a sportminiszter kérte.

Az egymásnak ellentmondó megszólalásokat hamarosan csend követte. Az üggyel kapcsolatban augusztus 22-e óta nem szólalt meg a miniszter. Utoljára Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy minden pernek áll elébe, mert a tranzakciók törvényesek és tiszták voltak. Az eset elhallgatására való törekvés részben sikeres volt, szeptemberben az ellenzék inkább a gazdaságpolitikát választotta a kabinet elleni kritikák célpontjául.

Az ingatlanügyről ebben az időszakban szakmai kezdeményezésekkel igyekezett elterelni a média figyelmét Gyurcsány Ferenc. Részt vett a magyarországi Formula-1-es futamon, majd felvetette, hogy a magyar nagyvállalatoknak támogatniuk kellene a versenysorozatban szereplő Baumgartner Zsoltot. Később szerepelt a hírek között a labdarúgás állami támogatásának fokozatos megszüntetése, a tűcsere-automaták ünnepélyes átadása is. A minisztérium szeptember 12-én egész oldalas hirdetést tett közé az országos napilapokban a sporttörvény készülő módosításáról, valamint a Nemzeti Sporttanács létrehozásáról. Ez utóbbi témához médiaszereplések is kapcsolódtak a közszolgálati televízió műsoraiban (Este, Nap-kelte).

A Kormány és a Gyurcsány-ügy

A Medgyessy-kabinet tagjai az ügy kirobbanása óta nem bírálták Gyurcsány Ferencet. Július 30-án Gulyás Erika kormányszóvivő-helyettes hazugsággal vádolta Répássy Róbertet azon véleményéért, miszerint a Kormány megváltoztatta a Kehi-jelentést. Augusztus 6-án Gál J. Zoltán elmondta, hogy minden szempontból jogszerű az ingatlanüzlet. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azt kifogásolta, hogy egy tíz évvel ezelőtti ügyön kéri számon az ellenzék a mai morális követelményeket. Kiss Péter is jogszerűnek ismerte el az ügyletet, ezzel kiállt Gyurcsány Ferenc mellett.

A leghangsúlyosabb ebben a kérdésben Medgyessy Péter állásfoglalása. A Klubrádiónak adott nyilatkozatában a miniszterelnök augusztus 18-án elmondta, hogy a rendszerváltás utáni néhány év az "eredeti tőkefelhalmozás időszaka volt, mindenki megpróbálta a saját ügyességét érvényesíteni". A kormányfő szerint nem ítélhető el Gyurcsány akkori üzleti tevékenységéért, ráadásul miniszterként jó munkát végez. Medgyessy tehát egy kényes helyzetben megvédte korábbi főtanácsadóját.

Kritikus kormánypártok

A kormányoldalon a szocialista pártból több alkalommal is komoly bírálatokkal illették Gyurcsány Ferencet.
Jánosi György, aki Gyurcsány elődje volt az ifjúsági, sport és gyermekügyekkel foglalkozó miniszteri poszton, úgy fogalmazott, hogy "néhányan igazi munka nélkül jutottak vagyonhoz, hatalomhoz". A választmányi elnök kritikájához csatlakozott Szili Katalin MSZP elnökhelyettes is, aki szerint a pártnak meg kellene szabadulnia "az előző rendszerben kiépített nómenklatúrától". Ezzel csengett össze Horn Gyula véleménye, aki megemlítette, hogy egyes kormánytagoknak bizony "van alternatívájuk".

Az MSZP két elnökségi ülésen is le akarta zárni az ügyet, azonban sem az augusztus 21-i, sem a szeptember 3-i tanácskozás után nem állt ki egységesen a miniszter mellett a párt. Végül a tapolcai frakcióhétvégén éppen a korábban kritikus véleményt megfogalmazó Horn Gyula ismerte el a miniszter kormányzati tevékenységét. Ezzel egyelőre lezártnak tűnik az ügy a szocialista pártban, s a gazdaságpolitikai kérdések kerültek előtérbe.

Gyurcsány Ferenc személye korábban is kritikus megítélés alá esett az MSZP-ben. A pártonkívüli miniszterelnök tanácsadójának támogatottsága alacsony, annak ellenére, hogy a párt szociáldemokrata megújulását szorgalmazó, programadó politikusként jelent meg a baloldalon. Az utódpártiságával a mai napig küzdő MSZP számára a Gyurcsány-ügy megmutatta: a fiatalabb generációhoz tartozó szocialisták előző rendszerhez való szoros kötődése kellemetlenségeket okozhat. A megújulás szükségessége azonban jelen van a szocialista pártban, ezért is alakulhatott ki vita az ingatlanügy kapcsán.

A kormánykoalíció kisebbik pártja kevés alkalommal nyilvánult meg a sportminiszter ingatlanbotrányával kapcsolatban. A tartózkodó, ugyanakkor kritikus magatartást jól jelezte Eörsi Mátyás nyilatkozata, mely szerint pártja nem akadályozza meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatal visszaperelje a balatonöszödi ingatlant és az Országgyűlési Klubot. Szent-Iványi István, az SZDSZ ügyvivője megjegyezte, hogy "nem tartja ízlésesnek" az üdülőszerzést.

Támadó ellenzék

Az ellenzéki pártok közül főként a Fidesz-MPSZ támadta Gyurcsány Ferencet.
Répássy Róbert és Szijjártó Péter jelent meg legtöbbször a médiában. A két képviselő szimbolikus, a Balaton vizében tartott sajtótájékoztatóval próbálta felkelteni a média érdeklődését.

Július 30-ától kezdve a Fidesz egyszerre bírálta Gyurcsány Ferencet és a Kormányt, amikor a Kehi-jelentés eltitkolásával, majd megváltoztatásával gyanúsította a kabinetet. A vádak miatt Gál J. Zoltán és Kiss Péter is védekezni kényszerült.

A Kehi-jelentés nyilvánosságra kerülése után, augusztus 8-át követően már csak a minisztert vette folyamatos össztűz alá az ellenzéki párt. A támadás középpontjában a Fidesz szerint jogszerűtlen tulajdonszerzés állt, amit összekapcsoltak a miniszter KISZ-es múltjával. Szijjártó Péter a 10 évvel ezelőtti jogszabályok miatti esetleges törvénysértésről beszélt, Répássy Róbert és a jobboldali sajtó pedig a rendszerváltás előtti politikai kapcsolatok szerepét említette Gyurcsány Ferenc üzleti ügyeiben. Az ellenzék tehát a szigorú értelemben vett jogi szabálytalanságok vádja mellett a Gyurcsány-ügy kommunikációjába igyekezett beemelni a kommunista-antikommunista retorikát is.

Halkuló bírálatok

A tapolcai frakcióülés után úgy tűnik, hogy nem csak a kormánypártok, hanem az ellenzék is lezárta a Gyurcsány-ügyet azzal, hogy a legfőbb ügyészhez fordult. Szijjártó arról kérdezte a legfőbb ügyészt, lát-e lehetőséget arra, hogy az üdülő lizingszerződését, és megkötésének körülményeit az ügyészség megvizsgálja. Ha az ügyészség nem folytatja le az eljárást, akkor a Fidesz ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. Polt Péter még nem adott választ a levélre, a parlamenti ülésszak kezdetén pedig már nem a sportminiszter szolgáltatta a fő témát, hanem a makrogazdasági intézkedések, amelyek újabb támadási lehetőséget teremtettek az ellenzék számára.

KOMMENTÁR:A Gyurcsány-ügy a baloldalon tartalmi és kommunikációs problémákat egyszerre vetett fel. A Kormány kiállt minisztere mellett, az MSZP-ben végül lezárták az ügyet, de a szocialista pártban eddig sem népszerű sportminiszter pártkarrierje még kétségesebbé vált. Az SZDSZ tartózkodó jellegű kritikái kis számban jelentek meg a médiában. Az ellenzéki támadásokat a Fidesz-MPSZ vezette, ezek az utóbbi időben egyre csökkenő intenzitást mutattak. A gazdaságpolitikai intézkedések, illetve a továbbgyűrűző brókerbotrány miatt azonban jelen pillanatban nem megjósolható a Gyurcsány-ügy végkimenetele.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695