A Kormány és a pártok Európa-politikája

2003-09-29

A parlamenti pártok kommunikációjában április 12-e óta kis mértékben jelenik meg az uniós csatlakozás témája. Mivel a belépéshez közeli időpontban EP-választások is lesznek, a kampány feltehetőleg már az ősszel elkezdődik, és a csatlakozás tényét háttérbe szorítja a választási harc. A választójogi törvény megalkotása témát szolgáltathat a belpolitikában, ami vitákat generálhat a koalíciós oldal és az ellenzék között. Ezen túl a bejutási küszöb megállapítása miatt a politikai közbeszéd alakítóivá válhatnak a Parlamenten kívüli pártok is.

HÍR: A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap interjút közölt Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A magyar kormányfő kifejtette, hogy Magyarországnak nem érdeke a többsebességes Európa, mert fontos, hogy "a csoportosulások ne váljanak zártkörű rendezvényekké, senki előtt ne zárják be az ajtót". Medgyessy Péter beszélt arról is, hogy az európai kül- és biztonságpolitikában szükség van a közös irányvonalra, és az EU tagállamainak bizonyos nemzeti hatásköröket is fel kell adniuk az erős Unió létrejötte érdekében. A magyar teendőkről szólva a miniszterelnök megemlítette, hogy szükség van a tevékeny szerepvállalásra az európai alkotmány elfogadása érdekében, melyben szerepelnie kell a kisebbségek jogainak is. Orbán Viktor Mórahalmon és Békéscsabán is az uniós csatlakozásról beszélt szeptember 19-én és 21-én. A volt kormányfő úgy ítéli meg, hogy azok az emberek, akik a következő esztendőnek vesztesei lesznek, vesztesei lesznek az európai uniós csatlakozásnak is. Eközben az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetével a pártok megkezdték a tárgyalásokat az európai parlamenti választások jogi szabályozásáról.

ELEMZÉS: Az április 12-i népszavazás óta érezhetően háttérbe szorult a politikai szereplők kommunikációjában az Unió témája.
A koalíciós oldalon ugyan többször előkerült az EU (főként, mint gazdasági kényszer), az aktív kampányidőszak lezárultával azonban a Kormány láthatóan kevésbé szerepelteti kommunikációjában az Uniót. Az ellenzéki pártok közül az MDF határozottan EU-párti, a Fidesz-MPSZ, főként Orbán Viktor megszólalásai kapcsán, továbbra is kritikus a csatlakozással kapcsolatban, bár a párt kritikái az utóbbi időben a Kormány ellen irányulnak.

Kormány: elszalasztott lehetőség?

Február 11-én Medgyessy Péter parlamenti beszédében hirdette meg a Kormány Európa Tervét. A 3 éves program költségei közel 1000 milliárd forintra rúgnak. Az uniós tagságról döntő április 12-i népszavazás előtt a kabinet döntésének értelmében létrejött az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) is. A referendum előtt a koalíció elsősorban a belépés támogatása mellett folytatott kampányt, a részvételi hajlandóság növelésére tett kísérletek kevésbé voltak hangsúlyosak. A népszavazáson végül a szavazásra jogosultak 45 százaléka vett részt, és 84 százaléka voksolt az EU-tagságra.

Az Európa Terv a nyár folyamán csak elvétve szerepelt a kormányzati kommunikációban: a korábban feltehetőleg bevezetésre szánt fogalmat mintha veszni hagyta volna a Kormány. A népszavazás előtt a kabinet elsősorban a "csatlakozás kormányaként" jelent meg, április 12-e óta azonban elvesztette ezt a karaktert. A kormányzati kommunikáció a napi belpolitikai ügyekre korlátozódott, és ezzel párhuzamosan nem működött az Unióról szóló diskurzus. Az EUKK tevékenységét az ellenzék is bírálta, elsősorban tétlenséggel vádolva a közalapítványt.

2003. július 16-án a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank közösen jelentette be, hogy Magyarország 2008-ban csatlakozik az Európai Monetáris Unióhoz (EMU), azaz az euró-övezethez. A kormányzati kommunikáció ennek ellenére nem tudta sikerként bemutatni az elhatározást, mivel László Csaba pénzügyminiszter ezen a napon ismertette a költségvetési irányelveket, amelyek között újabb adónemek bevezetése szerepelt, valamint bejelentette azt is, hogy elmarad az ígért - és korábban elfogadott - személyi jövedelemadó-csökkentés. Az euró-bejelentés alkalmat adott volna a sikerpropagandára, a kabinet mégis kénytelen volt válságkommunikációt folytatni. A sajtóban a pénzügyminiszter bejelentései döntésként jelentek meg, melyeket az ellenzék Medgyessy-csomagként, megszorítási intézkedésekként interpretált. Az EMU-csatlakozási terv így szinte elveszett a nyilvánosságban, a kabinet nem tudta hatékonyan érzékeltetni, hogy nem csupán a csatlakozást tartja fontosnak, hanem a belépésen túlmutató elképzelésekkel is rendelkezik.

A kormányzat kommunikációja azt sugallja, hogy az EU-tagság nem lehetőség, hanem feladat. Erre példa az is, hogy a negatív intézkedések (gépjármű-regisztrációs díj bevezetése, az ÁFA nulla százalékos kulcsának eltörlése) okaként a pénzügyi kormányzat a közelgő EU-csatlakozást jelölte meg. Holott a lehetőség-alternatíva megjelenítése és hangsúlyozása erősíthetné a szocialista-liberális koalíció szimbolikus politizálását, ezzel érzelmi kötődést kialakítva a választókban.

Gyengülő EU-politika a koalíciós pártokban

MSZP: problémák, előnyök nélkül

Az MSZP az utóbbi időben két kérdésben hozta elő az Unió témáját: a 2004-es EP-választások kapcsán és a gazdaságpolitikához köthetően.

  • A párt EU-témában legutóbb az EP-listavezető személyével kapcsolatban nyilvánult meg. A párt hátrányára válik azonban, hogy a listaállítás a szocialisták belső konfliktusai miatt szerepelt a médianyilvánosságban. Horn Gyula a szeptember 5-i tapolcai frakcióülésen felvetette, hogy külön kellene választani a kormányzati és pártvezetői pozíciókat. A volt miniszterelnök elsősorban Kovács László pártelnök-külügyminiszterre célozva beszélt a pozíciók miatti feladat-többletről, ám az ötletet a párton belül elvetették. Szeptember 10-én a pártelnökség felkérte Kovács Lászlót, hogy legyen az MSZP listavezetője a jövő évi európai parlamenti választáson. A pártelnök sietett leszögezni: olyan politikusnak kellene vezetnie a listát, aki valóban képviselő lesz, ő azonban továbbra is Magyarországon kíván politizálni. A felkérés jelezte: a belső viták továbbra is megmaradtak a vezető szocialista politikusok között. Így a 2004-es voksolás előkészületekről szóló hírek nem tudtak pozitív képet kialakítani a szocialisták EU-politikájáról.

  • A párt a Kormányhoz hasonlóan az Unió kapcsán beszélt az áremelésekről. Kovács László a villamosenergia árának emelése okán hozta fel az EU kötelező előírásait, a mérleg másik serpenyőjében azonban nem szerepeltek az utóbbi időben az integráció nyújtotta előnyök, ami megnehezíti a kampány előtt álló párt dolgát.


SZDSZ: programpárt EU-téma nélkül

Az Európai Unió politikai palettáján a liberális pártok számítanak az integrációt leginkább támogató erőknek.

Az Európai Unió politikai palettáján a liberális pártok számítanak az integrációt leginkább támogató erőknek. Az április 12-i népszavazás előtt intenzív "igen-kampányt" folytatott az SZDSZ, azonban a Kormányhoz és az MSZP-hez hasonlóan az utóbbi öt hónapban már belső ellentétek, majd az adócsökkentés vált szinte kizárólagos témává a párt kommunikációjában. A Medián 2003. februári felmérése szerint a liberális szavazók csaknem 90 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, ami a pártot választók között a legmagasabb arány. A hangsúlyos integrációs politika így nagy lehetőség lenne a szabaddemokraták számára, ám ezt egyelőre nem használja ki a párt.

Július 16-a óta az adócsökkentési vita, valamint a szeptember közepén a nyilvánosság elé kerülő Ungár-ügy akadályozta meg, hogy az SZDSZ EU-ügyekben véleményt nyilvánítson. Az adócsökkentés melletti határozott kiállás a közvélemény-kutatások szerint erősítette a párt pozícióját, valamint úgy tűnt, a kérdésben kialakult a párton belüli egység is. Utóbbit később cáfolta Ungár Klára ügyvivő szeptember 14-i nyilatkozata, amely szerint a gazdaságpolitikát tekintve "a Kormány megbukott". Ez újból a belső konfliktusokat helyezte előtérbe. A koalíciós és belső viták mellett úgy tűnik, a liberális párt nem képes hívószóként megjeleníteni kommunikációjában az Európai Uniót.

Az európai parlamenti választások. 2004. júniusában lejár az Európai Parlament ötéves mandátuma, az EU 25 tagországában - államonként eltérő szabályozás szerint - képviselőválasztást rendeznek. A magyar Országgyűlés az ősz folyamán dönt a választójogi törvényről. Magyarország 24 képviselőt delegálhat Strasbourg-ba. Képviselői helyet az a párt nyerhet el, amely az összes leadott szavazat 5 százalékát megkapja. A parlamenti pártok között jelenleg még vita folyik a külképviseleteken történő voksolás lebonyolítási rendjéről.

Az SZDSZ EP-listáját Demszky Gábor vezeti majd, ennek ellenére a főpolgármester szereplései a városirányításra koncentrálódnak, nem pedig a tudatos Európa-barát politikus képének felépítését célozzák. Nem erősíti az "európai SZDSZ" imázsának kialakulását az sem, hogy szakpolitikusaik, Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István az utóbbi időben csupán Gyurcsány Ferenc ingatlanügye kapcsán keltették fel a média figyelmét. Holott az SZDSZ az Unió témakörében hangsúlyosan meg tudná jeleníteni önálló álláspontját, mivel a pártok közül egyedüliként nyílt listás rendszerű voksolást javasol, azaz a választók maguk határozhatnák meg, hogy a 24 fős országos listán kire számítanának leginkább európai parlamenti képviselőként. Kérdés, hogy a választójogi törvény őszi vitájában mennyire tudja megjeleníteni álláspontját a párt.

Fidesz: EU-kritika helyett kormánykritika

2002. szeptember 18-ától, azaz Orbán Viktor alkotmánymódosítási feltételeinek nyilvánosságra kerülésétől kezdve egészen a népszavazásig a Fidesz-MPSZ EU-kritikus pártként tűnt fel.

2002. szeptember 18-ától, azaz Orbán Viktor alkotmánymódosítási feltételeinek nyilvánosságra kerülésétől kezdve egészen a népszavazásig a Fidesz-MPSZ EU-kritikus pártként tűnt fel. Orbán Viktor alkotmánymódosítási feltételeivel a párt közvélemény előtt nem csupán a Kormány, hanem az Unió ellenzékeként is megjelent. Április 12-e óta a Fidesz kommunikációjában az EU, mint a kormánykritika egyik lehetséges terepe került elő. Az ellenzéki párt a kabinetet bírálta a többi között amiatt, hogy az elmaradások miatt Magyarország nem tudja majd felhasználni a rendelkezésére álló agrártámogatásokat, valamint másodhegedűs szerepre kényszerül a tagállamok között, ha nem képes érvényesíteni a magyar érdekeket. A párt politikájában azonban az EU nem az első helyen szerepelt, a nyáron a botránypolitizálás volt a leghangsúlyosabb.

A párt alelnöke, Schmitt Pál lesz a Fidesz-MPSZ listavezetője a 2004-es választáson, egyben a kampány felelőse is. Ennek ellenére az ő politizálása sem elsősorban az uniós kérdésekre koncentrál. Az alelnök polgári körös rendezvényeken jelenik meg, és a pártszervezés tűnik fő feladatának, illetve MOB-elnökként sportügyekben foglal állást.

A Fidesz EU-szakpolitikusa, Szájer József háttérbe szorult, csupán protokolláris rendezvényeken tűnik fel, augusztus 12-én felszólalt a magyar alkotmány és az EU viszonyáról szóló konferencián, ám az esemény csekély média-visszhangot kapott.

A nyár folyamán keveset szereplő Orbán Viktor pártelnök szeptemberben többször is szólt az uniós csatlakozásról. A kritikus hangnemű megszólalások azonban nem az integráció, hanem a Kormány ellen irányultak. A volt miniszterelnök az EU-t elsősorban versenykérdésként kezeli, a jelenlegi kabinet megszorító intézkedései miatt véleménye szerint Magyarország lemaradhat a többi országhoz képest, így a magyar társadalom jelentős része válhat vesztessé Orbán szerint.

Az integráció-barát párt: az MDF

Véglegesnek tűnik, hogy a Demokrata Fórum a 2002-es országgyűlési választásokkal ellentétben önállóan indul 2004-ben az európai parlamenti képviselői helyekért. Az elmúlt hónapokban az MDF sem folytatott fokozott EU-kommunikációt, ám a parlamenti évnyitón Herényi Károly frakcióvezető számon kérte Medgyessy Péteren a kormányzat Európa-politikájának hiányát.

Az SZDSZ mellett a Fórum is sikeres lehetne az uniós kampányban, ha politikusai nem kizárólag szimbolikus erejű megnyilvánulásokat tennének a május 1-jei csatlakozás kapcsán. Ezt akadályozhatják a belső viták, elsősorban a Dávid Ibolya és Lezsák Sándor közötti ellentétek. A pártelnök az MDF listavezetője lesz 2004. júniusában, ő maga azonban nem kíván EP-képviselő lenni. Ez szintén konfliktusforrássá válhat a pártban.

KOMMENTÁR:A parlamenti pártok kommunikációjában április 12-e óta kis mértékben jelenik meg az uniós csatlakozás témája. Mivel a belépéshez közeli időpontban EP-választások is lesznek, a kampány feltehetőleg már az ősszel elkezdődik, és a csatlakozás tényét háttérbe szorítja a választási harc. A választójogi törvény megalkotása témát szolgáltathat a belpolitikában, ami vitákat generálhat a koalíciós oldal és az ellenzék között. Ezen túl a bejutási küszöb megállapítása miatt a politikai közbeszéd alakítóivá válhatnak a Parlamenten kívüli pártok is.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695