A másik Magyarország rossz hónapja

2003-11-12

Októberben egyértelműen a költségvetési vita állt a politika középpontjában - 16 napon át szerepelt a vezető hírek között -, a K & H-ügy pedig veszített súlyából (13 nap), ellenben nagyobb szerep jutott a klasszikus politikai botrányoknak (10 nap), melyek ezúttal az ellenzéket érintették kellemetlenül.

Októberben egyértelműen a költségvetési vita állt a politika középpontjában - 16 napon át szerepelt a vezető hírek között -, a K & H-ügy pedig veszített súlyából (13 nap), ellenben nagyobb szerep jutott a klasszikus politikai botrányoknak (10 nap), melyek ezúttal az ellenzéket érintették kellemetlenül.

Régen látott profizmussal irányította eddig a kormány az "első uniós" költségvetéssel kapcsolatos kommunikációt. A nyári káosz után a kormánypártok és a minisztériumok rendezték soraikat, s feltűnő egységben és fegyelmezettséggel hajtották végre a stratégiát. Ennek a stratégiának a lényege, hogy a politikai üzeneteket a "2004 az építkezés éve" központi üzenete köré fogalmazták meg.

Október folyamán a tárcák vezetői egyenként, egymás utáni sajtótájékoztatókon - az Observer Budapest Médiafigyelő adatai szerint tizenhárom alkalommal - számoltak be az általuk felügyelt területek jövő évi lehetőségeiről. Függetlenül attól, hogy az adott minisztérium költségvetése többet vagy kevesebbet kap, a miniszterek kizárólag két témára összpontosítottak: milyen fejlesztések és milyen támogatások várhatók 2004-ben.

A fegyelmezett kormányzati kommunikáció meglepte az ellenzéket is. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség a "mindent támadunk" taktikáját alkalmazta: a kormány tagjainak költségvetési tájékoztatóira azonnal reagált, és igyekezett minél sötétebb képet festeni a jövő évről. A sok, elaprózott ellentámadás nem állt össze egységes koncepcióvá, a hónap végén bemutatott "tükörköltségvetés", amely a Fidesz alternatíváját lett volna hivatott felmutatni, erőtlen volt.

Ellentétben az Orbán-kormány idején tapasztaltakkal, amikor a költségvetési vitába bekapcsolódó külső szereplők (szakszervezetek, érdek-képviseleti és civil szervezetek) általában segítették az akkori ellenzék kritikáját, ezúttal a külső szereplők bírálatából vagy sikeresen fogta ki a kormány a szelet, vagy a bírálat súlytalanná, hiteltelenné vált. Előbbire példa a munkaadói oldalon megfogalmazott, a közigazgatás ésszerűsítésére vonatkozó javaslat (200 ezer alkalmazott elbocsátása) sorsa: a kormány támogatta az elvet és - kezdetnek - hétezer hivatalnokot "beáldozott", majd a felek október 28-án a legnagyobb békességben írták alá a jövő évi bérmegállapodást.

A hónap elején még úgy tűnt: a költségvetés legélesebb bírálói a kormánypárti polgármesterek lesznek, élükön két szabad demokrata politikussal, Demszky Gábor főpolgármesterrel és Dióssy László TÖOSZ-elnökkel. A kormány a legegyszerűbben oldotta meg a konfliktust: 30 milliárd forint pluszforrást ígért a településeknek, ami után a vita elcsöndesült.

Egyedül az egészségügyben dolgozók fogalmaztak meg komoly sztrájkfenyegetést - a Magyar Orvosi Kamara támogatásával. Bírálatuk azonban súlytalanná vált október 9-én, amikor a kormánnyal való egyeztetés helyszínén nem az orvosok és az ápolók jövő évi fizetése, hanem a "leül-e Cser Ágnes a székre?" kérdése vált központi témává. A másnapi demonstráció ezek után politikailag jelentéktelen üggyé vált.

Összességében tehát a kormány politikai céljainak megfelelően, sikeresen öltöztette fel a 2004-es költségvetést.

A múlt hónapban a politika szereplőivé váltak a svábbogarak. A K & H letartóztatott vezetőjét, Rejtő E. Tibort a cellájában megtelepedett rovarokra hivatkozva szállították át az ügyészségre kihallgatásra - meglepve ezzel a rendőrséget, és muníciót adva a kormánypárti politikusok Polt Péter elleni újabb támadásaihoz.

A K & H-ügy másik - kommunikációs szempontból érdekes - fejleménye az október 29-i bizottsági ülés volt. A nagy nehezen felállt parlamenti vizsgálóbizottság első ülésén váratlanul megjelentek az Orbán-kormány azon tagjai, akikhez a szocialista képviselők korábban kérdéseket intéztek. A kormányoldal és az MDF képviselői kivonultak, a volt kormánytagok pedig jókedvűen és röviden válaszoltak a párttársaik által tolmácsolt szocialista kérdésekre. Az első látásra ügyes politikai trükknek tűnő akció valójában kapitális hiba volt a Fidesz részéről. Miközben az ellenzéki párt mindent megtesz azért, hogy a közvélemény előtt bebizonyítsa, nagyon súlyos ügyről van szó, éppen politikusai azok, akik egy ilyen trükkös akcióval azt üzenik a botrányba már amúgy is belefáradt választóknak: ez az ügy komolytalan.

Nem sok jót hozott az október más szempontból sem a Fidesznek. Három olyan politikai ügy is akadt, amely jelentős visszhangot kapott, és negatívan hatott az ellenzékre. A Kondor Katalin múltjával kapcsolatos történések egyre nyomasztóbbá teszik a mellette való kiállást a Fidesz számára. Október 2-án Medgyessy Péter beszédet mondott az Európa Tanács közgyűlésén. Az ellenzéki magyar képviselők tüntetőleg távol maradtak az ülésről. Ebből idehaza a kormánypártok ügyesen kavartak botrányt.

De a legsúlyosabb következménnyel az október 18-i söjtöri incidens járt. A MIÉP aktivistái kifütyülték a Deák Ferenc szülőháza előtt beszédet mondani készülő Medgyessy Pétert. Az eset kapcsán megszólalt Orbán Viktor is a jobboldali radikálisok szócsövének számító Vasárnapi Újságban. Ebben a közegben, még ha akarta, sem tudta volna a Fidesz elnöke megvédeni Medgyessyt. Inkább tett egy sokféleképpen értelmezhető nyilatkozatot, amellyel magára zúdította a kormánypárti politikusok támadását.

A söjtöri incidens jót tett a kormánynak és a miniszterelnöknek, mivel a magyar választók nem szeretik az agresszív politikai megnyilvánulásokat; jót tett Deák Ferencnek, mert az ország nagy része ekkor értesült arról, hogy Deák-emlékév van; és előnyös volt a MIÉP-nek, mert hosszú idő után ismét bekerült a médiába. Az eset egyetlen vesztese a Fidesz, mivel egyrészt a pártelnök reagálásából a kormánypártok politikai botrányt tudtak kavarni, másrészt a sípoló, fütyülő MIÉP-esek látványa a radikális polgári körök emlékét idézte fel a közvéleményben.

Az eset után sokan várták azt, hogy az 1956-os forradalom ünnepe ismét átpolitizálódik. Október 23-ának az idén két főszereplője volt: Hiller István és Orbán Viktor. A kulturális miniszter növekvő politikai súlyát jelzi, hogy a hivatalos ünnepség legfontosabb beszédét mondhatta el a kormány nevében. A beszéd leglényegesebb eleme nem a frappáns felütés vagy a bocsánatkérés volt, hanem az, hogy áttematizálta október 23-át. Az MSZP múlttal kapcsolatos lelkiismeret-furdalása a rendszerváltás óta megbénítja a pártot minden októberben. Hiller István kiutat kínált pártjának azáltal, hogy párhuzamot vont a forradalom és az 1989. október 23-án kikiáltott köztársaság, illetve a Corvin közi srácok és a "köztársaság gyermekei" között.

A másik főszereplő, Orbán Viktor az ünnepet használta ki arra, hogy útjára indítsa pártja uniós választási kampányát. A Fidesz elnöke az elmúlt hónapokban - miközben pártja népszerűsége folyamatosan nőtt - feltűnően csöndben volt, országos politikai ügyeket ritkán kommentált, járta az országot, és különféle pártrendezvényeken tartott beszédeket. Októberben először a söjtöri incidens kapcsán szólalt meg.

Az október 23-ai beszéde alapján úgy tűnik: Orbán Viktor továbbra is a "két Magyarország" üzenetének sikerében bízik. Habár a volt kormányfő "hídverésre" biztatta híveit a kormánypárti szavazók felé, mondandójának lényege az volt, hogy az ország két részből áll, a jobboldal egy "másik Magyarországot" alkot.

Orbán Viktor személye megosztja a választókat. Háttérbe húzódása kétségkívül jót tett a Fidesz népszerűségének, a közvélemény-kutatások szerint a bizonytalanok egy része megindult a párt felé. A söjtöri reakció, az október 23-i beszéd vagy a közszolgálati televízió Éjjeli menedék című műsorának megszüntetése miatti tiltakozás azonban a kudarcos hónapokat idézi, és nem feltétlenül jelent vonzerőt a most baloldalra szavazók vagy bizonytalanok számára.

A nyár bebizonyította, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül is tud sikeres lenni. A következő hónapok kérdése: vajon Orbán Viktorral is győzni tud-e a párt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695