Az EP-választójogi törvény körüli bonyodalmak

2003-11-13

A pártok közötti kompromisszumképtelenség jellemzi az Unióhoz kapcsolódó választójogi törvény vitáját. A parlamenti pártok a konfliktust beleillesztik a kiélezett politikai ellentétek tematikájába, ezzel még inkább kiterjesztik a politikai küzdelmet. A megállapodás az ország külföldi megítélése szempontjából elsősorban "imázskérdés". A törvény kapcsán további viták várhatók, a szoros határidő miatt azonban legkésőbb az év végén megegyezés prognosztizálható.

HÍR: 2003. november 3-án az Országgyűlés csak részlegesen fogadta el az európai parlamenti (EP) választásra vonatkozó jogszabályt. A kétharmados többséget igénylő törvény vitájában a külképviseleteken történő voksolás módjáról alakult ki ellentétes álláspont. A Kormány javaslata szerint a nagykövetségeken és a konzulátusokon működő választási bizottságok tagjait az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatára a Parlament egyszerű többséggel választaná meg. A Fidesz-MPSZ ragaszkodott ahhoz, hogy a testületeket a törvényhozás kétharmados többséggel állítsa fel. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára nem tartja lehetetlennek, hogy december végére megszülessen a megállapodás, amely nélkül nem lehet megtartani az európai parlamenti választást. Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője úgy véli, az ellenzék zsarolja a kabinetet. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja szerint a Kormány nem tartotta be ígéretét, mivel az utolsó egyeztetésen még egyetértett az ellenzéki párt javaslatával, a beterjesztésben azonban az eredeti változat szerepelt. Lamperth Mónika belügyminiszter felkérte Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét: járjon közben a köztársasági elnöknél, hogy ne írja alá a csonka jogszabályt, mivel az alapján nem lehet megtartani a voksolást. November 10-én Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője elmondta, hogy a törvény legvitatottabb kérdésében pártja külön kétharmados szabályozást tartana szükségesnek, így a Parlament négypárti egyeztetés nélkül is megalkothatná a jogszabályt. November 11-én Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak a csonka törvényt, mivel az "nem alkalmas a Magyar Köztársaság európai parlamenti képviselői megválasztásának lebonyolítására".

ELEMZÉS: Az elmúlt két évben már többször jelezték egymásnak a pártok: választójogi kérdésekben nem bíznak egymásban. A viták nemcsak az amúgy is feszült belpolitikai helyzetet élezik tovább, hanem rontják Magyarország külföldi megítélését is.

Jogi konfliktusok politikai artikulációja

A kiegyenlített parlamenti erőviszonyok csaknem lehetetlenné teszik kétharmados törvények elfogadását a Parlamentben.
2003. márciusában a Fidesz-MPSZ nem jelölt tagokat az MTV kuratóriumi elnökségébe, a szükséges kétharmados többség csak az ellenzéki párt kivonulása miatt születhetett meg. Így a "konszenzus" egy újabb konfliktus árán jött létre. Az európai uniós választójogi törvény kapcsán kialakult vita egy látszólag marginális kérdésről, a külképviseleteken dolgozó választási bizottságok megválasztásának módjáról szól. A probléma azonban valójában nem marginális. 2002-ben az országgyűlési választásokon volt olyan egyéni választókerület, ahol mindössze 8 szavazat döntött a mandátum sorsáról. Szoros választási eredmények esetén nagyobb a jelentősége a választások tisztaságát garantáló intézményeknek.

Alacsony részvétel esetén a szavazatkülönbségek még csekélyebbek lehetnek, ez tovább élezheti a politikai versenyt és a konfliktusokat egyaránt.

Az uniós szavazások tapasztalatai Magyarországon és az EU-ban
Európai uniós kérdésekben a választópolgárok kisebb része nyilvánít véleményt. Magyarországon a 2003. április 12-én megtartott uniós csatlakozási népszavazáson a választásra jogosultak 46 százaléka jelent meg. Szintén 46 százalékos volt az átlagos részvétel az 1999-ben 15 országban megtartott európai parlamenti választáson. A legkevesebben Németországban és Franciaországban járultak a szavazóurnákhoz, ahol a nemzeti országgyűlési, illetve a helyhatósági választásokon 80 százalékos participáció a megszokott. A 2002-es francia elnökválasztás 71 százalékos részvételi adatai kapcsán a francia sajtó "történelmi mélypontról" cikkezett.

A Magyarországról alkotott kép

Az EU-választási jogszabály elfogadása, illetve annak szükségessége nem csupán politikai probléma, de "imázskérdés" is Magyarország számára.
Ami az ország külföldi megítélését illeti, az elmúlt egy évben a kormányoldal és az ellenzék kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy lejáratja hazáját. Miközben a sorozatos konfliktusgerjesztéssel a pártok legfeljebb rövid távú sikereket érhetnek el, külföld felé azt sugallják, hogy a "nemzeti minimumként" emlegetett kérdésekben sem képesek a kompromisszumra. Többször volt példa arra, hogy a kormányoldal vagy az ellenzék külföldi fórumon keresztül bírálta a magyar viszonyokat, valamint az Európai Unió politikusai is kritikával illették Magyarországot a belső viták miatt.

2003. június 11-én a Kereszténydemokrata Internacionálé Lisszabonban a Fidesz-MPSZ kezdeményezésére elítélő határozatot fogadott el. A dokumentum szerint Magyarországon sérülnek a politikai és állampolgári jogok.

Ez év októberében Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanácsban mondott beszédet, amelyen nem vettek részt a Fidesz-MPSZ képviselői. Az MSZP és az SZDSZ kritizálta az ellenzéki pártot, amiért a diplomáciában szokatlan lépéssel nem jelentek meg az ülésen képviselői.

Az elmúlt hetekben Magyarország bírálatokat kapott az Európai Unió politikusaitól Polt Péter legfőbb ügyész és a Kormány konfliktusai, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) kapcsolatos jogszabály-módosítás miatt is. Elmar Brok, az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó Európai Néppárt képviselője, az uniós szerv külügyi bizottságának elnöke elégedetlenségét fejezte ki, mert a Kormány a PSZÁF elnökével kapcsolatos konfliktusa miatt törvényt kíván módosítani. Az Európai Unió november 5-én kiadott országjelentése a rendőrség és az ügyészség kapcsolata okán megemlíti, hogy az információcsere kiemelten fontos a gazdasági és szervezett bűnözés terén, ezért erre nagyobb anyagi forrásokat kell elkülöníteni és javítani kell a kommunikációt.

Problémás EU-jogszabályok

Az EP-választójogi törvény megalkotása nem az első, Unióval kapcsolatos jogszabály, amely körül elhúzódik a politikai vita.
2002. szeptemberében Orbán Viktor volt miniszterelnök jelentette be, hogy az ellenzéki pártok csak bizonyos feltételek (Széchenyi-terv folytatása, kis- és középvállalkozások támogatása, földtörvény módosítása, 3 százaléknál nagyobb béremelés) mellett hajlandóak megszavazni az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A pártok közötti tárgyalások során végül nem Orbán Viktor feltételei, hanem alkotmányjogi kérdések (a Parlament és a Kormány viszonya, Magyarország szuverenitásának kérdése, az uniós népszavazás időpontja) miatt késett a megegyezés. A kabinet a konstruktivitás hiányával vádolta az ellenzéket, míg a Fidesz-MPP és az MDF szerint a koalíciós oldal nem a korábban egyeztetett normaszöveget vitte a törvényhozás plénuma elé. A Parlament végül 2002. december 17-én csaknem teljes egyetértéssel módosította az alaptörvényt.

A pártokat szorítja az idő a választójogi törvény elfogadását illetően, mivel a júniusi voksolás előkészítése fél évet igényel, a folyamatot azonban csak a jogszabály elfogadását követően indíthatja el a Belügyminisztérium. Ennek fényében garantálható a politikai megállapodás, azonban a parlamenti viták logikájának megfelelően további éles véleménykülönbségek várhatók, kompromisszumos megegyezéssel. Az államfő korábban már a szociális törvénycsomagot és a kórháztörvényt - az ellenzék véleményével egyezően - visszaküldte a jogszabályokat újratárgyalásra az Országgyűlésnek. Mádl Ferenc az európai parlamenti választásra vonatkozó jogszabály kapcsán a Kormány javaslatára emelt politikai vétót.

Példák a külföldön való szavazás módjáról
Németországban és az Egyesült Királyságban levélben szavazhatnak a külföldön tartózkodó állampolgárok, ez a módszer az Egyesült Királyságban nemcsak az európai parlamenti, hanem az országgyűlési és az önkormányzati választásokra is érvényes. Az Egyesült Államok jogszabályai értelmében mindenki szavazhat külföldön, akinek bejelentett lakóhelye van az országon belül is. Romániában a külképviseleteken zajlik a voksolás.

A választójogi vita

Az uniós választójogi törvény tárgyalásának kezdetén gyors megállapodás született a pártok között arról, hogy a 24 magyar EP-képviselőt listán választják meg az állampolgárok, s az egész ország egy választókerület lesz. A vita a külföldön lévő magyar állampolgárok szavazása miatt bontakozott ki. A kormányoldal először az elektronikus voksolás, majd a levélben feladott szavazatok módozatát vetette fel megoldásként, az ellenzék azonban ragaszkodott a külképviseleteken tartandó, választási bizottságok előtt lebonyolított módszerhez. Erről megegyezés született, ám az MSZP és az SZDSZ tervezete szerint a külföldi választási bizottságok tagjait egyszerű többséggel szavazná meg a törvényhozás. A Fidesz-MPSZ és az MDF a "kétharmadot a kétharmadért"-elv jegyében kétharmados törvényhez csak kétharmaddal elfogadott testületi tagokat fogad el. Így a jogszabályról való szavazás kudarcba fulladt az Országgyűlésben. A Kormány újabb négypárti egyeztetést kezdeményezett a tervezetről.

Magyarországon a választási bizottságokról szóló vita nem újkeletű. 2001. decemberében az Országos Választási Bizottság tagjait az ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ tiltakozása mellett a kormánypártok és a MIÉP képviselői szavazták meg. Az akkori ellenzék úgy vélte, hogy jobboldali kötődésű tagok kerültek be az OVB-be. Ennek ellenére a 2002-es választások utáni újraszámlálási vitában már a vereséget szenvedő kormányoldal, elsősorban a Fidesz-MPSZ beszélt választási csalásról.

A legutóbbi választási vita a demecseri időközi polgármester-választás után robbant ki. A győztes MSZP-SZDSZ jelöltet szabálytalan kampánytevékenységgel vádolták az ellenzéki pártok. A kifogásoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Választási Bizottság nem adott helyt, a megyei bíróság azonban jogerős ítéletében új választára kötelezte Demecsert. Az esetet az EP-választójogi vitában is a Kormány szemére vetette a Fidesz-MPSZ.
Az elmúlt két év eseményei azt mutatják, hogy a kormány-ellenzék közötti bizalmatlan viszony fokozottan jelenik meg választási kérdésekben, s ennek újabb példája a választójogi vita.

KOMMENTÁR:A pártok közötti kompromisszumképtelenség jellemzi az Unióhoz kapcsolódó választójogi törvény vitáját. A parlamenti pártok a konfliktust beleillesztik a kiélezett politikai ellentétek tematikájába, ezzel még inkább kiterjesztik a politikai küzdelmet. A megállapodás az ország külföldi megítélése szempontjából elsősorban "imázskérdés". A törvény kapcsán további viták várhatók, a szoros határidő miatt azonban legkésőbb az év végén megegyezés prognosztizálható.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695