Vita a bírói függetlenségről és a szólásszabadságról

2003-11-20

A bírói ítéletekről szóló vita politikai síkra terelődött, egyrészt a politikusok állásfoglalása, másrészt a főbíró politikai jellegű megnyilvánulása miatt. Az átpolitizálódást megkönnyítette az a tény is, hogy a független intézmények (PSZÁF, ügyészség) egyébként is a belpolitika egyik legfontosabb kérdéseként szerepelnek az utóbbi hónapokban. A disputát ugyanakkor továbbgörgetheti az Országgyűlés előtt lévő gyűlöletbeszédről szóló szigorító javaslat is.

HÍR: 2003. november 6-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében felmentette ifj. Hegedűs Lóránt református lelkészt, a MIÉP volt alelnökét. A politikus ellen 2001-ben indult eljárás, mert egy írásában a "galíciai jöttmentek" kirekesztésére szólított fel. Az ítélet szerint a cikk "nem alkalmas a közösség elleni izgatásra és gyűlöletkeltésre". Az Ítélőtábla épületéből Hegedűst hívei a vállukon vitték ki a felmentő ítéletet követően.

A Szeged Városi Bíróság egyik ítéletében két felperes számára jogtalan fogva tartásuk miatt 2 millió forint helyett 1,5 millió forintot ítélt meg, az indokolás szerint a felperesek "átlagosnál primitívebb" személyisége miatt.

November 10-én Tamás Gáspár Miklós filozófus a Magyar Hírlapban tiltakozott a határozatok ellen, a bírók jelentős részét cigányellenesnek, nőellenesnek, antiszemitának minősítve. Ezt követően Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke levélben kérte fel a Kormányt, a köztársasági elnököt és az Országgyűlést, hogy ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. Kovács László, az MSZP elnöke közleményében adott hangot megdöbbenésének a Hegedűs-ítélet miatt. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a szegedi ítélettel kapcsolatban hozta nyilvánosságra kifogásait. November 18-án Mádl Ferenc köztársasági elnök a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás ügyében konzultált Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel, míg Medgyessy Péter miniszterelnök és Bárándy Péter igazságügyi miniszter fogadta az alkotmányos jogok országgyűlési biztosát és helyettesét, valamint a kisebbségi és az adatvédelmi ombudsmant a bírói függetlenség és a szólásszabadság körül kialakult vita apropóján. Lomnici Zoltán Kaltenbach Jenővel folytatott megbeszélésén egyezség született arról, hogy a jövőben rendszeresen konzultálnak, valamint a kisebbségi biztos a jövőben továbbítja a konkrét bírósági ügyeket érintő panaszokat a bíróságoknak, valamint a felek együttműködnek az alkotmányos alapjogok és az emberi jogok védelmében.

ELEMZÉS: A közbeszédben a bírói ítéletekről kialakult vita rövid alatt szélesedett ki a bírói függetlenség, illetve a szólásszabadság témakörére. A konkrét ítéletek szintjéről így hamar az alkotmányos alapjogok, illetve közjogi kérdések (hatalommegosztás) átfogóbb témájára terelődött a diskurzus. A vitának egyformán jellemzője a politikusok rendszeres hozzászólása, illetve a szokatlan publicisztikai aktivitás: a Hegedűs-ítélet nyilvánosságra kerülése óta az országos napilapokban rövid idő alatt több tucat írás jelent meg.
A bírói függetlenség és a szólásszabadság problémája kapcsán az alkotmányról szóló vita bontakozott ki a közéletben, mintha "újratárgyalná" az alaptörvényt a politika és a sajtó. Az alkotmányos alapjogok már 2002-ben is élénken foglalkoztatták a politikusokat és publicistákat, akkor a gyülekezési szabadság kérdése került előtérbe, elsősorban a július 4-i Erzsébet hídi be nem jelentett blokád kapcsán.

A bírói függetlenség és a bírálhatóság joga

Az utóbbi hetek bírósági ítéletei körül kialakult vita alapvetően a határozatok bírálhatóságának jogából indult ki. Az igazságszolgáltatásban, a politikában és a publicisztikai véleményalkotásban a következő vélemények különültek el a bírálhatóságról:

  • a független bíróságok ítéletét nem lehet kritizálni;
  • a bíróságok munkáját ugyanúgy lehet kritizálni, ahogyan a másik két hatalmi ágat;
  • lehet kritizálni a bíróságokat, de nem egy másik hatalmi ág szereplőjeként;
  • nem a jogszabály-alkalmazókat kell kritizálni, hanem a jogszabály-alkotókat.

A bírálhatóság joga körül gyorsan felforrósodott a levegő Tamás Gáspár Miklós november 10-én a Magyar Hírlapban megjelent cikkét követően. A filozófus írásában azt állította, hogy "a bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket. Ez a fölső középosztály villanegyedeiben a szélsőjobboldalra szavaz, tudósai mélyen klerikálisak és konzervatívok, egyetemista gyerekei pedig a régi és az új etnicizmus, regresszív ökoromantika, sovén Nyugat-ellenesség és irredenta pózolás virtuózai". Az ellenvélemények hangsúlyozták, hogy két bírósági ítéletből téves általános következtetéseket levonni az egész bírói testületre. Ezzel párhuzamosan Kaltenbach Jenő a Szegedi Bíróság ítélete nyomán közleményében kijelentette: "az Alkotmánybíróság az egyenlőséget az emberi méltóság korlátozhatatlanságának elvéből vezeti le. Ez azt jelenti, hogy minden embert azonos méltóságúnak kell tekinteni". Az ombudsman véleménye vezetett a Lomnici Zoltánnal folytatott vitához, amelyet végül a jogállamiság két sarokkövének számító intézmény közötti megegyezéssel zárult.

A publicisztika, illetve a jogi szféra szereplői mellett a politikusok is állást foglaltak az ügyben. Kovács László MSZP-, illetve Kuncze Gábor SZDSZ-elnök Hegedűs Lóránt felmentését követően fogalmazták meg kifogásaikat. A büntetőjogi vita ezzel közjogivá szélesedett ki, a hatalmi ágak, azaz a törvényhozás és végrehajtás, és az ezektől független igazságszolgáltatás kapcsolatát kiélezve.

November 11-én a Legfelsőbb Bíróság elnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak írt levelével politikai állásfoglalást tett, hiszen a bírói testület megfélemlítéséről és az ítélkezési gyakorlat befolyásolásáról írt. Lomnici Zoltánnak ugyanakkor, mint a bírói hierarchia élén álló jogásznak, kötelessége volt megvédenie az igazságszolgáltatási rendszert a kritikáktól.

A disputa élességét jól jelzi, hogy Mádl Ferenc, Medgyessy Péter és Szili Katalin egy napon belül válaszoltak a főbíró levelére. A köztársasági elnök egyetértett Lomnici Zoltánnal abban, hogy egy demokratikus jogállamban a közügyek kérdései megvitathatóak a nyilvánosság előtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága minden ember alapvető joga, melyet az Alkotmány és az alkotmányos törvények keretei között szabadon gyakorolhat. Az államfő tehát "középre helyezkedett" a vitában. Medgyessy Péter szintén a bírák függetlenségének tiszteletben tartandó alapelvét hangsúlyozta, ugyanakkor igyekezett az állampolgárok szemszögéből megközelíteni a problémát: "nincs demokrácia, nincs modern köztársaság akkor, ha bárki kirekesztésre hívhat, ha bárki hivatalos okiratban primitívnek nevezheti embertársát". Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke válaszában elsősorban a jogállamiságba vetett bizalom elvesztésének veszélyét vetette fel, valamint a hatalmi ágak elkülönítettségére hívta fel a figyelmet. Lomnici Zoltán közös sajtótájékoztatót tartott Bárándy Péter igazságügyi miniszterrel, ahol a tárcavezető kifejtette, a bíráknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk ítéleteik érthetővé tételére.

A Fidesz-MPSZ a vitában elsősorban tematizációs lehetőséget lát: Áder János parlamenti felszólalásában nehezményezte, hogy a kormánypártok immár nem csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) és a Legfőbb Ügyészséget támadják a független intézmények közül, hanem a bíróságokat is.

A szólásszabadság és a politikai küzdelmek

Az igazságszolgáltatás bírálhatósága körül kialakult vita a szólásszabadság témakörén keresztül kapcsolódott össze a Hegedűs-ítélettel, mivel a per vádemelése a szólásszabadság kérdését helyezte előtérbe, míg az ítélet kapcsán nyilvánosságra került vélemények a bírálhatóságot. A téma a Parlament jogalkotási programjában szereplő Btk-módosítás miatt is aktuális kérdés marad. Az ún. gyűlöletbeszéd-törvény kapcsán korábban az SZDSZ még nem támogatta az MSZP által beterjesztett szigorítást, ám a konkrét esetek nyomán változott a párt egyes tagjainak véleménye. A frakció képviselői közül továbbra is a szigorítás ellen szavazna Béki Gabriella, Bőhm András, Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Gusztos Péter, Pető Iván és Szent-Iványi István, ugyanakkor Mécs Imre, Wekler Ferenc, Horn Gábor és Kóródi Mária támogatná az MSZP javaslatát. Mivel a Fidesz-MPSZ és az MDF sem támogatja a módosítást, nem csupán az SZDSZ-en belüli viták válhatnak erősebbé, az MSZP számára is csapdahelyzetet jelent a törvény megváltoztatásának felvetése.

KOMMENTÁR: A bírói ítéletekről szóló vita politikai síkra terelődött, egyrészt a politikusok állásfoglalása, másrészt a főbíró politikai jellegű megnyilvánulása miatt. Az átpolitizálódást megkönnyítette az a tény is, hogy a független intézmények (PSZÁF, ügyészség) egyébként is a belpolitika egyik legfontosabb kérdéseként szerepelnek az utóbbi hónapokban. A disputát ugyanakkor továbbgörgetheti az Országgyűlés előtt lévő gyűlöletbeszédről szóló szigorító javaslat is.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695