A forint politikája - a politika kommunikációja

2003-12-17

Az alapkamat-emelés, valamint a lakáshitellel kapcsolatos megszorítás vitájában a Kormány tagadta a válság létét, ennek ellenére válságkommunikációt folytatott. Az MNB döntését támogatta a kabinet, s inkább az együttműködés volt kiolvasható a kormányzat megnyilvánulásaiból. Ennek hitelességét később megkérdőjelezte az a lapértesülés, miszerint Medgyessy Péter alkut kívánt kötni Járai Zsigmonddal.

HÍR: 2003. november 28-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 300 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, amely így 12,5 százalékra nőtt. Az intézkedés előzménye, hogy a Kormány és a Jegybank által 250-260 forintos sávban meghatározott euró-árfolyam 270 fölé emelkedett. Járai Zsigmond MNB-elnök az intézkedés okaként az inflációs célok fenntartását és a forint elleni spekulációk megakadályozását említette. László Csaba pénzügyminiszter egyetértett a döntéssel. Az ellenzék felvetette, hogy újra kellene tárgyalni a 2004-es költségvetésnek akár a fő számait is. Ezt a javaslatot azonban a Kormány elvetette.

December 2-án a Jegybank és a Pénzügyminisztérium közös nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezik, hogy az MNB minden lehetséges eszközzel meg fogja akadályozni a nemzeti valuta árfolyamesését. A közleményben elismerik, hogy az árfolyam gyengülése kedvezőtlenül hat a gazdasági folyamatokra, a gazdaság hosszú távú céljaival a korábban kialakult szint van összhangban. A közlemény kiadói egyetértenek abban is, hogy nincs szükség gyengébb árfolyamra a fizetési mérleg egyensúlyának javításához. A Jegybank és a pénzügyi tárca szerint a gazdaságpolitika alapvető célja, hogy 2008-ban Magyarország csatlakozhasson az eurózónához.

December 10-én a Kormány módosította a lakáshitelekre vonatkozó szabályokat, amelynek értelmében változtak a törlesztő-kamatok, valamint a használt lakásokra felvehető hitelek maximális összege 15 millió forintról 5 millió forintra csökkent. A kabinet döntése értelmében 2003-ban 35 milliárd forinttal, 2004-re vonatkozóan pedig 105 milliárd forinttal csökken a költségvetés kiadási oldala.

ELEMZÉS: A belpolitika központi témája a gazdaságpolitika lett december első napjaiban, meghatározva a Kormány és az ellenzék kommunikációját is.

A forint árfolyama, illetve a nemzeti valuta körüli spekuláció a Medgyessy-kormány idején már korábban is politikai konfliktust okozott. 2002 decemberében az erős forintárfolyam miatt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) lemondásra szólította fel Járai Zsigmondot, mert véleményük szerint az erős valuta miatt az exportőrök versenyképessége romlott. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető akkori miniszter egyetértett az MGYOSZ felvetésével. 2003 januárjában az MNB csökkentette az alapkamatot a forintot ért spekulációs támadás miatt, bár ekkor a Kormány nevében László Csaba már támogatásáról biztosította a Nemzeti Bankot. Az ellenzék kiállt az erős forint, illetve Járai Zsigmond bankelnök mellett, s a független intézmény támadásával vádolta a kabinetet. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, hogy az intézkedések nem a társadalom akaratát jelenítik meg.

I. A KORMÁNY KOMMUNIKÁCIÓJA

1. Kormányzati kommunikáció: a válság tagadása és a válságkommunikáció

A kormányzat a mostani forintválság idején kommunikációjában partnerként kezelte a Magyar Nemzeti Bankot. Jelzésértékű volt, hogy László Csaba - szavazati jog nélkül - részt vett a Monetáris Tanács ülésén, majd elmondta, hogy kabinet egyetért a 300 bázispontos alapkamat-emeléssel. A pénzügyi tárca vezetője az intézkedés megerősítéseként még november 28-án interjút adott a Népszabadságnak. A Kormány el akarta kerülni a válság látszatát, stabilizálni kívánta a piacot.

Medgyessy Péter miniszterelnök a kamatemeléskor Belgiumban, majd Luxemburgban tárgyalt, s nyilatkozataiban támogatásáról biztosította a Jegybankot, a Kormány céljainak megfelelőnek tartotta a döntést, s hangsúlyozta: nincs válsághelyzet. A kabinet célja egyértelműen látszott: nem kívánt válságkommunikációt folytatni a költségvetési vita közepén, a nyugalmat kívánta erősíteni, hogy elkerülje a kapkodást. Ezt jelezte az is, hogy Medgyessy Péter nem tért haza idő előtt, vagyis deklarálta: nincsen rendkívüli helyzet.

Lassította a forint árfolyamának "helyreállását", hogy László Csaba időközben New York-ba utazott, ahol állítólag utalást tett a mostaninál lazább árfolyam-politika lehetőségére. Ezt a hírt a pénzügyi tárca később - miután a Fidesz-MPSZ már kritikát is megfogalmazott - cáfolta.

A kabinet következetességét Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára csökkentette azáltal, hogy a Parlamentben a magas kamatszint ártalmairól beszélt. A későbbiekben a Kormány részéről már kizárólag a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nyilatkozott a probléma kapcsán.

A kabinet egyértelműen visszautasította a Fidesz-MPSZ és az MDF ajánlatát, miszerint módosítsanak a jövő évi költségvetésen. Ezzel a Kormány hitet tett saját gazdaságpolitikája mellett, ugyanakkor a kormányváltás óta hirdetett konszenzusorientált politikai kultúra ezúttal eltűnt eszköztárából.

A lakáshitelekről szóló bejelentés, valamint a költségvetési kiadások zárolása ugyanakkor azt sugallta, hogy pénzügyi válság van, ezáltal diszkreditálta a kormánykommunikációt. A kormányzat a döntést a "jövő iránt érzett aggodalommal" indokolta.

December 12-én a Népszabadságban megjelent Medgyessy-interjú, valamint a Magyar Hírlap értesülése Medgyessy Péter és a Kormány hitelességét is megkérdőjelezte.

Medgyessy Péter a beszélgetésben az erős forint védőjének szerepébe helyezkedett. Ezzel ugyanazt az álláspontot képviselte, mint korábban Orbán Viktor. A szakemberként elismert miniszterelnök gazdasági kérdésben a politikát helyezte előtérbe a szakmához képest. Ezzel a korábban róla kialakult kép a választók szemében megváltozhatott.

A Kormány és az MNB kölcsönös bizalmáról kialakult képet, valamint a kormányzat hitelét a Magyar Hírlap információja jelentősen csökkentette. A napilap szerint Medgyessy Péter felkérte Járai Zsigmondot a lemondásra, László Csaba távozásáért cserébe. A Jegybank elnöke nem fogadta el a kormányfő ajánlatát. Amennyiben az információ hiteles, újabb csörtékre lehet számítani az MNB és a kabinet között.

2. Kormánypártok: támogató politika

Az MSZP és az SZDSZ kommunikációja alátámasztásául szolgált a Kormányzat érveinek, ám a pártok mellékszereplők voltak
. A kormánypártok ugyanakkor a kabinethez hasonlóan kiálltak az MNB döntése mellett.

Az MSZP kiegészítette a kormányzat kommunikációját azzal, hogy a költségvetés átalakítása kapcsán felvetett ellenzéki javaslat után Lendvai Ildikó, az MSZP-frakcióvezetője szorgalmazta a pártok együttműködését, ugyanakkor politikai nyilatkozatot tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz-MPSZ és az MDF korábban a büdzsé felpuhítását, mintegy 1600 milliárd forintnyi többletkiadást javasolt, a jelenlegi helyzetben viszont már az ellenzéki pártok szeretnék elérni a szigorúbb költségvetést. Az MSZP tehát az állampolgárok érdekeire hivatkozva a következetes magatartást kérte számon a Fideszen. Később nyilatkozataiban ugyanezt az érvrendszert használta Medgyessy Péter miniszterelnök is.

Az SZDSZ teljesen háttérbe húzódott november 28-át követően, bár Kuncze Gábor tett a Kormányt támogató nyilatkozatokat. A jegybanki alapkamat-emelés után az Országgyűlésben a nyugalomra hívta fel a figyelmet Medgyessy Péterhez hasonlóan, ugyanakkor elmondta azt is, hogy az intézkedés fékezheti a gazdaságot. Az SZDSZ így a kabinetet támogató, a Nemzeti Bankot enyhén bíráló szerepbe helyezkedett, bár egyértelmű volt, hogy a szabaddemokraták igyekeztek minél kisebbre csökkenteni érintettségüket a népszerűséget semmiképpen nem hozó ügyben. A pártelnök a lakáshitelezésről szóló döntést követően a Kormány felelős döntéséről beszélt.

II. EGYSÉGES ELLENZÉK

A választások óta eltelt időszakban először fordult elő, hogy az ellenzék egységes volt, valamint a Kormány számára is felajánlotta együttműködését az alapkamat-emelést követő napokban. Ezúttal a kisebbik párt, az MDF kezdeményezésére "csatlakozott rá" a Fidesz-MPSZ, később azonban már Varga Mihály, majd Orbán Viktor révén egyértelműen a Szövetség dominált a kommunikációban.

Fidesz-MPSZ: erősített válságtudat

A Fidesz eleinte szakpolitikai kérdésként kezelte az ügyet, az első napokban csak Varga Mihály nyilatkozott a párt részéről. A november 28-i kamatemelést követően a Fidesz-MPSZ csak lassan reagált, az intézkedést követő hétvégén saját európai parlamenti listáját hozta nyilvánosságra a párt, politikusai nem beszéltek a gazdaságpolitikáról. Később a pártelnök Orbán Viktor többször is megszólalt az ügyben, és lett az ellenzék fő kommunikátora párhuzamosan azzal, ahogyan az ügy a belpolitika színterét meghatározó problémává terebélyesedett.

A jegybanki intézkedést követő első parlamenti ülésnapon a Fidesz a válságtudatot próbálta erősíteni a választópolgárokban. Varga Mihály, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere koncepciótlan gazdaságpolitikáról, illetve ennek eredményeként a külföldi befektetők bizalomvesztéséről beszélt. Bírálatot kapott az MNB is a magas kamatszint miatt, azaz Varga elődjét és egykori felettesét, Járai Zsigmondot is kritizálta. A Fidesz-MPSZ jelzésértékűnek tartotta, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar jegybanki alapkamat.

Jegybanki alapkamatok

Ország

Alapkamat

Amerikai Egyesült Államok
1,00 %
EU-átlag
2,00 %
Csehország
2,00 %
Lengyelország
5,25 %
Szlovákia
6,25 %
Szlovénia
6,25 %
Magyarország
12,50 %
   

Forrás: [origo]

Később a Fidesz László Csaba felelőtlenségét említette, mivel a pénzügyminiszter egy később cáfolt hír szerint külföldön egy lehetséges lazább árfolyam-politikáról tett említést.

Orbán Viktor először december 7-én szólalt meg az ügyben. Új költségvetést és a privatizáció azonnali leállítását kérte a Kormánytól. A büdzsé sarokszámainak újratárgyalásában az ellenzék konstruktívnak mutatkozott. A volt miniszterelnök ugyanakkor meg kívánta őrizni a felelős politikus imázsát is, ugyanis elmondta, hogy nem személycserékre van szüksége a magyar gazdaságnak, hanem nyugalomra. Emellett a probléma jelentőségét növelni is próbálta, amikor a jobboldalhoz közel álló neves közgazdászokkal, Matolcsy Györggyel, Bod Péter Ákossal, Fónagy Jánossal és Chikán Attilával, azaz az Antall- és az Orbán-kabinet minisztereivel egyeztetett.

A december 10-i lakáshitel-döntés kapcsán Orbán Viktor kormánya politikájának elárulásával vádolta a jelenlegi kabinetet. A K&H-ügy kapcsán már tapasztalt szituáció, azaz a "botrány botrányosítása" ezúttal is a Fidesz taktikájának részét képezte, ugyanis a volt miniszterelnök szerint az otthonteremtési program az elmúlt 15 év legnagyobb vívmánya volt, ezért annak szigorítása az állampolgárokat nagymértékben sújtja. Érdekesség, hogy a lakásvásárlási hitel megteremtésekor az a Járai Zsigmond volt a pénzügyminiszter, aki most a Nemzeti Bank elnökeként a gazdaságpolitikai döntéseket okozó alapkamat-emelésben is kimondta a döntő szót.

Érdekesség, hogy a Fidesz-MPSZ a politikai marketing eszközeivel is élt. A párt "veszteségkalkulátort" hozott létre honlapján, amelynek segítségével a nyugdíjasok kiszámolhatják, mekkora többletterheket várhatnak 2004-ben. Ez jól jelzi, hogy a forintválság kapcsán a párt kétszólamú kommunikációt folytatott.

Kezdeményező MDF

Az MDF november 28-a után egy "gyors ötlettel" a média középpontjába tudott kerülni, amikor felvetette, hogy a koalíció az ellenzék segítségével tárgyalja újra a 2004-es büdzsét. A párt a kérdés kapcsán össznemzeti ügyre hivatkozott, beillesztve ezzel a kérdést az MDF általános kommunikációjába. A Fidesz csatlakozott felvetéshez, így a kormányváltás óta először fordult elő, hogy az ellenzék egyszerre konstruktívan és egymással is együttműködve lépett föl a belpolitikában.

A lakáshitellel kapcsolatos kormánydöntés után a Fórum politikájában már a kritika volt nagyobb súlyú: elismerték ugyan a szigorítások szükségességét, de a dilettánsnak nevezett gazdaságpolitika miatt. A párt számon kérte a miniszterelnök korábbi ígéretét is, amelyben a lakáshitel-rendszer megőrzéséről beszélt.

KOMMENTÁR: Az alapkamat-emelés, valamint a lakáshitellel kapcsolatos megszorítás vitájában a Kormány tagadta a válság létét, ennek ellenére válságkommunikációt folytatott. Az MNB döntését támogatta a kabinet, s inkább az együttműködés volt kiolvasható a kormányzat megnyilvánulásaiból. Ennek hitelességét később megkérdőjelezte az a lapértesülés, miszerint Medgyessy Péter alkut kívánt kötni Járai Zsigmonddal. A koalíciós pártok csak mellékszerepet kaptak a vitában, a Fidesz-MPSZ és az MDF ugyanakkor előbb konstruktív, majd klasszikus ellenzéki magatartást tanúsított, kommunikációjuk révén erősítették egymást. A jobboldal elsősorban az Orbán-kormány eredményeinek megőrzésére és a jelenlegi gazdaságpolitika dilettantizmusára hívta fel a figyelmet. Az MDF a mostani esetet összekapcsolhatja a későbbiekben a gázáremeléssel, megrajzolva ezzel az ígéreteit be nem tartó kabinet képét. A gazdasági konfliktus a szakemberek részéről is politikai vitába torkollott, ami csökkentette Medgyessy Péter eddig kialakult szakemberi imázsát, de Járai Zsigmond is egyszerre kapott szerepet volt pénzügyminiszterként és jelenlegi Jegybank-elnökként. A költségvetés elfogadása, valamint az alapkamat prognosztizált csökkentése miatt pár héten belül lekerülhet a politika napirendjéről a mostani vita.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695