Botrányt kavart a www.halapenz.hu internetes oldal

2004-01-26

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a www.halapenz.hu elnevezésű internetes honlap ügyében. A szülészek és nőgyógyászok elérhetőségeit összegyűjtő weboldalon az érdeklődők megtekinthetik, miként értékelik kismamák és hozzátartozóik az adott orvos munkáját, de tájékoztatást kaphatnak arról is, hogy mekkora összegű hálapénzzel honorálják általában az illető orvos munkáját.


Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a www.halapenz.hu elnevezésű internetes honlap ügyében. A szülészek és nőgyógyászok elérhetőségeit összegyűjtő weboldalon az érdeklődők megtekinthetik, miként értékelik kismamák és hozzátartozóik az adott orvos munkáját, de tájékoztatást kaphatnak arról is, hogy mekkora összegű hálapénzzel honorálják általában az illető orvos munkáját. Az weboldallal kapcsolatban az ombudsman szerint felmerülhetnek adatvédelmi aggályok, a honlap tartalmának egyes elemei sérthetik a jó hírnévhez való jogot, és kimeríthetik a becsületsértés fogalmát is. Kökény Mihály egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter hat pontból álló javaslatot tett közzé a hálapénz rendszerének megváltozatása céljából. Az első és egyben legfontosabbnak tartott pont szerint a kórházi kezelőorvos megválasztásának joga nem jár feltétel nélkül és térítésmentesen. Kökény Mihály szerint szükség van egy olyan szolgáltatási körre, amely csak térítés ellenében lenne igénybe vehető. A miniszter szerint ez a rendszer már hosszú ideje működik Európában, így most a legfőbb feladat ennek bevezetése Magyarországon is. A hálapénz-reform program része lesz az is, hogy februártól néhány kórházban az orvosi zárójelentés mellé csatolják majd az igénybe vett szolgáltatásokról szóló jelképes számlát. Kökény Mihály szerint a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) is ideje lenne felülvizsgálni a hálapénz etikai megítélését. Éger István, a MOK elnöke szerint bizonyos esetekben legálissá tehető a szülész-nőgyógyászok részére juttatott hálapénz. Véleménye szerint a szülészorvosok munkaidejükön kívül gyakran foglalkoznak betegeikkel és vezetnek le szüléseket is, amely munkáért semmilyen plusz bér, illetve ügyeleti díj nem jár. A Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy csak utólag fogadható el a hálapénz, a kezelést fizetéshez kötni azonban korrupció. Éger István nem tartja helyesnek, hogy Kökény Mihály, egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter a legfőbb ügyészhez és az APEH elnökéhez fordult a sok vihart kavart az internetes oldalon található orvosi díjak ügyében. Vojnik Mária, az Egészségügyi-, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) politikai államtitkára szerint nem kell a hálapénzt bűncselekménynek tekinteni, csak abban az esetben, ha azt az ellátás feltételéül szabják. Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere felszólította Kökény Mihályt, hogy ne nyomoztasson az APEH szerveivel a honlapon szereplő orvosok jövedelmi helyzete után.

Összefoglalás:
A www.halapenz.hu internetes oldalt támogató vélemények:
- ha a www.halapenz.hu ügye végre érdemi vitát indít a témában, akkor az oldal létrehozója többet tett a magyar egészségügy rendbetételéért, mint az elmúlt évtizedek reformjainak kidolgozói együttvéve;
- Péterfalvi Attila hibázna, ha betiltatna egy weboldalt, ahol azon megy a vita, hogy az állami intézményben az állami fizetésen tartott állami egészségügyi személyzet az állam által biztosított pénzből vásárolt eszközökkel miként provokál ki vagy vár el pluszjuttatásokat magánzsebbe;
- a www.halapenz.hu weboldal kapcsán kibontakozott a hálapénz kérdése váltotta ki a legélesebb reakciókat, pedig nem is ez a legfontosabb szolgáltatása ennek a weboldalnak; hiszen az árakkal többé-kevésbé amúgy is tisztában van minden érdekelt; a fontos és értékes információt az orvosok személyiségére, munkamódszereire, asszisztenciájuk minőségére vonatkozó bejegyzések jelentik;
- ha már nálunk is lennének jól kiépített adatbázisok, akkor mérni lehetne a kórházi beavatkozások hatékonyságát, a szövődmények számát, a gyógyulás időtartamát, sőt a betegek szubjektív elégedettségét is; a www.halapenz.hu ebbe az irányba mutató, nagyszerű kezdeményezés;
- honlapot létrehozni nem olcsó, de talán megéri, hátha egyszer a járulékfizető, a beteg alanyi joga is győzedelmeskedhet az esetleges orvosi, egészségügyi műhibák fölött; hátha egyszer elnyerheti méltó büntetését az, aki hibázott;
- a halapenz.hu üzemeltetői és szerzői igyekeztek felrúgni az évtizedek óta fennálló hazug konszenzust, amely szerint az orvosok nem lázadnak alacsony bérük miatt, cserébe nem turkálunk a zsebükben.

Az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamarát, az egészségügyi kormányzatot és az egészségügyi rendszert kritizáló vélemények:
- az orvosok körülbelül annyit fognak fel a vitából, hogy már megint őket gyalázzák, miközben a sok tanulás után mennyire kevés a fizetésük és hogy a hálapénzt önként adják a kedves páciensek; ebből csak annyi igaz, hogy kevés a fizetésük, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy a betegektől kíméletlenül levonják a munkáltatók a járulékot;
- a halapenz.hu-t olvasgatva nehéz elhinni, hogy ne volna ma Magyarországon egy nem túl széles, viszont annál befolyásosabb orvosréteg, amelynek nyers érdeke, hogy minden úgy maradjon, ahogy van;
- aggasztó, hogy az egészségügyi kormányzat nem állt egyértelműen az internetes kezdeményezés mellé; ez afféle bátorságteszt lehetne, könnyű belépővizsga az egészségügyi reform kapujában;
- Kökény Mihály miniszter az APEH-et nagyobb éberségre biztatta hálapénzügyben;
- Kökény Mihálynak abban igaza van, hogy az előre kikövetelt hálapénz erkölcstelen és - legalább - megadóztatandó, de a problémát nem oldja meg, hisz nem az a fő baj, hogy az orvosok jövedelme magasabb, hanem az a cél, hogy a kispénzű betegeknek - a tébéjárulékukon fölül - ne kelljen erejüket meghaladó összegeket kifizetniük;
- képmutatás a kamara, az egészségügyi miniszter és a téma szakértőinek állítása, miszerint az utólag becsúsztatott borítékkal megelégedettségüket fejezik ki a betegek, amikor kutatások szerint azért adnak, mert attól félnek, hogy különben nem megfelelő bánásmódban részesülnének;
- az orvosok még ma, a béremelés után is keveset keresnek, és hosszú időbe telhet, míg a bérük olyan szintre emelkedik, hogy öntudatosan mondhassanak nemet a zsebük felé közelítő borítékra;
- a rendszer roppant igazságtalan, hiszen az orvostársadalom széles rétegei soha nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy hálapénz áldásaiból részesüljenek, továbbá igazságtalan azért is, mert vannak kórházak, legalábbis osztályok, ahol tényleg ismeretlen a paraszolvencia;
- az egészségügyi piac kvázi-piac, melyen nem a társadalombiztosítás intézményei és az azokban dolgozó szakemberek versengenek egymással a vizsgálatok és a szülések után járó normatíváért, de nem is magánklinikákon praktizáló orvosok keresik a törvényes utat a szolgáltatásaikat megfizetni képes páciensek pénztárcája felé, hanem a mindannyiunk pénzén orvosi diplomát szerzett, szolgáltatásaik teljesítéséhez adóinkból létrehozott infrastruktúrát használó honfitársaink várják/fogadják el, hogy más honfitársaink még egyszer kifejezzék "hálájukat" annak a munkának az elvégzéséért, amelynek igénybevételére adóik és járulékaik befizetése jogosulttá teszi őket;
- szakértők szerint a paraszolvencia részben a nyugat-európai állami egészségügyben ismeretlen szabad orvosválasztás következménye.

Az orvosokat támogató vélemények:
- az kétségtelen, hogy ezzel sajnálatosan sokan visszaélnek, és kikényszerítik a hálapénzt, de általánosítani, az egész orvostársadalmat egységesen elítélni teljességgel megalapozatlan és igazságtalan; az hogy még mindig nem roppant össze az egészségügy, s még mindig létezik betegellátás, annak két oka van: az egyik a paraszolvencia, a másik az orvosi eskü, az egészségügyi társadalom áldozatvállalása;
- ahol az orvosok lemondanak a paraszolvencia egy részéről az asszisztensnők, műtősnők, ápolónők, takarítónők részére, ott a személyzetet meg tudják tartani, ahol az emberi önzés gátolja a felismerést, onnan a középkáderek elvándorolnak; honnan tudhatja bárki is, hogy a halapenz.hu weboldalon megjelenő összegek, ha valósak is, milyen arányban, kihez kerülnek.

A www.halapenz.hu internetes oldalt támogató vélemények:
- ha a www.halapenz.hu ügye végre érdemi vitát indít a témában, akkor az oldal létrehozója többet tett a magyar egészségügy rendbetételéért, mint az elmúlt évtizedek reformjainak kidolgozói együttvéve;
- Péterfalvi Attila hibázna, ha betiltatna egy weboldalt, ahol azon megy a vita, hogy az állami intézményben az állami fizetésen tartott állami egészségügyi személyzet az állam által biztosított pénzből vásárolt eszközökkel miként provokál ki vagy vár el pluszjuttatásokat magánzsebbe;
- a www.halapenz.hu weboldal kapcsán kibontakozott a hálapénz kérdése váltotta ki a legélesebb reakciókat, pedig nem is ez a legfontosabb szolgáltatása ennek a weboldalnak; hiszen az árakkal többé-kevésbé amúgy is tisztában van minden érdekelt; a fontos és értékes információt az orvosok személyiségére, munkamódszereire, asszisztenciájuk minőségére vonatkozó bejegyzések jelentik;
- ha már nálunk is lennének jól kiépített adatbázisok, akkor mérni lehetne a kórházi beavatkozások hatékonyságát, a szövődmények számát, a gyógyulás időtartamát, sőt a betegek szubjektív elégedettségét is; a www.halapenz.hu ebbe az irányba mutató, nagyszerű kezdeményezés;
- honlapot létrehozni nem olcsó, de talán megéri, hátha egyszer a járulékfizető, a beteg alanyi joga is győzedelmeskedhet az esetleges orvosi, egészségügyi műhibák fölött; hátha egyszer elnyerheti méltó büntetését az, aki hibázott;
- a halapenz.hu üzemeltetői és szerzői igyekeztek felrúgni az évtizedek óta fennálló hazug konszenzust, amely szerint az orvosok nem lázadnak alacsony bérük miatt, cserébe nem turkálunk a zsebükben.

Az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamarát, az egészségügyi kormányzatot és az egészségügyi rendszert kritizáló vélemények:
- az orvosok körülbelül annyit fognak fel a vitából, hogy már megint őket gyalázzák, miközben a sok tanulás után mennyire kevés a fizetésük és hogy a hálapénzt önként adják a kedves páciensek; ebből csak annyi igaz, hogy kevés a fizetésük, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy a betegektől kíméletlenül levonják a munkáltatók a járulékot;
- a halapenz.hu-t olvasgatva nehéz elhinni, hogy ne volna ma Magyarországon egy nem túl széles, viszont annál befolyásosabb orvosréteg, amelynek nyers érdeke, hogy minden úgy maradjon, ahogy van;
- aggasztó, hogy az egészségügyi kormányzat nem állt egyértelműen az internetes kezdeményezés mellé; ez afféle bátorságteszt lehetne, könnyű belépővizsga az egészségügyi reform kapujában;
- Kökény Mihály miniszter az APEH-et nagyobb éberségre biztatta hálapénzügyben;
- Kökény Mihálynak abban igaza van, hogy az előre kikövetelt hálapénz erkölcstelen és - legalább - megadóztatandó, de a problémát nem oldja meg, hisz nem az a fő baj, hogy az orvosok jövedelme magasabb, hanem az a cél, hogy a kispénzű betegeknek - a tébéjárulékukon fölül - ne kelljen erejüket meghaladó összegeket kifizetniük;
- képmutatás a kamara, az egészségügyi miniszter és a téma szakértőinek állítása, miszerint az utólag becsúsztatott borítékkal megelégedettségüket fejezik ki a betegek, amikor kutatások szerint azért adnak, mert attól félnek, hogy különben nem megfelelő bánásmódban részesülnének;
- az orvosok még ma, a béremelés után is keveset keresnek, és hosszú időbe telhet, míg a bérük olyan szintre emelkedik, hogy öntudatosan mondhassanak nemet a zsebük felé közelítő borítékra;
- a rendszer roppant igazságtalan, hiszen az orvostársadalom széles rétegei soha nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy hálapénz áldásaiból részesüljenek, továbbá igazságtalan azért is, mert vannak kórházak, legalábbis osztályok, ahol tényleg ismeretlen a paraszolvencia;
- az egészségügyi piac kvázi-piac, melyen nem a társadalombiztosítás intézményei és az azokban dolgozó szakemberek versengenek egymással a vizsgálatok és a szülések után járó normatíváért, de nem is magánklinikákon praktizáló orvosok keresik a törvényes utat a szolgáltatásaikat megfizetni képes páciensek pénztárcája felé, hanem a mindannyiunk pénzén orvosi diplomát szerzett, szolgáltatásaik teljesítéséhez adóinkból létrehozott infrastruktúrát használó honfitársaink várják/fogadják el, hogy más honfitársaink még egyszer kifejezzék "hálájukat" annak a munkának az elvégzéséért, amelynek igénybevételére adóik és járulékaik befizetése jogosulttá teszi őket;
- szakértők szerint a paraszolvencia részben a nyugat-európai állami egészségügyben ismeretlen szabad orvosválasztás következménye.

Az orvosokat támogató vélemények:
- az kétségtelen, hogy ezzel sajnálatosan sokan visszaélnek, és kikényszerítik a hálapénzt, de általánosítani, az egész orvostársadalmat egységesen elítélni teljességgel megalapozatlan és igazságtalan; az hogy még mindig nem roppant össze az egészségügy, s még mindig létezik betegellátás, annak két oka van: az egyik a paraszolvencia, a másik az orvosi eskü, az egészségügyi társadalom áldozatvállalása;
- ahol az orvosok lemondanak a paraszolvencia egy részéről az asszisztensnők, műtősnők, ápolónők, takarítónők részére, ott a személyzetet meg tudják tartani, ahol az emberi önzés gátolja a felismerést, onnan a középkáderek elvándorolnak; honnan tudhatja bárki is, hogy a halapenz.hu weboldalon megjelenő összegek, ha valósak is, milyen arányban, kihez kerülnek.


N. Kósa Judit (Halapenz.hu, Népszabadság, 2003. december 27.)
"Az evidenciákat tulajdonképpen kár is fölemlíteni. Hogy az orvosok még ma, a béremelés után is keveset keresnek, és hosszú időbe telhet, míg a bérük olyan szintre emelkedik, hogy öntudatosan mondhassanak nemet a zsebük felé közelítő borítékra. (Már ha van olyan bér egyáltalán, ami átszocializálja az így szocializáltakat.) Ráadásul mindenki tudja, hogy a rendszer roppant igazságtalan, hiszen az orvostársadalom széles rétegei soha nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy hálapénz áldásaiból részesüljenek, továbbá igazságtalan azért is, mert vannak kórházak, legalábbis osztályok, ahol tényleg ismeretlen a paraszolvencia.

[...] Ma értelmes beszéd helyett egyszerűen hisztériakeltés folyik. A kormány gyengeségét és zűrzavaros kommunikációját kihasználva egy országgal sikerült elhitetni, hogy a kórházprivatizációról szóló törvény az »ingyenes« egészségügy megszűnését jelenti, és hogy a befektetők kezébe kerülő intézmények megfizethetetlen magánkórházakká változnak, miközben ma az állami tulajdonú kórházakban szégyenletes gebin uralja a rendszert. Kinek a politikai célja teljesül ezzel, kinek anyagi haszna származik belőle. Hiszen a halapenz.hu-t olvasgatva nehéz elhinni, hogy ne volna ma Magyarországon egy nem túl széles, viszont annál befolyásosabb orvosréteg, amelynek nyers érdeke, hogy minden úgy maradjon, ahogy van."

Magyar Narancs szerkesztősége (Zsebszájt, Magyar Narancs, 2004. január 2.)
"Emlékeznek még arra a tavalyi tüntetésre, amelyet az egyik egészségügyi szakszervezet és az orvosi kamara szervezett? Hát arra a jelszavukra, hogy »Le a hálapénzzel!«? (Milyen kár, hogy nem így mondták: »Márpedig többé nem fogadunk el hálapénzt!«) Nos, egyfajta hálapénznek, nevezetesen a www.halapenz.hu honlapnak egyelőre valóban bealkonyult. Az oldal üzemeltetője akkor határozta el a szabad orvosválasztáshoz elengedhetetlen információk összegyűjtését és közkinccsé tételét, amikor gyermeke születésekor kerek 120 ezer forintot gombolt le róla egy elhivatott szakember. Az augusztus óta működő, gyakorlatilag internetes fórumként fungáló szájt a magyarországi egészségügyi intézményekben praktizáló szülész-nőgyógyászok nevét, elérhetőségét és árát ismerteti.

[...] De miféle piac az, melynek szereplői (az orvosok) nem állnak határozottan az adatvédelmi okok miatt támadott informatikus mellé, aki felületet biztosított működésük értékeléséhez? A válasz egyszerű: kvázi-piac, melyen nem a társadalombiztosítás intézményei és az azokban dolgozó szakemberek versengenek egymással a vizsgálatok és a szülések után járó normatíváért, de nem is magánklinikákon praktizáló orvosok keresik a törvényes utat a szolgáltatásaikat megfizetni képes páciensek pénztárcája felé, hanem a mindannyiunk pénzén orvosi diplomát szerzett, szolgáltatásaik teljesítéséhez adóinkból létrehozott infrastruktúrát használó honfitársaink várják/fogadják el, hogy más honfitársaink még egyszer kifejezzék »hálájukat« annak a munkának az elvégzéséért, amelynek igénybevételére adóik és járulékaik befizetése jogosulttá teszi őket.

[...] E viszonyhoz persze két fél kell: nemcsak az orvos, hanem a jattot átadó is. Alighanem azért, mert a magyar társadalom szerint a hálapénz nemhogy tolerálható, de bizonyos, eléggé diszkriminatívan körülhatárolt szakterületeken egyenesen »jár«. (Járhatna mondjuk a pedagógusoknak is »ábécépénz«, akik csak így tudnák garantálni az írás-olvasás megtanítását. Hiszen a keresetükből nyilván ők is »nehezen tartják el a családjukat«, ahogyan az az orvos, aki a honlap ürügyén erre hivatkozva ecsetelte meghatóan a hálapénz »megalázó« voltát.)

[...] A látszat ellenére tehát jóval többről van szó, mint pusztán adatvédelmi aggályokról. Például az »ingyenes« és »magas színvonalú« egészségügyi ellátásra hivatkozó, az egészségügy normál piaci alapokra helyezését kézzel-lábbal ellenző demagógok és érdekféltők jelszavainak a hamisságáról is. Ha a www.halapenz.hu ügye végre érdemi vitát indít a témában, akkor az oldal létrehozója többet tett a magyar egészségügy rendbetételéért, mint az elmúlt évtizedek reformjainak kidolgozói együttvéve."

Seszták Ágnes (A hálának ára van, Magyar Nemzet, 2004. január 5.)
"Internetes oldal még nem okozott akkora riadalmat, mint a www.halapenz.hu. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos már törléssel fenyegeti, mondván, adatvédelmi problémákat vet fel az a lista, amelyen szülészorvosok nevei szerepelnek, és az, hogy mekkora tarifát kérnek előre, illetve mekkora hálapénzt tesznek el a szülések után. Péterfalvi Attila hibázna, ha betiltatna egy weboldalt, ahol azon megy a vita, hogy az állami intézményben az állami fizetésen tartott állami egészségügyi személyzet az állam által biztosított pénzből vásárolt eszközökkel miként provokál ki vagy vár el pluszjuttatásokat magánzsebbe. Mint megtudjuk, a szülési árfolyamok e pillanatban ötvenezer forinttól százezerig szóródnak, a terhesgondozás harminc-hetvenezer forintba kerül. A hozzászólók túlnyomó többsége a szülészek és nőgyógyászok munkáját is véleményezi. Sok dicséret mellett horrorisztikus történeteket is megismerhetünk.

[...] Az orvosok körülbelül annyit fognak fel a vitából, hogy már megint őket gyalázzák, miközben a sok tanulás után mennyire kevés a fizetésük és hogy a hálapénzt önként adják a kedves páciensek. Ebből csak annyi igaz, hogy kevés a fizetésük. De azt elfelejtik hozzátenni, hogy a betegektől kíméletlenül levonják a munkáltatók a járulékot, és létezik még olyan csoda is, hogy ezért a pénzért a szülő nő életében először veszi igénybe a magyar egészségügy szolgáltatásait. És akkor döbben rá, hogy jatt nélkül nem számíthat meleg fogadtatásra.

[...] Miből gondolják az orvosok, hogy a betegeknek telik vizitenként ötezer forintra, szüléskor meg a tíz-, hússzorosára? Alacsony az orvosok fizetése? Nagyon alacsony, de amikor a Mikola-féle egészségügyi törvény komolyan foglalkozott az orvosok közalkalmazotti státusának megszüntetésével és szellemi szabadfoglalkozású kategóriába sorolásukkal, mély hallgatás, ha nem dühöngő ellenkezés volt a válasz. A tiszta, átlátható rendszer a minőségi orvoslásnak kedvez. Egy kórházzal szerződésben álló orvos a biztosító felé leadott számlájával annyi szülést vállal, amennyit bír. És amit neki kifizetnek, az nem alamizsna, nem paraszolvencia, hanem tisztán megkeresett jövedelem. Erre adjon nekem választ valaki, hogy az orvosok tiltakozása a megalázó hálapénz ellen miért nem szüntethető meg ennek az igazán európai megoldásnak a mentén? Csak nem azért, mert a hólyagba minduntalan belevágó, a műhibát elutasítással tetéző, az ultrahangot helyesen értékelni képtelen, a szülést kikényszerítő, a fájdalmat lekicsinylő, a nőket ostoba libának néző, de a pénzt nagyon kedvelő, és azért semmi pluszt nem nyújtó szülészek hirtelen munka nélkül maradnának? Már jönnek a felháborodott üzenetek a derék doktor bácsiktól, akik önérzetesen mondják, hogy az ő hálapénzük nem más, mint szóbeli szerződés a beteggel. Amennyiben bevallják, adóznak utána vagy számlát adnak róla, tényleg az. De ha nem, akkor egészen más a megnevezése és büntetendő cselekmény. Nem kellene törődni a háborgó hangokkal, hiszen évente harminctól hetvenmilliárd forintig becsült, adózást elkerülő összegről folyik a szó. És ha a rendszerváltás után tizenhárom évvel az orvostársadalom egy internetes vitát csak feljelentésekkel képes rendezni, ott milyen jogai lehetnek az igazán betegeknek?"

Mihályi Péter közgazdász, az SZDSZ egészségügyi szakértője (www.halapenz.hu, Népszabadság, 2004. január 6.)
"A betegek szempontjából csak üdvözölni lehet a babát váró fiatalasszonyok fórumaként már több hónapja működő internetes honlapot és azt is, hogy társadalmi vita robbant ki körülötte. A kényszerű leállás rossz jel, különösen az aggasztó, hogy - e sorok írásáig, [...] - az egészségügyi kormányzat nem állt egyértelműen a kezdeményezés mellé. Ez afféle bátorságteszt, könnyű belépővizsga az egészségügyi reform kapujában. Hogy éppen a múlt év utolsó napjaiban került reflektorfénybe az ügy, részben véletlen. A MÁV-kórházról - egy tragikus műtőasztali haláleset kapcsán - éppen most derült ki, hogy ott az egyik orvos évek óta gyógyszeres beavatkozással sietteti a szüléseket saját kényelme és hálapénze maximalizálása érdekében. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, az is kiderült, hogy ilyesféle praktikák másutt is előfordulnak. Áll a bál, nyomoz a rendőrség, vizsgálatot folytat a minisztérium.

[...] Sok oka van annak, hogy a szülész-nőgyógyász szakma ügyei a világon mindenütt a közérdeklődés középpontjában állnak. Az egyik az, hogy a gyermekszülés az egyik leggyakoribb kórházi esemény. A fiatal anyák alkotják a legnagyobb betegcsoportot, ők rendelkeznek a legnagyobb érdekérvényesítő erővel, s rájuk épül a legnagyobb információs piac (könyvek, újságok stb.). A másik ok talán még fontosabb: mivel a szülés természetes folyamat, itt jól láthatóan érvényesül az orvos-beteg találkozások mögött mindig is meghúzódó eladó-vevő kapcsolat. A szülésre készülő, erejük teljében lévő fiatal nők nem betegek, hanem vevők, akik már jó előre szeretnék tudni, hogy mire számíthatnak, ha X. kórházat és ott Y. doktort választják.

[...] A www.halapenz.hu weboldal kapcsán kibontakozott vitában - már csak a provokatív névválasztás miatt is - a hálapénz kérdése váltotta ki a legélesebb reakciókat. Helyes-e, hogy a kismamák névvel, telefonszámmal beszámolnak arról, hogy Y. doktornál mennyi a vizit és mennyi a szülés tarifája. Pedig nem is ez a legfontosabb szolgáltatása ennek a weboldalnak! Hiszen az árakkal többé-kevésbé amúgy is tisztában van minden érdekelt. A fontos és értékes információt az orvosok személyiségére, munkamódszereire, asszisztenciájuk minőségére vonatkozó bejegyzések jelentik. Ez az a segítség, amely - közgazdasági szaknyelven szólva - enyhíti az információs aszimmetriát. Hiszen az a fiatalasszony, aki orvost választ, még nem rendelkezik tapasztalattal. Nem tudhatja, hogy »tökéletes úriember«-rel, »kedves, aranyos, közvetlen« orvossal vagy éppen »durva«, »goromba«, csak a »zsebét nyitó« egyénnel hozza össze a sors. Arról pedig végképp nem lehet előzetes tudomása, hogy a szülőszobában milyen körülmények és milyen játékszabályok fogadják. Van-e baba-mama szoba éjjel-nappal, van-e bordásfal, vajúdás alatt segítenek-e relaxálni? Az internetes honlapról mindez és még harminc további fontos részlet egyetlen klikkeléssel megtudható.

[...] A szolgáltatás minőségének megítélésében - mint a bizalmi javak piacán általában - többnyire csak szubjektív tapasztalataikra építhetnek a vásárlók, azaz a szülő nők. Ebben az esetben a minőség két különböző eleméről beszélhetünk. Egyrészt a diagnózis és a terápia helyességéről. Itt az információs aszimmetria alig csökkenthető. Az orvos többé-kevésbé tisztában van az általa nyújtott szolgáltatás minőségével, de ezt az információját nem osztja meg betegével. Nem várható az sem, hogy az orvosok rosszat mondjanak a kollégákról (pedig tudnának). Másrészt ott vannak a szolgáltatás külsődleges jegyei: a szállodai komfort, az orvos-beteg viszony udvariassági elemei, a beteg idejének tisztelete. Miután a szülések többsége problémamentes, a szolgáltatás külsődleges jellemzői ezen a területen különösen felértékelődnek.

[...] Az orvosi munka minőségét nehéz mérni, de nem lehetetlen. Autók vagy mosógépek esetében rendszeres értékeléseket kínálnak a fogyasztóvédelmi szervezetek, a szaksajtó vagy az állami adatbázisok, objektív kritériumok szerint. Akit érdekel, megtudhatja, melyek a legjobb magyar szállodák és éttermek s a legeredményesebben oktató középiskolák. A minőség az egészségügyben is mérhető - van erre példa az USA-ban, Franciaországban, Németországban, sőt a MÉRCE Egyesületnek köszönhetően már Magyarországon is. (1998-ban jelent meg a Születéskalauz című könyv, mely közel száz magyarországi kórház szülészetét minősítette egy kérdőíves felmérés és tudományos gondossággal készült helyszíni elemzés alapján.) Ha már nálunk is lennének jól kiépített adatbázisok, akkor mérni lehetne a kórházi beavatkozások hatékonyságát, a szövődmények számát, a gyógyulás időtartamát, sőt a betegek szubjektív elégedettségét is. A www.halapenz.hu ebbe az irányba mutató, nagyszerű kezdeményezés.

[...] Bizonyára van alapja annak a felvetésnek, hogy a weboldal működése ellentétben áll a hatályos adatvédelmi rendelkezésekkel. Számomra ebből az a következtetés adódik, hogy elavultak ezek a rendelkezések. Mint ahogyan azok a jogszabályok is, amelyek az egészségügy területén általában is korlátozzák az információterjesztés legalapvetőbb formáját, a reklámot. A hálapénzt rendszeresen elfogadó szülészek valójában sajátos körülmények között dolgozó kisvállalkozók - még ha ezt a tényt el is takarja az adóeltitkolás társadalmilag megtűrt gyakorlata. Németországban egy képes magazin 1997-ben kezdte meg a szakorvosi rangsorok publikálását. Az érintett orvosok és a kamarák az alkotmánybíróságig is elmentek - és vesztettek. A legfelsőbb német jogi fórum 1999 októberében kimondta, hogy egy olyan fontos közügyben, mint a gyógyítás, a sajtónak az alkotmányban biztosított információs feladata előbbre való, mint az orvosi hivatás belső szabályai. Ma már 10 euróért bárki megvásárolhatja azt a könyvet, amelyben 69 orvosi szakterület 1200 orvosát értékelik.

[...] Ma az interneten szinte minden orvosi információ elérhető - legalábbis azok számára, akik a digitális szakadék boldogabbik oldalán élnek. Az ő számukra valóban kiteljesedett a beteg információs joga, egy olyan jog, amelynek megvalósulásáért a magyar egészségügyi kormányzat már hosszú idő óta tiszteletre méltó energiával, de igen kevés eredménnyel küzd. Van tehát ok az optimizmusra."

Nagy P. Zoltán (Halál.hu, Népszava, 2004. január 13.)
"Hála Kökény Mihály egészségügyi miniszternek, immár a legfőbb ügyész és az adóhatóság szakértői vizslatják a hálapénz.hu honlapon közhírré tett, paraszolvenciát elfogadó orvosok viselt dolgait. Végre! Megtört a jég. Talán most véget lehet vetni annak az álszent gyakorlatnak, ami évtizedek óta beárnyékolja Magyarországon az orvos s betege kapcsolatát. Persze kötve hiszem, hogy az ügyészek és adónyomozók bizonyítékot találnak az előre megszabott »hálatarifára«, mert annak gyakorlata kifinomultabb, mintsem, hogy a jog eszközeivel megfogható lenne. Ugye ismerős: sosem az orvost kérdezzük, hogy mennyibe kerül a »kiemelt« gyógyítás, a legnagyobb gondosság, hanem a nővérkétől tudakoljuk szemérmesen, mennyit szokott »kapni« a drága doktor úr. S hogy a korrupció látszatát is elkerüljük, a kórházból való távozás előtt diszkréten az orvos zsebébe csúsztatjuk a borítékot, aki szinte észre sem veszi az adott pillanatban a »beavatkozást«.

[...] Néhány hónappal ezelőtt felhívtam a szakminiszter figyelmét egy visszásságra, aki azonmód vizsgálatot indított. Kökény Mihály akkor elpanaszolta nekem, hogy bár tud az egészségügyben meglévő s törvénnyel, állami pénzzel fel nem számolható anomáliákról, mégsem tud lépni, ha az érintettek nem tesznek bejelentést a minisztériumban vagy a hatóságoknál. Hiába ígéri a szaktárca, hogy a tanúk kilétét mindenáron megvédi, azok csak nagyritkán tesznek bejelentést. Legyünk őszinték, hazánkban még nem alakult ki az az ellenőrzési rendszer, amivel érdemben meg lehetne kérdőjelezni a doktorok viselkedését, ténykedését. Az viszont tény, hogy a betiltott internetes oldal a hálapénzről megtette a maga hatását. Honlapot létrehozni nem olcsó, de talán megéri, hátha egyszer a járulékfizető, a beteg alanyi joga is győzedelmeskedhet az esetleges orvosi, egészségügyi műhibák fölött. Hátha egyszer elnyerheti méltó büntetését az, aki hibázott. Ennek megfelelően szeretném létrehozni a tévesdiagnózis.hu, illetve a keresztbegyógyszerelés.hu, valamint az odanemfigyelés.hu, s az orvosvanabetegért.hu internetes oldalakat. Ne csak nekünk, betegeknek kelljen már pironkodnunk akár adunk, akár nem adunk baksist vagy őszintén s örömmel hálapénzt orvosunknak. Sőt, szívem szerint készítenék egy olyan elektronikus oldalt is, ahol az orvosok tehetnék közzé fizetési bizonylataikat. Mellékelve munkában töltött éveik számát, tudományos fokozatukat, s azt, hogy havonta hány beteget láttak el, s hány órát dolgoztak a kötelezőn felül. Hovatovább, lelki szemeim előtt már látom azt a website-ot, ahol az orvos és betege chatelhetne egymással, ahol végre kimondhatná az elharapott, lenyelt mondatokat. Például, hogy »Értsd meg, hogy nem tudok jattot adni, mert nincs miből!« és »Nem látod, hogy nem tudok megélni a közalkalmazotti fizetésemből?!«. Ennek az oldalnak ez lenne a neve: halál.hu."

A Magyar Hírlap álláspontja (Háláspont, Magyar Hírlap, 2004. január 15.)
"A tisztátalan viszonyok tisztátalan erkölcsöket szülnek: a társadalombiztosítás büdzséje sohasem fedezte az egészségügy kiadásait, alighanem elsősorban ennek a következménye a kikövetelt vagy elvárt hálapénz. Hogy a korral haladó színvonalas és gondos egészségügyi ellátásra sosem volt elég pénz, bizonyítja mindennapi tapasztalatunk mellett a kórházak, rendelők állapota, felszereltsége és az orvosok, ápolók bérszínvonala.
A hálapénz olyasmi, mint a többi szocialista »vívmány«: pl. a háztáji, a fusi, a kommunista szombat. »Praktikus« korrekció.
Ha a paraszt nem tud megélni a téeszből, a melós a gyári fizetéséből, illetve a gyár a melós munkájából. Kiegészítés. Ilyen a hálapénz is: a beteg így járult hozzá gyógyulásához és az orvos életszínvonalához. Minthogy egyszerre racionális és érzelmi gyökerű, kiirthatatlan. Marad a tiltás, ami az okok megszüntetése nélkül - mint tapasztalhattuk - reménytelen vállalkozás. A másik út a folyamatok legálissá, átláthatóvá tétele. Ezt az utat kereste Kökény Mihály miniszter, amikor az APEH-et nagyobb éberségre biztatta hálapénzügyben. Abban igaza van, hogy az előre kikövetelt hálapénz erkölcstelen és - legalább - megadóztatandó, de a problémát nem oldja meg, hisz nem az a fő baj, hogy az orvosok jövedelme magasabb, hanem az a cél, hogy a kispénzű betegeknek - a tébéjárulékukon fölül - ne kelljen erejüket meghaladó összegeket kifizetniük. A legalitás másik útja annak beismerése, hogy az egészségügyi ellátás nem ingyenes, s immár a látszata sem tartható fönn. Azokkal értünk egyet, akik szerint a hálapénzt átláthatóvá, legálissá kell tenni, hogy az kiegészítő hozzájárulás legyen a kezelés költségeihez. Ahogy a gyógyszerellátásban is van. Ahol már rég bevezették, ott ezt »co-payment«-nek hívják. Nem túl igazságos azokkal a kis keresetű betegekkel szemben, akiktől egész életükben vonták a hozzájárulást, bele egy feneketlen, pazarló tb-bendőbe, de még mindig ez lenne a legtisztességesebb »társadalmi szerződés"« - különösen, ha a rászorultaknak megfelelő kompenzációs rendszer társulna hozzá."Dr. Bene Éva, az orvostudomány kandidátusa (A hálapénz gyakorlata és az orvosi eskü, Magyar Nemzet, 2004. január 16.)
"A hálapénz elterjedése a szocializmus vívmánya volt, a rendszer az orvosok bérezését részben a lakosságra hárította. Az orvosok fizetése évtizedek óta messze elmarad az oktatási időhöz, a szakma által megkövetelt folyamatos továbbképzéshez, a szakmai munkával járó rendkívüli megterheléshez, felelősséghez és a folyamatos készenléthez viszonyítva, de elmarad a szakma korábbi társadalmi presztízséhez képest is. A beteg részéről a paraszolvenciának több motivációja van: lehet természetes honorárium, lehet a jobb körülmények, jobb bánásmód, különleges körülmények megvásárlásának az eszköze, lehet megvesztegetés, lehet státusszimbólum, és lehet valóban a hála kifejezője. Az kétségtelen, hogy ezzel sajnálatosan sokan visszaélnek, és kikényszerítik a hálapénzt, de általánosítani, az egész orvostársadalmat egységesen elítélni teljességgel megalapozatlan és igazságtalan. Hogy még mindig nem roppant össze, s még mindig létezik betegellátás, annak két oka van: az egyik a paraszolvencia, a másik az orvosi eskü, az egészségügyi társadalom áldozatvállalása. Ahol az orvosok lemondanak a paraszolvencia egy részéről az asszisztensnők, műtősnők, ápolónők, takarítónők részére, ott a személyzetet meg tudják tartani, ahol az emberi önzés gátolja a felismerést, onnan a középkáderek elvándorolnak. Honnan tudhatja bárki is, hogy a halapenz.hu weboldalon megjelenő összegek, ha valósak is, milyen arányban, kihez kerülnek? A paraszolvencia részben a betegellátás hajtóereje, ugyanakkor torzítója is. A paraszolvencia legfőbb hibája, hogy a megelőzésben kevéssé teszi érdekeltté az orvost. Kínában a mandarinok addig fizették az orvost, amíg egészségesek voltak, ha megbetegedtek, azonnal megszűnt az orvos jövedelme."

Varró Szilvia (Nem adok hálapénzt, Népszabadság, 2004. január 16.)
"Nem adok hálapénzt! Ezzel a szlogennel hívja fel a lengyelek figyelmét egy civil szervezet arra, hogy a hálapénz azonos a korrupcióval. Ehhez képest a Magyar Orvosi Kamara szerdán úgy döntött, hogy a magyar szülészeknek jár a hálapénz. A többiek elfogadhatnak ugyan paraszolvenciát, de csakis a kezelés vagy a beavatkozás után. Elmebaj. Miért nem jár pénz a baleseti sebésznek, a gyerekorvosnak, a nővérnek vagy a segédápolónak? Nem méltánytalanság-e egy egészséges szülő nő esetében épp a szülésznőt kihagyni, amikor az orvos jelenléte fölösleges? Miért kényszerítjük a legalizált szülészpénzzel látszattevékenységre vagy szükségtelen beavatkozásokra az orvost? Miért számít korrupciónak a kamara és a miniszter szerint, ha az orvos előre megmondja, hogy a vakbélműtét két sertésbe kerül, mint ha utána fogadja el szemlesütve? Hogyan érhető tetten a korrupció, amikor előre szól a doktor: ha felvonja a szemöldökét egy összeg említésénél, vagy ha írásban nyilatkozik a tarifákról? Nem érzik-e a betegek még álszentebbnek a rendszert, ha a ráutaló jelekből kell megfejteniük, mit óhajt az orvos? Nem képmutatás-e azt állítani, miként azt a kamara, az egészségügyi miniszter és a téma szakértői teszik, hogy az utólag becsúsztatott borítékkal megelégedettségüket fejezik ki a betegek, amikor kutatások szerint azért adnak, mert attól félnek, hogy különben nem megfelelő bánásmódban részesülnének? És mi a megfelelő bánásmód, és honnan tudjuk, hogy mit kaptunk a hálapénzünkért? Azt, ami befizetett járulékaink után egyébként is járna nekünk? Ha a hasonló álszentséggel kezelt prostitúció ügyében külön árrendszere van az extráknak, nem lehetne-e az egészségügyben is ilyeneket megállapítani?

[...] Hol élt eddig az egészségügyi miniszter, aki az ügyben a kamara etikai bizottságához, az ügyészséghez fordult, meg az APEH-ot sürgette, hogy nézzen utána, vajon az orvosok igazolhatóan cserélték-e le az ezerötös Ladájukat Mercire? Orvosként és a hazai egészségügyet évtizedek óta alakító szakpolitikusként miért épp most rántja le a leplet a rendszerről, amely egymástól függő helyzetbe kényszeríti orvost és betegét? 2000-ben lapunknak írott cikkében épp Kökény nevezte leegyszerűsítésnek azt, ha valaki a valódi problémák helyett például a hálapénz-gyakorlaton rugózik.

[...] Éger István kamarai elnök fölvetette, hogy meg lehetne szüntetni a »megkért szülések« rendszerét. Szakértők szerint a paraszolvencia részben a nyugat-európai állami egészségügyben ismeretlen szabad orvosválasztás következménye. A betegek nálunk ismerős útján, anyagi helyzetüknek megfelelően választhatnak orvost - már aki megteheti. Ráadásul a szempontok is szubjektívak, hiszen hallomásokon kívül milyen objektív kritériumok alapján mondhatjuk, hogy X. dokival szeretnénk megműtetni az aranyerünket? Az évtizedek óta fennálló hazug konszenzust, amely szerint az orvosok nem lázadnak alacsony bérük miatt, cserébe nem turkálunk a zsebükben, a halapenz.hu üzemeltetői és szerzői igyekeztek felrúgni. Az adatvédelmi biztosnak a törvény betűje szerint igaza van abban, hogy a honlapon az orvosokról közzétett információk csak az érintettek beleegyezésével lennének nyilvánosságra hozhatók, de a rosszul működő kvázipiac törvényei ezúttal túlmutatnak a jogon. Ahogy Majtényi László, volt ombudsman a Magyar Rádióban fogalmazott, nem jogállami jelenségeket nehéz jogállami eszközökkel kezelni. Szakemberek szerint habár a hálapénz nem eurokonform, ez tartja össze a szakmát - az új fejlemények alapján úgy tűnik, már ez sem."

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695