EP-kampánystart

2004-01-27

Az EP-kampány hivatalosan még nem, de valójában már megkezdődött a listavezetők kijelölésével. A kampány fontos kérdése, hogy melyik párt üzenete lesz erősebb: az MSZP európai értékkampánya, vagy a Fidesz-MPSZ Kormány-ellenzék konfliktusokra koncentráló kommunikációja. Ez utóbbit erősítheti az SZDSZ is, ha a kabinettel kerül összeütközésbe aktuálpolitikai kérdések kapcsán. Fontos téma lehet a "húzónevek" jelöltként való szerepeltetése is. Kérdés, hogy az erős egyéniségek kampánytevékenysége által szerzett előny elnyomja-e a Fidesz-MPSZ üzenetét, miszerint a választók becsapása, ha egy politikus nem vállalja a strasbourgi munkát.

HÍR: A parlamenti pártok közül elsőként az SZDSZ nevezte meg listavezetőit: a párt 15. születésnapján, november 15-én nyilvánosságra hozták, hogy a névsort Demszky Gábor főpolgármester vezeti, a második helyen Szent-Iványi István országgyűlési képviselő, a harmadikon Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa szerepel. Jelölt lesz továbbá Béki Gabriella ügyvivő, valamint Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere is.

A Fidesz-MPSZ országos választmánya 2003. november 29-én döntött úgy, hogy a pártlista élén Schmitt Pál alelnök áll, a második helyen Szájer József országgyűlési képviselő, az európai parlament megfigyelői státuszú képviselője szerepel, valamint eldőlt az is, hogy a "Szabad Európa" elnevezésű listán helyet kapnak a Fidelitas, a Lungo Drom és az MKDSZ képviselő-jelöltjei is. A kampányt Gyürk András, a Fidelitas elnöke vezeti.

2004. január 20-án az MSZP országos elnöksége is javaslatot tett a párt listavezetőire. Ez alapján az első helyekre a testület Kovács László pártelnök-külügyminisztert, Horn Gyula egykori miniszterelnököt és Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztert javasolja. A végleges listáról az MSZP Országos Választmánya is szavaz, majd a párt kongresszusa dönt március 12-én. A listavezetők közül Kovács László és Horn Gyula nem kívánnak Strasbourgban dolgozni. Schmitt Pál Fidesz-MPSZ alelnök szerint a szocialisták becsapják a választókat, mert csak húzónévnek használják Kovács Lászlót és Horn Gyulát.

Az MDF a Kisgazdapárttal, az MDNP-vel és a Vállalkozók Pártjával közös listát állít. A Demokrata Fórum elnöksége január 22-én listavezetőnek Dávid Ibolya pártelnököt javasolta, a további vezető helyekre pedig Olajos Pétert, a párt integrációs irodájának vezetőjét, a Független Kisgazdapárt (FKGP) egy jelöltjét, Ékes József országgyűlési képviselőt és az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) egy politikusát. A javaslatot az MDF Országos Választmánya is elfogadta. Dávid Ibolya közölte, hogy a kampányban részt vesz, ám az Európai Parlamentben nem kíván dolgozni, ezért megválasztása esetén visszalép.

ELEMZÉS:
Mádl Ferenc köztársasági elnök még nem írta ki a júniusi európai parlamenti választás pontos időpontját, ennek ellenére a négy parlamenti párt a listavezetők megnevezésével már megkezdte a kampányt.

A kormánypártok listái

1. MSZP

Annak ellenére, hogy az MSZP mind szervezetileg, mind az országgyűlési képviseletet tekintve a legnagyobb magyar párt, a listavezető jelöltekről szóló javaslat csak hosszas viták után született meg, s a legtöbb nyilatkozat azt sugallja, hogy az Országos Választmány, valamint a kongresszus még módosíthat a jelöltek névsorán. A lista első helyéről már 2003 szeptembere óta folytak a találgatások, a párt belső vitái a listaállításra is kihatottak. A vezető helyekre szóba került korábban Kovács László pártelnök, majd később Horn Gyula jelentkezett, de felmerült Kósáné Kovács Magda és Tabajdi Csaba neve is.

A párt nyilvánosságra került belső vitái elsősorban az MSZP megújulása, tisztújítása, illetve fiatalítása körül zajlanak, azonban szinte minden döntéshozási kérdésben éreztették hatásukat - így az EP-kampány és a listaállítás is vitatémává vált. Kovács László korábban közölte, hogy semmiképpen nem kíván az Európai Parlament képviselője lenni, annak pedig nem látja értelmét, hogy csupán "húzónévként" szerepeljen a névsor élén. A listaállítás körüli konfliktusok az MSZP régóta húzódó és a közeljövőben esedékes tisztújítási folyamatába illeszkednek. De a megújulásának még az időpontja is kérdéses: a pártelnök pedig már felvetette, hogy az eredetileg 2004 őszére tervezett tisztújító és programalkotó kongresszust halasszák 2005-re. Az EP-lista körüli viták kommunikációja jelezte, hogy a párt vezetőjének "félreállítása" lehetséges forgatókönyv a szocialistáknál.

Az országos elnökség által elfogadott névsor szerint végül mégis a pártelnök vezeti a listát, aki végül ígéretével ellentétesen úgy vesz részt a kampányban, hogy megválasztása esetén sem utazik ki Strasbourgba. A "hírbe hozott" jelöltek közül végül az élen szerepel Horn Gyula volt miniszterelnök is, aki szintén nem kíván EP-képviselő lenni. A párt a korábbiakhoz képest fordított logikát követ, s nem listája végén, hanem az elején szerepeltet húzóneveket.

Az MSZP listájának harmadik helyezettje igazi meglepetést keltett. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztert pártonkívüliként javasolta jelölésre az elnökség. A kabinettag jelölése egyben azt jelenti, hogy júniusban újabb kormányátalakítás várható, ami az utóbbi időben egyre gyakoribb minisztercserék miatt az ingatag kormány képét sugározza, valamint Lévai tevékenységének eredményességét is felveti. Az MSZP-n belül ugyanakkor kritikák is elhangzottak a jelölttel szemben, mondván: nem tagja a pártnak, ebből következően az MSZP-n belül sem bizonyított még. Kérdés, hogy a "külsős" jelölt mennyire teszi sértetté az MSZP jelenlegi EP-megfigyelőit, például korábban a lista élére pályázó Kósáné Kovács Magdát vagy Tabajdi Csabát. Az elnökség döntését egyik politikus sem kommentálta.

A Kovács-Horn-Lévai trió deklarált munkamegosztást követ majd a kampányban. Kovács László a 2002-es választásokhoz hasonlóan a párt médiában legtöbbet szereplő elsőszámú megjelenítője lesz, Horn Gyula a vidékiek és a biztos MSZP-szavazók felé tolmácsolja majd a szocialisták üzeneteit. Lévai Katalin révén a bizonytalan szavazókat, a középen állókat kívánja megszólítani a Szocialista Párt. A jelenlegi miniszter személye és eddigi tevékenysége arra is alkalmas lehet, hogy egyfajta európai értékkampányt folytasson a nagyobbik kormánypárt, az elesettek, a hátrányos helyzetűek, a nők mellett való kiállással.
2. SZDSZ

1990 óta a szabaddemokraták egyre kisebb mandátumaránnyal rendelkeznek az Országgyűlésben, miközben Demszky Gábor négy alkalommal is megnyerte a főpolgármester-választást. A politikushoz a győzelem imázsa kapcsolódik, s ezt a fogyatkozó szavazótáború párt erősítésére próbálják felhasználni. Demszky azonban csak városvezetőként sikeres, 2000-2001-ben pártelnökként már nem tudott tartós támogatottság-növelést elérni.

Az SZDSZ lista többszólamű kommunikációt tesz lehetővé a párt számára. Demszky "győztes politikusként" jelenhet meg, de a párt a szakmai kompetenciát is meg tudja mutatni az Európa-politikus és EP-megfigyelő Szent-Iványi István révén. A társadalmi problémákra fogékony SZDSZ képét Mohácsi Viktória hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztos erősítheti. Az Unió egyik legfőbb alapelve a szubszidiaritás, azaz a döntések minél alacsonyabb szinten történő meghozatala. Ezt hangsúlyozhatja a lista ötödik helyén szereplő vidéki polgármester, Kocsis Imre Antal. A listavezetők hátránya ugyanakkor, hogy Demszky Gáboron és Szent-Iványi Istvánon kívül kevéssé ismertek.

Az ellenzéki pártok listái

1. Fidesz-MPSZ

A Fidesz-MPSZ képviselő-jelöltjei megválasztásuk esetén EP-képviselők lesznek.
A párt tehát "valódi képviselő-jelölteket" állít, ami kampányeszközként is bevethető az MSZP (de akár az MDF) ellen. Az erre való utalások meg is jelentek már az ellenzéki párt kommunikációjában: Schmitt Pál közvetlenül az MSZP listaállító elnökségi ülése után megjegyezte, hogy nem tisztességes, hogy az MSZP elnöksége két olyan személyt ajánl EP-választási listája élére, akik valójában nem is akarnak Strasbourgban politizálni. Ez az üzenet gyaníthatóan továbbra is részét képezi majd a párt kampányának.

A Fidesz-MPSZ listavezetői, Schmitt Pál, Szájer József vagy Surján László nem szerepelnek a Kormány-ellenzék konfliktus által meghatározott napi politikai harcokban, ugyanakkor ismert politikusokról, közéleti személyiségekről van szó.

Schmitt Pál 2003 tavaszán jelent meg először mint Fidesz-politikus, noha a 2002-es főpolgármester-választáson már a jobboldal támogatásával indult független jelöltként. Listavezetőként csaknem biztos Schmitt mandátuma, így elmondható, hogy belpolitikai pályafutása a Fideszben alig tartott tovább egy évnél, s gyanítható, hogy az alelnöki posztot is az EP-választás, illetve képviselő-jelöltség tudatában vállalta el. Schmitt így a közélet aktív, ám a pártharcokban és konfliktusokban kevéssé érintett szereplőként vezeti az ellenzéki párt listáját. Szájer József és Surján László EP-megfigyelőként a kampány szakmai részében vehetnek részt.

2. MDF

Az MDF listája a Békejobb törekvéseinek folytatásáról árulkodik. Dávid Ibolya pártelnök már korábban jelezte, hogy nem kíván EP-képviselőként dolgozni, ennek ellenére őt javasolta a pártelnökség listavezetőnek. Ezzel a párt magára vállalta az MSZP felé is irányuló Fidesz-kritikát, miszerint nem tisztességes "áljelöltekkel" listát állítani. A párt ugyanakkor nem tehette meg, hogy 2-3 százalékos népszerűségi mutatók mellett ne indítsa el legnépszerűbb és legismertebb politikusát a választáson, aki a politikában igazi "márkanevet" jelent.

Az idei EP-választás a Fórum számára főpróba. Dávid Ibolya jelölése ezért is tűnik ésszerű lépésnek, így a párt "teljes fegyverzetben" méretheti meg magát. Az EP-választás során eldől, hogy, elég erős-e az MDF ahhoz, hogy 2006-ban önálló listán induljon.

A lista élén található többi politikus neve (Olajos Péter, Ékes József) nem túlzottan ismert a választók számára, az FKGP és az IDF pedig még nem is nevezte meg, kiket delegál.

A négy parlamenti párt listaállítását sajátos keretbe illesztette Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. A politikus szerint az MSZP listája a múltat idézi, az SZDSZ névsorának vezetőjéről a választóknak a rossz közlekedésű és szennyezett főváros vezetője juthat eszébe, a Fidesz-MPSZ listájának élén álló Schmitt Pál a sportszerűséget, míg Dávid Ibolya a rendszerváltás értékeit juttatja a társadalom eszébe.

Listaállítás Európában Az Európai Unió legtöbb tagállamában a képviselő-jelöltek dolgozni kívánnak az Európai Parlamentben. Görögországban általában a lista végére tesznek "húzóneveket". Németországban többnyire bukott vagy bukásra ítélt politikusok "otthona" az európai mandátum. Kivételnek számít Olaszország, ahol a nemzeti törvényhozás képviselői kampánycélokból kerülnek fel a listára, azonban nem dolgoznak Strasbourgban. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is képviselő-jelölt lesz 2004-ben. José Saramango Nobel-díjas író a portugál kommunisták listáján szerepel, ám megválasztása esetén visszalép.

Tematizációs verseny - kampány a kampányról

Az év elején a pártok listaállítással kapcsolatos döntései mellett fontos szerepet játszott a kommunikációban az EP-választás definiálása, a pártok közötti "üzengetés". A szavazókért folyó vetélkedést kiegészíti egy tematizációs verseny is.

1. MSZP - a választás Európáról szól

A Szocialista Párt érdeke, hogy a kampányban tudatosítsa a választókkal: a szavazás nem időközi választás, ezért nem a Kormányról kell véleményt alkotni, hanem arról, kik képviseljék Magyarországot az Európai Parlamentben.
A belpolitikai témák tompítása, illetve az európai értékek felerősítése lehet az MSZP pozitív kampányának legfőbb összetevője. Ha az "európai üzenet" erősebb lesz az ellenzék mondanivalójánál, akkor a szocialisták hatékony kommunikációt folytathatnak. Az Unió értékeire utaló tematizáció egyik fő kommunikátora lehet a lista harmadik helyén szereplő Lévai Katalin. Az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter ilyen irányú szerepét és feladatát már a pártvezetés is deklarálta.

Az MSZP negatív kampánya egyértelműen a Fidesz-MPSZ ellen irányulhat. Az uniós népszavazást megelőzően a kormánypártok gyakran utaltak az ellenzéki párt EU-kritikus hozzáállására. Az üzenet szerepet játszhat a mostani kampányban is, hiszen segítségével egyszerre mondhatnak a szocialisták negatív véleményt a Fideszről, miközben valamennyi pártot arra kényszeríthetik, hogy ne a politikához képest, hanem Európához mérve definiálják önmagukat és kampányukat.

Fontos kérdés, mennyire kíván aktívan megjelenni a kampányban Medgyessy Péter miniszterelnök. Szerepvállalása egyszerre lehet hatásos és káros az MSZP számára. A kormányfő erősítheti az MSZP EU-ra koncentráló tevékenységét, ugyanakkor megjelenése a Kormány-ellenzék vita kampánybeli megjelenését is erősítheti, ami a választás előtti időszak belpolitikai jellegét hangsúlyozhatja. A pártverseny jelenlegi állása szerint ez nem lenne előnyös a szocialistáknak.

2. SZDSZ - liberális értékkampány

Az SZDSZ a pártok közül először nevezte meg listavezetőit, valamint kampányát is elsőként kezdte meg januárban a "22 kérdés - 22 válasz" sorozattal.
A legfőbb társadalmi-politikai problémák megjelenítése, illetve az azokra adott liberális, szociáldemokrata és konzervatív válaszok a párt identitását és világképét igyekeznek kiemelni, ami az utóbbi években nem volt jellemző a szabaddemokratákra. A kampány emlékeztet a mostani listavezető, Demszky Gábor egykori pártelnöki kommunikációjára. 2000-2001-ben a főpolgármester az SZDSZ első embereként az "egyenlő távolság" elvét hirdette meg: a párt az MSZP-től és a Fidesztől is markánsan meg akarta magát különböztetni. A mostani kampánystratégia célja, hogy az SZDSZ a liberális alternatívát jelenítse meg. A január elején kezdett akciók a belpolitikát összekapcsolják az EP-választással: aktuális kérdésekre (hálapénz, adórendszer, szociálpolitika) adnak liberális választ. A kampány jellege tehát inkább egy ellenzéki párt kommunikációjára emlékeztet. A szabaddemokraták a jelek szerint úgy döntöttek, hogy a markánsabb megjelenés, a párt identitásának erősítése érdekében felvállalják az MSZP-vel való konfrontációt is. Kuncze Gábor pártelnök január 17-én elmondta, hogy "érzékelhető vita van az MSZP és az SZDSZ között a Kormány szociálpolitikáját illetően". Később az SZDSZ egészségügyi reformtervezetét, amelynek lényege a több-biztosítós társadalombiztosítási rendszer, élesen bírálta Schwarz Tibor, a szocialisták egészségpolitikusa.

Az SZDSZ a békés kormányzati együttműködés helyett a párt szerepének erősítését választotta kampányában. Kérdés, hogy a "veszekedő koalíció" imázsa mennyire tántorítja el az MSZP-től és a szabaddemokratáktól a kormánypártok híveit, illetve a bizonytalan szavazókat. 1998-ban többek között ez eredményezte a szocialista-liberális kormánykoalíció bukását.

3. Fidesz-MPSZ

A nagyobbik ellenzéki párt célja egyértelmű: a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazásként kívánják beállítani a júniusi voksolást. A jobboldal a kampányban - a külföldi példákhoz hasonlóan - a belpolitikai kérdéseket helyezi majd előtérbe. Ez egyszerre ad alkalmat számára a Kormánnyal kapcsolatos kritikus kommunikáció folytatására, valamint rákényszerítheti a kabinetet az állandó magyarázkodásra. A Fidesz-MPSZ győzelme esetén a Kormány legitimitásának megkérdőjelezése is eleme lehet az ellenzéki stratégiának, sürgetve ezzel az időközi választások kiírását. A Fidesz érvelhet a választók kormányzattól való elfordulásával - akár már a kampányban is, a közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva - , "ügyvezető kormánynak" címkézve a kabinetet.

A Fidesz-MPSZ kommunikációja azt is jelzi, hogy totális kampányra készül a párt. A bizonytalan szavazók megnyerése a listavezetők (Schmitt Pál, Szájer József) feladata lehet, akik az európai tematikát hangsúlyozhatják. Schmitt Pál alelnök neve nem kötődik évek óta szorosan a párthoz, így a kampányban elsősorban nem a pártot, hanem önmagát képviselheti, s a középen álló szavazókat szólíthatja meg. A kormányzat elleni kritika elsősorban a biztos Fidesz-szavazók felé irányul, míg a gazdaságpolitika bírálata, illetve az év eleji áremelésekhez kapcsolódó, 212 forintos kenyér képével riogató szórólapkampány a legszegényebb rétegeket nyerheti meg. Azokat a leszakadókat, akik hagyományosan az MSZP szavazói, akiket a Fidesz-MPSZ több politikusa még a 2002-es választások "prolinak" nevezett.

4. MDF - kis pártok összefogása

Az MDF első kampány-megnyilvánulása az SZDSZ január eleji politizálásával volt kapcsolatos. A Fórum szerint a szabaddemokraták "22 kérdés - 22 válasz" tematikája kampánytevékenységének számít, azonban jogi szempontból még nem kezdődött meg a hivatalos kampányidőszak (a köztársasági elnök még nem jelölte ki a választás időpontját), ezért a liberális párt kommunikációs tevékenysége jogellenes. Az MDF ezzel leginkább az SZDSZ mondanivalóját erősítette fel, pozitív hatást saját megítélésével kapcsolatban nem tudott elérni, ráadásul a téma pár napig maradt csak napirenden.

Az MDF-nek a kisgazdákkal, az MDNP-vel és a Vállalkozók Pártjával közös EP-indulása a Békejobb-mozgalom felújításának szándékát mutatja. Kérdés, hogy az együttműködés mennyire tudja önálló alternatívaként megjeleníteni a pártokat a bizonytalan, illetve középen álló szavazók körében. A verseny középpontjában, úgy tűnik, a centrumszavazók állnak majd, hiszen mind az SZDSZ, mind a nagy pártok kommunikációjának egy része (Lévai Katalin, illetve Schmitt Pál révén) feléjük irányul.

Az MDF kooperációja a Független Kisgazdapárttal annyiban érdekes, hogy a kisgazdák támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint nem mérhető, ráadásul 2002 óta a bukás fogalma társul az egykor Torgyán József által vezetett párthoz. Az FKGP körüli jogi problémák - többen vitatják Deák József pártelnök jogi legitimitását - sem erősítik a kis jobboldali pártok koalíciójának erejét.

KOMMENTÁR:Az EP-kampány hivatalosan még nem, de valójában már megkezdődött a listavezetők kijelölésével. A kampány fontos kérdése, hogy melyik párt üzenete lesz erősebb: az MSZP európai értékkampánya, vagy a Fidesz-MPSZ Kormány-ellenzék konfliktusokra koncentráló kommunikációja. Ez utóbbit erősítheti az SZDSZ is, ha a kabinettel kerül összeütközésbe aktuálpolitikai kérdések kapcsán. Fontos téma lehet a "húzónevek" jelöltként való szerepeltetése is. Kérdés, hogy az erős egyéniségek kampánytevékenysége által szerzett előny elnyomja-e a Fidesz-MPSZ üzenetét, miszerint a választók becsapása, ha egy politikus nem vállalja a strasbourgi munkát.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695