A Tilos Rádió botránya és a politika reakciója

2004-02-05

A Tilos Rádióban tett kijelentés nyomán kialakult szólásszabadságról és gyűlöletbeszédről szóló vita hamar politikai kérdéssé változott. Az ellenzék felhasználta az eseményeket a kormányzat átfogó kritikájára, míg a kormánypártok az ellenzékhez közelálló szerkesztőségeket vádolták hasonló szerkesztési elvekkel. A politika érvei a gyűlöletbeszédről szóló törvény módosításakor kialakított álláspontok logikájára épültek. A rádió elleni tüntetésen történt zászlóégetés után felcserélődtek a szerepek, a korábban ügy-generáló szerepben fellépő ellenzék védekezésre kényszerült. A politikai viták második szakasza - a polgári körök és a radikális jobboldal közötti határ összemosásával illetve szétválasztásával - az ellenfelek szélsőségek felé tolásáról szólt.

HÍR: Több szervezet is tiltakozott a Tilos Rádió december 24-i műsora ellen, melyben az egyik műsorvezető azt mondta: "kiirtanám az összes keresztényt". Az érintett műsort a Tilos Rádió kuratóriuma azonnal felfüggesztette, a műsorvezetőt elbocsátotta, valamint közleményben határolódott el az említett kijelentéstől. A műsor hangneme miatt a Fidesz-MPSZ felszólította az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy azonnali hatállyal szüntesse be a Tilos Rádió műsorszolgáltatását. Az SZDSZ ellenben úgy vélte, a kuratórium megtett minden tőle telhetőt az eset tisztázása érdekében, ezért túlzó a rádió betiltására irányuló törekvés. Január 11-én a Rákosmenti Polgári Körök Egyesülete demonstrációt szervezett a Tilos Rádió épülete elé, azzal a követeléssel, hogy az ORTT azonnali hatállyal függessze fel a rádió működését, az adásaiban korábban elhangzott kijelentések miatt. A tüntetésen felszólalt többek között Lovas István újságíró, aki a "magyar- és kereszténygyűlölő kisebbség elleni nulla tolerancia politikáját" hirdette meg. Izrael állam magyarországi nagykövetsége felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a tömegben néhányan elégették az izraeli zászlót. A demonstrációt szervező polgári körök elnöke elítélte a zászlóégetést. Hende Csaba MDF-es képviselő, a polgári körök országos koordinátora is hasonlóképpen nyilatkozott: minősíthetetlennek és aljas provokációnak nevezte az eseményt, és reményét fejezte ki, hogy a hatóságok meg fogják tenni a megfelelő lépéseket. Valamennyi parlamenti párt elítélte a zászló elégetését. A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (FiB-ISZ) szervezete felszólította Orbán Viktort, a Fidesz-MPSZ elnökét, hogy nyilatkozzon: az általa életre hívott polgári köröknek mennyi közük van a rasszizmushoz. Január 21-én meghozott határozatában az ORTT harminc napra felfüggesztette a Tilos Rádió műsorszórási jogát, valamint fél évre kizárta a rádiót a Testület pályázataiban való részvétel lehetőségéből. Mindezek mellett utolsó figyelmeztetésben is részesült a rádió, egy esetleges újabb szabálysértés a frekvencia megvonását vonja maga után. Az ORTT csak többszöri ülésezés után tudott döntést hozni az ügyben, mivel a Fidesz-MPSZ és az MDF delegáltjai végleges felfüggesztést követeltek, az SZDSZ-es tag pedig a műsor 24 órás elhallgattatását is elegendőnek tartotta volna. A döntés végül az MSZP delegáltja és a Testület elnökének javaslata alapján született meg, amely az ORTT eddig kiszabott legsúlyosabb szankciója. Csabai László, a Tilos Rádió kuratóriumának elnöke szerint példátlanul súlyos büntetésről van szó. Január 26-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkezdte három vádlott ügyének a tárgyalását, akiket az izraeli zászló elégetése miatt idézett be a bíróság. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azért indított ellenük garázdaság bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást, mert bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy részt vettek január 11-én a Tilos Rádió elleni tüntetés ideje alatti zászlóégetésben.

ELEMZÉS

A Karácsonyi események

A Tilos Rádió 2003. december 24-i élő adásában az egyik műsorvezető ittas állapotban azt mondta: "kiirtanám az összes keresztényt". A Tilos Kulturális Alapítvány által működtetett, Budapest vételkörzetében fogható közösségi rádió vezetősége elhatárolódott a kijelentéstől, és a műsorvezetőt azonnal elbocsátotta.

Nem ez volt az első eset, hogy a Tilos Rádióban keresztényellenes kijelentések hangzottak el, az ORTT 2003 májusában már figyelmeztetésben részesítette az adót, vallási közösséget sértő kijelentések miatt, december során két korábbi adás miatt is érkezett bejelentés a Testülethez. A magyar média történetében is példátlan, hogy ennyire súlyos közösségellenes állítás hangozzék el az éterben. A korábban született bírósági és médiatestületi döntések elsősorban konkrét személyek elleni becsületsértési ügyekre illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányára vonatkoztak. A legtöbb vitát kiváltó, a Pannon Rádióban illetve a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott állítások sem fogalmaztak meg ennyire nyílt támadást valamely közösség ellen.

Az év végi politikai uborkaszezonnak is köszönhetően az egyébként kevesek által hallgatott rádión tett kijelentésre hamar reagáltak a politikai szereplők: az esetet követő néhány napban az összes parlamenti párton kívül számos szakmai-, világnézeti- és civil szervezet is megszólalt. Amellett, hogy a kormányoldal politikusai is ízléstelennek és gyűlöletkeltőnek minősítették az adásban elhangzottakat, elsősorban az önmagát keresztény világnézeti alapon meghatározó ellenzék tartotta napirenden a témát. Az MDF közölte, büntetőeljárást kezdeményez a rádió műsorvezetője ellen, valamint az ORTT-nél kezdeményezi a Tilos Rádió műsorszolgáltatási engedélyének felülvizsgálatát, illetve visszavonását, de hasonlóan vélekedett a Fidesz és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is.

A kormányoldal politikusai kevés alkalommal, de egyértelműen elítélő módon nyilatkoztak az esetről. A szocialista párt nevében a médiapolitikus Újhelyi István exponálta magát leginkább, de az SZDSZ is elítélte a történteket. A szabaddemokrata politikusok azonban az elítélő nyilatkozatok mellett felhívták a figyelmet arra, hogy a közszolgálati műsorokban tudatos műsorszerkesztés eredményeként is elhangzanak kirekesztő vélemények. A kormánypártok reakciójának hatására Szalai Annamária, a Fidesz-MPSZ médiapolitikusa az InfoRádióban azt nyilatkozta, hogy a Tilos Rádiót az SZDSZ és az MSZP is támogatja. Ennek a kijelentésnek az alapját elsősorban az a tény képezhette, hogy az SZDSZ két politikusa, Fodor Gábor és Gusztos Péter is túlzónak ítélte a rádió betiltására irányuló javaslatokat, illetve az MSZP által delegált médiatestületi tagok is több alkalommal elutasították az ellenzék javaslatát az engedély visszavonására.

A kormányoldal - elsősorban az MSZP - kezét némileg megkötötte a büntető törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos passzusainak decemberi módosítása: az MSZP támogatta a paragrafus szigorítását, míg az SZDSZ frakció többsége - a szólásszabadság védelmére hivatkozva - elvetette azt. A törvénymódosítás keresztülvitelében a szocialisták pozícióját javította a bíróság ifj. Hegedűs Lórántot felmentő ítélete, míg az SZDSZ sorait összezavarta. A decemberi események mintha fordított helyzetet teremtettek volna: az MSZP-t meglepte, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben nem egy kisebbségre irányuló támadás akadt fenn a nyilvánosság hálóján (a párt a törvénymódosítást az antiszemita és kirekesztő beszéd elharapódzásával indokolta), hanem egy többséget érő megnyilatkozás. Az SZDSZ ellenben korábbi álláspontját képviselte: az önkorlátozás és önszabályozás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az ellenzék a botrány kirobbanása után gyorsan felismerte a kínálkozó lehetőséget arra, hogy összemossa a keresztényellenes kijelentést a Kormány - egyházellenesnek minősített - politikájának átfogó kritikájával. Ennek köszönhetően a közvéleményt kevéssé érdeklő eseményből a politikai kommunikációt döntően meghatározó, a két politikai tábort megosztó szimbolikus téma lett, annak ellenére, hogy számos, jelentősebb közéleti kérdés is kínálkozott a kormánykritika megfogalmazására (például a költségvetési hiány és a pénzügyminiszter távozása). Pálinkás József, a Fidesz-MPSZ Kulturális Tagozatának elnöke levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, azzal a kéréssel, hogy foglaljon állást a gyűlöletkeltés ellen, illetve a Kormány és a főpolgármester fontolja meg a rádió további támogatásának megvonását. A politikai pártok közül az MDF volt a legkezdeményezőbb. "Az MDF álláspontja szerint a Tilos Rádió által sugárzott műsoroknak nincs helye a magyar médiapiacon" - mondta Balogh László, a párt médiapolitikusa január 9-i budapesti sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: a Tilos Rádió "tudatosan felépített provokációt hajtott végre".

A politikai reakciók túlfűtöttségét mutatja, hogy több önszabályozó médiatestület (pl. Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete) is - amellett, hogy elítélte az adásban elhangzottakat - példaértékűnek minősítette a rádió kuratóriumának gyors és határozott fellépését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy hiba volna a szankciókat az egész rádióra kiterjeszteni.

Tüntetés a rádió ellen

A Tilos Rádióban elhangzott kijelentés körüli botrány alkalmat teremtett arra, hogy a hosszabb ideje hallgató polgári körök aktivizálódjanak. Január 11-én a polgári körök a Jobbik Magyarországért Mozgalommal karöltve szerveztek 3-4000 embert vonzó demonstrációt a rádió épülete elé, melynek eredeti célja az ORTT - a rádió műsorszolgáltatói szerződését felbontó - határozatának kikényszerítése volt. A demonstrációt követően azonban egy csoport elégette Izrael nemzeti zászlaját, valamint bántalmazta az MTI fotóriporterét. A tüntetés, és az azt követő események ennek köszönhetően önálló ügyként jelentek meg a médiában, a politika szereplőinek újabb értelmezési kísérleteit vonva maguk után.

A demonstráción felszólalók (Döbrentei Kornél, Melocco Miklós, Lovas István) megragadták a Tilos Rádió ügyében rejlő szimbolikus lehetőséget: a független rádió elleni megnyilvánulásaik egyben a kormányzati oldal kulturális és médiapolitikája elleni felszólalások is voltak. A rendezvény szónokai igyekeztek összemosni a csatorna jogi és erkölcsi felelősségét a politikai felelősség kérdésével. Hangsúlyozták, hogy a rádió az előző kormányzat ideje alatt - a tolerancia és türelem jegyében - kapott lehetőséget a megszólalásra, de a jelenlegi szocialista-szabaddemokrata kormány és főváros felelőssége, hogy a keresztényüldözés állami támogatását lehetővé tette. Lovas István beszédében emellett az ORTT pártatlan állásfoglalását is megkérdőjelezte, hangsúlyozva: a Testület anyagilag támogatta a rádióhoz köthető filmek elkészültét, amelyeket egy olyan fesztiválon mutatnak be, melynek fővédnöke a köztársasági elnök.

A rádióban elhangzott kijelentés körül kialakult botrány kezdetben egy, a tolerancia és a gyűlöletbeszéd körüli etikai vita volt, mely a tüntetéssel megkezdődött második szakaszban politikai kérdéssé vált.
Az ellenzéki oldal minden eszközzel azt igyekezett bizonyítani, hogy a keresztény többség elleni verbális erőszakot a jelenlegi kormány politikája tette lehetővé. A baloldal stratégiájának központi eleme ellenben az ellenzék a tüntetésen történt zászlóégetés miatt felelősségének hangsúlyozására épült.

A zászlóégetéstől a mérsékelt ellenzék és a kormánypártok is elhatárolódtak. A korábban a sajtóban és a közbeszédben elhangzott kódolt antiszemita megnyilvánulások nem okoztak ennyire egységes reakciót. A zászló elégetése azonban olyan szimbolikus és fizikai megnyilvánulása volt az agressziónak, mely nem tette lehetővé, hogy a politika ne vegyen tudomást róla.

Ahogyan az ellenzék felismerte a rádió tevékenységének és a kormányzati politika összekapcsolásának lehetőségét, úgy a kormánypártok is kihasználták azt a tényt, hogy a polgári körök elsősorban a Fideszhez és Orbán Viktorhoz köthetőek. A rendezvényen történt zászlóégetést annak a bizonyítékaként kezelték, hogy egyrészt a polgári körök irányíthatatlanná váltak, másrészt a jobboldali rendezvényekhez köthetőek a rasszista és erőszakos megnyilvánulások.

A történésekre leggyorsabban a FiB-ISZ reagált: Arató Gergely és Zuschlag János másnapi sajtótájékoztatóján felszólította a kormányoldal által egyébként is rendszeresen támadott legfőbb ügyészt, hogy foglaljon állást: milyen büntetőjogi tényállást valósítottak meg az akció elkövetői. Ugyanekkor követelték, hogy Orbán Viktor nyilatkozzon arról, hogy a polgári köröknek mi köze van a rasszizmushoz, illetve határolódjon el tőlük.

A Fidesznek újabb kihívással kellett szembenéznie: a Karácsonykor sikeresen kialakított és megvalósított stratégia a Kormány szimbolikus támadására visszaütött, és ismét a mérsékelt és a radikális jobboldal közötti elmosódó határ került a politikai csatározások kereszttüzébe. A párt gyorsan reagált és radikális, de kétséges kimenetelű taktikát választott: Orbán Viktor azt állította, hogy ismereteik alapján a zászlóégetés egyértelműen provokáció, egyben arra kérte a polgári köröket, hogy a jövőben akadályozzák meg a hasonló eseteket, mert számítani lehet további zavarkeltésre is. Másnap Áder János nevesítette a provokáció szervezőit is, állítása szerint csak az MSZP-nek állhat érdekében hasonló akció.

A Fidesznek az a reakciója, hogy továbbra is kiáll a polgári körök mozgalma mellett, az MSZP politikusainak heves ellenreakcióját váltotta ki, egyúttal alkalmat adva arra, hogy átvegyék a kezdeményezést. Újhelyi István nyílt levélben szólította fel Orbánt, hogy hívja vissza az utcáról radikális híveit, és ne legitimálja a gyűlöletbeszédet. A szocialista párt elnöksége január 27-én bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktort, Áder Jánost és Schmitt Pált, arra hivatkozva, hogy rendőrségi vizsgálatok cáfolták a provokációs elméletet. A közbeszéd témáját a továbbiakban nem a rádió előtt történt valós események adták, hanem a polgári körök és a radikális jobboldal összekapcsolása, illetve ennek tagadása. A tüntetésről kialakult vitában mindkét oldal a kiszorítást választotta: igyekeztek azt bizonyítani, hogy az ellenfél hívei szélsőségesebbek, illetve tisztességtelen eszközöket használnak.

Vita az ORTT határozat körül

Hajdú István, az ORTT elnöke december 29-én bejelentette, hogy a testület bejelentés nélkül is sürgősséggel, a tanácskozási szünetet követően azonnal foglalkozik a témával. Korábban egyetlen testületi döntést sem övezett ekkora figyelem, talán ezzel is magyarázható, hogy a kezdeti ülések nem jártak sikerrel.
Néhány példa az elektronikus média elmarasztalására

Dátum

Médium

Eset

Következmény

2002. október
Magyar Rádió
az Országos Választási Bizottság szerint a Vasárnapi Újság megsértette a kampánycsendet
A Kossuth Rádió főszerkesztője felmentette a műsor felelős szerkesztőjét
2003. április
TV2
a Bazi Nagy Roma Lagzi című műsor kisebbségeket sértő megnyilvánulásai
30 perces elsötétítés
2003. május
Tilos Rádió
keresztényellenes megnyilvánulások
elmarasztalás
2003. június
Magyar Rádió
Lovas István nyíltan rasszista jegyzete a Vasárnapi Újságban
elmarasztaló határozat
2003. július
Budapest Televízió
burkolt reklám
10 perc elsötétítés
2003. július
TV2
az előírtnál korábban sugárzott, majd megismételt erőszakos film
6 millió 300 ezer forint büntetés, majd 90 perc elsötétítés
2003. október
MTV
az Éjjeli Menedék nem objektív álláspontot közölt az 1956-os forradalomról
a műsort megszüntette az MTV
2003. december
TV2, RTL-Klub
több műsor helytelen korhatár-kategorizálása, korai napszakban bemutatott erőszakos vagy szexuális tartalmú jelenetek
80 és 100 perces elsötétítések (jelenleg bíróság előtt vannak az esetek)
       


Az ORTT panaszbizottságának legtöbb és legnagyobb figyelmet okozó döntése a televíziók szexuális vagy erőszakos tartalmú műsorai miatt született, és csak kisebb hányadban marasztalt el médiumot politikai véleménynyilvánítás miatt. A politikai okok között a közszolgálati hírműsorok kiegyensúlyozatlan vagy hiányos tájékoztatása volt legtöbbször napirenden: csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom 30 esetben nyújtott be hasonló panaszt az utolsó negyedévben. 2003-ban kevesebb panasz érkezett a Testülethez, mint a választások és a televíziós valóságshow-k indulásának évében. A 2003-as év emlékezetes esete volt a TV2 show-műsora, mely kisebbségeket negatív színben tüntetett fel, ami miatt 30 perces elsötétítéssel büntették a csatornát. Ugyancsak 2003-ban marasztalták el Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorát az ott felolvasott rasszista hangvételű jegyzet miatt.

A Tilos Rádió-példával analógiát mutat a Pannon Rádió este, melyet több alkalommal is elmarasztaltak rasszista és kirekesztő tartalmú üzenetek miatt, végül - a legmagasabb kiszabható - 2 millió 300 ezer forintos büntetéssel sújtották. Az ORTT elhúzódó döntését azonban abban az esetben is civil és politikai szervezetek aláírásgyűjtése, tüntetése előzte meg.

Az ORTT döntéshozó testülete négy egymást követő ülésén sem tudott megállapodni a Tilos Rádióval szemben alkalmazni kívánt szankcióról. Az ORTT a döntést megelőző ülésén úgy döntött, hogy saját szakkollégiumától, valamint egy, a médiahatósággal régóta munkakapcsolatban álló ügyvédi irodától kért szakvélemény ismeretében tárgyalja újra a Tilos Rádió engedélyének esetleges visszavonását. Az ORTT által kért szakvélemények nem láttak okot a Tilos Rádió műsorszolgáltatási szerződésének felbontására. Az SZDSZ delegáltja 24 órás - az eddigi tartalom miatt kiszabott legnagyobb büntetéssel azonos - felfüggesztést javasolt, Hajdú István elnök 30 napos kizárást tartott mértékadónak, míg az MDF és a Fidesz delegáltjai a műsorszolgáltatási szerződés felbontását javasolták. A Testület végül három szankció - utolsó figyelmeztetés, 30 napos felfüggesztés és az ORTT pályázataiból történő kizárás - mellett döntött. A szankciókra voksolt az MDF és az MSZP delegáltja is, míg a fideszes tag tartózkodott, illetve az SZDSZ-s delegált ellenük szavazott.

A döntés újabb lehetőséget adott a politikai vélemények artikulációjára: a megnyilatkozások a korábban kialakított frontvonalakat tükrözték. A Jobbik Magyarországért Mozgalom már a döntés kihirdetése előtt közölte, hogy bíróságon fogja megtámadni azt, végleges felfüggesztést követelve. Az MDF és a Fidesz-MPSZ médiapolitikusai szerint enyhe ítélet született, melynek oka a Testületre nehezedő politikai nyomás volt. Újhelyi István az MSZP nevében azt nyilatkozta: szigorú, de példaértékű a döntés, mely iránymutató lehet a közmédiumok szerkesztőségeinek is.

Az ORTT döntése ismét rávilágított a koalíción belüli feszültségek létére is: az SZDSZ abszurdnak, a politikai hisztériakeltés által befolyásoltnak találta a határozatot, melynek létrejöttében az MSZP is szerepet vállalt. Gusztos Péter ismét a közszolgálati Vasárnapi Újságot hozta fel példaként, ahol a kirekesztés, mint szerkesztési elv érvényesül.

KOMMENTÁR: A Tilos Rádióban tett kijelentés nyomán kialakult szólásszabadságról és gyűlöletbeszédről szóló vita hamar politikai kérdéssé változott. Az ellenzék felhasználta az eseményeket a kormányzat átfogó kritikájára, míg a kormánypártok az ellenzékhez közelálló szerkesztőségeket vádolták hasonló szerkesztési elvekkel. A politika érvei a gyűlöletbeszédről szóló törvény módosításakor kialakított álláspontok logikájára épültek. A rádió elleni tüntetésen történt zászlóégetés után felcserélődtek a szerepek, a korábban ügy-generáló szerepben fellépő ellenzék védekezésre kényszerült. A politikai viták második szakasza - a polgári körök és a radikális jobboldal közötti határ összemosásával illetve szétválasztásával - az ellenfelek szélsőségek felé tolásáról szólt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695