Gazdaság-politika - Orbán Viktor évértékelése

2004-02-17

2004-es évértékelő beszédében Orbán Viktor a jobboldal összekovácsolása helyett a baloldal megszólítására helyezte a hangsúlyt. A Kormány tevékenysége kapcsán a bizonytalanságot és a félelemérzet felerősödését helyezte a középpontba. A volt miniszterelnök az európai parlamenti választás előtt inkább diagnózist adott, s kevésbé koncentrált a probléma megoldását elősegítő válaszokra. A beszéd nem a megosztásra koncentrált, hanem szövetségkötésre hívta fel a választókat. A megszólított társadalmi csoportok a gazdák, a fiatalok, a kis- és középvállalkozók, a diákok és a nyugdíjasok voltak. Ez az EP-kampány alatt is meghatározhatja a Fidesz-MPSZ politizálását.

HÍR: 2004. február 10-én Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke az ELTE Kongresszusi Központjában tartotta meg évértékelő beszédét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete felkérésére. A volt miniszterelnök ellenzéki politikusként másodszor mondott értékelő beszédet. Orbán Viktor beszédében a magyar gazdaság helyzetének bemutatására helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint a 2003-as év a családok összezsugorodásának éve volt. A Fidesz-MPSZ elnöke kijelentette: ma Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, a 2002-ben megválasztott kormány visszaélt a rá szavazók bizalmával, hiszen semmi nem úgy történt, ahogyan azt megígérték. Orbán Viktor szerint ma az emberek egy része a múlttól, egy része a jövőtől fél, és vannak, akik mindkettőtől félnek. Hangsúlyozta, sokan érzik ma úgy, hogy az előző rendszerben jobban éltek, nagyobb biztonságban. A volt kormányfő tudatta: fontos, hogy senkinek ne kelljen magyarázkodnia csupán azért, mert az előző rendszerben élte le életének nagy részét. Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy ne kelljen aggódni folyamatosan a jelen gondjai miatt, és a jövő lehetőségeire lehessen koncentrálni, a bankárészjárást kell megváltoztatni, és a pénz helyett a munka becsületét kell visszaadni Magyarország számára. Az MSZP részéről Tóbiás József pártigazgató úgy vélekedett, hogy a beszédben nem volt egyetlen érdemi javaslat sem. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta, hogy a Kormánynak nincs dolga a beszéddel, ezért nem reagál rá. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök tipikus ellenzéki, ugyanakkor nem túl jelentős beszédnek ítélte az elhangzott értékelést. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya a párbeszéd fontosságát emelte ki.

ELEMZÉS


Tematika: középpontban a gazdaság

2004-ben a politika eddig a gazdaságról és a Kormány gazdaságpolitikájáról szólt. Orbán Viktor évértékelőjében követte az elmúlt hetek napirendjét.
A beszéd vezérfonala a gazdasági helyzet nehézségének felvázolása volt. 2003-at a pártelnök az "összezsugorodás", az "összetöpörödés" évének nevezte. Orbán Viktor kedvező folyamatok megtöréséről beszélt, a Medgyessy-kabinetet vádolta a Széchenyi-terv, az otthonteremtési támogatás ígért folytatásának elmaradásával vagy megszüntetésével. Ez egyszerre jelentette a jelenlegi kormány elleni kritikát, valamint az Orbán-kormány időszakának pozitív kontextusba ágyazott felidézését. A konkrétumokat csak ritkán említő beszédben az ellenzéki politikus mindennapi döntésekről és folyamatokról is beszélt: az áremelkedésekről, a növekvő inflációról.

A Fidesz-MPSZ kommunikációjának fókuszában a nehéz gazdasági helyzet áll: a párt korábban rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, és Orbán Viktor beszéde is illeszkedett a párt stratégiájába. Az ellenzéki párt politikája épít a közvélemény álláspontjára is: a választók közel kétharmada szerint a magyar gazdaság rossz állapotban van. Orbán Viktor így a közhangulatra is reagált.

Milyen a magyar gazdaság helyzete? (a válaszadók százalékában)
2
Sem nem jó, sem nem rossz
36
Inkább rossz
25
Nagyon rossz
37
   

Forrás: Political Capital Institute, Capital Research

A romló gazdasági helyzetről szóló Fidesz-kommunikáció, a jelenlegi kabinet "bankárkormányként" való megjelenítése már hónapok óta, január 11-e óta jelen van a párt politikájában (ekkor indult a bankarkormany.hu internetes honlap), a kifejezés ezúttal sem hiányzott az Orbán-beszédből.

Orbán Viktor miniszterelnökként gyakran beszélt a munka becsületéről, ennek ellenére ellenzékben most említette először alapvető fontosságú feladatként annak újbóli megteremtését, a munkabér hangsúlyozásával pedig a bérből és fizetésből élőknek üzent a politikus. Gazdaságfilozófiai megállapítást is tett, amikor a pénz-alapú gazdaságot állította szembe a munkán alapuló gazdasággal.

A volt kormányfő drámai helyzetről beszélt a gazdaság kapcsán. A hatáskeltést azonban gyengítették a retorikai eszközök, például a humor alkalmazása.

Érzelmi hatáskeltés: félelem és bizonytalanság

A beszédben markánsan megjelent a félelem fogalma. A félelemérzet erősítése gyakorta alkalmazott kommunikációs eszköz a politikában.
2002 tavaszán a választási kampányban az MSZP és az SZDSZ szólította meg a választókat azzal, hogy a Fidesz választásával a szélsőjobboldal is kormányzati szerephez juthat, vagyis a demokratikus berendezkedés veszélyeztetésével vádolták meg a jobboldalt. A jelenlegi kormánypártok a radikális polgári köröket igyekeznek a Fideszhez kapcsolni. A Medgyessy-kabinettel kapcsolatos félelmeket Orbán Viktor egy alapvetőbb félelemre élezte ki: a gazdasági biztonság, a létbiztonság elvesztésére helyezte a hangsúlyt. ("Gondoljuk csak el, mit éreznek ma azok a honfitársaink, akik nem tudják, lesz-e munkahelyük jövő ilyenkor. Akik nem tudják, lesz-e valaha is saját otthonuk, akik nem tudják, lesz-e módjuk taníttatni a gyermekeiket [...]")

A helyzetet dramatizálta a szónok a félelem, mint fogalom kifejtésével is. ("Ha nem tudjuk, hol vagyunk, oda a biztonságunk és a biztonság elvesztése, vagyis a félelem az ember legősibb ellensége. Talán nincs is annál gyötrőbb rémálom, mint amikor azt álmodjuk, hogy nem tudjuk, hol vagyunk. Márpedig ma Magyarországon semmi sem az, aminek látszik.")

A bizonytalanság fogalmát Orbán Viktor a Kormány szavahihetőségével kapcsolta össze. Példákon keresztül mutatta be ellenzéki szemmel az ígéreteket és a valóságot. ("Ami tegnap igen volt, az ma már nem. Ami két éve még nőtt, az ma csökken. Volt Széchenyi-terv, ma nincs. Volt otthonteremtési támogatás, ma szinte láthatatlanná zsugorodott.")

Az érzelmi hatáskeltés ugyanakkor nem járt együtt ideológiai telítettséggel: a beszéd ideológiamentes volt. A pártelnök ezt hangsúlyozta is beszédében. ("Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy az emberek igen boldogan tudtak élni akkor is, amikor még híre-hamva sem volt semmilyen izmusnak sem, se konzervatív, se szocialista se liberális irányzatoknak.")

Megszólított csoportok

A beszéd egyértelműen megszólította azokat a társadalmi rétegeket, amelyeket a Fidesz-MPSZ célcsoportjának tekint.
Orbán Viktor leginkább az MSZP-szavazók megnyugtatására helyezte a hangsúlyt, amikor a rendszerváltás előtti időszakot elemezte. ("Bennük szorongást támaszt, sőt, feszültséget kelt, hogy úgy érzik, a szocialista korszakot elutasítók valójában őket is elítélik, mert, úgymond kompromisszumokat kötöttek. Pedig valójában csak próbáltak megélni, boldogulni valahogy, és valamiféle biztonságos, élhető életet teremteni maguk és szeretteik számára.") Az 1990 előtti időszak hasonló értelmezése nem volt jellemző a Fidesz és Orbán Viktor politikájára, sem az utóbbi években, sem a rendszerváltozáskor. Éppen ezért válhatott a beszéd kiugró részévé.

Az egyes társadalmi rétegek (fiatal házasok, nyugdíjasok, diákok, gazdák, kis- és középvállalkozók, bérből és fizetésből élők) konkrét említése direkt politikai üzenetet hordozott: a Kormány intézkedései miatt hátrányt szenvedett csoportok számára az ellenzék nyújthat alternatívát.

A Fidesz-MPSZ elnöke a radikális jobboldalhoz is szólt, amikor a trianoni határokat és a székelyföldi autonómiát említette. Az üzenetet kiegészítette a "bankárkormány" és a bankárszemlélet" megemlítése a kabinettel összefüggésben. Ezzel szemben a polgári körök nem kaptak "útmutatást", Orbán Viktor nem is említette a saját maga által létrehozott szervezeteket. Mindez válasz lehet a kormánypártok támadására: az MSZP és az SZDSZ folyamatosan a radikális irányba próbálják tolni az ellenzéki vezetőt azzal, hogy Orbán és az utcai politizálást folytató polgári köröket összekapcsolják.

A jövőre vonatkozó legfőbb üzenet

A beszéd során Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy "rendezni kell közös dolgainkat".
A pártelnök üzenetét erősítette, hogy a József Attilától kölcsönzött üzenet a szónok mögötti plakáton is megjelent.

Ezt a mottót nem először használják a pártok a magyar politikában. A státusztörvény parlamenti vitájában 2001. május 29-én Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő kezdte hozzászólását a költőtől vett idézettel: "Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." Orbán Viktor beszédében a felszólítás a szövetségkötésre irányult. Az összefogás célját is megjelölte a volt miniszterelnök: a biztonság újbóli megteremtése és a félelem elűzése érdekében szorgalmazza a szövetségkötést a Fidesz-MPSZ. Az összefogásra buzdító üzenetből ugyanakkor nem hiányzott a Kormánnyal szembeni kritika megjelenítése sem: Orbán Viktor szerint "nem azokkal kellene összefogni, akik nem akarják visszaadni nemzeti tulajdonba azt az autópályát, amit nem is szabadott volna magántulajdonba adni a 90-es évek közepén. Nem azokkal kellene összefogni, akik a nemzeti valuta értékének csökkentését követelik nap, mint nap".

Az üzenet nemcsak a beszédben, hanem annak utókommunikációjában is megjelent. Az európai parlamenti választás előtt, március 27-én a Fidesz-MPSZ kongresszusát "szövetségi gyűlésnek" nevezik majd, ami a felhívást, a csoportképző szándékot a politika napirendjén tarthatja.

Az Európai Unió

A 2003-as európai uniós népszavazás kampányában a kormánypártok sokat kritizálták Orbán Viktor, illetve pártja EU-kritikus hozzáállását. 2003-as évértékelőjében a volt kormányfő az uniós csatlakozásról elmondta, hogy "a belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba".

Egy évvel később, négy hónappal az európai parlamenti választás előtt Orbán Viktor az Uniót, mint a magyar állampolgárok és a magyar politikusok számára létező, mindennapi valóságot írta le: "az Unió már most része az életünknek".

Az Európai Unió helyett a politikus kritikája a Kormány EU-kampányára irányult, igaz, még a 2003-as uniós népszavazás előtti példákat emelve ki. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a kabinet által vezetett, EU-népszerűsítő reklámok nem a magyarországi megoldásokat állították előtérbe, hanem inkább az országból "kifelé irányították" az állampolgárokat.

A Medgyessy-kormány tevékenységének kritikáját a Fidesz-MPSZ elnöke az unió tematikáján keresztül is gyakorolta, amikor a jelen problémáinak megoldása helyett a jövőbe mutató "európa-tervek" bejelentését rótta fel a kabinetnek, amelyek nem a jelen fontos kérdéseire adnak választ, az intézkedéscsomagoknak nincsenek látható jelei. ("Ez a ködbe vesző tervek világa, az Európa-terv világa, amely oly kellemesen hangzik, s mintha felmentene a ma kihívásaival való szembenézés alól.")

Orbán Viktor az uniós csatlakozással összefüggésben is azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a koalíciónak a legfontosabb kérdésekre nincsenek megfelelő válaszai.

Múlt - jelen - jövő

A Fidesz politikájában a múlt és jövő, azaz az MSZP és a Fidesz politikájának szembeállítása mindig markánsan jelent meg. A párt 2002-es választási üzenete, "a jövő elkezdődött"-szlogen volt, amely érzékeltette, hogy az Orbán-kormánynak van víziója az ország sorsát illetően, valamint szembehelyezkedett a múlt erőiként megjelenített MSZP-politikusokkal. Az idő dimenzióinak szembeállítása, mint politikai eszköz jellemezte a 2004-es Orbán-beszédet is, ám a korábbiakhoz képest másképpen. Korábban a múlthoz negatív, a jövőhöz pozitív értéktartalom társult, ebben a beszédben ez megfordult. A rendszerváltás előtti időszakkal kapcsolatban Orbán Viktor igyekezett megnyugtatni a rendszerváltás veszteseit, míg a jövőt, illetve a jövőről beszélő Kormányt, mint a bizonytalanság és félelem letéteményesét aposztrofálta, amely nem ad választ a jelen gondjaira.

A jelennel kapcsolatban a volt miniszterelnök a félelem ellenszereként hangsúlyozta az összefogás fontosságát, a Fidesz-MPSZ szövetségre törő politikáját. Orbán Viktor igyekezett kontrasztot teremteni a jelen problémáira megoldást kereső jobboldal, illetve a bizonytalan jövővel kapcsolatban ígéreteket megfogalmazó baloldal között.

Különbségek és hasonlóságok a korábbi évekhez képest

Az 1999-2003-as beszédeket illetően két szakpolitikai terület azonosítható, amely minden évben megjelent: az egészségügy és az oktatás. Az idei Orbán-beszédben nem kaptak helyet szakpolitikai megállapítások, a szónok általánosabb szinten, a napi politikától elrugaszkodva értékelt, s inkább a gazdaság állapotára és a helyzet dramatizálására helyezte a hangsúlyt.

Változás az elmúlt évhez képest az Európai Unió kritikája helyett a lehetőség megjelenítése, amely azonban összecseng az 1999-2002 között, miniszterelnökként elmondott beszédek mondanivalójával.

Orbán Viktor a mostani értékelésben fiatalként aposztrofálta magát, ami újdonságnak számít: a Fidesz és vezetője a kilencvenes évek közepe óta igyekezett távol tartani magát attól, hogy a fiatalsággal azonosítsák. Miniszterelnökként, mint felelős politikus beszélt a Fidesz-MPSZ elnöke, 2003-ban pedig útkereső ellenzéki vezetőként mondott beszédet.

Retorikai eszközeiben az idei beszéd illeszkedett a korábbiakhoz. A volt kormányfő nem nélkülözte az anekdotákat, ám a humor eszközével gyakrabban élt, mint korábban. Mindez gyengítette a drámai helyzetelemzés erejét.

Értékelések

A Kormányzati kommunikáció a média híradásai szerint a beszéd napján egyrészt készenlétben állt, hogy szükség esetén azonnal reagálni tudjon Orbán Viktor beszédére, másrészt bejelentésre készült az M5-ös autópályával kapcsolatban. Ennek kiszivárgása a kabinetet végül következetlen politikai erőként jelenítette meg, ugyanis a beszédre nem érkezett reakció, az autópályával kapcsolatban pedig csak egy nappal később tettek bejelentést. A kormányzati kommunikáció a kommunikációs kényszerről, illetve később a bejelentések elmaradásáról szólt.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő később azt nyilatkozta, hogy "a Kormánynak nincs dolga a beszéddel, mert nem volt olyan súlya". Ez nyilvánvalóan a beszéd jelentőségének csökkentésére tett kísérlet volt.

A kormánypártok egymástól eltérő módszert választottak a reakcióra. Az MSZP pártvezetősége helyett először Tóbiás József pártigazgató reagált, később Lendvai Ildikó frakcióvezető pedig a beszéd és az ellenzéki politika következetlenségeire igyekezett rámutatni. ("az az Orbán Viktor, akinek a párttársa Kövér László, és akinek lelkes közönsége Bencsik András, egyszer csak keblére ölelte azokat a generációkat, akik a pártállami rendszer idején így-úgy boldogulni tudtak".)

Az SZDSZ részéről ugyan a pártelnök kommentálta a beszédet, ám Kuncze Gábor csupán a beszéd jelentéktelenségéről szólt.

A kormánypártok legfőbb kifogása az volt, hogy Orbán Viktor kritizált, helyzetjelentést adott, de nem fogalmazott meg konstruktív megoldási javaslatokat.

Dávid Ibolya MDF-elnök a beszéd kapcsán inkább az MDF politikáját igyekezett előtérbe tolni, kikerülve ezzel a közvetlen reakciót, az esetleges bírálatot vagy dicséretet: a Fórum vezetője a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

A Fidesz-MPSZ képviselője, Rogán Antal értelmezte a beszédet: Orbán Viktor tisztázta a múlthoz való viszonyt, valamint szólt arról, amiről a kormánypártok nem szívesen beszélnek, a problémákról. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő már első reakciójában elkezdte a beszéd utókommunikációját, amikor a munkajövedelmek adókötelezettségét állította szembe a tőkejövedelmek adómentességével, azaz a gazdasági problémákat emelte ki.

KOMMENTÁR:2004-es évértékelő beszédében Orbán Viktor a jobboldal összekovácsolása helyett a baloldal megszólítására helyezte a hangsúlyt. A Kormány tevékenysége kapcsán a bizonytalanságot és a félelemérzet felerősödését helyezte a középpontba. A volt miniszterelnök az európai parlamenti választás előtt inkább diagnózist adott, s kevésbé koncentrált a probléma megoldását elősegítő válaszokra. A beszéd nem a megosztásra koncentrált, hanem szövetségkötésre hívta fel a választókat. A megszólított társadalmi csoportok a gazdák, a fiatalok, a kis- és középvállalkozók, a diákok és a nyugdíjasok voltak. Ez az EP-kampány alatt is meghatározhatja a Fidesz-MPSZ politizálását.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695