Magyar belpolitika és a Vatikán

2004-04-09

Orbán Viktor vatikáni kitüntetését az MSZP, egy előzetes értelmezési keret meghatározásával (Kósáné Kovács Magda nyilatkozata Vatikánról) politikai pozícióba helyezte, azért, hogy az eseményt a szavazók pártpreferencia szerint ítéljék meg, és ne váljon a napi politikán kívül álló, a Fidesz-MPSZ számára kedvező üzenetté. Az ügy ugyanakkor olyan ideologikus vitában jelent meg, amely során a felek nem azonos dimenzióban kommunikáltak: míg az MSZP elsősorban diplomáciai, EU-politikai ügyként igyekezett a hangsúlyt az egyházra helyezni, addig a Fidesz a konfliktust szakrális-vallási kérdésként igyekezett megjeleníteni. Az ügy megmutatta, hogy a két nagy párt eltérő módon kezeli az ideológiai kérdéseket. Az MSZP összezavarodott, csak bizonytalankodva mert felvállalni egy markáns baloldali álláspontot, míg a Fidesz-MPSZ könnyedén mozgott egymástól élesen eltérő ideológiai irányokban is. Feltűnő, hogy a vita során nem jelent meg az egyházak finanszírozásának kérdése, pedig korábban ekörül zajlottak éles viták, és a közelmúltban az SZDSZ heti kampánya is a "Ki finanszírozza az egyházakat?" kérdését állította középpontba.

HÍR: 2004. március 12-én Kósáné Kovács Magda egy, a Hetek című lapban megjelent interjúban arról beszélt, hogy a Vatikán befolyása alá igyekszik vonni az Európai Uniót. Az MSZP-s politikus kifejtette: a Vatikán Brüsszel hivatalin keresztül egész Európát "le akarja nyúlni, be akarja kebelezni, méghozzá elképesztő agresszivitással". Szijjártó Péter, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője felszólította az MSZP-t, hogy hívja vissza Kósáné Kovács Magdát a párt európai parlamenti listájáról. Április 6-án II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjének civil fokozatával tüntette ki Orbán Viktor volt miniszterelnököt.

ELEMZÉS:

Nem előzmények nélkül robbant ki az egyházakkal, illetve a vallással kapcsolatos vita a magyar belpolitikában.
A Tilos rádió elhíresült, és botrányba fulladt polgári körös tüntetést is kiváltó műsora, illetve az SZDSZ - az egyházak finanszírozásával foglalkozó - heti kampánytémáját követően Kósáné Kovács Magda nyilatkozata vezetett éles vitához. Az MSZP-s politikus azóta nem szerepelt az újságok címlapjain, amióta 1995-ben lemondott munkaügyi miniszteri posztjáról. A Heteknek adott interjúban tett kijelentése azonban éles reakciókat váltott ki a jobboldalon és némileg megzavarta az MSZP politikusait is.

Amennyiben az MSZP tudatos kommunikációs stratégiát folytatott az ügyben, akkor feltételezhető, hogy a szocialisták tudtak Orbán Viktor közelgő magas vatikáni kitüntetéséről. A II. János Pál pápa által adományozott kitüntetéssel Orbán Viktor úgy jelenhetett volna meg a nyilvánosság előtt, mint aki azt az egész ország nevében vette át, vagyis mint aki nem pártpolitikus, hanem az egyház által is elismert államférfi. Ilyen megközelítésben Kósáné Kovács Magda nyilatkozatának az volt a célja, hogy kialakítson egy olyan értelmezési keretet, amelyben a pápai kitüntetés jelentősége csökken, illetve a kitüntetés üzenete nem a teljes társadalomnak szól, csupán a jobboldali szavazóknak. A kitüntetés ezzel a szimbolikus-közéleti dimenzióból kikerülve, tisztán a politika logikája szerint értelmezhető eseménnyé vált.

Orbán Viktor kitüntetése az MSZP számára bizonyítékot jelentett arra, hogy a Vatikán valóban beavatkozik a belpolitikába, ahogyan ezt Kósáné Kovács Magda újabb nyilatkozata állította. A képviselő úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor éppen kampányidőszakban kapta meg a pápától a kitüntetést, a Vatikánnak azt a törekvéseit bizonyítja, amellyel a pápai állam a magyar választók ítéletét igyekszik befolyásolni.

Az MSZP-s képviselő EP-listáról való visszahívását követelő Fidesz-MPSZ a nyilatkozatot úgy értelmezte, hogy az illeszkedik a Tilos rádióban elhangzott kijelentéssel felélénkült keresztényellenes tematikába, és ilyen módon Európában elfogadhatatlan. Az MSZP ugyanakkor nem a keresztény vallásról, hanem a szervezett egyház befolyásáról beszélt az Európai Unióval kapcsolatban, utalva arra a már hosszabb ideje tartó vitára arról, hogy az EU alkotmányába bekerüljön-e bármilyen utalás a kereszténységről. Az egymással vitázó felek a nyilatkozat kapcsán saját magukat igyekeztek elhelyezni állam és egyház, illetve politika és vallás viszonyrendszerében. Az az értelmezési keret, amelyet Kósáné Kovács Magda nyilatkozata alakított ki, újraírta a kitüntetés történetét: az immár nem Orbán Viktor és a Fidesz valláshoz való viszonyáról szól, hanem a két oldal közötti véleménykülönbségről, egy fontos ideologikus témában.

Ahogyan a MSZP, illetve a Fidesz-MPSZ kezelte az ügyet, jól mutatja a két párt ideológiákhoz való viszonyát. Az MSZP-t jól láthatóan megzavarta politikusuk markáns, és később saját maga által is túlzottan élesnek minősített fellépése egy tradicionálisan baloldali ügyben. Az MSZP-re amúgy sem jellemző, hogy ideológiai kérdésekben markáns nyilatkozatokkal álljon a nyilvánosság elé. Ezért, amikor Orbán Viktor pápai kitüntetésére reagálva az MSZP kiállt Kósáné Kovács Magda mögött, Tóbiás József pártigazgató jelenlétére volt szükség a sajtótájékoztatón ahhoz, hogy az MSZP és a párt szavazói számára is egyértelmű legyen: a párt hivatalosan sem tartja elszólásnak az ügyet.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ugyanakkor ebben a kérdésben is külön utakon járt, amikor elhatárolódott párttársának a Hetekben megjelent nyilatkozatától. A házelnök az elmúlt időszakban többször is az MSZP-vel szemben vagy éppen ellen tett nyilatkozatokat, éles párton belüli vitákat kiváltva a "zsákmánypárt" fogalmának bevezetésével, vagy a "nomenklatúrázással". Szili Katalin azzal, hogy saját pártja álláspontjával, vagy közvetlen érdekeivel ellentétesen nyilatkozik saját pozícióját igyekszik a politikai közép irányába elmozdítani. A 2005-ös köztársasági elnök-választás közeledtével feltételezhető, hogy Szili Katalin igyekszik a vitatkozó pártok felett álló politikusként megjelenni, elkerülve ezzel a pártlogikába illeszkedő konfrontatív megnyilvánulásokat.

Amíg tehát az MSZP összezavarodik, ha ideologikus kérdések kerülnek szóba, a Fidesz-MPSZ könnyen mozog, akár egymással ellentétes ideológiai pozíciók között is. Erre utal Orbán Viktornak a Népszabadságban megjelent interjúja is, amelyben a Fidesz-MPSZ elnöke egy "jobboldali harmadik út" lehetőségéről beszél. A Fidesz számára az ideológiai pozíciók olyan szabadon alakítható teret jelentenek, amelyekben kiemelhetők azok az elemek, amelyek a párt napi politikai kommunikációját koherenssé teszik. Így Fidesz-MPSZ kommunikációjában a jobboldaliság összeegyeztethetővé válik a munkástagozat megalakításával, az európai konzervativizmus a tőkeellenességgel.

KOMMENTÁR: Orbán Viktor vatikáni kitüntetését az MSZP - tudatosan vagy szándékolatlanul - egy előzetes értelmezési keret meghatározásával politikai pozícióba helyezte, így az eseményt a szavazók inkább pártpreferencia szerint ítélték meg, és az nem hordozott egyértelműen a napi politikán kívül álló, a Fidesz-MPSZ számára kervező üzenetet. Az ügy ugyanakkor olyan ideologikus vitában jelent meg, amely során a felek nem azonos dimenzióban kommunikáltak: míg az MSZP elsősorban diplomáciai, EU-politikai ügyként igyekezett a hangsúlyt az egyházra helyezni, addig a Fidesz a konfliktust szakrális-vallási kérdésként igyekezett megjeleníteni. Az ügy megmutatta, hogy a két nagy párt eltérő módon kezeli az ideológiai kérdéseket. Az MSZP összezavarodott, csak bizonytalankodva mert felvállalni egy markáns baloldali álláspontot, míg a Fidesz-MPSZ könnyedén mozgott egymástól élesen eltérő ideológiai irányokban is. Feltűnő, hogy a vita során nem jelent meg az egyházak finanszírozásának kérdése, pedig korábban ekörül zajlottak éles viták, és a közelmúltban az SZDSZ heti kampánya is a "Ki finanszírozza az egyházakat?" kérdését állította középpontba.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695