Politika a médiában, média a politikában

2004-04-19

Politika és média kölcsönösen egymásra utalt helyzetében borította fel az egyensúlyban lévőnek látszó állapotot az Index tudósítása. Az eset rávilágított arra, hogy a sajtótetikai normák áldozatául eshetnek a politikai vitáknak: az újságíró vitatott információszerzése politikai állásfoglalásokat váltott ki. A politikusnak alapvető szükséglete, hogy képes legyen megjelenni a médiában, ugyanakkor csak azokat az információkat szeretné nyilvánosságra hozni, melyek a saját érdekét szolgálják.. Az újságíró számára ugyanakkor pontosan azok az információk érdekesek, amelyeket a politikus eltitkolni igyekszik, mert ezek nyilvánosságra hozatalával növeli szakmai hitelességét. Politika és média viszonyát a kölcsönös egymásrautaltságon túl az is jellemzi, hogy a politikus igyekszik olyan eseményeket létrehozni, melyek számíthatnak a média érdeklődésére. Az érdeklődés felkeltésének eszközei például: látványelemek felhasználása, tömegek megmozgatása, utcai akciók. Ugyanakkor a képi eszközök visszaüthetnek, ha nem állnak összhangban az elhangzott szavakkal, vagyis hiteltelenné tehetik a politikus fellépését.

HÍR: 2004. április 9-én az Index internetes hírportál beszámolót tett közé az MSZP kampánygyűléséről. Az Index szerint munkatársuk inkognitóban részt vett a Ron Werber kampánytanácsadó vezette, szocialista kampányaktivistáknak tartott, zártkörű "Csapatjáték" című értekezleten. Az írás szerint Werber az aktivisták előtt kijelentette: "ez a választás lehetőséget nyújt arra, hogy ne úgy legyen két nagy párt Magyarországon, hogy van egy szocialista és van egy fasiszta". A tanácsadó úgy vélte, hogy jelenleg a Fidesz-MPSZ szinte minden területen jobb az MSZP-nél. Werber szerint "a június 13-i európai parlamenti választás napján a cél a 2002-es MSZP-s szavazók hatvan-hetven százalékának mozgósítása, mert azzal már győzni lehet, és ez az Orbán-éra végének a kezdetét jelentené". Az internetes cikk szerint Werber úgy vélte, hogy a "háborút" az MSZP már áprilisban megindítja ("két héten belül visszamegyünk az utcára"). Az Index szerint Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója a következőket mondta a gyűlésen a kezdődő választási kampányról: "Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak, nem érdekelnek a kampány során az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük. Évek óta a legsötétebb pr-módszereket alkalmazzák ellenfeleik lejáratására, idős embereket félemlítettek meg hazug propagandájukkal, hazugságokkal teli névtelen szórólapot terjesztettek, 2002-ben az összes létező szabályt áthágták". Tóbiás beszédét így folytatta: "Ma csak katonák vannak, és nem lehet a szobából választást nyerni, ezért ki kell menni a piacokra, az utcákra, a terekre [...]". Kovács László az MSZP győzelmét jósolta a rendezvényen, és kijelentette: "beszélni kell az embereknek a párt által képviselt értékrendről, valamint az ígéretekről, amelyeket a Kormány teljesített, vagy teljesíteni fog a ciklus végéig". A cikk megjelenése után, április 10-én Kovács László azt nyilatkozta: a sajtóetikával ellentétesnek tartja, hogy az Index inkognitóban küldte el egyik munkatársát a megbeszélésre. Nehezményezte, hogy az internetes hírújság tendenciózusan kiragadva idéz mondatokat, amelyek félreértelmezésre adnak okot.

ELEMZÉS: Az MSZP megindította európai parlamenti kampányát, ám a nagyobbik kormánypárt négyes hátránnyal indul fő riválisával, a Fidesszel szemben. A Fidesz Szövetségi Gyűlését tekinthetjük egyfajta kampányindítónak, amellyel sikerült megelőznie az MSZP-t, és az EP-választás napirendjét az általa kívánt irányban tematizálni a nemzeti petícióval. Az MSZP ugyanakkor nemcsak lemaradt, és lépéshátrányban van ebből a szempontból, hanem még a kampányindítóját is védekező pozícióból kell indítania. A védekezés során tisztázniuk kell magukat azon vád alól, hogy az EP-választáson "háborút indítanak az emberek biztonságérzete ellen" (Pokorni Zoltán) és, hogy "le akarják rohanni az embereket" (Ron Werber). A harmadik hátrány, hogy az MSZP kampányát olyan ember (is) vezeti, akinek megítélése nagyon különböző a választók körében. Azzal, hogy a szocialisták tanácsadója ismét politikai támadások kereszttüzébe került, "Werber" ismét hívószóvá vált, amellyel az MSZP konfliktusos jellegű kampányfelfogását lehet hangsúlyozni, ellensúlyozva ezzel a Medgyessy Péter miniszterelnök által meghirdetett "nemzeti megbékélés, kiegyezés" politikáját. Werber már nem csupán a tanácsadó szerepét tölti be, neve eszköz, amely által az ellenzék megfogalmazhatja üzenetét az MSZP-vel kapcsolatban. Ron Werber olyan szimbólum, mint a "Bokros-csomag", amely anélkül vált hatékony politikai kommunikációs eszközzé, hogy valódi tartalmával tisztában lenne a választók többsége. A negyedik hátrány, hogy az MSZP továbbra sem kommunikál egységesen. Az MSZP a "vitatkozó párt" szerepével a párton belüli demokrácia minőségét próbálja demonstrálni, csökkenő népszerűsége mellett azonban ez nem látszik hatásos érvnek. Horn Gyula kampánygyűléstől való elhatárolódása, majd másnapi visszakozása is ennek a stratégiának, illetve felfogásnak a hátulütőit jelzi.

Negatív kampány a politikában

Magyarországon a választások előtt a kampány hangneméről szóló vita a kampány témájává vált. A konfliktusos pártverseny következménye és természetes eleme a negatív kampány. Ez ugyanúgy a nyugati demokráciák politikai kultúrájának tartozéka, mint a parlamenti bekiabálások és az utcai politizálás. Mind az MSZP kampánygyűléséről kitudódottakból, mind az ellenzéki reagálásokból arra következtethetünk, hogy a negatív kampány markáns részét képezi majd az EP-választási kampánynak. A "háború" metaforája mindennapos a politikában, és most is előkerült. A politikai ellenfél háborúzó katonaként való leírása során az ellenfél veszélyessé, a társadalmi békét felforgató szereplővé válik. Ezt a hatásmechanizmust alkalmazta Rogán Antal is, amikor a hippi-mozgalmak pacifista jelszavát ("Szeretkezz, ne háborúzz!") "Kormányozz, ne háborúzz!"-ra változtatta. Rogán fellépésének balsikere viszont, hogy a képi világ nem tudott összhangba kerülni a szavakkal. Rogán Antal és csapata által megjelenített "Kormányozz, ne háborúzz!" üzenetét felülírta, hiteltelenítette a Tóbiás és Rogán barátságos hangulatú beszélgetése. Pokorni Zoltán nyilatkozatában (az MSZP "hadat üzent a nyugodt mérlegelésen alapuló demokratikus választásnak, a magyar emberek biztonságérzetének") a "háborúzó kormány" üzenetét a már eddig is folyamatosan hangoztatott "bizonytalanság uralkodik az országban" üzenetével kapcsolta össze. Az eset tanulságul szolgál a szavak és a képek egymáshoz való viszonyának problémájára. Hiába demonstrálja ugyanis a Fidesz, hogy az MSZP háborút indított, ha eközben hajlandó jó hangulatú beszélgetést folytatni az "ellenséggel". A sokkal közvetlenebb hatású képek felülírják a szavak, éles konfliktust felmutató tartalmát, ezzel azonban a háború indításának vádja válik kétségessé, és nehezebben hihetővé a váalsztók szemében.

Az utcai politizálás

Az események az "utcai politizálás" EP-kampányban való markáns megjelenésének lehetőségét vetítik előre. Ugyanakkor az "utcai politizálás" Magyarországon negatív kontextusban jelenik meg. Az "utcai politizálás" legfőbb előnye a pártok számára, hogy a választókat közvetlenül el lehet vele érni, a média nélkül is. Ugyanakkor egy ilyen akció látványos médiaesemény, amely bizton számíthat a sajtóban való megjelenésre. A pártok belátták, hogy az utcai politizálás mediatizált formája remek eszköz akár a politikai napirend meghatározására is. Az utcai marketing eszközök, a "vásári politika" az ingadozó szavazók megnyerésére is alkalmas lehet. A közelmúltban a német és olasz szakszervezetek részéről láttunk erre példát. Az "utcai politizálás" többféle formát is ölthet. Lehet a választókat közvetlenül felkereső kampány, egyirányú tömeggyűlés (ahol kizárólagos esemény a szónok, a vezér közlése), és lehet interaktív tömeggyűlés (pl. aláírásgyűjtés, petíció elindítása). Az utóbbi években sokszor az utca volt a hazai politika helyszíne, de a pártok nem a választók közvetlen elérése miatt, hanem a médiába való bekerülés érdekében fordultak ehhez az eszközhöz (az Orbán-kormány idején az SZDSZ által elkezdett "Tetthely" című sorozat, az MSZP 2003-as szórólap-kampánya, a Gyurcsány-ügy kapcsán a Fidesz Balatonban tartott sajtótájékoztatója, vagy a közelmúltban az MDF "EU-kisokost" osztogató akciója Budapest belvárosában).

Média és politika

Az MSZP kampánytanácskozása körül kialakult viták felvetik média és politika viszonyát is. Az újságíró és a politikus ugyanabban a játékban vesz részt. Érdekeik alapesetben szembeállítják őket egymással, mégis szükségük van egymásra. A politikus csak a médiában tudja megjeleníteni magát és üzeneteit, az újságírónak pedig szüksége van azokra az ügyekre, botrányokra, melyeket a politikusok "szállítanak" neki. A feleknek tehát szükségük van egymásra, ugyanakkor a rendszerváltás óta tisztázatlan elkötelezettségek bizonytalanságot teremtenek a függetlenségüket elvileg óvni köteles médiumok körül. Magyarországon az újságok nem értékelvűen működnek, hanem pártelvűen. Nyugat-Európában a lapok nyíltan felvállalják az általuk képviselt értékeket, sőt sok esetben jobban ragaszkodnak az elvekhez, mint a pártok. Így azonban egy konzervatív lap sokkal élesebben is bírálhat egy konzervatív pártot, ezzel pedig növekszik a sajtó hitelessége. Magyarországon ugyanakkor egy-egy médium számára egzisztenciális kérdést is jelent, hogy az általa támogatott politikai erő milyen eredményt ér el a választásokon, mert egy esetleges győzelem a későbbiekben állami hirdetéseket, exkluzív információkat jelenthet.

KOMMENTÁR: Az Index tudósítását követő események rávilágítottak arra, hogy a sajtótetikai normák áldozatául eshetnek a politikai vitáknak: az újságíró vitatott információszerzése politikai állásfoglalásokat váltott ki. A politikusnak alapvető szükséglete, hogy képes legyen megjelenni a médiában, ugyanakkor csak azokat az információkat szeretné nyilvánosságra hozni, melyek a saját érdekét szolgálják. Az újságíró számára ugyanakkor pontosan azok az információk érdekesek, amelyeket a politikus eltitkolni igyekszik, mert ezek nyilvánosságra hozatalával növeli szakmai hitelességét. Politika és média viszonyát a kölcsönös egymásrautaltságon túl az is jellemzi, hogy a politikus igyekszik olyan eseményekben részt venni, melyek számíthatnak a média érdeklődésére. Az érdeklődés felkeltésének eszközei például: látványelemek felhasználása, tömegek megmozgatása, utcai akciók. Ugyanakkor a képi eszközök visszaüthetnek, ha nem állnak összhangban az elhangzott szavakkal, vagyis hiteltelenné tehetik a politikus fellépését.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695