A "brókerbizottság" megszűnése és a pártok kommunikációja

2004-04-23

A "brókerbotrány" néven elhíresült ügy kivizsgálását célul kitűző parlamenti vizsgálóbizottság működése hasonló forgatókönyv szerint zajlott le, mint általában a Magyarországon ilyen céllal felállított testületeké. A bizottság eredmény, ráadásul közös jelentés nélkül fejezte be munkáját. A közvélemény számára nem derült ki új információ a bizottság munkája folytán, a politikusok a vita témájáról vitatkoztak.

HÍR: A 2003. október 10-én alakult, K&H "brókerügyet" vizsgáló parlamenti bizottság 2004. április 20-án eredmény nélkül fejezte be munkáját. Az ülésen a kormánypárti és az ellenzéki tagok a bizottság napirendjében sem tudtak megegyezni, így a munkát összegző közös jelentésüket sem terjesztették a Parlament elé. Tóth Károly, a bizottság MSZP-s tagja szerint itt egyszerű gazdasági bűncselekményről van szó, amelybe csupán belekeverték a politikát. A politikus elfogadhatatlannak nevezett minden olyan jelentést, amely tényként közölné politikusok felelősségét, mivel a bizottság nem jutott el addig, hogy felelősséggel nyilatkozhatott volna nevekről az ügy kapcsán. Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság Fidesz-MPSZ-es elnöke, és Szijjártó Péter, a testület Fidesz-MPSZ-es tagja bejelentették: bírósághoz fordulnak, mert a Nemzetbiztonsági Hivatalban megtiltották számukra a K&H-üggyel kapcsolatos telefonlehallgatási jegyzőkönyvekbe történő betekintést, valamint hangsúlyozták, hogy a testület mandátumának megszűnte után is folytatják az igazságkeresést a képviselői jogállásukból adódó keretek között. Dávid Ibolya, az MDF elnöke az ügy kapcsán úgy fogalmazott: "2004. április 20. a demokrácia gyásznapja.". A testület működését "tragikomikusnak" nevezte, és hozzátette: a kormánypárti delegáltak cinikus stratégiája azt a célt szolgálta csupán, hogy az igazságra soha ne derüljön fény. A pártelnök furcsállta, hogy a bizottság erőszakos megszüntetése egybeesik az autópálya-tender győztesének kihirdetésével.

HÁTTÉR

A bizottság története és megszűnése

A Fidesz-MPSZ kezdeményezésére 2003. október 10-én alakult meg Demeter Ervin (Fidesz-MPSZ) elnökségével, valamint Wiener György MSZP-s alelnökkel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt K&H-ügy kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság (A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással összefüggő tevékenységek körülményeit vizsgáló bizottság).

A féléves munkája alatt mindössze hét alkalommal ülésező bizottság többször csak percekre ült össze, mivel a felek a napirendet illetően sem tudtak megegyezésre jutni. A grémium felállásakor még az elnevezés körül is vita volt a kormánypártok és az ellenzék között, ami azt jelzi, hogy részben értelmezési harc is folyt a K&H-ügy körül. A kormánypártok nehezményezték, hogy az ellenzék a bizottság elnevezésében pénzmosással hozza kapcsolatba a Kormányt.

A Parlamentben április elején az MSZP nem szavazta meg a bizottság működésének meghosszabbításáról szóló javaslatot, mert álláspontja szerint a bizottság nem a törvényes kereteknek megfelelően működött, illetve koncepciózusan a kormánypártok bűnösségét vizsgálta. Az ellenzék szerint az MSZP a "nagy hazugságot még nagyobb hazugsággal lehet elleplezni"-taktikáját választotta, valamint bejelentették, hogy a bizottság munkáját akadályozó Nemzetbiztonsági Hivatal viselkedése miatt a bírósághoz fordultak, amelytől azt várják, hogy az határozatban kényszeríti majd a hivatalt, hogy a bizottság tagjai megtekinthessék a több száz lehallgatási jegyzőkönyvet.

A vizsgálóbizottságok munkája és megítélése

A vizsgáló bizottságok általános sorsa az Magyarországon, hogy nagy médiafigyelmet kapnak, botrányoktól sem mentesen működnek, munkájuk lezárulását a legtöbb esetben nem kíséri konkrét eredmény.

A jelenleg félidejénél járó kormányzati ciklusban eddig tizenkét vizsgálóbizottság alakult, nagyobb nyilvánosságot az APEH-adatmentés, a Paksi Atomerőmű-ügye, valamint a Mécs Imre vezette ügynökmúltat vizsgáló bizottság kapott. Az előző ciklusban csupán négy vizsgálótestület jött létre. Az Orbán-kormány idején létrejött bizottságok közül a kormánytagok törvénytelen megfigyelését, illetve az olajügyet vizsgáló bizottság tevékenysége vonzott nagyobb média figyelmet, azonban ezek munkája is eredménytelenül zárult, a Parlament az utóbbiról szóló jelentést sem fogadta el.

A jelenlegi kormányzati ciklusban a pártok előszeretettel nyúlnak a vizsgálóbizottság alakításának eszközéhez, azonban eredménytelen működésük miatt a közvéleményre gyakorolt hatásuk megkérdőjelezhető, valamint a testületek általános eredménytelensége, botrányokkal kísért működése a Parlament tekintélyét ássa alá.

Az ügy jelentéktelenné válása és pártok kommunikációja

A bizottság munkájának kezdetén a Fidesz-MPSZ erőteljes támadást indított, igyekeztek minél magasabb kormányzati körökkel összefüggésbe hozni az ügyet. A Fidesz-MPSZ-nek érdeke volt a botrány felnagyítása, Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője az évszázad sikkasztásának, Csáky András, az MDF országos választmányának elnöke pedig a rendszerváltást követő legnagyobb botránynak nevezte az ügyet. Az MSZP a kezdeti kénytelen védekező kommunikációt követően az ellentámadás eszközéhez nyúlt, és a Fidesz-MPSZ valamint a K&H brókercége közötti kapcsolatot kívánták bebizonyítani.

A testület mandátumának végéhez közeledve az MSZP igyekezett kiemelni, hogy egyik oldal felelősségét sem sikerült bizonyítani, csupán annyi derült ki, hogy mind jobb-, mind baloldali politikusok szerepeltek a befektetői listán. A kormánypárt ezzel kommunikációs alkut, megegyezési lehetőséget ajánlott az ellenzéknek, míg a Fidesz konzekvensen a kormányoldal felelősségét, és a vizsgálat folytatásának szükségességét hangsúlyozta továbbra is. Az ellenzék a bizottság munkája során sikeresen mentette át a mindennapi politikába a "bróker" és a "bankár" kifejezéseket, politikai üzenetként használva azokat később a kormányoldal bírálata céljából ("bankárkormány").

A kispártokat sem a bizottsági vizsgálatok, sem a média nem hozta összefüggésbe az üggyel. Az SZDSZ egyáltalán nem nyilvánított véleményt az ügyben. Az MDF jelenlegi stratégiáját vetítette elő Boross Péter korábbi kijelentése, miszerint mind a két nagy párt érintett a botrányban. A kisebbik ellenzéki párt igyekezett érintetlen, felelősségteljes politikai erőként pozícionálni magát. Dávid Ibolya pártelnöknek a bizottság megszűnését követő kommunikációja is a mindkét párt felelősségét hangsúlyozó irányt követte.

KOMMENTÁR: A "brókerbotrány" néven elhíresült ügy kivizsgálását célul kitűző parlamenti vizsgálóbizottság működése hasonló forgatókönyv szerint zajlott le, mint általában a Magyarországon ilyen céllal felállított testületeké. A bizottság eredmény, ráadásul közös jelentés nélkül fejezte be munkáját. A közvélemény számára nem derült ki új információ a bizottság munkája folytán, a politikusok a vita témájáról vitatkoztak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695