EU-csatlakozás - a kampány árnyékában

2004-04-30

Az EP-kampány legfőbb jellemzője a kormányoldal és az ellenzék részéről is a magáról a kampányról szóló politizálás: a legfőbb téma az MSZP és a Fidesz-MPSZ számára az ellenfél szavazatszerző módszereinek kritizálása. Az SZDSZ és az MDF ugyanakkor igyekszik elkülönülni a két nagyobbik párttól. Az EP-voksolás nagyobb lehetőséget nyújthat számukra is, hogy maximalizálják a rájuk adott szavazatokat.

HÍR: 2004. április 26-án az Országgyűlés csaknem egyhangúlag - 339 igen szavazattal, 2 nem ellenében - szavazta meg a Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetését. Körömi Attila és Balogh Gyula független képviselők szavaztak nemmel. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök és Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője vidéki elfoglaltsága miatt nem vett részt az eseményen. A szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását követően az Országgyűlés megszavazta azt a Medgyessy Péter miniszterelnök javaslata alapján megszületett négypárti politikai nyilatkozatot, amelyet Medgyessy Péter, Áder János, Herényi Károly MDF-es frakcióvezető, valamint Kuncze Gábor SZDSZ-elnök írtak alá pártjaik nevében. A nyilatkozatra nemmel szavazott Balogh Gyula, Körömi Attila, valamint Balogh László MDF-es képviselő. Április 28-án Orbán Viktor egy kampányrendezvényen elmondta, hogy a választás nem Európáról, hanem Magyarország jövőjéről szól. A volt miniszterelnök felszólította az MSZP-t, hogy ne változtassa háborús övezetté Magyarországot.

ELEMZÉS:

A kampány jellege

Magyarország május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, miközben a belpolitika legfőbb témája nem az Unió, hanem az európai parlamenti (EP) választási kampány. Magyarország választópolgárai június 13-án először vesznek részt EP-választáson, ennek ellenére a politika receptje változatlan: az utóbbi évek történéseihez illeszkedő, hagyományos, belpolitika-orientált kampányt láthatunk. A politikai szavazatszerző technikák önmagát a kampányt állítják középpontba.

A kampány egyik visszatérő eleme a békés kampányra való felhívás. A pártok és a politikusok egyszerre élnek a negatív és a pozitív kampány elemeivel: a kormányoldal az ellenzéket, a Fidesz-MPSZ a koalíciós pártokat vádolja háborús kampánnyal, miközben saját üzeneteivel mindkét oldal a megbékélés iránti akaratát igyekszik hangsúlyozni. A választási kampányok természetükből fakadóan soha nem lehetnek békések, ehhez igazodnak a magyar pártok is kommunikációs stratégiáikkal.

A negatív kampány

A negatív kampány a politikában bevett szavazatszerzési eszköz. Mivel a választók körében könnyebb az ellenfelet lejárató üzenetekkel hatást kelteni, ezért gyakran sikeresen működik. A 2002-es országgyűlési választások első fordulója előtt a baloldali ellenzék használta sikeresen ezt a technikát, a kormányoldal pedig a két forduló között, amivel csaknem megfordította a választási eredményt. A negatív kampány félelmet kelt a politikai ellenfelekkel kapcsolatban, ugyanakkor mozgósítja a szavazókat. Mindezt alkalmazzák a pártok az európai parlamenti választás előtt is. A mozgósítás különösen fontos lehet június 13-a előtt, mivel a közvélemény-kutatási adatok szerint az EP-választáson alacsonyabb részvétel várható, mint az országgyűlési választásokon. Mindezt alátámasztják az eddigi európai EP-szavazások részvételi arányai is.

A kampánystratégiák

Az MSZP kampányának középpontjában a 2002-ben már alkalmazott eszköz áll: a választók közvetlen megszólítása. Ezt egészítik ki a szocialisták a kormányzati eredmények hangsúlyozásával, így kapcsolódhat be a pártonkívüli kormányfő is a választási küzdelembe. A negatív kampány elsősorban Orbán Viktor személyét helyezi a fókuszba, akinek EU-kritikus megnyilvánulásait időről-időre kiemeli a nagyobbik kormánypárt. Ehhez újabb alkalmat adott az április 26-i parlamenti szavazás az EU-csatlakozási szerződésről, amelyen a Fidesz-MPSZ elnöke, valamint Áder János frakcióvezető sem jelent meg.

A Fidesz-MPSZ alapvetően a kampány tematizálására törekszik: a kormányzat tevékenységét kritizálja, miközben alternatívát kínál a választóknak, felhasználva ezzel a március 26-án elindított nemzeti petíciót. A nagyobbik ellenéki párt azt kívánja tudatosítani, hogy a voksolás a Kormány iránt meglévő, vagy elveszett bizalomról szól.

A két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF kampányának lényege hasonló, azonban eltérő módon, más technikákkal kívánják növelni szavazótáborukat. Mindkét politikai erő alternatívát kíván nyújtani a nagypártokkal, a kétpártosodással szemben. Az SZDSZ, önmagát pozitív módon meghatározva, egy, a liberalizmuson alapuló, ideológiát középpontba állító kampánnyal jelenik meg. Ezzel szemben az MDF az MSZP-t és a Fidesz-MPSZ-t összemosva, azoktól elkülönülve, hozzájuk képest határozza meg saját politikáját a "Normális Magyarországért"-programmal.

Pártpreferenciák és az EP-választás

A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy míg egy most tartandó országgyűlési választáson a Fidesz-MPSZ magabiztos győzelmet aratna, addig az EP-voksolás szorosabb versenyt hozhat. Ez összefüggésben lehet az MSZP stabilabb, nagyobb szavazói hajlandósággal bíró támogatóival, valamint az EP-választással kapcsolatban passzívabb Fidesz-szavazótáborral, amelyben nagyobb számban vannak az EU-val kapcsolatban kritikus, szkeptikus választók. Az SZDSZ és az MDF ugyanakkor nagyobb szavazatszerzési lehetőségre számíthat egy olyan választáson, amelyen - kisebb tétje miatt - a választók kevésbé érezhetik úgy, hogy "elveszik a voksuk", ezért szívesebben szavazhatnak egy kisebb pártra, mint az országgyűlési választáson.

Pártpreferenciák egy "most vasárnapi" országgyűlési és EP-választáson (a biztos szavazó pártválasztók körében)

 

Gallup

Medián

Országgyűlési választás

EP-választás

Országgyűlési választás

EP-választás

Részvétel: 63%

Részvétel: 47 %

Részvétel: 53 %

Részvétel: 52 %

MSZP

33

36

39

42

Fidesz-MPSZ

50

48

50

47

SZDSZ

8

9

6

6

MDF

4

5

2

2

Forrás: Gallup Intézet, Medián

KOMMENTÁR:Az EP-kampány legfőbb jellemzője a kormányoldal és az ellenzék részéről is a magáról a kampányról szóló politizálás: a legfőbb téma az MSZP és a Fidesz-MPSZ számára az ellenfél szavazatszerző módszereinek kritizálása. Az SZDSZ és az MDF ugyanakkor igyekszik elkülönülni a két nagyobbik párttól. Az EP-voksolás nagyobb lehetőséget nyújthat számukra is, hogy maximalizálják a rájuk adott szavazatokat.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695