Közvélemény-kutatók és az EP-választás

2004-06-08

A közvéleményt befolyásoló pártpreferencia-kutatások ismét politikai szerephez jutottak az európai parlamenti választási kampányban. Az intézetek számára azonban komoly kockázatokat rejt magában a kutatás, a szavazás újszerűsége miatt. Kérdés, hogy 2002-vel ellentétben utólag igazolhatók lesznek-e az eredmények.

HÍR: Utoljára június 4-én lehetett közzétenni az EP-választáshoz kapcsolódó közvélemény-kutatási adatokat. A magyar közvélemény-kutatók szinte mindegyike közölte utolsó adatsorát. A két nagy párt eredménye között nincsenek nagy különbségek, hiszen a Tárkit leszámítva mindegyik cég a Fidesz-MPSZ győzelmét jósolja. Komoly különbségek mutatkoznak azonban a kis pártok mért támogatottságában.

Az elmúlt időszakban jelentősen megerősödött SZDSZ mindegyik kutatócégnél átlépi az 5 százalékos küszöböt, ám a mért támogatottság igen széles skálán, 6 és 12 százalék között mozog. Az MDF tekintetében szintén nagy a szórás a közvélemény-kutatóknál, hiszen a Dávid Ibolya vezette lista támogatottságát 3 és 8 százalék közöttire becslik a szakemberek.

Pártpreferenciák a biztos szavazó pártválasztók körében:

 

Capital Research

Gallup Europe

Magyar Gallup

Marketing Centrum

Medián

Szonda Ipsos

Tárki

Adatfelvétel időpontja
Május 26-28.
Május 8-20.
Május 13-18.
Május 12-16.
Május 28-30.
Május
Június 3.
Részvétel
57%
n.a
43%
40%
alatt
50%
felett
52%
57%
40%
45%
50%
Fidesz-MPSZ
44
45
47
44
47
47
49
42
44
45
MSZP
36
35
41
37
33
37
39
46
45
43
SZDSZ
10
12
7
9
9
9
6
7
6
6
MDF
8
6
3
6
6
4
3
3
3
4
     


A hat közvélemény-kutató eredményeinek átlaga alapján várható végeredmény az európai parlamenti választáson:

   
Biztos szavazó pártválasztók
Fidesz-MPSZ
46
MSZP
38
SZDSZ
8
MDF
5
   


ELEMZÉS

Új típusú választás

A közvélemény-kutatóknak egy új típusú választással kellett megbirkózniuk, amikor az eredmények becslésére vállalkoztak. Az európai parlamenti választás eredményének megjósolása három lényeges tényezőben eltér az országgyűlési választásokétól:

1. Az EP-választáson csak listákra lehet szavazni.
2. A párt listavezetőjének neve hangsúlyosan szerepel a szavazólapon.
3. A részvétel megbecslése jóval nehezebb, hiszen az európai tapasztalatok szerint a EP-választási részvétel jóval elmarad az országgyűlési választásokétól. A júniusi időpont, a tanév vége, az esetleges szép idő tovább csökkentheti a szavazási hajlandóságot.

Az a tény, hogy a választók csupán pártlistákra adhatják le a voksukat június 13-án, az eddigi választási tapasztalatok szerint a szocialistáknak kedvez. Csak a listás szavazatokat figyelembe véve ugyanis mind az 1994-es, mind a 2002-es, sőt, a különben elbukott 1998-as választást is megnyerte az MSZP, összességében azonban a Fidesz végül több mandátumot szerzett.

Az EP-választási eredmények becslésénél fontos tényező, hogy az országgyűlési választással ellentétben az EP-választáson nem a kevésbé ismert és nem országos jelentőségű politikusokat is felvonultató megyei listákat láthatja a választó a szavazólapon, hanem a pártok EP-listáját, amely befolyásolhatja a voksolót. Különösen igaz ez például az MDF esetében, amely sokáig azzal a problémával küzdött, hogy a párt nem profitál elnöke, Dávid Ibolya népszerűségéből. Az MDF számára az EP-választási szavazólap akár plusz szavazatokat is hozhat. Az új helyzetet azonban csak egy közvélemény-kutató, a Capital Research vette figyelembe módszertanának kidolgozásakor. A Capital Research ugyanis kérdőívében a pártpreferenciára a listavezető személyének megemlítésével kérdezett rá.

A várható választási részvétel mindig is kulcskérdés az eredmények minél pontosabb becslésében. Amíg a kutatócégek az országgyűlési választásokon támaszkodhatnak a korábbi választások tapasztalataira, addig az EP-választáson rendkívül nehéz megjósolni a részvételt. Ezt támasztja alá, hogy mind a Tárki, mind a Marketing Centrum olyan választási előrejelzéssel állt elő utolsó közzétett felmérésükben, ahol a részvételtől függően becsülték meg a pártokra leadott szavazatok mandátumértékét. Abban az összes kutatóintézet egyetértett, hogy az alacsony részvétel az MSZP-nek, míg a magas részvétel a Fidesznek kedvez. Ennek elsődleges oka, hogy a szocialisták szavazói aktívak, míg a Fidesz-szavazó nehezebben bemozdítható, főleg egy EP-választáson, hiszen az ellenzéki párt szavazói között több az EU-szkeptikus, akiket csak egy komoly belpolitikai töltetű kampány vehet rá a részvételre. Belpolitikai töltetű kampányban ugyan nem volt hiány, ám az továbbra is kérdéses, hogy a Fidesz törzsszavazóinak számító kistelepülések lakói mennyire lesznek aktívak június 13-án, főleg, ha mezőgazdasági munkára alkalmas időjárás lesz vasárnap.

KOMMENTÁR: A közvéleményt befolyásoló pártpreferencia-kutatások ismét politikai szerephez jutottak az európai parlamenti választási kampányban. Az intézetek számára azonban komoly kockázatokat rejt magában a kutatás, a szavazás újszerűsége miatt. Kérdés, hogy 2002-vel ellentétben utólag igazolhatók lesznek-e az eredmények.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695