Győztes pártok - eltérő politikák

2004-06-28

Az európai parlamenti választás után győztesnek tekinthető pártok (a mandátumok felét elnyerő Fidesz-MPSZ, a stabilan 5 százalék fölé jutó SZDSZ és a meglepetésre a bekerülési küszöb fölött teljesítő MDF) politikája sok különbséget mutat. A Fidesz-MPSZ eddigi stratégiáját és kommunikációját folytatja, az MDF-ben viszont a korábbinál erőteljesebben törtek a felszínre a belső ellentétek. Az SZDSZ visszavonulót fújt, a párt a korábbinál kevesebbet szerepel a nyilvánosságban.

HÍR: A június 13-i európai parlamenti (EP) választás eredményeként a 24 magyar mandátum közül a Fidesz-MPSZ 12-vel, az SZDSZ 2-vel, az MDF pedig 1-gyel rendelkezik. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke úgy értékelte a választást, hogy pártja "nagyon győzött". Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint "liberális áttörés" történt, míg Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta, hogy az MDF megkerülhetetlen ereje lett a magyar politikának. A választást követően Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ listavezetője találkozóra hívta a magyar EP-képviselőket, majd az Európai Néppárt frakciójának magyar tagjait, azaz pártja és az MDF mandátumot szerzett politikusait. Orbán Viktor közölte, hogy a választási eredményt követően nem zárkózik el az előrehozott választások elől. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője pártja növekvő kormányzati szerepét hangsúlyozta. Június 19-én az MDF országos választmánya feloszlatta a párt II. kerületi szervezetét, majd június 21-én a párt 23 tagú országgyűlési frakciójának 13 képviselője megalakította a Lakitelek-munkacsoportot. A testület szerint az MDF irányvétele elbizonytalanodott. Nyilatkozatukban a képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy az elmúlt hónapokban az MDF tagságának és frakciójának megkerülésével, különféle nyilatkozatokkal és kiáltványokkal az MDF politikáját centrumpolitikává alakították.

ELEMZÉS

Változatlan Fidesz-politika

A Fidesz-MPSZ stratégiája nem változott a választási győzelmet követően.
Megmaradt a többszólamú kommunikáció, ami már a kampányban is jellemezte a pártot. Míg Orbán Viktor június 13-a előtt elsősorban a mozgósításra és a Kormány bírálatára koncentrált, addig a listavezető Schmitt Pál elsősorban a bizonytalan választókat célozta meg összefogásra buzdító politikájával ("Csak együtt sikerülhet!").

A kommunikátorok szereposztása a választási győzelem óta is változatlan. Schmitt a magyar EP-képviselők közötti együttműködés koordinátorának szerepét igyekszik betölteni. A korábbiaktól eltérően békülékenyebb hangnemet ütött meg a választás másnapján az Országgyűlésben Áder János frakcióvezető is, aki a nemzeti petíció kapcsán együttműködésről beszélt: véleménye szerint, ha a miniszterelnök meghallja a kérést, akkor valóban egyetértésre juthatnak.

Orbán Viktor több alkalommal kijelentette, hogy a választási eredmény új helyzetet teremtett, a legmélyebb beágyazódottságú politikai erő immár a Fidesz-MPSZ. Ehhez kapcsolódóan a Kormány legitimitását többször is említve az előrehozott választásokat sem zárta ki. A felvetés érdekessége, hogy a választások után először Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke beszélt előrehozott választásokról.

A párt kampánya alapvetően azt sugallta, hogy a Fidesz-MPSZ a politika szinte valamennyi szegmensében egyszerre van jelen. Azzal, hogy folytatta az általános politikai témák mellett a Kormány állítólagos korrupciós ügyeinek (K&H-ügy, Medgyessy Péter, illetve Baráth Etele politikai államtitkár fiainak lobbitevékenysége) hangsúlyozását, a választók számára a Fidesz-MPSZ továbbra is aktív pártként jelenhet meg.

Kiújuló belső harcok az MDF-ben

Az MDF júniusban kétszer is meglepte a közvéleményt.
A legtöbb közvélemény-kutatás a Fórumot a június 13-i választás előtt az 5 százalékos bekerülési küszöb alá mérte, a Dávid Ibolya-vezette párt azonban végül 5,33 százalékot elérve egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A második meglepetésre június 21-ig kellett várni, amikor ismét felszínre kerültek a párton belüli konfliktusok. A Lakitelek-csoport tagjai a Fidesszel való szoros együttműködést szorgalmazzák. A rendszerváltás óta eltelt 14 évben még nem fordult elő, hogy egy önmagához képest jól teljesítő pártot ilyen erőteljesen sújtsák a belső viszályok.

Az MDF-en belüli ellentétek alapvetően a nagyobbik ellenzéki párthoz való viszonyból fakadnak. Az elképzelések a pártuniótól a hangsúlyos különutasságig terjednek. Úgy tűnik azonban, hogy 13 országgyűlési képviselő (Balogh László, Balsai István, Csampa Zsolt, Ékes József, Font Sándor, Fülöp István, Horváth Balázs, Kelemen András, Németh Zsolt, Lezsák Sándor, Pichler Imre, Püski András és Szászfalvi László) egy alkalmi koalícióval akár újabb pártszakadást is előidézhet.

Korábbi főbb konfliktusok az MDF-ben

   
1993. június

  • Kizárják a frakcióból Csurka Istvánt, Király B. Izabellát, Zacsek Gyulát, valamint Debreczeni Józsefet és Elek Istvánt

  • Létrejön a Magyar Igazság és Élet Pártja
1996. március

  • Lezsák Sándort választják az MDF elnökévé; a Szabó Iván-vezette csoport kilép a pártból és a frakcióból

  • Létrejön a Magyar Demokrata Néppárt
   


Az MDF szeptemberi országos gyűlése újraválaszthatja Dávid Ibolyát, ugyanakkor párton belüli ellenfelei győzelmét is hozhatja. A problémák akkor is megmaradnak, ha Dávid Ibolya marad az elnök, hiszen nehezen képzelhető, hogy a Lakitelek-munkacsoport veresége megteremtené a pártbékét. Maradásuk, de politikájuk folytatása esetén folyamatos válsághelyzet állna elő a Fórumban, távozásuk esetén viszont 15 fő alá csökkenne a parlamenti frakció létszáma, azaz megszűnne. Az első fecske mindenesetre már kirepült: Hende Csaba, az Orbán Viktor által létrehozott polgári körök koordinátora kilépett a pártból és az országgyűlési képviselőcsoportból is.

Visszavonuló SZDSZ

Az SZDSZ számára sikeres volt az EP-választás
, hiszen a közel 8 százalékos eredmény azt mutatja, a párt biztos szavazóbázissal rendelkezik, egyszersmind legitimálta az SZDSZ liberalizmusra és adócsökkentésre koncentráló kampányát is. Mindezek ellenére a szabaddemokraták számára a 2006-os országgyűlési választás továbbra is egy kérdésről szól majd: a bekerülésről, hiszen a most kapott támogató szavazatok száma elmarad az 5 százalékos küszöbtől, ha 70 százalékos lesz a részvétel.

Az SZDSZ eredményei és szavazói bázisa a választásokon

 

Eredmény

Szavazatok száma

1990, országgyűlési választás

21,39 %

1 050 799

1994, országgyűlési választás

19,73 %

1 064 788

1998, országgyűlési választás

7,57 %

344 352

2002, országgyűlési választás

5,57 %

313 084

2004, EP-választás

7,74 %

237 908

Bekerülési küszöb 70 %-os részvétel esetén

5 %

280 000

     

Forrás: www.valasztas.hu

Kérdés, az SZDSZ 2006-ig képes lesz-e megtartani jelenlegi imázsát ("az adócsökkentés pártja"), ha a Kormány döntéseiben nem jelennek meg a párt elképzelései. Az SZDSZ számára kedvezőtlen fejlemény az MDF 5 százalékos szereplése. Horn Gábor kampányfőnök június 13-a előtt többször hangsúlyozta, hogy jelenleg a magyar politikában két nagy (MSZP, Fidesz-MPSZ), egy közepes (SZDSZ) és egy kis (MDF) párt létezik. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy továbbra is két nagyobb és két kisebb párt határozza meg a magyar pártrendszert. Az SZDSZ és politikusai a kampány során mutatott aktív politizálás után kevesebbet szerepelnek a politika napirendjén.

KOMMENTÁR: Az európai parlamenti választás után győztesnek tekinthető pártok (a mandátumok felét elnyerő Fidesz-MPSZ, a stabilan 5 százalék fölé jutó SZDSZ és a meglepetésre a bekerülési küszöb fölött teljesítő MDF) politikája sok különbséget mutat. A Fidesz-MPSZ eddigi stratégiáját és kommunikációját folytatja, az MDF-ben viszont a korábbinál erőteljesebben törtek a felszínre a belső ellentétek. Az SZDSZ visszavonulót fújt, a párt a korábbinál kevesebbet szerepel a nyilvánosságban.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695