Koalíciós vita az új adótörvényről

2004-07-20

Bár a felek folyamatosan kompromisszumkészségüket hangsúlyozzák, az álláspontok mindeddig nem hogy közeledtek, de dogmatikussabbá válnak. A megegyezés fontosságát inkább előtérbe helyező MSZP, és a határozottságával erejét és önállóságát hangsúlyozni kívánó SZDSZ vitája minden bizonnyal a tavalyi forró nyárhoz hasonlóan 2004-ben is elhúzódik majd.

HÍR: A koalíciós pártok megkezdték immár hagyományosnak mondható nyári vitájukat az új adótörvényről. Az MSZP parlamenti frakciója egy igazságosabb társadalomra hivatkozva egy negyedik, 48 százalékos adókulcs bevezetésére tett javaslatot, amely az évi hatmillió forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezőket érintené. Emellett javaslatot tettek arra is, hogy a 26 százalékos középső adókulcshoz tartozó adósávot 1,8-2 millió forintra emeljék. A koalíciós partner SZDSZ a vita kezdetétől fogva elutasított minden fajta adóemelést, valamint indítványozták a középső adósáv 2,5 millió forintra növelését, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mintájára a 30-32 százalékos egyszerűsített személyi jövedelemadó (esza) bevezetését is. Az elhúzódó tárgyalások során mindkét párt kilátásba helyezte a koalíció felbontását, amennyiben a másik fél az ellenzékkel együttműködve juttatná érvényre akaratát.

ELEMZÉS:

A háromszereplős kormány

A Kormány mind működésében, mind a koalíciós együttműködés mikéntjében különbözik elődeitől. A rendszerváltást követő első kormányt Antall József személyében erőskezű miniszterelnök irányította, és ezt a hagyományt mind a Horn-kormány, mind az Orbán-kormány folytatta, a koalíciós partnerek kapcsolata azonban egy ciklus alatt sem volt felhőtlen.

1994 és 1998 között az MSZP minden szempontból miniszterelnöke keze alá dolgozott, a parlamenti többség elérése szempontjából "potyautas" SZDSZ nem játszott kulcsfontosságú szerepet. Az ezt követő kormányzati ciklusban Orbán Viktor számára szintén fontos háttérbázist jelentett a Fidesz, amely egy megtűrt (FKgP), és egy láthatatlan (MDF) koalíciós partnerrel gyakorolta négy évig a hatalmat.

A Medgyessy-kormány hatalomra kerülése 2002-ben minden szempontból változást hozott. A kormányzati szereplők felállása leginkább egy háromszöggel szemléltethető, aminek egyik csúcsán a Kormány, a másikon az MSZP, a harmadikon pedig az SZDSZ található. Ezt a többszereplős képet erősíti, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökként nem tagja a nagyobbik kormánypártnak, ami elvileg nagyobb mozgásteret biztosít neki. Az SZDSZ pedig, a korábbi helyzettel ellentétben immár megkerülhetetlen, hiszen szükség van rá a parlamenti többség megszerzéséhez. Jelenleg a koalíciós egyeztetések a Horn-kormány időszakával ellentétben nem intézményes keretek között zajlanak, nem hoztak létre az akkor felállított Koalíciós Egyeztető Tanácsnak megfeleltethető testület.

Tendenciaszerű, hogy a kormányzás ideje alatt a kispártok használódnak el a koalícióban, ezt a tételt azonban idén több példa is cáfolta. Mind Magyarországon, mind Németországban (ahol hazánkhoz hasonlóan 2002-ben voltak a nemzeti választások) a kisebbik koalíciós partner jelentősen erősödött az EP-választáson, míg a nagyobbik kormánypárt veszített népszerűségéből.

Koalíciós pártok eredményei a 2002-es nemzeti- és a 2004-es EP-választáson

Magyarország
2002
2004
Németország
2002
2004
MSZP
42,1 %
34,3 %
SPD
38,5 %
21,5 %
SZDSZ
5,5 %
7,7 %
Zöldek
8,6 %
11,9%
           

Forrás: www.politicalresources.net, www.elections2004.eu.int

A nyílt vita az SZDSZ-t erősíti

Szinte napra pontosan ugyanakkor kezdődött meg idén a koalíciós adok-kapok az adótörvényről, mint 2003-ban, és a vita forgatókönyve is kísértetiesen hasonlít a tavalyihoz. Az MSZP, az idei, 48 százalékos adókulcs-tervezethez hasonlóan tavaly is felvetette egy 42-46 százalékos negyedik adókulcs lehetőségét, amely a magasabb keresettel rendelkezőket sújtotta volna. Kuncze Gábor SZDSZ elnök először 2003. július 17-én jelentette be, hogy megkérdőjelezhető pártja további részvétele a koalícióban, amennyiben nem csökkennek az adóterhek. A pártelnök kijelentésére reagálva Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke megpendített egy esetleges SZDSZ-Fidesz együttműködést, azonban Kuncze visszautasította az ajánlatot. A 2003-as vita az SZDSZ győzelmét hozta, hiszen novemberben megállapodás született az MSZP és az SZDSZ között a javaslat elvetéséről. Horn Gábor, az SZDSZ tárgyalásokat vezető politikusa idén is július 16-án szellőztette meg a koalíció felbontásának lehetőségét, ha az MSZP együttszavazna az ellenzékkel, idén azonban már a szocialisták is éltek a finom fenyegetés eszközével.

A jelenleg zajló nyilvános egyeztetéseken az álláspontok kifejezetten merevek. Az MSZP egyfelől egy vesztes európai parlamenti választást követően kezdeményező, határozott politikát kell, hogy folytasson, nem mutathat gyengeséget. Másfelől, így képviselheti az "igazságosabb társadalom" üzenettel megszólítani kívánt rétegeket, akik jogosnak érzik, hogy az ő jövedelmük sokszorosát keresők vállaljanak nagyobb terheket.

Egyelőre a nyilvános egyeztetést kezdeményező SZDSZ áll jobban az elhúzódó vitában. A párt határozott álláspontja egyértelműen a jó eredménnyel zárt európai parlamenti kampánnyal magyarázható, amelynek legfőbb üzenete volt az adócsökkentés sürgetése. A szabaddemokraták nem engedhetik meg maguknak az elért 7,7 százalékos eredmény után, hogy ne képviseljék markánsan a két EP-mandátumot hozó témát, hiszen az engedékenység hitelvesztést jelentene.

Az SZDSZ kommunikációja konkrétumokkal, a választók számára érthető érvekkel támasztja alá álláspontját (7000 forinttal több maradna az emberek zsebében; a gazdagok megadóztatásával nem lesz jobb a szegényebbeknek sem; az árfolyamnyereség-adó lehetséges bevezetése kapcsán a nyugdíjazáshoz közelítő korosztály figyelmének felhívása a magánnyugdíj-pénztárak tőkejövedelmének megadóztatására). Az MSZP ellenben a közvéleményen keresztül kíván nyomást gyakorolni különböző szlogenekkel koalíciós partnerére (új adókulcs az igazságosabb társadalom érdekében; fizessenek a gazdagok). A közvélemény nagy része számára annyit jelent a vita, hogy az MSZP adót emelne, az SZDSZ pedig nem.

KOMMENTÁR: Bár a felek folyamatosan kompromisszumkészségüket hangsúlyozzák, az álláspontok mindeddig nem hogy közeledtek, de dogmatikussabbá válnak. A megegyezés fontosságát inkább előtérbe helyező MSZP, és a határozottságával erejét és önállóságát hangsúlyozni kívánó SZDSZ vitája a tavalyi forró nyárhoz hasonlóan 2004-ben is minden bizonnyal elhúzódik majd.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695