Botrányok a liberális pártban

2004-08-18

Az európai parlamenti választás a kis pártok megerősödését hozta Magyarországon, az SZDSZ különösen jó eredményt elérve, harmadik erőként tűnhetett fel a politikai palettán. A botrányokra érzékeny közvélemény ítélete, valamint a zajos belső ellentétek hatása azonban könnyen megfordíthatja ezt a folyamatot.

HÍR: A kisebbik kormánypárt, a liberális SZDSZ két politikusa, Bauer Tamás és Gusztos István szerint Wekler Ferenc, az Országgyűlés szabad demokrata alelnöke méltatlanná vált posztjára, ezért távoznia kell. Bauer és Gusztos a párt vezető testületének azon korábbi állásfoglalását vitatja, amely szerint a szőlőtelepítésre 270 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapó Wekler Ferenc csupán "élt, és nem visszaélt az adódó lehetőséggel". Eörsi István, az SZDSZ alapító tagja szintén a vitatott gazdasági üggyel kapcsolatos pártvezetői állásfoglalás miatt lépett ki augusztus 15-én a pártból. A politikusok szerint az országgyűlés alelnöke már azáltal is megsérti a képviselők jogállásáról szóló törvényt, hogy hivatásszerűen mezőgazdasági vállalkozással foglalkozik, hiszen a Parlament elnöke és alelnöke a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységen kívül egyéb kereső foglalkozást nem folytathat. Az állásfoglalás leszögezi továbbá, hogy Wekler Ferenc tisztségét anyagi előnyszerzésre akarta felhasználni akkor, amikor Mórágy községet, ahol ő maga is szőlőbirtokkal rendelkezik, az értékesebb szekszárdi borvidékhez kívánta csatolni a bortörvény parlamenti tárgyalása során. A rendkívüli tanácson a politikusok szerint Demszky Gábor, főpolgármester, az SZDSZ európai parlamenti képviselőjének vitatott horvátországi ingatlan- és autóbérlő ügyeivel is foglalkozni kellene, azonban elegendőnek tartanák a főpolgármester bocsánatkérését is. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint felesleges az országos tanács összehívása.

ELEMZÉS:

Demszky bocsánatot kér

A június 13-i európai parlamenti választáson az SZDSZ listavezetőjeként mandátumot szerzett liberális főpolgármester az utóbbi hetekben számos alkalommal került a bulvárújságok és a politikai napilapok címoldalára. Demszky Gábor ügyei: a választási kampány idején tett kijelentése a Budapestet fenyegető tornádóról, a gyorshajtás miatt elvett jogosítvány, a horvátországi házvásárlás, a nyaralás alatt igénybe vett szolgálati sofőr, valamint a főpolgármester szerencsétlen nyilatkozatai - amelyekben befektetési tanácsadónak ajánlkozott, hogy mások is osztozhassanak az ő ingatlanforgalmazási sikereiben - egyre nagyobb politikai botrányt kavartak Demszky Gábor és pártja, az SZDSZ körül.

A liberálisok belső bajait kihasználva az ellenzék a főváros megoldatlan gondjaira, továbbá arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy Demszky Gábor nem tudja egyszerre ellátni főpolgármesteri és európai parlamenti képviselői feladatait. A politikai kármentés érdekében Demszky Gábor augusztus 13-án, azaz idő előtt közzétette vagyonnyilatkozatát, valamint több interjúban és nyilatkozatban is megpróbálta tisztázni magát. Budapest első embere attól sem riadt vissza, hogy kijelentse: a személyét érintő ügyekben hibázott, sőt, a fővárosban is sok a megoldatlan probléma, de a jövőben keményen fog dolgozni azért, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát.

Az elmúlt tizenöt év magyar politikatörténete azonban azt mutatja, hogy Demszky Gábor a lehető legrosszabb politikai botrányba keveredett. A magyar választókat alapvetően ugyanis egy dolog bosszantja igazán: a vagyont szerző politikus. A legnagyobb politikai botrányok így mindig a választók számára megfogható, fizikálisan megjelenő vagyontárgyak, vagyis az ingatlanok kapcsán robbannak ki. Így például ingatlan-ügyek miatt Horn Gyula, korábbi miniszterelnök, Torgyán József, egykori kisgazda pártelnök, Juhász Ferenc, honvédelmi miniszter, valamint Magyar Bálint, oktatási miniszter is magyarázkodni volt kénytelen.

In vino veritas

A másik politikai botrány, amely ugyancsak kellemetlenül érinti a kisebbik kormánypártot, szintén júliusban került nyilvánosságra. Wekler Ferenc, az Országgyűlés szabad demokrata alelnöke, hozzátartozóival együtt 130 millió forintot nyert az agrártárca szőlőtelepítési pályázatán. Az ügyet az tette igazán súlyossá, hogy a támogatás elnyeréséhez szükség volt a politikus birtokának szekszárdi borvidékhez való átsorolására. Ennek érdekében Wekler Ferenc is lobbizott, sőt önálló indítványt is beadott a Parlamentben. Az átsorolás végül megtörtént, igaz nem a Parlament, hanem az agrártárca döntése nyomán. Az elnyert támogatás pedig óriási port vert fel a sajtóban. Az ügy éles reakciókat váltott ki mind az ellenzék, mind a kisebbik kormánypárt soraiban. Míg a két ellenzéki párt Wekler Ferenc lemondását követelte, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette, hogy a kormánypárti politikusoknak távol kell tartaniuk magukat a közpénzektől, és hozzátette azt is, hogy az ilyen ügyeknek politikai következményei szoktak lenni. A következmények azonban elmaradtak. Az SZDSZ vezető testülete augusztus 10-én úgy döntött: Wekler Ferenc törvényesen pályázott a támogatásokra. Igaz a párt vezérkarának hivatalos véleménye szerint körültekintőbben kellett volna eljárnia, és a jövőben ezt el is várják hasonló gazdasági ügyek kapcsán.

A következmények

A politikai következmények más tekintetben mégsem maradtak el. Demszky Gábor és Wekler Ferenc ügye az SZDSZ ügyévé vált. Belső vita alakult ki a pártban a legalitás és a moralitás kérdéséről, Eörsi István személyében pedig a párt egyik alapítója lépett ki a kisebbik kormánypártból.

A két ügyben közös, hogy azokat elsősorban a sajtó robbantotta ki, az ellenzék azonban jól használta ki a kínálkozó lehetőséget. Demszky Gábor esetében a vagyongyarapodás kérdését sikeresen kötötték össze a városvezető szakmai kritikájával. Wekler Ferenc vagyona és az általa elnyert támogatás kapcsán pedig a hatalommal való visszaélés vádját fogalmazták meg. A Wekler-ügy azóta stigmaként ragadt a liberálisokra, pedig időközben más politikusok szőlőültetési támogatására is fény derült. Az érintettek között van maga Orbán Viktor, korábbi miniszterelnök is, akinek a felesége jutott állami támogatáshoz cégén keresztül. Az ügy azonban kizárólag a liberálisokat bélyegezte meg.

KOMMENTÁR: Az európai parlamenti választás a kis pártok megerősödését hozta Magyarországon, az SZDSZ különösen jó eredményt elérve, harmadik erőként tűnhetett fel a politikai palettán. A botrányokra érzékeny közvélemény ítélete, valamint a zajos belső ellentétek hatása azonban könnyen megfordíthatja ezt a folyamatot.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384