Kormányválság

2004-08-23

Az Európai Unió kibővítése óta három csatlakozó országban következett be kormányválság. Lengyelország, Csehország és Magyarország példája látványosan cáfolta meg azt az elképzelést, amely szerint az uniós csatlakozást levezénylő kormányok olyan jó gazdasági és társadalmi feltételeknek örvendhetnek majd, hogy akár több ciklusra is berendezkedhetnek - egyéb szempontoktól függetlenül.

HÍR: Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette: amennyiben a koalíciós partner SZDSZ augusztus 19. estig nem biztosítja bizalmáról, augusztus 26-ig meg kell teremteni a feltételeit egy új kormányfő megválasztásának, ugyanis távozik miniszterelnöki posztjáról. Medgyessy Péter augusztus 18-án ismertette a Kormány átalakításának részleteit, amely változások keretében távozásra szólította fel Csillag István SZDSZ-es gazdasági és közlekedési minisztert, akinek menesztésébe azonban az a kisebbik kormánypárt nem egyezett bele. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a kormányátalakítás bejelentését követően közölte: az SZDSZ-nek megszűnt a bizalma a miniszterelnökben. A kormányfő a kialakult helyzetért "az SZDSZ egyes meggondolatlan, ha úgy tetszik, felelőtlen, az ország ügyét a saját személyes szempontjaiknak alárendelő politikusait" tette felelőssé. Medgyessy Péter leszögezte: a bizalmatlanság légkörében nem lehet kormányozni, az országnak erős koalíciós többségre van szüksége, ezért a gyors megoldás az ország létérdeke. Kovács László MSZP-elnök bejelentette: a nagyobbik kormánypárt sajnálattal és megértéssel vette tudomásul, hogy a miniszterelnök az SZDSZ bizalmának hiánya miatt nem kívánja továbbra is betölteni a miniszterelnöki posztot. A pártelnök közölte, hogy az MSZP új miniszterelnököt jelöl.

ELEMZÉS: Augusztus 19-én, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe előtt egy nappal Medgyessy Péter miniszterelnök felajánlotta lemondását. Sokak szerint a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ buktatta meg a miniszterelnököt. Mások összeesküvésről beszélnek, és a legnagyobb kormánypárt, az MSZP belső hatalmi harcának végeredményét látják a kormányfő lemondásában. Az okok keresése során legalább négy tényezőt érdemes vizsgálni: az MSZP belső vitáit, az MSZP és az SZDSZ viszonyát, a miniszterelnök személyét, valamint az ellenzék tevékenységét.

Az MSZP belső vitái

Az egykori állampártból létrejött MSZP kiterjedt szervezetének és viszonylag stabil szavazótáborának köszönhetően kétszer is választást tudott nyerni. Az MSZP sajátossága ugyanakkor, hogy különböző érdekcsoportok állandó vitájától terhes, határozott vezetést nélkülöző párt, amely az elmúlt tizenöt évben képtelen volt a megújulásra.

Az európai parlamenti választáson elszenvedett vereség azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az ellenzékben újjászerveződő jobboldallal szemben változást kellett mutatnia az MSZP-nek is. Az EP-választás óta azonban az MSZP csak önmagával foglalkozott. A párton belüli átalakulást az elszenvedett vereség ugyan felgyorsította, de az elnökválasztó kongresszus őszi időpontra való kitűzése elnyújtotta a "megújulás" folyamatát. Az MSZP-n belül kialakult káosz - ki lesz a pártelnök?, ki kit támogat?, kinek a szövetségese?, ki mögé áll be? - először a párt kommunikációját bénította meg, majd - nem függetlenül egyes párton belüli csoportok kormányzásról szóló kritikáitól - a Kormány működésére is átterjedt, megrontva a miniszterelnök és a párt viszonyát. Mindezt csak tetézte az újabb kormányátalakítás, amely a beígért koncepcióváltás helyett pusztán személycseréket jelentett. Úgy tűnt, Medgyessy Péter célja csupán annyi, hogy a pozícióját legkevésbé veszélyeztető politikusokkal vegye körül magát.

Az MSZP és az SZDSZ viszonya

Az MSZP és SZDSZ viszonya korábban sem volt felhőtlen, a koalíciót azonban a viták ellenére összetartotta a jobboldal győzelmétől való félelem. A liberális párt ugyan jó eredményt ért el az európai parlamenti választáson, a szocialisták gyenge szereplése viszont kérdésessé tette az SZDSZ 2006 utáni kormányzati befolyását, mivel a magyar pártrendszerben egyelőre elképzelhetetlen egy jobboldali-liberális koalíció.

A kisebbik kormánypárt egyre több politikusa látta úgy, hogy a szociálliberális koalíció Medgyessy Péter vezetésével nem képes arra, hogy visszaszerezze a választók bizalmát. A kormányfővel szembeni elégedetlenséget pedig csak erősítette a miniszterelnök kormányátalakítási terve. Míg az SZDSZ az adócsökkentést és a kisebb állam koncepcióját hangoztatta, addig Medgyessy Péter a szegénység elleni küzdelmet és az esélyegyenlőség javítását nevezte legfőbb céljának a kormányátalakítás bejelentésekor. Így a liberális gazdaságpolitikát képviselő Csillag István gazdasági miniszter menesztése, valamint a SZDSZ "korrupciógyanús" ügyeinek felemlegetése a miniszterelnök részéről már feltehetően tényleg csak az "utolsó csepp volt a pohárban", és az SZDSZ megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől.

A miniszterelnök személye

Az MSZP által 2002-ben hosszas mérlegelés után kiválasztott, párton kívüli Medgyessy Péter sikeresen töltötte be a miniszterelnök-jelölt szerepét: őszintének, konszenzuskeresőnek, jó gazdasági szakembernek tartották, aki szimpatikus volt mindazok számára, akiknek Orbán Viktor nem volt elfogadható. Medgyessy Péter azonban az elmúlt két évben lerombolta a róla kialakult képet. A gazdaság problémáinak tétova kezelése kikezdte a gazdasági szakember imázsát, az egyre többször egyre indulatosabb miniszterelnök pedig elveszítette nyugodt, megfontolt arcát. Az európai parlamenti választás után bejelentett kormányátalakítás felesleges elnyújtása, majd a szabadságáról visszatérő miniszterelnök meggondolatlannak tűnő, politikai tartalmat nélkülöző személycseréi hiteltelenné tették Medgyessy Péter hirtelen jött határozottságát. A kormányfő ráadásul a lemondása előtti utolsó nyilatkozatában durván megsértette a koalíciós pártokat. Amikor végül felajánlotta a lemondását - gondolván, hogy az MSZP kiáll majd mellette, az SZDSZ pedig visszakozni fog - elszámította magát. A koalíciós pártok néhány óra alatt megegyeztek abban, hogy új miniszterelnököt választanak. Így Medgyessy Péter 1990 óta az első olyan kormányfő, akinek a ciklus vége előtt kell távoznia.

Az ellenzék tevékenysége

A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ gyakorlatilag kezdetektől megkérdőjelezte a Kormány legitimitását. Választási csalással vádolta a szocialistákat, folyamatosan támadta a miniszterelnök személyét, és időnként felvetette az előre hozott választások ötletét. A destabilizálódott kormányzati oldal így négy éves nyugodt kormányzás helyett négy éves kvázi választási harcra kényszerült egy viszonylag nagy támogatottságot élvező, jól szervezett ellenzékkel szemben. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a kormányválság kirobbanása óta a Fidesz-MPSZ, néhány "kötelező" nyilatkozatot leszámítva, meglehetősen távolságtartóan viselkedik, sőt, a párt holdudvarához sorolt radikális szervezetek és személyek sem követelnek előre hozott választást. Az ellenzéki pártnak nem érdeke, hogy a jelenlegi költségvetési keretek közé szorítva, idő előtt vegye át a kormányzást. A Fidesz-MPSZ-nek emellett azonban mérlegelnie kell azt is, hogy az új miniszterelnök iránt megnyilvánuló kezdeti bizalom, valamint a megújulni látszó MSZP esetleg nehezebben lesz legyőzhető 2006-ban.

KOMMENTÁR:Az Európai Unió kibővítése óta három csatlakozó országban következett be kormányválság. Lengyelország, Csehország és Magyarország példája látványosan cáfolta meg azt az elképzelést, amely szerint az uniós csatlakozást levezénylő kormányok olyan jó gazdasági és társadalmi feltételeknek örvendhetnek majd, hogy akár több ciklusra is berendezkedhetnek - egyéb szempontoktól függetlenül.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695