Szétesés vagy megújulás vár az MDF-re? - kettészakadt a kisebbik ellenzéki párt frakciója

2004-09-08

Az MDF mostani konfliktusa akár a 2006-os választások eredményét is befolyásolhatja, de egyelőre nem létezik biztos recept arra nézve, hogy a Fidesztől magát markánsan megkülönböztető, vagy vele a lehető legszorosabban együttműködő Fórum politikája növeli-e nagyobb mértékben a jobboldalra leadott szavazatok számát. A párt számára azonban a szakadás azt is eredményezheti, hogy parlamenti frakciója megszűnik, támogatottsága pedig az elmúlt 7-8 esztendőhöz hasonlóan ismét 1-2 százalék lesz.

HÍR: Szeptember 2-án Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét öt, a munkacsoporthoz tartozó MDF-es képviselő, Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen András és Szászfalvi László frakcióból történő kizárásáról, aminek jogosságát Font Sándor frakcióvezető-helyettes kétségbe vonta. Ezután a frakcióülésen Herényi Károlyt zárták ki, a párt Országos Választmánya szeptember 5-én Dávid Ibolya pártelnök politikáját támogatva a lakitelkieket szólította fel arra, hogy írásban fejezzék ki, elfogadják-e az MDF politikáját és testületi döntéseit, és hogy továbbra is az MDF-frakcióban akarnak-e dolgozni. Szeptember 6-án az Országgyűlés ügyrendi bizottsága a Herényi Károly által bejelentett kizárásokat fogadta el, így a kizárt képviselők függetlenként folytatják munkájukat, ugyanakkor a történtek után a bíróságon keresnek jogorvoslatot, és úgy vélik, ez az eset azt bizonyítja, hogy Dávid Ibolya kívülről támogatja a koalíciót. A Lakitelek-munkacsoporthoz tartozó, a frakcióban maradó képviselők továbbra is kifogásolják a pártvezetés politikáját, de az Országos Választmány kérését teljesítve hűségnyilatkozatot tesznek.

ELEMZÉS

Joghézag és szokásjog

Jogi szempontból a kölcsönös kizárás egyrészt jogalkotási hiányosságokra mutatott rá, másrészt szimbolizálja a helyzet abszurditását is.
A frakcióból történő kizárások lehetséges módja kapcsán ütközik egymással az MDF alapszabálya, valamint az Országgyűlés szokásjoga. Előbbi szerint csak a frakció többsége dönthet a kizárásokról (ennek értelmében Herényi Károly már nem lenne tagja a frakciónak), a bevett és elfogadottnak tekintett Országgyűlési metódus szerint viszont a törvényhozás elnökét hasonló esetekben csak a képviselőcsoportok vezetőjének áll módjában tájékoztatni (e variáció szerint a lakitelkiek kizárása a jogos).

Az ügy döntnöke az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága volt, azaz kis túlzással azt állíthatjuk, hogy az MDF belső ügyeiről a Parlament szocialista, szabaddemokrata és fideszes képviselői döntöttek. Ez fölvet újabb kérdést is: mely pártoknak érdeke az MDF egyben maradása, melyik erőnek a Lakitelek-munkacsoport és melyiknek a Dávid Ibolya-párti Herényi Károly kizárása. A kormánypárti többségű testület végül Herényi Károly álláspontját fogadta el.

A Lakitelek-munkacsoport kockáztatott

Az MDF-en belül a párt számára sikert hozó európai parlamenti választást követően (amelyen a Fórum 1 képviselői mandátumot szerzett, átlépve az 5 százalékos bekerülési küszöböt) kiújultak a már korábban is meglévő, a kampány idejére sem háttérbe szorított belső konfliktusok. A pártban a legfőbb törésvonal a Fideszhez való viszony mentén alakult ki. Dávid Ibolya pártelnök önálló politikát hirdetett, míg az EP-választást követően Lakitelek-munkacsoportként a porondra lépő politikusok a Fidesz-MPSZ-szel szorosan együtt kívánnak működni.

A párton belüli erőviszonyok eltérőek az országgyűlési frakciót, és a tagságot, ezen belül az Országos Választmányt tekintve. Míg a 23 országgyűlési képviselőből 14 tagja a munkacsoportnak, addig a tagság egyértelműen Dávid Ibolya politikáját támogatja. Mindez a szeptemberi országos nagygyűlés előtt lefolytatott jelölésekben mutatkozott meg, amelynek során a tagság döntő többsége csak Dávid Ibolyát jelölte elnöknek.

Egy korábbi eset és a szabályt erősítő kivétel

Az Antall-kormány idején, 1993-ban Torgyán József vezetésével kilépett a koalíciós kormányból és a Kisgazdapárt országgyűlési frakciójából is 11 képviselő, akik nem alakíthattak képviselőcsoportot.

1998-2002 között az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el, mivel a 11 képviselővel rendelkező MIÉP megalakíthatta és fenntarthatta frakcióját.

A Lakitelek-munkacsoport tehát kockáztatásra kényszerült: a tisztújítás előtt igyekeztek arra a terepre terelni a küzdelmet, ahol többségben vannak, azaz a frakcióban kívántak győzelmet aratni. A frakcióvezetés azonban elébe ment az eseményeknek, és bár a kölcsönös kizárások révén nem dőlt el azonnal, ki tagja a képviselőcsoportnak és ki nem, az Országos Választmány a lakitelkiek ellen foglalt állást. A szétrobbanó frakció könnyen az MDF politikai halálát jelentheti, hiszen a Házszabály szerint 15 képviselőnél kevesebb taggal az Országgyűlés házszabálya értelmében hivatalosan nem működhet frakció. Ezt a korlátozást az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és új szabályozásra szólította fel az Országgyűlést, erre azonban 1998 óta nem került sor. Kérdés, hogy a Dávid Ibolya mellett álló képviselők frakciójának létét elősegíti-e a kormánytöbbség azzal, hogy továbbra sem alkot jogszabályt. Ezzel főként a Fidesz-MPSZ számára adna mozgásteret, hiszen a jelenlegi kormánypártok az 1998-2002 közötti ciklusban ellenzékben mindvégig bírálták a Fideszt, mondván, összekacsint a radikális jobboldali MIÉP-pel, amikor "fenntartja" annak frakcióját.

Egyosztatú és többosztatú jobboldal

A jobboldal 2002-es vereségében a Fidesz és az MSZP választási párharca mellett szerepet játszott a jobboldal párttagoltsága is. Az MDF, amely 1998-2002 között végig alacsony támogatottságot mondhatott magáénak, sem tartalmi, sem kommunikációs szempontból nem különült el a Fidesztől, kevés szavazatot hozott a választásokon a Fidesz-MDF közös lista számára. A választásokon külön induló, koalíciós szempontból a Fidesz számára kevésbé vállalható szélsőjobboldali MIÉP Parlamentből történő kiszorítása érdekében az Orbán Viktor-vezette pártnak a radikális jobboldali szavazók számára is gesztusokat kellett tennie, mindez elriaszthatta a mérsékeltebb jobboldali szavazókat.

A 2002-es önkormányzati választáson, amikor is önállóan indulva nyolc megyéből hétben meghaladta a 4 százalékos támogatottságot az MDF; illetve az európai parlamenti választáson a Dávid Ibolya-vezette párt bebizonyította, hogy önállóan is képes eredményt felmutatni.

Az MDF jelenlegi vezetése szerint a 2002-es tapasztalatokból okulva 2006-ban csak az önálló MDF révén maximalizálhatóak a jobboldalra leadott szavazatok. Ám kérdés, hogy a várhatóan magasabb részvételt hozó parlamenti választásokon is túlszárnyalja-e az 5 százalékot a Magyar Demokrata Fórum.

KOMMENTÁR: Az MDF mostani konfliktusa akár a 2006-os választások eredményét is befolyásolhatja, de egyelőre nem létezik biztos recept arra nézve, hogy a Fidesztől magát markánsan megkülönböztető, vagy vele a lehető legszorosabban együttműködő Fórum politikája növeli-e nagyobb mértékben a jobboldalra leadott szavazatok számát. A párt számára azonban a szakadás azt is eredményezheti, hogy parlamenti frakciója megszűnik, támogatottsága pedig az elmúlt 7-8 esztendőhöz hasonlóan ismét 1-2 százalék lesz.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695