Elvárások és kihívások

2004-09-15

A Medián szeptember elején végzett felmérése szerint Gyurcsány Ferenc ismertsége egy hónap alatt 78 százalékról 98 százalékra nőtt, míg népszerűsége 26 százalékról, 43 százalékra emelkedett. Ekkora népszerűség-növekedésre nem volt példa Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A közvélemény tehát megadta Gyurcsány Ferencnek a kezdeti bizalmat. Az elkövetkező két év kormányzati és politikai teljesítménye dönti el, hogy tud-e élni vele.

HÍR: Augusztus 26-án Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter lemondott miniszterelnököt helyettesítő gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, az MSZP és az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje megkezdte az egyeztetéseket az új kormány felállításával kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc tárgyalt Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel, Kis Péter kancelláriaminiszterrel, az MSZP elnökségével, valamint részt vett az MSZP és SZDSZ koalíciós egyeztetésén. A miniszterelnök-jelölt augusztus 27-e és augusztus 30-a között folytatta az egyeztetéseket a Kormány tagjaival, majd augusztus 31-én, a szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszéléseit követően elmondta: érdemi változtatásokra készül a kormányprogramban. Szeptember 1-jén Gyurcsány Ferenc vezette a kormányülést, szeptember 2-án pedig az új kormány programjáról tárgyalt Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével. Szeptember 3-tól szeptember 5-ig a részt vett a párt fiatal aktivistáinak találkozóján, találkozott Mandur Lászlóval, az MSZP fővárosi elnökével, majd a szocialista frakció ülését követően kijelentette: az új kormány igazságos elosztásra fog törekedni. Szeptember 6-án Gyurcsány Ferenc "Új kezdet" című felszólalásával megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, kormányfő-jelölt beszédében a rászorulóknak több támogatást ígért, és hangsúlyozta, hogy a társadalmi szolidaritás megteremtésében a felső tízezernek is nagyobb felelősséget kell vállalnia. Szeptember 7-én Gyurcsány Ferenc megbeszéléseket folytatott a megyei jogú városok MSZP-s polgármestereivel, míg szeptember 8-án a jövő évi költségvetési és adópolitikáról tárgyalt a magyar üzleti és munkaadói szövetségek vezetőivel. Gyurcsány Ferenc szeptember 12-én egyenként fogadta a Kormány minisztereit, hogy költségvetési lehetőségeket alapul véve a minisztériumok jövő évi gazdálkodásáról egyeztessenek.

ELEMZÉS:

Szocialista politikustól rég nem látott lendülettel vetette bele magát a kormányzásra való felkészülésbe Gyurcsány Ferenc, a kormánykoalíciót alkotó MSZP és SZDSZ új miniszterelnök-jelöltje.
Az augusztus 25-én lemondott Medgyessy Péter miniszterelnököt teljes jogkörrel helyettesítő gyermek-, ifjúsági és sportminiszter az elmúlt két hétben szinte az összes nagyobb nyomásgyakorló csoport képviselőjével találkozott. Több alkalommal egyeztetett a kormány tagjaival, találkozott a nagyobbik kormánypárt, az MSZP főbb platformjaival, valamint a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ vezetőivel, tárgyalt a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képviselőivel, de még arra is időt szakított, hogy megbeszéléseket folytasson a nagyobb városok MSZP-s polgármestereivel. Az egyeztetések mellett Gyurcsány Ferenc kormányülést vezetett, új szerepkörben mutatkozott be a parlamentben, valamint folyamatosan jelen volt a médiában is, első kézből tolmácsolva a közvélemény számára az új kormány által tervezett változtatásokat. Mindeközben elvárások és kihívások sokasága fogalmazódott meg a még meg sem alakult Gyurcsány-kormánnyal szemben.

Az új kormány előtt álló kihívások

Gyurcsány Ferenc nehéz időszakban került a kormányzat élére: az új kormány felállításával egyidejűleg döntenie kell a 2005. évi költségvetés tervezetéről, és azt az Országgyűlés elé kell terjesztenie. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy a kormányalakítás körüli viták ezúttal nem személyi kérdések körül zajlanak, sokkal inkább a büdzsé fő számairól szólnak. A gazdasági és politikai érvek egymásnak élesen ellentmondanak, vagyis számos kompromisszum megkötése látszik szükségesnek.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás a visegrádi országok mindegyikét nehéz helyzetbe hozta. A csatlakozás és az euró bevezetése érdekében olyan kritériumokat kell teljesíteniük, amelyek a nyugat-európai államokban is csak nehezen voltak megvalósíthatók. Magyarországon sem volt más a helyzet, mint az újonnan csatlakozók legtöbbjénél: az elmúlt négy év gazdaságpolitikája rekord méretű államháztartási hiányhoz vezetett. Ilyen helyzetben a gazdasági döntéshozók, továbbá az Európai Unió szigorú restrikciós politikát, valamint gazdasági reformokat és piacbarát politikát követel a kormánytól. Ugyanakkor a jövő évi költségvetésnek a kormányzat iránti bizalmat is helyre kell állítania, a 2006-os parlamenti választások előtt szűk két évvel. Ráadásul mindezt a vélhetően nem kétéves politikai karriert tervező, fiatal és ambiciózus Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségével. A miniszterekkel való egyeztetések lezárultával úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc az államigazgatás jelentős mértékű leépítését tartja az egyetlen megoldásnak. Ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha a létszámcsökkentés valódi közigazgatási reformmal párosul, ami viszont átmenetileg többe kerülhet, mint amennyi a megtakarítás.

Az MSZP-n belüli elvárások

Az MSZP rendkívüli kongresszusát követően teljes mellszélességgel állt ki Gyurcsány Ferenc mellett. A párt egyszerű küldöttei mellett a kezdetben Gyurcsány-ellenes pártelnökség is lelkesen sorakozott fel a miniszterelnök-jelölt mögé. A hosszú idő óta mozdulatlan MSZP pedig felpezsdülni látszik. A megújulás folyamata azonban sok kockázatot rejt magában, amelyek közül az MSZP-n elhatalmasodó csodavárás tűnik a legveszélyesebbnek. A generációváltást és markáns baloldali politikát követelő lelkes szocialisták ugyanis idővel könnyen csalódhatnak a szűk kormányzati mozgástérrel szembesülő Gyurcsány Ferencben.

Az is kérdéses, hogy az október 15-e után nagy valószínűséggel megválasztandó pártelnök - a fő esélyes Hiller István - valóban jól tud-e majd együttműködni a leendő miniszterelnökkel. A kettejük által képviselt Új Magyar Szociáldemokráciának nevezett politika pedig - hatását tekintve - szintén ismeretlen tényező. Nem tudni, hány szavazót lesz képes megszólítani, és az sem kizárt, hogy a hagyományos szavazótábor egy részének elvesztésével jár majd. Tony Blair Munkáspártja képes volt megfordítani ezt a folyamatot, nem úgy, mint Gerhard Schröder német kancellár, aki nemcsak korábbi választóinak bizalmát veszítette el, hanem saját pártjával is konfliktusba került.

Választói elvárások

A magyar választóknak csak kisebbik része elkötelezett valamilyen párt irányában. A kormányválság, valamint Medgyessy Péter lemondása pedig tovább emelte a bizonytalan, pártokból kiábrándult választópolgárok arányát, akik jelenleg a teljes választókorú népesség csaknem felét teszik ki. Gyurcsány Ferencnek pártja választóin kívül ezt a réteget kell megcéloznia, hiszen személye a jobboldali szavazók számára - a folyamatos ellenzéki támadások következtében - kezdettől fogva elfogathatatlan.

Gyurcsány Ferenc ellenzékkel szembeni határozott fellépése és Orbán Viktornak szánt megjegyzései, az általa meghirdetett rászorultakat támogató társadalompolitika, a szimbolikus politikai gesztusok sorozata - a széleskörű egyeztetések, Medgyessy Péter munkájának elismerése, az olimpikonok jutalmazásának megemelése - mind azt a képet sugallja a választóknak, hogy Gyurcsány Ferenc alkalmas lehet arra a szerepre, hogy Orbán Viktor versenyképes kihívója legyen 2006-ban. Olyan vezető, aki kellőképpen határozott, de legalább annyira integratív személyiség is. Az új kormány felállításával azonban a politikai célokat háttérbe szoríthatja a kormányzás terhe. Gyurcsány Ferencnek kötéltáncosként kell majd egyensúlyoznia a sokszor egymással ellentétes elvárások között.

KOMMENTÁR: A Medián szeptember elején végzett felmérése szerint Gyurcsány Ferenc ismertsége egy hónap alatt 78 százalékról 98 százalékra nőtt, míg népszerűsége 26 százalékról, 43 százalékra emelkedett. Ekkora népszerűség-növekedésre nem volt példa Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A közvélemény tehát megadta Gyurcsány Ferencnek a kezdeti bizalmat. Az elkövetkező két év kormányzati és politikai teljesítménye dönti el, hogy tud-e élni vele.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695