Ki adja a nevet? - definíciós küzdelem az új kormány és ellenzéke között

2004-10-06

Az új kormány megalakulása körüli politikai kommunikációs csaták a lendület fogalma körül csoportosulnak: a kormányoldal célja, hogy fenntartsa és megerősítse a "lendület kormányának" hangulatát, míg az ellenzék arra törekszik, hogy megtörje a lendületet, és újra átvegye a kezdeményező szerepet a politikában.

HÍR: Szeptember 29-én az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 12 ellenvokssal miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferenc korábbi gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, az MSZP és az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjét. A kormányprogram vitájában kijelentette: büszke arra, hogy tagja lehetett a Medgyessy-kormánynak, valamint megköszönte Medgyessy Péter ügyvezető miniszterelnök kétéves munkáját. Gyurcsány Ferenc cselekvő, határozott, eszményekre és értékekre építő, a jövőre koncentráló kormányzást ígért. Azt is leszögezte, hogy az új kormány programja az igazságos közteherviselés programja, amelynek alapértéke az igazságosság. Szeptember 30-án Gyurcsány Ferenc bemutatta kormányának tagjait. A Medgyessy-kormányhoz képest a Gyurcsány-kormányban hét új miniszter lett a kabinet tagja. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter helyett Rácz Jenő, a minisztérium eddigi helyettes államtitkára lett az egészségügyi miniszter, a tárcától elcsatolják azonban a szociális és családügyet. Megszűnik a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a sportügyek a Miniszterelnöki Hivatalba kerülnek, a terület irányítója a jövőben az egykori olimpiai bajnok kajakozó, Ábrahám Attila címzetes államtitkár. A szociális és családügyek, a gyermek és ifjúsági ügyek, valamint az esélyegyenlőségi és etnikai ügyek az újonnan létrejövő Ifjúsági-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz kerülnek, amelynek a vezetője Göncz Kinga, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal eddigi tárca nélküli minisztere lesz. A minisztériumhoz kerül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fogyasztóvédelmi részlege is. Az új tárca államtitkára lesz Mesterházy Attila, a megszűnő Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium eddigi politikai államtitkára, valamint az etnikai ügyekkel foglalkozó Teleki László. Burány Sándor munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai minisztert Csizmár Gábor, eddigi politikai államtitkár váltotta. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére Csillag István helyett Kóka János, az Elender Rt. vezérigazgatója, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke kerül. A gazdasági tárcától elcsatolják a turisztikai és a fogyasztóvédelmi ügyeket, ugyanakkor a Külügyminisztériumtól ide kerül a külgazdasági terület. Bárándy Péter igazságügyi miniszter utódja Petrétei József, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Kovács László külügyminiszter uniós biztosi hivatalának kezdetéig, november 1-jéig posztján marad, akkortól váltja őt Somogyi Ferenc diplomata, a Matáv Rt. integrációs igazgatója. A területfejlesztéssel, lakás- és építésüggyel, valamint az idegenforgalommal a regionális fejlesztésért felelős új tárca nélküli miniszter, Kolber István, a Somogy megyei közgyűlés MSZP-s elnöke foglalkozik majd. A korábbi sajtóhírekkel ellentétben posztján marad Lamperth Mónika belügyminiszter.

ELEMZÉS: A Gyurcsány Ferenc vezetésével megalakult új kormány és ellenzéke közötti csata legfontosabb kérdése, hogy ki határozza meg találóbban a hivatalába lépett új kormány és vezetője karakterét. Eddig úgy tűnik, hogy elődjétől, Medgyessy Pétertől eltérően Gyurcsány Ferenc képes kézben tartani és irányítani az új kormány karakterét meghatározó kommunikációt, és vissza is tudja verni az ellenzék kísérleteit, hogy ők aggassanak negatív jelzőket a kormányra.

A Gyurcsány-kormány önmagát a lendület kormányaként határozza meg. Az új kormányprogram címe Lendületben az ország, és Gyurcsány Ferenc beszédeiben is gyakran előkerül a kifejezés. A lendület hangsúlyozásával a kormányfő egyszerre próbálja megkülönböztetni magát Medgyessy Péter kormányától - amelynek ő maga is tagja volt -, ugyanakkor néhány esetben a folyamatosság érzékeltetésére törekszik. A lendület azonban nem csupán szlogenje az új kormánynak, de politikai kommunikációs módszere is. Gyurcsány Ferenc célja az, hogy ne engedje ki kezéből a kezdeményezést, hogy folyamatosan olyan kezdeményezésekkel, bejelentésekkel álljon a nyilvánosság elé, melyekre az ellenzék csak reagálni tud, de emellett már nincs lehetősége saját kezdeményezéseit érvényre juttatni. Az elmúlt két hét definíciós küzdelmei arra utalnak, hogy míg a kormány kitart az előre meghatározott irányvonal mellett, addig az ellenzék folyamatosan kisebb-nagyobb módosításokkal kommunikál.

Bankárkormányból mágnáskormány

A Fidesz-MPSZ politikusai kommunikációs szempontból sikeresen határozták meg "bankárkormányként" Medgyessy Péter kormányát, azt sugallva: az elmúlt év intézkedései azért voltak károsak az országra nézve, mert azok a Medgyessy Pétert is jellemző "bankárlogikából" következtek, vagyis eleve helytelenek voltak. Még meg sem alakult az új kormány, amikor az ellenzék - felhasználva a Gyurcsány Ferenc minisztersége idejéről már ismert támadásokat - a leendő kormányfő vagyonára is utalva, a "mágnáskormány" kifejezés bevezetésével kísérletezett. Ezzel azt a kettőséget igyekezett kihasználni, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett új kormány valóban változást jelent elődjéhez képest, de a változás csak annyi, mint amennyi különbség van egy "bankár" és egy "mágnás" között. Jól mutatja azonban az ellenzék kezdeményező-szerepének csökkenését, hogy már a "mágnáskormány" név is reaktív kommunikációban jelent meg. Gyurcsány Ferenc még Medgyessy Pétert helyettesítő miniszterként döntött arról, hogy jövőre a pénzintézetek nyereségét nem 16, hanem 24 százalékos adó terheli, mellyel érezhetően a Fidesz-MPSZ által megteremtett, egyszerre kormány- és bankárellenes hangulaton igyekezett változtatni. Ennek ellensúlyozására dobta be a köztudatba az ellenzék a "mágnáskormány" kifejezést, amely azonban néhány nap alatt teljesen eltűnt a politikai kommunikációból.

Ügyeskedő vagy sikeres üzletember

Gyurcsány Ferencet a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetőjeként az ellenzék rendszeres támadta vagyona miatt. Várható volt, hogy vagyona, illetve a vagyonszerzés folyamata a Gyurcsány-kormány elleni támadások középpontjába kerülnek. Az ellenzék szerint Gyurcsány ügyeskedő üzletember, aki "jó időben, jó helyen, jó kapcsolatokkal" szerezte vagyonát, és, ha jogilag nem is támadhatók az egyes üzletkötések, erkölcsi szempontból mindenképpen kétségbe vonhatóak. A Magyar Szocialista Párt és maga Gyurcsány éppen ellenkező nézőpontból tekint a miniszterelnök előéletére és a folytatásra. A nagyobbik kormánypárt szerint Gyurcsány Ferenc sikeres üzletember, aki a magánszférában megszerzett tudását most Magyarország sikere érdekében ajánlja fel. Ebben a helyzetben Gyurcsány saját álláspontját hitelesíti hozzá hasonlóan sikeres menedzserek kormányba való beemelésével. Sokak számára meglepetést okozott ebből a szempontból Kóka János gazdasági miniszter lett, aki milliárdosként, egy sikeres informatikai cég egykori tulajdonos-vezetőjeként Gyurcsányhoz hasonló karaktert képvisel a kormányban. Kérdés, hogy az ellenzék milyen mértékben támadja majd Kókát korábbi cégei állami megrendelései miatt.

Kiárusítás vagy privatizáció

A rendszerváltás óta már a sokadik politikai csata robbant ki a privatizáció körül. Miután Orbán Viktor, volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke üzleti tervnek minősítette a kormányprogramot, a nagyobbik ellenzéki párt kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a kormánytól a kezdeményező szerepet. A kormányprogram vitájában is megjelent ellenzéki logika szerint Gyurcsány Ferenc üzletemberként is korábbi kapcsolatait használva szerezte meg az állami vagyon egyes részeit, miniszterelnökként pedig most még közelebb is került a tűzhöz. A Fidesz-MPSZ - bízva a Nemzeti Petíció idején működött mozgósító kampány erejében - bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezd népszavazás kiírásának érdekében, amelynek célja a privatizáció leállítása. Gyurcsány Ferenc a privatizáció kapcsán kialakult parlamenti vita során a nagyobbik ellenzéki pártot államosításra törekvő pártként határozta meg, vagyis olyan definíciót alkalmazott, amely által túlzó politikai követelésként igyekezett beállítani az ellenzék kezdeményezését.

KOMMENTÁR: Az új kormány megalakulása körüli politikai kommunikációs csaták a lendület fogalma körül csoportosulnak: a kormányoldal célja, hogy fenntartsa és megerősítse a "lendület kormányának" hangulatát, míg az ellenzék arra törekszik, hogy megtörje a lendületet, és újra átvegye a kezdeményező szerepet a politikában.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695