Forradalom az MSZP-ben

2004-10-21

Az MSZP tisztújító kongresszusa több téren hozott gyors, és főképp látványos változást, a megújult kormánypárt és az új Kormány kommunikációja egymással összhangban a megújulásra, a lendületre, a modernségre épít. Kérdés azonban, hogy az új vezetés mennyire lesz képes együttműködni egyrészt egymással, másrészt a Kormánnyal, és nem utolsó sorban ki tudja-e lendíteni a pártot jelenlegi helyzetéből.

HÍR: Október 16-án az MSZP tisztújító kongresszusa Hiller Istvánt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetőjét, az MSZP eddigi alelnökét választotta meg a párt elnökévé. A küldöttek Szekeres Imrét, a párt másik elnökjelöltjét elnökhelyettessé, Juhász Ferenc honvédelmi minisztert, és Újhelyi Istvánt, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnökét pedig az MSZP alelnökévé választották. A kongresszus döntése alapján az elnökség tagja lett a Vadai Ágnes, MSZP-s országgyűlési képviselő, Mesterházy Attila ifjúsági ügyekért felelős államtitkár, Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Lamperth Mónika belügyminiszter, Steiner Pál, Budapest V. kerületének polgármestere, Veres János, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Veress József országgyűlési képviselő, Németh Ferencné, az MSZP Komárom-Esztergom megyei Nőtagozatának elnöke és Kállai Katalin, a kulturális tárca romaügyekért felelős miniszteri biztosa. Az MSZP Országos Választmányának elnöke Simon Gábor lett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az új pártelnököt köszöntő beszédében úgy fogalmazott: Hiller István az MSZP első olyan elnöke, aki 1956 után született, egy modern párt ifjú generációja megérkezett, ezzel befejezettnek tekinthető a hosszú átalakulás időszaka". Hiller István szoros együttműködést, őszinte kapcsolatot ígért a Kormánnyal, azonban hangsúlyozta azt is, hogy a hibákat mindig szóvá fogja tenni.

ELEMZÉS: Az MSZP láthatóan a megújulás és fiatalítás hangulatában van, ezt mutatja az, hogy Hiller Istvánt választották a párt új elnökévé. Bár a kultuszminiszter személyében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szoros szövetségese került a nagyobbik kormánypárt élére, Szekeres Imre elnökhelyettessé választásával továbbra sem garantált a Kormány és a nagyobbik koalíciós párt konfliktusmentes együttműködése.

Kérdések a tisztújítás után

Az MSZP névváltoztatásának 15. évfordulóján tartott tisztújító kongresszuson megjelent 552 küldöttből 396-an adták voksukat a kulturális tárcát vezető Hiller Istvánnak, így a szintén a pártelnöki posztért induló Szekeres Imrének a mellette leadott 152 szavazat az elnökhelyettesi pozícióra volt elegendő. Az elnökhelyettesi posztot 2001-ben eredetileg Németh Miklós számára hozták létre, aki azonban nem vállalta a megbízatást, a pozícióhoz kapcsolódó feladatkör azóta is definiálatlan maradt.

Az MSZP kommunikációjának jó ideje fontos eleme a fiatalítás és modernitás hangsúlyozása, a mindössze 29 éves Újhelyi István alelnökké választása, valamint az elnökség átlagéletkorának 45-ről 41 évre csökkenése ezt az eddig jelszavak szintjén hangoztatott prioritást kézzel foghatóvá tette. Annak ellenére, hogy az előző vezetés - és az előző generáció - prominens tagjai Kovács László, Szili Katalin, valamint a posztját neheztelve elhagyó Jánosi György választmányi elnök személyében távoztak a párt éléről, az újonnan delegált 40 éves pártelnök megválasztásával nem következett be teljes megújulás a párt vezetésén belül.

E felemás változás folytán az eddig sem kifejezetten gördülékeny párton belüli kooperáció problémája a tisztújító kongresszust követően is nyitott kérdés maradt. Egyrészt az 1969 óta párttag, 54 éves Szekeres Imre, és a nála 14 évvel fiatalabb, 1989 óta párttag Hiller István együttműködési hajlandósága kérdéses, másrészt az új pártelnök olyan (régi) személyiségeket nevezett meg csapatába, mint Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, aki Gyurcsány Ferenc mellett szintén miniszterelnök-jelölt aspiráns volt, valamint Lamperth Mónika belügyminiszter. A küldöttek döntése alapján a Kiss Péter "embereként" számon tartott Simon Gábor új választmányi elnök személyében szintén a jövőbeni feszültségmentes együttműködést esetlegesen gátló politikus kapott helyet a párt élvonalában.

Személyi változások az MSZP élén

Tisztség
Távozó vezetés
Megválasztott vezetés
Pártelnök
Kovács László
Hiller István
Elnökhelyettes
Szili Katalin
Szekeres Imre
Alelnökök
Hiller István, Szekeres Imre
Juhász Ferenc, Újhelyi István
Választmányi elnök
Jánosi György
Simon Gábor
     



Az új Kormány és a megújult kormánypárt

Hiller István egy korábbi megfogalmazása szerint a baloldal "csupa pezsgés és tűz". Ezt, az újonnan megválasztott pártelnök által egyébként már jóval az új miniszterelnök kinevezését megelőzően hangoztatott tételt Gyurcsány Ferenc tette valóban láthatóvá lendületes kormányzási stílusával. Ezáltal egy embernek sikerült az, ami sokáig többeknek nem: Gyurcsány Ferenc egy személyben a teljes párt hangulatát meg tudta fordítani. A jövő szempontjából felvetődik a kérdés: elképzelhető-e további "összejátszás" a pártelnök és a kormányfő között.

Politikai jelenségek újradefiniálása

Az MSZP igen rövid idő leforgása alatt újradefiniált egy sor, eddig a Fidesz-MPSZ-hez köthető politikai jelenséget, valamint Gyurcsány Ferenc az SZDSZ eszköztárából is merített.
A kormányfő programjának ismertetése során többször használta az "otthonteremtés" kifejezést, amely eredetileg az Orbán-kormány ideje alatt volt használatos, és amely terület Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején "lakástámogatási programként" szerepelt a Kormány kommunikációjában.

A fenti tételt támasztja alá Hiller István Új Magyar Szociáldemokrata programja, amelynek kiemelten fontos eleme volt két, hagyományosan jobboldali fogalom, a nemzet és az állam újradefiniálása. Gyurcsány Ferenc pedig az MSZP-kongresszuson külön gondolatsort szentelt a hazafiság fogalmának, melynek során új értelemmel kívánta felruházni a hagyományosan a konzervatív oldal által használt kifejezést. A kormányfő az állam fogalmát is újraértelmezte, amikor kijelentette: az államot a liberálisok lenézik, a konzervatívok istenítik, a szociáldemokraták használni fogják. E kijelentése révén a kormányfő lényegében az SZDSZ európai parlamenti kampányának eszközéhez nyúlt, vagyis a politikai tér hármas felosztásával illusztrálta elgondolását.

Nem utolsó sorban e tendenciába illeszkedik az eddig egyértelműen jobboldali jelképként ismert Terror Háza Múzeum körüli kommunikáció. Az október 15-én több ezer fő részvételével megtartott antifasiszta demonstráció révén a baloldal is jelentést adott a múzeumnak, miközben a Fidesz-MPSZ külön helyszínen, a Budai Várban tartott megemlékezést.

KOMMENTÁR:Az MSZP tisztújító kongresszusa több téren hozott gyors, és főképp látványos változást, a megújult kormánypárt és az új Kormány kommunikációja egymással összhangban a megújulásra, a lendületre, a modernségre épít. Kérdés azonban, hogy az új vezetés mennyire lesz képes együttműködni egyrészt egymással, másrészt a Kormánnyal, és nem utolsó sorban ki tudja-e lendíteni a pártot jelenlegi helyzetéből.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695