Csökkenő különbség

2004-11-03

Az MSZP és Fidesz-MPSZ népszerűségében mért különbség csökkenése főként az MSZP-ben lezajlott változásokkal, továbbá az új kormány megalakulásával függ össze. A legnagyobb kormánypárt a Medgyessy-kormány időszakához képest az elmúlt egy hónapban egységesebb, határozottabb, baloldali értékekre alapozott politikai kommunikációt folytatatott, és ezzel mozgósította saját szimpatizánsait. A két nagy párt támogatottsága közötti különbség ugyanakkor még mindig jelentős, átlagosan 7-8 százalékos. Így a közvélemény változása csupán annyit jelent, hogy az MSZP talpra állt a nagy különbséggel elveszített európai parlamenti választás után. A távolság további csökkentéséhez azonban sikeres pártpolitika mellett jó kormányzati teljesítményre is szükség lesz a 2006-os választásig hátralévő időben.

HÍR: Az elmúlt hónapban a nagyobbik kormánypárt, az MSZP, valamint a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ támogatottsága több intézet októberi felmérései szerint is a hibahatáron túl változott. Míg az MSZP támogatottsága átlagosan 4-5 százalékponttal növekedett, addig a Fidesz-MPSZ szavazóinak aránya hasonló arányban csökkent. A kisebb parlamenti pártok népszerűsége mind a teljes lakosság, mind a biztosan szavazó pártválasztók körében csak hibahatáron belül nőtt, illetve csökkent.

ELEMZÉS:

A vezető kormánypárt támogatottságának emelkedése kormányváltás után a nemzetközi példákból is jól ismert jelenség. A szeptember végén megalakult, Gyurcsány Ferenc által vezetett új kormány, valamint az MSZP esetében sem történt ez másképp. A választók most is bizalommal fordultak az új kormány felé. A koalíciós pártok, az MSZP és az SZDSZ a felmérések szerint egy most tartott választáson a szavazatok 39-47, a Fidesz-MPSZ pedig 48-53 százalékát szerezné meg.

A parlamenti pártok népszerűségi adatai az elmúlt két hónapban a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében


Intézet

Hónap

MSZP

Fidesz-MPSZ

SZDSZ

MDF

Szonda Ipsos

szeptember

35

53

5

3

október

41

48

6

2

Medián

szeptember

37

53

5

2

október

41

48

5

1

Gallup

szeptember

n.a.

n.a

n.a.

n.a.

október

35

53

4

3

Tárki

szeptember

32

52

8

4

október

38

49

5

3

           


Az MSZP támogatottsága

A nagyobbik kormánypárt népszerűsége a biztos szavazók körében a Szonda Ipsos, a Medián és a Századvég-Tárki adatai szerint is növekedett. A Szonda Ipsos és a Medián által mért 41 százalékos támogatottság a biztos szavazó pártválasztók körében a 2004-ben mért legmagasabb volt. Az adatfelvételek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki szeptember 29-i eskütétele után készültek, így a választók már az új kabinet programjáról is véleményt formálhattak.

Az MSZP népszerűségének emelkedése mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a nagyobbik kormánypárt az utóbbi időben sikerrel tudta lelkesíteni saját szimpatizánsait. Az elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által megjelenített MSZP olyan stratégiát követ, amelynek elsődleges célja a hagyományos baloldali szavazók megszólítása. Erre utal az október közepén pártelnökké választott Hiller István pártprogramja, valamint az arra erőteljesen építő új kormányprogram tartalma, továbbá a költségvetés vitája során hangoztatott legfőbb elvek és célok. Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Draskovics Tibor pénzügyminiszter szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozza, azt az elvet, amely szerint az új kormány több felelősségvállalást vár a tehetősektől, ugyanakkor több lehetőséget szeretne teremteni a társadalom alsó rétegeinek. Emellett az új arculatú és megfiatalodott elnökségű MSZP érezhetően nyitni szeretne a bizonytalan választópolgárok, a fiatalok, az anyagi helyzetük miatt a politikából kiábrándult rétegek felé. Ezt támasztja alá a Gyurcsány-kormány által meghirdetett új adó- és lakáspolitikai, valamint a családtámogatási rendszer, mely az Orbán-kormány középosztályt erősítő társadalompolitikai koncepciójával szembefordulva egyértelműen a szegényebb rétegek felé kívánja átcsoportosítani az állami forrásokat. Véget ért a Medgyessy-kormány időszakának konszenzuspolitikája, az MSZP a korábbi időszakhoz képest feltűnően határozott, értékekre és érzelmekre alapozott válaszokat ad az ellenzék kritikájára.

A nagyobbik kormánypárt támogatottságát vélhetően növelte az új kormányfő személyes ismertségének és népszerűségének növekedése is. Gyurcsány Ferenc az utóbbi hónapokban minden ügyben személyesen igyekezett megszólalni, de presztízsét növelte az általa folytatott külpolitikai offenzíva is, melynek során a magyar miniszterelnök fogadta a világ baloldali vezetőinek jórészét, látogatást tett a japán császárnál, továbbá bemutatkozott az Európai Unió vezetőinek. A külpolitikai sikerek értékéből azonban sokat levon a vita, amely Kovács László energiaügyi biztosi jelöltsége körül bontakozott ki.

A Fidesz-MPSZ támogatottsága

A Fidesz-MPSZ népszerűsége szeptemberhez képest csökkent, a Szonda Ipsos, a Medián és a Századvég-Tárki adatai szerint 2004 tavasza után először veszítette el abszolút többségét a biztos szavazó pártválasztók körében.
Szeptemberben és október elején a kormányváltás miatt az ellenzéki párt kevesebb témával tudott jelen lenni a politika napirendjén, többnyire az új kormányfő személyét és az új kormány programját kritizálták politikusai, így a párt reagáló politikát folytatott.

A legnagyobb ellenzéki párt Medgyessy Péter lemondása után fenntartja a bizonytalanság-biztonság ellentétpárra alapozott kommunikációját, holott sok tekintetben bizonytalanabbnak tűnik a jelenlegi MSZP-nél. Az Fidesz-MPSZ nehezen tud reagálni Gyurcsány Ferenc stílusára, a párt jelenleg népszavazási kezdeményezéssel próbálkozik a privatizáció kérdéséről.

A kis pártok támogatottsága

Az SZDSZ népszerűsége nem változott, így a Gallup kivételével mindegyik közvélemény-kutató szerint bejutna a Parlamentbe egy most rendezett országgyűlési választáson.
A párt a Századvég-Tárki szerint 3 százalékkal kevesebb szavazóra számíthat, mint egy hónappal korábban, amit befolyásolhat, hogy az adatfelvétel idején mondott le európai parlamenti mandátumáról Demszky Gábor. A kisebbik kormánypárt mindenesetre korántsem vesztett annyit, mint amennyi a körülötte kibontakozott botrányok alapján várható volt.

Az MDF népszerűsége az EP-választás után tartósan 5 százalék alatt maradt. A párttal kapcsolatos hírek leginkább a belső ellentétekről szóltak szeptemberben és októberben, ami elriaszthatta a szavazókat.

KOMMENTÁR: Az MSZP és Fidesz-MPSZ népszerűségében mért különbség csökkenése főként az MSZP-ben lezajlott változásokkal, továbbá az új kormány megalakulásával függ össze. A legnagyobb kormánypárt a Medgyessy-kormány időszakához képest az elmúlt egy hónapban egységesebb, határozottabb, baloldali értékekre alapozott politikai kommunikációt folytatatott, és ezzel mozgósította saját szimpatizánsait. A két nagy párt támogatottsága közötti különbség ugyanakkor még mindig jelentős, átlagosan 7-8 százalékos. Így a közvélemény változása csupán annyit jelent, hogy az MSZP talpra állt a nagy különbséggel elveszített európai parlamenti választás után. A távolság további csökkentéséhez azonban sikeres pártpolitika mellett jó kormányzati teljesítményre is szükség lesz a 2006-os választásig hátralévő időben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695