Alkotmányozási vita - 2005

2005-01-13

A tervezetnek minden jel szerint nem szántak akkora jelentőséget, mint amekkorát kapott. A bejelentés egyfajta területfoglalási kísérletként értékelhető, amire szükség volt az ünnepeket követő téma-nélküli napokban. A kabinet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "Nemzeti Felelősség" programjának bejelentéséig meg kívánta határozni a politikai napirendet, amire kiváló eszköznek bizonyult az igazságügy-miniszteri felvetés.

Hír: Petrétei József igazságügyi miniszter január 2-án bejelentette: szeretné, ha 2005 végére elkészülne az új Alkotmány tervezete. A megújult közjogi rendszerben a tárca elképzelései szerint nem lennének kétharmados törvények. A miniszter szerint az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, így nem merül fel a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Az igazságügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az európai uniós normáknak az alaptörvénybe építését. Petrétei József hozzátette: a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor a valóban minősített rendelkezések alkotmányba való beemelése révén lehetséges. Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese értelmezhetetlen felvetésnek nevezte a javaslatot. Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője később úgy nyilatkozott: feltételekkel és garanciális elemekkel támogatják a kétharmados törvények körének szűkítését. A politikus elmondása szerint a Fidesz-MPSZ nyitottan és bizakodóan várja Petrétei József tervezetét. Áder János szerint nem szükséges minden kétharmados törvényt kiiktatni, mivel a választójogi törvénynek, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek ezt követően is ebbe a körbe kell tartoznia. Bár Lendvai Ildikó, az MSZP-frakcióvezetője szerint nem ésszerűtlen Petrétei József alkotmánymódosításra vonatkozó javaslata, 2005-ben nem lesz Magyarországnak új alkotmánya, mivel nem lehet számítani gyors konszenzusra a politika kényesebb kérdéseiben.

Elemezés

A legújabb alkotmányozási vita épp olyan gyorsasággal került le a napirendről, ahogyan - magukat a politikai élet szereplőit is meglepve - megjelent a színen. Petrétei József igazságügy-miniszter "alkotmánykonszolidációról" szóló javaslata leginkább területfoglalási kísérletnek tűnt Gyurcsány Ferenc ötpontos "Nemzeti Felelősség" programjának bejelentéséig.

Szimbolikus és pragmatikus vonulat

A rendszerváltást követő tizenöt évben folyó alkotmányozási vitának egy szimbolikus és egy praktikus vonulata figyelhető meg. Mivel az 1949-es szovjettípusú alkotmányt 1989. októberében nem egy formálisan új, csupán egy alapvető reformokat tartalmazó alkotmány váltotta fel, az "új" alaptörvényt sorozatos bírálatok érték. 1994-ben a választásokra készülő pártok mindegyikének programjában helyet kapott egy új alkotmány terve, amely tervek azóta is megmaradtak a szándékok szintjén.

Az alkotmányozási vita pragmatikus vonulatát jól illusztrálja a sorkatonaság megszüntetésével kapcsolatos módosítás. Gyakorlati szempontból vizsgálva mindig sikerült módosítani az alaptörvényt, amikor szükség volt rá. Egyes vélemények szerint éppen ezért nincs is szükség új alkotmány megalkotására.

A vita szimbolikus vonulatát vizsgálva viszont azt látjuk, hogy éppen a politikai érdekellentétek akadályozták egy új alkotmány megszületését. A rendszerváltás óta ugyanis minden kormány zászlajára tűzte egy új alkotmány megalkotásának tervét, a szándék tehát folyamatosan megvolt. Azonban egy új alaptörvény létrehozása a "rendszerváltást lezáró" szimbolikus győzelmet hozott volna az adott kormánynak, amelyhez az ellenzék természetesen soha nem kívánt asszisztálni. A Medgyessy-kormány részéről 2003-ban szintén megvolt az elhatározás az új alkotmány megalkotására. Tekintve azonban, hogy a koalíció közel sem rendelkezik az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többséggel, ráadásul a politikai konszenzusra való esély minimális, az új alkotmány megszületése ebben a kormányzati ciklusban sem valószínűsíthető.

A meglepetés erejével

A Petrétei József igazságügy-miniszter által "alkotmánykonszolidációnak" nevezett reformra a tárcavezető indoklása szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak, valamint az EU-normáknak alaptörvénybe való beépítése miatt van szükség. A bejelentést követő reakciókból kitűnik, hogy nem csupán az ellenzéket, de magukat a kormánypártokat is meglepetésként érte a miniszter tervezetének híre. Minden oldal érezte: reagálni muszáj. A meglepettség és a felkészületlenség minden oldalon érezhető volt.

Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes a Fidesz-MPSZ részéről először egyenesen "értelmezhetetlen felvetésnek" minősítette a tervezet kétharmados törvények körének szűkítésére vonatkozó részét, melyet Áder János, a párt frakcióvezetője két nappal később már "feltételekkel támogatható javaslatnak" nevezett. Vastagh Pál az MSZP részéről - az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökeként - első nyilatkozata szerint nem is tudott a konkrét tervezetről, egyéb kormánypárti kijelentések pedig arra engedtek következtetni, hogy a kérdést rövid úton lezártnak tekintik.

Petrétei József tervezetével kapcsolatos nyilatkozatok

Megszólaló Párt Nyilatkozat
Répássy Róbert Fidesz-MPSZ Nincs realitása új alkotmány elfogadásának, értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete.
Áder János Fidesz-MPSZ A kétharmados törvények szűkítése a Fidesz-frakció számára is támogatható lehet, ennek azonban feltételei vannak.
Tölgyessy Péter Fidesz-MPSZ A végletesen kiélezett hazai közéleti küzdelem feltételei közt szemernyi esélyt sem lát egy új alkotmány elfogadására.
Vastagh Pál MSZP Egyelőre tájékozódik a részletekről, élőbb beszélnie kell az igazságügy-miniszterrel.
Lendvai Ildikó MSZP Nem tartja valószínűnek, hogy 2005-ben lesz új alkotmány, bár nem ésszerűtlen a felvetés, mert az alkotmány gyakran nem tud választ adni gyakorlati problémákra.
Horn Gábor
SZDSZ
Semmi alapját nem látják a felvetésnek.
     


A vita végül a kétharmados törvények körének mérséklésére szűkült, amellyel kapcsolatban viszonylag rövid idő alatt meg is született a politikai konszenzus: valóban szűkíteni lehetne a szám szerint harmincnégy darab kétharmados többséget igénylő jogszabály körét. Ezen túl azonban egyik oldal sem kívánt további figyelmet szentelni a kérdésnek.

KOMMENTÁR: A tervezetnek minden jel szerint nem szántak akkora jelentőséget, mint amekkorát kapott. A bejelentés egyfajta területfoglalási kísérletként értékelhető, amire szükség volt az ünnepeket követő téma-nélküli napokban. A kabinet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "Nemzeti Felelősség" programjának bejelentéséig meg kívánta határozni a politikai napirendet, amire kiváló eszköznek bizonyult az igazságügy-miniszteri felvetés.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695