A kommunikáció buktatói

2005-02-16

A kormányfő elszólásaiból az ellenzék húzott politikai hasznot. A Fidesz-MPSZ sikeresen nagyította fel a kijelentések diplomáciai következményeit, illetve hasonlította az előző rendszer politikai hangneméhez azokat. A kormányfő bocsánatkérése nem feltétlenül érte el a célját: a bizonytalan szavazókat nem győzte meg, míg a baloldal keménymagját elbizonytalanította.

Hír: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elnézést kért Orbán Viktortól, a Fidesz-MPSZ elnökétől a Kossuth Rádiónak adott interjújában, amiért február 5-én, az MSZP nőtagozatának ülésén a Fidesz-MPSZ elnökének címezve azt mondta: fogja be a száját akkor, amikor a költségvetés világáról beszél. Gyurcsány Ferenc azt mondta: túlságosan keménynek és szerencsétlennek tartja saját megjegyzését. A miniszterelnök később elnézést azoktól is, akiket sértett a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatottra tett kijelentése. Selmeczi Tibor humorista ugyanis az MSZP február 5-én tartott születésnapi rendezvényén azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől, hogy miért tekinthető a magyar labdarúgás dicsőségének a szaúd-arábiai válogatott ellen elért döntetlen. A kormányfő azt válaszolta: "A szaúdi királyságot nagyon sokszor vádolják azzal, hogy igazából a világ terrorizmusának legaktívabb pénzügyi támogatói közé tartoznak bizonyos családok. És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben, ez egy fantasztikus eredmény.".

Elemzés
Az elmúlt hetekben a kormányfő és az MSZP elnöke kavart politikai vihart rosszul sikerült megjegyzéseikkel. Az elhibázott kijelentések, amellett, hogy az ellenzéknek teremtettek lehetőséget, komoly diplomáciai bonyodalmakat is okoztak.

Február első hétvégéje bővelkedett a szocialista politikusok balul sikerült kommunikációs fordulataiban. A szaúdi nagykövet jegyzéket küldött a Külügyminisztériumba, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tizenötödik születésnapját ünneplő kongresszusán rendezett, rögtönzött politikai show-ban azzal viccelt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott "halált megvető bátorsággal küzdött" a szaúdi válogatott ellen, amelyben "nagyon-nagyon sok terrorista is volt". Ugyanekkor Hiller István, az MSZP elnöke tréfásnak szánt megjegyzést tett Gina Lollobrigida filmsztár, az Operabál díszvendége életkorára. A miniszterelnök ugyanezen a hétvégén az MSZP nőtagozatának ülésén felszólította Orbán Viktor ex-miniszterelnököt, hogy fogja be a száját akkor, amikor a költségvetésről beszél. A kormányfő utólag elnézést kért a túlságosan kemény és szerencsétlen megjegyzések miatt.

Magyar botránytörténet

A magyar politikai élettől - bár nemzetközi összehasonlításban Magyarországot a kevéssé vehemens politikai stílusú országok közé sorolják - nem idegenek a durva megjegyzések. A rendszerváltás hevében a rendszerváltó erők erős kifejezésekkel illették a múlt rendszer politikai elitjét, míg az 1990-es és 1994-es országgyűlési választási kampányok is bővelkedtek az ellenfelek kölcsönös sértegetésében. A rendszerváltás óta eltelt időszak leghangosabb botrányai elsősorban az antikommunista retorikát előszeretettel alkalmazó kisgazda Torgyán Józsefhez, illetve Csurka Istvánhoz (MIÉP) kötődtek, de emlékezetes maradt Kónya Imre (MDF) belügyminiszter és Pető Iván (SZDSZ) 1991-es televíziós vitája, vagy Orbán Viktornak (Fidesz-MPSZ) az Antall-kormányt hazugsággal vádoló beszéde és Horn Gyula (MSZP) volt kormányfő jó néhány ötletrohama is. A jelenlegi esettel mutat hasonlóságot, amikor a 2002-es választási kampányt közvetlenül megelőzően vádolták meg Orbán Viktor miniszterelnököt azzal, hogy a parlamenti ülésteremben hazaárulónak bélyegezte Keller László szocialista képviselőt, azonban ezt soha nem ismerte el. Igaz, el sem ítélte a hazaárulózást, mint politikai folklórelemet.

A 2002-es kormányváltástól eltelt időszakban a korábbiakhoz képest kevés botrány pattant ki kommunikációs ballépések miatt. A legemlékezetesebb Zuschlag János szocialista képviselő esete volt, aki a Terror Háza megemlékezésen készült videofelvétel tanulsága szerint kegyeletsértő kijelentéseket tett a holokauszt áldozataira, majd ennek következtében lemondott mandátumáról. Ehhez képest kisebb nyilvánosságot kapott Medgyessy Péter volt kormányfő megjegyzése, mellyel elődje, Orbán Viktor testi adottságait jellemezte egy német lapnak adott interjújában.

A Gyurcsány-offenzíva

Bár mindkét politikai tábor előszeretettel tett csípős állításokat az ellenfél politikájára (az MSZP-ből elsősorban Kovács László volt pártelnök, míg a Fidesz-MPSZ padsoraiból Kövér László vált hírhedtté megjegyzéseivel), az igazi fordulatot Gyurcsány Ferenc előtérbe kerülése és az általa megkezdett kommunikációs offenzíva hozta. A kormányfő elődjeihez képest lényegesen keményebben, sokszor átgondolatlanul, ötletszerűen fogalmaz, és az intenzív médiajelenlét egyben több hibalehetőséget is jelent. Ahogy az egyik napilapnak adott interjújában fogalmazott: "ha az ember mond szabadon száz beszédet, és abban százezer mondatot, lesz köztük kettő rossz". Emlékezetes, már miniszterelnök-jelöltként elkövetett olyan hibát, mely a nőszervezetek tiltakozását vonta maga után: a kormányfőváltást egy televíziós műsorban ahhoz hasonlította, mint amikor a férj lecseréli öregecskedő feleségét. Kijelentése után a Fidesz nőtagozata figyelmeztetésül Öregecskedő Feleségek Klubját alakított.

Előny az ellenzéknél

A kormányfő hibáiból természetesen elsősorban az ellenzék profitált: a Fidesz kapott a kínálkozó lehetőségen és igyekezett felnagyítani a kormányfői túlkapásokat. A párt külpolitikusa elsősorban a hazánkat esetleg hátrányosan érintő diplomáciai következményekre hívta fel a figyelmet, míg Orbán Viktor levonta a következtetést: a miniszterelnök által használt hangnem a Kádár-rendszer karhatalmistáinak retorikáját idézi. A Fidesz botránypolitikai gépezete ismét jól működött, hiszen a kormányfő által elkövetett hibák napokig a sajtó érdeklődésének középpontjában voltak, végül a miniszterelnök defenzívába szorult.

A fogalmazás erősségén túl azonban egyéb kockázatot is vállalt Gyurcsány Ferenc. A kormányfő olyan kijelentést tett, mellyel kétségbe vonta az ellenzék ellenőrző szerepét, ezzel azt a hatalomgyakorlási módot tette magáévá, mellyel éppen az előző ciklust támadták a szocialisták. Kérdéses, hogy ez az üzenet alkalmas-e az ingadozó választók széles tömegeinek megszólítására. Mivel az ideológiai elkötelezettség egyre kevésbé fontos a választók számára, sokkal inkább előtérbe kerültek a jól felépített politikusi karakterek, melyeket könnyen lerombolhat egy-egy botrány, vagy az átgondolatlanság látszata.

Bocsánatkérés

Magyar és külföldi példák sora bizonyítja, hogy a politikusok hasonló esetekben sokkal szívesebben választják az ellentámadást, illetve a tagadást. Gyurcsány Ferenc bocsánatkérései azonban - gesztusértékük mellett - nem minden esetben hozták meg a kívánt politikai hasznot. A futball-ügyben - tekintve az eset diplomáciai jellegét, illetve a világsajtó érdeklődését - természetesen a visszakozás volt az egyetlen helyes lehetőség, az Orbán Viktornak címzett bocsánatkérés azonban kérdéses, hogy elérte-e a célját. A kormányfő ezzel egyrészt elbizonytalanította a markáns baloldali üzeneteket váró szocialista keménymagot, míg a bizonytalanokat nem feltétlenül győzte meg.

KOMMENTÁR: A kormányfő elszólásaiból az ellenzék húzott politikai hasznot. A Fidesz-MPSZ sikeresen nagyította fel a kijelentések diplomáciai következményeit, illetve hasonlította az előző rendszer politikai hangneméhez azokat. A kormányfő bocsánatkérése nem feltétlenül érte el a célját: a bizonytalan szavazókat nem győzte meg, míg a baloldal keménymagját elbizonytalanította.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695