Új politika vagy nemzeti konzultáció?

2005-02-24

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc bizonyos értelemben azonos oldalra kerültek országértékelő beszédeikkel. Közös ellenséget állítottak ugyanis maguk elé: a jelenlegi politikát. Csak míg Gyurcsány Ferenc új politikát kíván teremteni Magyarországon, addig Orbán Viktor magán a politikán lépne túl. A 2006-os választásokat jelentős részben az fogja eldönteni, hogy melyik megoldás tetszik inkább az embereknek.

HÍR: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 14-én megtartotta évértékelő beszédét. A miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy a 2002-es kormányváltás óta emelkedtek az átlagjövedelmek és a nyugdíjak, igazságosabb lett a családtámogatás, és csökkentek az adók. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy a Kormánynak volt olyan ígérete, amit a szűkös költségvetés miatt nem tud teljesíteni, ezért nem lesz ingyenesek szívgyógyszerek, és nem tudják kifizetni az ápolónői hűségjutalmat sem. Gyurcsány Ferenc szerint a Fészekrakó-program áttörést jelent a magyar lakáspolitikában, mivel a gazdagoktól elvett, a rászorulóknak viszont ad. A miniszterelnök a kormányzati eredmények felsorolása során hangsúlyozta: soha Magyarországon annyi autópálya nem épült, mint ma. A kormányfő arról is beszélt, hogy a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében, konkrét lépéseket kell tenni a Kárpát-medencei térség gazdasági fejlesztésének elősegítésére. Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Felelősség programjának megvalósítása mellett fő feladatként jelölte meg az adórendszer és a felsőoktatás átalakítását, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotását. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke február 16-án tartott országértékelő beszédet a budapesti Körcsarnokban. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett rendezvényen a volt kormányfő 1999 óta hetedszer értékelte az ország helyzetét, beszédét az elmúlt hetekben folytatott országjáráson feltett kérdésekre alapozta. A nagyobbik ellenzéki párt elnöke a 2004-es év értékelését követően beszélt az államadósság kérdéséről, a vidék, a gazdák, és Budapest helyzetéről, valamint az adózás, a munkahelyteremtés, a nők helyzete, illetve az egészségügy problémaköréről. Orbán Viktor az elmúlt évet a nagyotmondás évének nevezve kijelentette: 2004-ben "ismét kisebbek lettünk", a "modern Magyarországot most már hantaméterekben kell mérni". A politikus szerint a nagyotmondásra pedig egyetlen gyógyír van, a nagyothallás. A pártelnök szerint ma Magyarország helyzete kevés okot ad a vidámságra, mivel egymillió ember kénytelen havi 3400 forintból élni a rezsi kifizetése után, hárommillió ember él 23 ezer forint alatti összegből, ráadásul a 2002-es kormányváltás óta 33 alkalommal történt adóemelés. A volt miniszterelnök az elmúlt évet a ráfizetés évének is nevezte, mivel csökkent a reálbérek értéke, emellett nőtt a munkanélküliség, nagyütemben nőttek az árak, valamint a nyugdíjasoktól az áremelések révén kétszeresen vette el a Kormány, amit korábban adott. Orbán Viktor továbbá megállapította, hogy a jelenlegi Kormány szembeállította a vidékieket a városiakkal, a hívőket a nem vallásos emberekkel, a szegényeket és a gazdagokat, valamint a határon inneni magyarokat a határon túliakkal. Az ellenzéki pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy mára Magyarország összeesett, a közbeszéd csak arról szól, hogy mit miért nem lehet megtenni. A volt kormányfő szerint egyszerűen eltűnt az a lelki változás, az az optimizmus, ami 1998 után volt jellemző az országra, ezért, mint elmondta, nem elsősorban kormányváltásra van szükség, - bár megjegyezte: annak is eljön az ideje - hanem a magyar lelkület megerősödésére, életerőre, önbecsülésre. A politikus az államadósság kapcsán kijelentette: az utóbbi évben 3500 milliárd forinttal nőtt az államadósság, "el van adva a jövő". A volt kormányfő szerint "az utolsó pillanatban vagyunk", ezért önálló, nemzeti érdekeket képviselő politikára van szükség. A Fidesz-MPSZ elnöke bírálta a Kormányt, amely meglátása szerint világos falukoncepció kidolgozása helyett falurombolást folytat, valamint javaslatot tett a faluparlamentek létrehozására, és az értelmiségieket érintő úgy nevezett falupótlék bevezetésére. A magyar gazdák helyzetével kapcsolatban kifejtette: amíg az Európai Unió nyugati tagállamai védik saját gazdáikat, addig aki ezt itthon megteszi, azt "rögtön lenacionalistázzák", a jelenlegi Kormány pedig egyenesen "megsarcolja" a magyar gazdákat. Orbán Viktor többek között azt kifogásolta, hogy a kormányzat semmit nem tesz annak érdekében, hogy nemzeti termékek legyenek jelen a magyar piacon A politikus Budapestet egy akadálypályához hasonlította, a város meglátása szerint már több éve leállt, "mintha kerékbilincset tettek volna rá". Újból ígéretet tett a Fidesz-MPSZ által elkészítendő Budapest-terv megalkotására, valamint szorgalmazta az országos panelprogram elindítását. Orbán Viktor szerint reális célnak tekinthető a teljes foglalkoztatottság, az 1994-től kialakult "spekulációbarát" rendszer helyett pedig munkabarát rendszert nevezett kívánatosnak a jövőre nézve. A volt miniszterelnök a romák problémái kapcsán problematikusnak nevezte, hogy a Munkaerő-piaci Alapból 82 milliárd forintot elvontak, amely a roma társadalmon kívül hátrányosan érintette a csökkent munkaképességűeket is. A pártelnök továbbá beszélt a családi adórendszer bevezetéséről, amely családok esetében felváltaná a személyi jövedelemadó rendszerét, a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tételéről, valamint a nők társadalomban elfoglalt helyének javításáról. Orbán Viktor leszögezte: nem meggyőzésre, hanem a meghallgatás, a megértés erejére van szükség, hogy 2005 a "nemzeti konzultáció éve" lehessen. A volt kormányfő szerint a polgári oldal szótárából ezt követően hiányzik az a szó, hogy "feladni", mert meglátása szerint semmit nem lehet annyira elrontani, hogy azután ne lehessen rendbe tenni.

ELEMZÉS:

Február közepén két fontos politikai beszédet is hallhattak a magyar választópolgárok. Február 14-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott politikai évadnyitó beszédet az Országgyűlésben, február 16-án pedig Orbán Viktor, a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ elnöke tartotta meg országértékelő beszédét a budapesti Körcsarnokban.

Az országértékelő beszéd hagyománya

Az "országértékelést" 1999-ben, Orbán Viktor miniszterelnöksége idején - amerikai, illetve bajor mintára - vezette be a Fidesz-MPSZ holdudvarához tartozó Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. Orbán Viktor februári országértékelő beszédei jó tematizációs, és kommunikációs lehetőséget szolgáltak az akkori kormányfő számára ahhoz, hogy a Parlamenten kívül, saját közönsége előtt, de a nagy médiafigyelem segítségével, mégiscsak az egész nemzethez szóljon. Ezzel a módszerrel Orbán Viktornak évről évre sikerült a napi politikai vitákon túli, nagyobb távlatokon átívelő beszédeket tartania. A baloldal - az azonnali reagálás lehetőségének hiánya miatt - kezdetben sokat bírálta Országgyűlésen kívüli szónoklatokat, majd kormányra kerülve Medgyessy Péter, volt miniszterelnök Parlamentben elmondott politikai évadnyitó beszédével megteremtette a maga hagyományát. Ebben az évben két okból kifolyólag fokozott várakozás előzte meg a beszédeket: először tartott ilyen jellegű beszédet Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor pedig az országértékelő hagyományos formájának megújítását ígérte.

Gyurcsány Ferenc beszéde

A miniszterelnök beszédét megelőzően három dologra számítottak az elemzők. Egyrészt, hogy Gyurcsány jó szónok lévén emlékezetes beszédet fog mondani. Másrészt, hogy a beszéd a szűkös költségvetésből, és a hátralévő kormányzási idő rövidségéből eredően értéktelített és ideologikus lesz, és harmadrészt, hogy a konfliktusokat bátran vállaló miniszterelnök elsősorban saját táborához fog beszélni. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc eddigi beszédei közül talán ez volt a legbékülékenyebb és a legszürkébb: a beszéd túl hosszú volt, mert mindenkihez szólni akart. Nem volt a beszéden végig vonuló, azt összefogó érték, vagy kulcsszó, bár a miniszterelnök valószínűleg a konszenzuskeresést, az "új politika" meghirdetését szánta ennek.

A beszéd nem nevezhető évértékelőnek, vagy országértékelőnek, viszont értékelte a politika és a politikai elit egészét, valamint az MSZP-SZDSZ koalíció két évét. Beszélt a 2006-ig tartó időszak, továbbá a távoli jövő feladatairól. A koalíció értékelésénél megkísérelt elébe menni a kritikáknak, néhány ígéretről elismerte, hogy teljesíthetetlen, azonban az ország rossz gazdasági helyzetét határozottan cáfolta és kijelölte a gazdaságpolitikája célját: a versenyképesség fokozását, az egyensúly egyidejű megtartásával. A közeljövő kormányzati céljainál nem okozott meglepetést, hiszen a már ismert és kikerülhetetlen feladatokat vállalta: az adóreform és a felsőoktatási reform végigvitelét, az új nemzetpolitikai koncepció kidolgozását, és végül a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítését. A hosszú távú fejlesztési prioritások között kiemelte az informatikát és távközlést, a biotechnológia- és egészségipart, az üzleti és logisztikai szolgáltató-központokat, a járműipart, a turizmust, a környezetipart, valamint a szórakoztatóipart.

A beszéd legfőbb hibája az volt, hogy a miniszterelnök egyszerre akart a politikából kiábrándult bizonytalan szavazókhoz szólni, egyben saját tábort erősíteni, és az ellenzéket kritizálni. Ezek a szándékok egymást gyengítették, ezért nem jött át az alapvetően integráló fő üzenet, hogy a Kádár-rendszernek vége, és az "új politika" által, a munka-otthon-biztonság szentháromság jegyében minden politikai erő egyet akar. Jellemző, hogy később Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének kellett elmagyaráznia azt, hogy az új politika fogalma nemcsak az MSZP-re és a Kormányra, hanem mindenkire vonatkozik.

Orbán Viktor beszéde

Orbán Viktor beszédének legfontosabb eleme a beszéd formája volt. A Fidesz-MPSZ elnöke nem beszédet mondott, hanem előre rögzített választói kérdések alapján, két műsorvezető segítségével, mintegy beszélgetett az emberekkel. Az egyszerű emberekhez fordulást fejezte ki, a beszédet megelőző, öt állomásból álló országjárás is, melynek során Orbán Viktor tulajdonképpen már ismerté tette az általa legfontosabbnak tartott témákat: a falvak helyzetét, a munka világát, a nők helyzetét, az egészségügyi rendszer problémáit, valamint a főváros gondjait. A beszéd e témák keretében társadalmilag fontos kérdéseket vetett fel, de a célnak megfelelően, alapvetően populista volt. Orbán Viktor ugyanis az ellenzék vezéreként a legtermészetesebb módon, megcélozta azt a választót, aki igazából eldönti a választás végeredményét. Erre a választóra jellemző, hogy a politikát végtelenül egyszerűen kezeli, hangulati szavazó, akit egyetlen téma érdekel igazán: "ki ígér nekem többet". A volt miniszterelnök pedig, a közgazdasági összefüggéseket gyakran figyelmen kívül hagyva, ígért is: teljes foglalkoztatottságot, gázfűtés árára leszállított távfűtési árakat, panelrekonstrukciót, a kis- és középvállalkozások megerősítést. Végül pedig útjára indította a nemzeti konzultáció intézményét, amely célja, hogy közvetlen párbeszédet kezdjen a párt a választókkal. A politikától elfordult, bizonytalan szavazók ilyen módon történő megszólítása ugyanakkor kockázatos is lehet. Kérdés ugyanis, hogy a Fidesz-MPSZ baloldali-populista fordulata következtében, milyen mennyiségű, más típusú szavazót veszít el.

A beszédek következménye

A politikai beszédek önmagukban ritkán változtatnak meg bármit, különösen Magyarországon, ahol a beszédeket nem kíséri a közvélemény többségének aktív figyelme. Egy beszéd csak akkor lenne képes tömegek politikai preferenciáit befolyásolni, ha azt sokan követnék végig az elejétől a végéig. Az amerikai elnöki beszédekhez hasonlóan azonban a magyar lakosság is általában az értelmezéseket olvassa, látja, az eredeti beszédet csak kevesen ismerik, így a beszéd hatását nagy mértékben befolyásolja majd az utólagos kommentár, és a szónokok kezdeményezéseinek sikeres, vagy éppen sikertelen utóélete.

KOMMENTÁR: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc bizonyos értelemben azonos oldalra kerültek országértékelő beszédeikkel. Közös ellenséget állítottak ugyanis maguk elé: a jelenlegi politikát. Csak míg Gyurcsány Ferenc új politikát kíván teremteni Magyarországon, addig Orbán Viktor magán a politikán lépne túl. A 2006-os választásokat jelentős részben az fogja eldönteni, hogy melyik megoldás tetszik inkább az embereknek.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695