Kampány a politikai kampány ellen - Nemzeti Konzultációs Testület

2005-03-18

A nagy pártok rá vannak kényszerítve, hogy széles választói rétegre támaszkodjanak, melynek különböző szegmenseit más-más módon kell megszólítaniuk, a Fidesz pedig, potenciális koalíciós partner hiányában, erre különösen rá van szorulva. A politikától elfordulók jelentős részének azonban hiteltelenül hathatnak ezek az akciók, éppen azért, mert a két párt külön-külön beszél a társadalmi párbeszéd fontosságáról. Beszélnek róla, de egymással nem ülnek le, egyetlen fontos ügyben sem született eddig kompromisszum, amely egyébként sem egy évvel a választások előtt szokott bekövetkezni, hiszen most már mindenki 2006-ra koncentrál, a szavazatszerzés a cél. A fő kérdés, hogy a bizonytalan, pártoktól elforduló szavazók mely oldal törekvését érzik majd hitelesebbnek.

Hír: Március 9-én megalakult a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek felállítását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök kezdeményezte február 16-án tartott évértékelő beszédében. A Nemzeti Konzultációs Testület tagja Pozsgay Imre egykori szocialista politikus, Finta József építész, Hoffmann Rózsa pedagógus, Iván László orvos-gerontológus, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Schöpflin György, politológus, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője és Tulassay Tivadar orvos. A testület szóvivője Kudlik Júlia televíziós műsorvezető. Orbán Viktor a testület alakuló ülése után azt mondta: a nyolchónapos országos akciósorozat alatt pártállástól függetlenül mindeninek felkínálják a lehetőséget, hogy elmondja, milyen jövőt képzel magának, és Magyarországnak. Ennek érdekében fórumokat, kulturális programokat tartanak, megindítják a faluparlamenteket, leveleket, kérdőíveket küldenek, valamint telefonon és interneten is elérhetőek lesznek. Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz-MPSZ elnöke csak újabb eszközöket keres a hatalom megszerzéséhez. Hiller István, az MSZP elnöke az egykori Hazafias Népfronthoz hasonlította a testületet, majd hozzáfűzte: a Fidesz-MPSZ úgy zárta le a rendszerváltás, hogy visszatért oda, ahonnan elindult. Pozsgay Imre, a Testület tagja elmondta, a nemzeti hívószónak engedve vesz részt a kezdeményezésben, és ajánlja, hogy míg mindenki a politikai együttműködésről beszél, bizonyos pártok nem hajlandóak együttműködni.

Elemzés

A nyolcfős Nemzeti Konzultációs Testület március 9-i életre hívásával Orbán Viktor ismét a direkt politikai marketing eszközéhez nyúlt, akárcsak a polgári körök 2002-es megszervezésekor. Bár a Fidesz-MPSZ elnöke többször is igyekezett hangsúlyozni, hogy a mindennapi politikán túlmutató civil kezdeményezés egyedül az ő nevéhez, és nem pártjához fűződik, a Fidesz már jelezte, hogy segítséget nyújt a bizonytalan szavazók megszólítását célzó nyolc hónapos akciósorozat koordinálásban.

Közös a cél...

Amíg 2004-ben mind a Fidesz-MPSZ, mind az MSZP célja a saját tábor megerősítése volt, a 2005-ös év mindeddig egyértelműen a bizonytalan, illetve a politikától egyre inkább elforduló szavazók megszólításáról szól. Ehhez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti évadnyitó beszéde, illetve Orbán Viktor pártelnök évértékelője adta meg az alaphangot. Amíg a jelenlegi kormányfő a politika keretein belül maradva a Parlamentben "új politikáról" beszélt, addig a volt miniszterelnök februári hagyományos évértékelő beszédében egy pártpolitika felett álló, civil kezdeményezés, a Nemzeti Konzultációs Testület (NKT) létrehozását jelentette be. A pártelnök elmondása szerint a nyolchónapos országos akciósorozat alatt pártállástól függetlenül a legkülönbözőbb eszközök alkalmazása révén mindenkinek felkínálják a lehetőséget, hogy elmondja, milyen jövőt képzel magának, és Magyarországnak.

Az NKT az MSZP részéről könnyen támadható lesz. A kormányoldal felől érkező kritikák Orbán Viktor Parlamenttől való távolmaradását, a testület Hazafias Népfronttal való párhuzamba állítása révén a múlt feltámasztásának kísérletét emelik ki. Az MSZP ezzel szemben a politika megújításáról beszélhet a jelenlegi politikai rendszer elvetése helyett.

...és közös az eszköz

A nagyobbik ellenzéki párt korábbi mozgósító akcióihoz hasonlóan az NKT esetében is a direkt politikai marketing változatos eszközeit alkalmazva kívánja a lehető legtöbbféle csatornán elérni a választókat. A várhatóan novemberig tartó akció során fórumokat, kulturális programokat szerveznek, a vidéki lakosság megszólítása céljából faluparlamenteket indítanak, mindemellett leveleket, kérdőíveket küldenek, valamint telefonon és Interneten is elérhetőek lesznek az érdeklődők számára.

A Konzultációs Tanácshoz hasonló, névleg szintén pártsemleges akcióval az MSZP sem maradt adós, a nagyobbik kormánypárt idén februárban elindította a "Sikeres Magyarország" programját. A mozgalom célja néhol kísértetiesen egybevág az NKT céljaival: a "Sikeres Magyarország" mozgalom civilekből alakuló társaságai maguk formálják, tervezik meg falujuk, városuk jövőjét. Szocialista álláspont szerint amennyiben ezt mindenhol megteszik, akkor sikeres lesz valamennyi település és sikeres lesz Magyarország is. Akárcsak a Fidesz-MPSZ a Konzultációs Tanács esetében, a szocialista párt is szolgáltatásokkal segíti a társaságokat: koordinál, tanácsot, információt ad, ismerteti a tapasztalatokat, szakértőket biztosít.

A két nagy parlamenti párt eszközei tehát hasonlóak: személyes kapcsolat kiépítése a választókkal, országjárás, levelezés, interaktív, fiatalokat megcélzó játékok (MSZP: Amőba; Fidesz: Klikk), valamint egyre aktívabb médiaszereplés mindkét oldalon.

Politikán túllépő kezdeményezések sora

Nem csupán Orbán Viktor évértékelő beszéde tekinthető az NKT előzményének, ugyanis hasonló kezdeményezésekre már korábbról is akad példa. A Fidesz 2004-ben megfogalmazott ideológiája értelmében az a bal-jobb felosztásnak nincs többé értelme, csak nemzeti, és az emberek javát szolgáló politika van, vagy nemzetellenes, az emberekkel nem törődő politika.

Az NKT többek szerint, így például Malgot István, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja szerint is kiüresítheti a 2002-es választási vereséget követően szintén Orbán Viktor által életre hívott polgári köröket. Egyfelől ugyan a szerveződések rohamos szaporodása növelte a Fidesz társadalmi beágyazottságát, személyi kapcsolathálók felhasználásával növelte a mozgósítható szavazóbázist, másfelől a polgári körök idővel radikális jobboldali társaságként jelentek meg a nyilvánosságban, annak ellenére, hogy kezdetben névleg ideológiamentes, pártsemleges, civil szervezetként képzelték el azokat.

Bár a polgári körök eszközei - levelek, kérdőívek, Internetes toborzás - hasonlóak az NKT eszközeihez, a kezdeményezés mégis leginkább a 2004. március 27-én Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti petícióval állítható párhuzamba, amelynek elindítására a pártelnök már 2004-es évértékelőjében is célzott. Bár a költségvetés módosítását célzó petíciónak 2004 tavaszán nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a Fidesz sikeresen vette át vele a kezdeményezést, valamint több hónapos kampányeszközt és újabb kapcsolati háló kiépítését jelentette a párt számára. A Nemzeti Petíció bejelentésekor Orbán Viktor a jobboldal összekovácsolása helyett a baloldali érzelmű bizonytalan szavazók megszólítására helyezte a hangsúlyt, akárcsak most. Az orbáni, politikán túllépő kezdeményezések sorába illik így ez a most felállt testület is, mely névleg a politikai kampány ellen jött létre, de közben maga is a kampány része.

Szereposztás - húzónevek nélkül

Kérdéses azonban, hogy az NKT milyen hatást ér el a közvéleményben, hiszen Pozsgay Imrén kívül a testületbe került személyek nem túl ismertek, és nem is meglepőek. Pozsgay Imrét egykori pártja 1990-ben félreállította. Az egykori szocialista politikus azóta sértett politikusként jelenik meg a nyilvánosság előtt, az eddigi választásokon mind egyéni jelöltként, mint pártalapítóként elbukott. Személye azonban csábító üzenet azon választói csoportok felé, akik még mindig nosztalgiával gondolnak vissza a kádári diktatúrára.

   
A Nemzeti Konzultációs Testület tagjai
Pozsgay Imre Egykori szocialista politikus
Finta József Építész
Hoffmann Rózsa Pedagógus
Iván László Orvos - gerontológus
Jókai Anna Író
Náray-Szabó Gábor Egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke
Schöpflin György A Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője
Tulassay Tivadar Orvos
Kudlik Júlia Az NKT szóvivője
   

 

KOMMENTÁR: A nagy pártok rá vannak kényszerítve, hogy széles választói rétegre támaszkodjanak, melynek különböző szegmenseit más-más módon kell megszólítaniuk, a Fidesz pedig, potenciális koalíciós partner hiányában, erre különösen rá van szorulva. A politikától elfordulók jelentős részének azonban hiteltelenül hathatnak ezek az akciók, éppen azért, mert a két párt külön-külön beszél a társadalmi párbeszéd fontosságáról. Beszélnek róla, de egymással nem ülnek le, egyetlen fontos ügyben sem született eddig kompromisszum, amely egyébként sem egy évvel a választások előtt szokott bekövetkezni, hiszen most már mindenki 2006-ra koncentrál, a szavazatszerzés a cél. A fő kérdés, hogy a bizonytalan, pártoktól elforduló szavazók mely oldal törekvését érzik majd hitelesebbnek.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695