Botrányra botrány

2005-03-30

Akárcsak 2004 őszén - amikor Wekler Ferenc földjeire adott állami támogatás volt a kiindulópont -, idén tavasszal is a már megszokott botránypolitizálást láthatjuk a két nagy párttól: ha az egyik oldalon ügy van, akkor a másikon oldalon is lesz egy hasonló. A közvélemény vélhetően a korrupciós ügyeket általánosítva az egész politikai elitet elítéli majd, a törzsszavazókat pedig eddig sem bizonytalanították el a hasonló ügyek.

HÍR: Nyakó István, az MSZP szóvivője március 29-én kijelentette, hogy szerinte Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke "nyuszi módjára lapít", mivel nem kért helyreigazítást az Élet és Irodalom című hetilaptól. A hetilap ugyanis március 11-én megjelent számában azt állította, hogy Orbán Viktor hivatalban lévő kormányfőként többször jelen volt az akkor felesége, Lévai Anikó résztulajdonában lévő Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. megbeszélésein, valamint állami ingatlanok és támogatások megszerzésével kapcsolatban tanácsokat is adott. Orbán Viktor tagadta, hogy részt vett volna a cég taggyűlésein, továbbá kijelenttette: kormánya nem tervezte a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációját sem. Az Élet és Irodalom március 25-i számában közölt újabb jegyzőkönyv-részlet szerint azonban az állami tulajdonú részvénytársaság eladását csak a 2002-es kormányváltás akadályozta meg. A hetilap dokumentumai szerint Orbán Viktor feleségének üzlettársai a közös cég fejlesztése érdekében más állami ingatlanok megszerzésére is pályáztak volna, az akkori kormányfő azonban politikai botránytól tartott. Nyakó István úgy vélte, hogy Orbán Viktor azért nem kért helyreigazítást a hetilaptól, mert van mitől tartania. Az MSZP szóvivője hozzátette: az ügyben pártja ragaszkodik a parlamenti vizsgálóbizottság felállításához, és reméli, hogy a Fidesz-MPSZ is támogatja azt. Nyakó István véleménye szerint, ha a hetilap állításai igazak, akkor a miniszterelnöki funkció szennyeződött be. Révész Máriusz, a Fidesz-MPSZ szóvivője az ügy kapcsán kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben jogi eljárás indul az Élet és Irodalom, illetve mindazok ellen, akik a Fidesz-MPSZ szerint hamis állításokat fogalmaztak meg Orbán Viktorral szemben. A Fidesz-MPSZ szóvivője szerint politikai boszorkányüldözés zajlik. Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese pedig bejelentette, hogy pártja kezdeményezi egy másik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációját vizsgálná, egy harmadik bizottság pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégeinek állami megrendeléseit kutatná.

ELEMZÉS:

Az Élet és Irodalom című hetilapban március 11-én megjelentetett dokumentumok révén ismét napirendre kerültek az Orbán-család "szőlő ügyei", a 2004. őszén kirobbant hasonló ügysorozat után. A mostani azonban Orbán Viktor esetleges személyes szerepe miatt tűnik súlyosabbnak, amely helyzetet a Fidesz-MPSZ a "botrányra botrány", az MSZP pedig a volt miniszterelnökre való fókuszálás révén kíván kezelni.

Szőlőbotrányok Magyarországon

Először az Élet is Irodalom (ÉS) március 11-én, majd az Index internetes hírportál március 18-án adott hírt arról, hogy az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház néhány ingatlanára egy, Orbán Viktor családi érdekeltségébe tartozó cég spekulál, melyben a volt miniszterelnök ugyanúgy partnerük volt, mint az állami támogatások megszerzésében. Az ÉS-ben a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft 2001. július 4-i taggyűléséről közölt jegyzőkönyv szerint Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, valamint az Orbán-családhoz közel álló üzlettársak a kft által megszerezhető állami támogatásokról egyeztettek. Az állítólagos jegyzőkönyv szerint, amikor a cég közel 70 milliós állami támogatásra benyújtott pályázata került szóba, az akkor még hivatalban lévő miniszterelnök azt tanácsolta a jelenlevőknek: "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet". A jegyzőkönyv szerint Orbán Viktor a Tokaj Kereskedőházzal kapcsolatos privatizációs tervek vitájában is mérsékletre intette a cégtársakat: "Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól".

A szőlőültetvények körüli botrány nem új keletű Magyarországon. Először 2004. júliusában a Magyar Nemzet adott hírt arról, hogy Wekler Ferenc SZDSZ-es politikus százharmincmillió forintot nyert az agrártárca szőlőtelepítési pályázatán. Ezt követően 2004 őszén hosszas vita folyt Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó érdekeltségébe tartozó cég által kapott 41 millió forintos támogatásról. A Fidesz-MPSZ kommunikációját a kapkodás jellemezte, amikor a legrosszabb érvet alkalmazva közölték: az összeg "köszönőviszonyban" sincs a Wekler Ferenc által kapott "horribilis" összeggel. Ez azonban a közvélemény számára nem volt meggyőző érv, hiszen az emberek szemében ilyen nagyságrendnél majdhogynem mindegy az összeg nagysága, és ezzel a Fidesz annulálta is Wekler Ferenc elleni érveit.

A most kirobbant ügy súlyosabbnak tűnik a tavaly őszinél. Az ellenzéki pártelnök fókuszba állításával az MSZP semlegesíti Orbán Viktor és a Fidesz-MPSZ azon korábbi érvét, miszerint a volt kormányfő felesége jogosult a szőlőbirtoka után járó állami támogatásra. Az MSZP igyekszik is a helyzetet kihasználni, stratégiája szerint nem a hadsereget - azaz a Fideszt - kell legyőzni, hanem a tábornok - azaz Orbán Viktor - alól kell "kilőni a lovat".

Botrányra botrány

Bár Orbán Viktor nyilatkozatában egyértelműen tagadta, hogy miniszterelnökként tervezte a Tokaj Kereskedőház privatizációját, valamint hogy részt vett volna a hetilapban közölt taggyűlésen, a helyreigazítási kérelem, az újság ellen indított per elmaradása egyelőre az MSZP-t erősíti. A Fidesz stratégiája ugyanis az, hogy az eredetileg Orbán-ellenes ügyből mind a két pártot érintő ügyet kreáljon. E stratégia mentén haladva a Fidesz elérte, hogy ma már nem csak Orbán-ügyről van szó, hanem Leisztinger-Gyurcsány-ügyről is. A párt ugyanis igyekezett hangsúlyozni, hogy az Orbán-kormány a Tokaj Kereskedőház Rt.-t állami tulajdonban akarta tartani, a cég privatizációjáról a Medgyessy- kormány döntött, és bújtatott privatizáció révén a szocialista-közelinek titulált Leisztinger Tamás szerezte meg a Tokaj Kereskedőház Rt. 25 százalékát.

Az ügy kirobbanását követően tehát a Fidesz először a zavarkeltés stratégiáját alkalmazva a Gyurcsány-Leisztinger nevek felemlegetésével igyekezett összezavarni a közvéleményben formálódó képet. Az addigi defenzív álláspontról ("Orbán Viktor minden alapot nélkülöző rosszindulatú politikai támadás részese") támadó pozícióba helyezkedve az ÉS által nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvre válaszul a Fidesz egy másik, általuk hitelesnek tartott jegyzőkönyvet mutatott be. A párt érvelése azt sugallja, csupán az a kérdés, melyik jegyzőkönyv a hiteles, azonban ezzel a lépéssel csupán annyit sikerült egyelőre elérniük, hogy a szőlő-ügy továbbra is napirenden szerepel.

A téma folytatása márpedig egyértelműen az MSZP-nek kedvez, a mindkét oldal által oly szívesen alkalmazott politikai marketingeszköz, a parlamenti vizsgáló bizottság felállítása ráadásul kiválóan alkalmas az ügy elnyújtására, illetve napirenden tartására. Ebben is megfigyelhető a "botrányra botrány" taktika, az elsőként lépő szocialisták után a Fidesz is kezdeményezett vizsgálóbizottságot. Két álláspont, két vizsgálandó ügy van, lehetséges tehát, hogy vizsgálóbizottságból is több lesz.

KOMMENTÁR: Akárcsak 2004 őszén - amikor Wekler Ferenc földjeire adott állami támogatás volt a kiindulópont -, idén tavasszal is a már megszokott botránypolitizálást láthatjuk a két nagy párttól: ha az egyik oldalon ügy van, akkor a másikon oldalon is lesz egy hasonló. A közvélemény vélhetően a korrupciós ügyeket általánosítva az egész politikai elitet elítéli majd, a törzsszavazókat pedig eddig sem bizonytalanították el a hasonló ügyek.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695