Pénzügyminiszter-váltás

2005-04-20

A pénzügyminiszter-csere gazdaságpolitikai irányváltást, mélyreható átalakításokat várhatóan nem fog eredményezni. Elképzelhető azonban, hogy kisebb módosítások- például az adórendszer terén - könnyebben megvalósulnak majd az erősebb politikai támogatás következtében. A Gyurcsány-kormány és az MSZP pedig jelentős konfliktusgócot maga után hagyva vághat neki a 2006-os választásoknak.

HÍR: Április 18-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Draskovics Tibor pénzügyminisztert, helyét Veres János, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke foglalja el. Gyurcsány Ferenc a váltást azzal indokolta, hogy a következő hetekben az MSZP április 15-én tartott kongresszusán meghirdetett száz lépés politikájának keretében javítani kell az együttműködést a kormánypárti frakciókkal. Draskovics Tibor szerint a csere oka az volt, hogy a gazdaság növekedése ellenére az egyensúly javulásának mértéke nem érte el a kellő szintet. A leváltott pénzügyminiszter szerint a kialakult helyzet oka a Magyar Nemzeti Bank együttműködési készségének és az ellátórendszerek alapvető változásához szükséges politikai elszántságnak az együttes hiánya. Veres János feladatai között szintén a reformokhoz szükséges politikai támogatás megszerzését nevezte meg. Veres János helyét a miniszterelnök kabinetfőnöki posztján Szilvásy György, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára veszi át. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a pénzügyminiszter-cserére úgy reagált: ha Veres János a reformokat képviseli, akkor pártja támogatja őt. Horn Gábor hozzátette, hogy az SZDSZ bátrabb, következetesebb, határozottabb, gazdaságpolitikai lépéseket vár az új pénzügyminisztertől. Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese, az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint csak idő kérdése volt, hogy mikor menesztik Draskovics Tibort, mivel nem sikerült kordában tartania a költségvetési hiányt, így az államadósság elérte a GDP hatvan százalékának megfelelő kritikus határt. Varga Mihály szerint Draskovics Tibor semmilyen komoly eredményt nem tudott felmutatni az államháztartási alrendszerekben, az önkormányzatoknál, az államigazgatásban, és az egészségügyben. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy fogalmazott: nemcsak a pénzügyminiszter, hanem a Kormány gazdasági, illetve pénzügyi politikájának bukását ismerte be a miniszterelnök. Herényi Károly szerint nem a pénzügyminiszter cseréje a megoldás, hanem új gazdasági és pénzügypolitikára van szükség, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és javítja az ország versenyképességét. Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnöke szerint Draskovics Tibor távozása nem egyszerű személycsere, hanem "az utóbbi időszak csődjének beismerése". Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy vélte, hogy hiányzott a bizalom a pénzügyminiszter és a kormányfő, valamint az MSZP között. Kuncze Gábor az utódtól azt várja, hogy álljon a reformok élére. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a pénzügyminiszter lecserélése csak pótcselekvés, a Kormány csak időt akar nyerni. Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője a hírt úgy kommentálta: megbukott a 2005-ös költségvetés. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kijelentette: a reformokhoz gazdasági és politikai támogatás kell, Veres János pedig a szakmai hátország mellett a politikai hátországot is képes lesz megteremteni ehhez a kormányzati elkötelezettséghez.

ELEMZÉS:

A magyar pénzügyminisztereknek sanyarú a sorsa: amellett, hogy rendszerint igen kevés időt tölthetnek el a bársonyszékben, a népszerűtlenség súlyos terhét is a hátukon cipelik. Draskovics Tibor távozó pénzügyminiszter mögül azonban nem csak a közvélemény, de a kormánypártok támogatása is hiányzott. Utódja, Veres János az MSZP elnökségi tagjaként arra mindenképpen számíthat, hogy döntései mögé felsorakoztatja a kormányoldal túlnyomó többségét. Így, ha jelentős államháztartási reformra nem is számíthatunk ebben a ciklusban, az "apró lépések" meglépésének esélye növekszik.

Pénzügyminiszterek Magyarországon

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 18-i bejelentése kerek számhoz köthető: a tizedik pénzügyminiszter-cserére került sor a rendszerváltás utáni Magyarországon. A pénzügyminiszterek átlagos "élettartama" hazánkban mindössze másfél év, és eddig csupán egy parlamenti ciklus emésztett fel háromnál kevesebb pénzügyminisztert. A pénzügyminiszternek - természetesen nem csak hazánkban - a politikai csatákon túl a gazdasági szereplőkkel, a szakmával és társadalmi csoportokkal (például szakszervezetekkel) is gyakorta meg kell ütköznie. Ez a tárca képviseli ugyanakkor egyik legnagyobb súlyt a kormányzaton belül - annak ellenére, hogy az Orbán-kormány idején több feladata is a gazdasági minisztériumhoz került. A kormányzat pazarló vagy elhibázott működése a pénzügyminisztériumi mutatókban jelentkezik, így a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi közhangulat, vagy az államháztartási hiány vártnál nagyobb mértéke esetén a pénzügyminiszter, mint az "államkassza őre" könnyen kormányzati bűnbakká válhat.

Pénzügyminiszter-váltások a rendszerváltást követően

Dátum Miniszter Poszton eltöltött idő Távozás indoka
Antall-Boross kormány
1990. december 20. Rabár Ferenc 7 hónap gazdaságpolitikai nézeteltérések a kormányon belül
1993. február 11. Kupa Mihály 26 hónap az államháztartás konszolidálási programját tényleges parlamenti jóváhagyás nélkül próbálta beterjeszteni a Nemzetközi Valutaalapnak
1994. július 15. Szabó Iván 17 hónap kormányváltás
Horn-kormány
1995. január 28. Békesi László 7 hónap kibékíthetetlen ellentét a kormányfővel
1996. február 18. Bokros Lajos 12 hónap az államháztartási reform elfogadtatásának sikertelensége
1998. július 7. Medgyessy Péter 28 hónap kormányváltás
Orbán-kormány
2000. december 31. Járai Zsigmond 29 hónap kinevezték az MNB elnökének
2002. május 27. Varga Mihály 17 hónap kormányváltás
Medgyessy-kormány
2004. január 8. László Csaba 20 hónap államháztartási hiány mértéke
Gyurcsány-kormány
2005. április 18. Draskovics Tibor 14 hónap államháztartási hiány mértéke, reformok elmaradása.
 
       



A pénzügyminiszter a kormányzati kommunikáció kakukktojása: míg más miniszterek esetében a beiktatás utáni ismertség-növekedés rendszerint a népszerűség erősödésével jár együtt, esetében ez az összefüggés fordított: az ismertség emelkedésével - a népszerűtlenebb intézkedéseknek és a konfliktusoknak köszönhetően - a pénzügyminiszter elutasítottsága növekszik. Nem volt ez másként Draskovics Tibor esetében sem, aki kedveltség tekintetében a kormány sereghajtójaként, mintegy "leggyengébb láncszemeként" távozott. Persze, a pénzügyminiszter munkájára hatványozottan igaz, hogy a szakmai siker nem a közvélemény-kutatásokból olvasható ki.

Draskovics helyett Veres

Érdekes paradoxon, hogy míg Draskovics a gyorsan szerzett népszerűtlenségét a tavaly februárban bejelentett megszorító csomagnak köszönhette - melynek köszönhetően a "szigorminiszter" megtisztelő címet is elnyerte - távozásának egyik indoka éppen a kellő szigor hiányában a költségvetési hiány növelésében és az előirányzott mutatók be nem tartásában kereshető.

A váltás indítékai természetesen nem csak szakmai jellegűek. A kormányfőnek a választásokhoz közeledve különösen nagy szüksége van arra, hogy megerősítse utóbbi időben kissé megcsappant politikai hátországát, és jó pontot szerezzen pártjában és az MSZP-frakcióban. E szempontból az új pénzügyminiszter, Veres János, az MSZP frakciójának és elnökségének tagja kifejezetten szerencsés választásnak tűnik. Az agrármérnöki és közgazdász végzettségű Veres vélhetően sokkal jobban kijön majd a frakcióval is, mint a párton kívüli, az MSZP frakciójával mérsékelten jó viszonyt ápoló Draskovics. Az előző pénzügyminiszternek ráadásul a miniszterelnökkel sem volt felhőtlen a viszonya, távozása már a kormányfőváltás idején is szóba került. Az új miniszter ezzel szemben korábban a miniszterelnök kabinetfőnökeként tevékenykedett. A váltás összefügg a "száz apró lépés" programjával is, melynek keretében a kormány több területen (közigazgatás, gazdaság, oktatás, egészségügy) is átalakításokat tervez, és ehhez nagy támogatottságú miniszterekre van szüksége.

Az új pénzügyminiszter ennek ellenére kifejezetten hangsúlyozta: tevékenységét nem az átfogó reformok, hanem a konvergenciaprogram által kijelölt út követésének - tehát az egyensúly javításának - célja vezérli. Az ellentmondás feloldható, ha tekintetbe vesszük, hogy a kormányzat igyekszik a "reform" közvéleményben rosszul csengő kifejezése helyett máshogy címkézni a változtatási szándékokat, továbbá, hogy a kormányfő a választások előtt mindenekelőtt "nyugodtabb" irányítást vár az utóbbi évben botrányoktól és politikai csatározásoktól hangos tárcától. A pénzügyminiszter kinevezése ugyanakkor politikai veszélyt is rejt magában: az országgyűlés egyik leggazdagabb embereként az antikapitalista érzelmekre ható negatív kampány újabb céltáblájává válhat.

A forint árfolyama és a BUX-index mérsékelt csökkenéssel reagált a miniszterváltás hírére. Elemzők szerint nagy pánikra a piac és a befektetők részéről a továbbiakban sem kell számítani. Az ellenzék azonban- folytatva az eddigi kommunikációs irányvonalat - pénzügyi és gazdasági csődről beszél, továbbá arról, hogy a jövőben az eddigi, elhibázott gazdaságpolitika folytatására számíthatunk.

KOMMENTÁR: A pénzügyminiszter-csere gazdaságpolitikai irányváltást, mélyreható átalakításokat várhatóan nem fog eredményezni. Elképzelhető azonban, hogy kisebb módosítások- például az adórendszer terén - könnyebben megvalósulnak majd az erősebb politikai támogatás következtében. A Gyurcsány-kormány és az MSZP pedig jelentős konfliktusgócot maga után hagyva vághat neki a 2006-os választásoknak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695