Németh Imre menesztése

2005-05-05

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy héttel Draskovics Tibor pénzügyminiszter leváltása után, az MSZP április 25-i frakcióülésén bejelentette Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter menesztését. A megüresedett posztra Gráf József MSZP-s országgyűlési képviselő kinevezését javasolta. Gyurcsány Ferenc döntését a kormány előzőleg meghirdetett, "Száz lépés" elnevezésű politikájával indokolta. Úgy fogalmazott, az elkövetkező időszakban a minisztérium élén nem agrárpolitikusra, hanem agrármenedzserre van szükség.

Háttér
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy héttel Draskovics Tibor pénzügyminiszter leváltása után, az MSZP április 25-i frakcióülésén bejelentette Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter menesztését. A megüresedett posztra Gráf József MSZP-s országgyűlési képviselő kinevezését javasolta. Gyurcsány Ferenc döntését a kormány előzőleg meghirdetett, "Száz lépés" elnevezésű politikájával indokolta. Úgy fogalmazott, az elkövetkező időszakban a minisztérium élén nem agrárpolitikusra, hanem agrármenedzserre van szükség.
A miniszterelnök elismerően nyilatkozott a távozó agrárminiszter eddigi munkájáról, olyan kiváló agrárpolitikusnak nevezte, aki képes volt arra, hogy a magyar mezőgazdaság uniós felkészülésében 2002-ben megörökölt rettenetes lemaradás túlnyomó részét ledolgozza.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke elmondta, hogy pártja tudomásul veszi Németh Imre távozását. Lengyel Zoltán, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője szerint a miniszter menesztésével a Gyurcsány-kormány agrárpolitikája bukott meg. A Fidesz-MPSZ képviselője úgy vélte, hogy az agrárköltségvetés romokban hever, és már most elviselhetetlen a jövő évre áthúzódó kötelezettségvállalás nagyságrendje. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Németh Imre nem most, hanem az agrárdemonstráció ideje alatt szolgált rá a felmentésre, de a miniszter távozása nem megoldás, mert a kormány nem rendelkezik a mezőgazdaság sikeres jövőjét garantáló koncepcióval.

Összefoglalás


Az agrárminiszter távozásáról szóló vélemények:

[...] Németh Imre beszántása nyílt beismerése annak, hogy a magyar állami agrárintézmények nem készültek fel jól az uniós csatlakozásra. Ezt aligha lehet teljesen a távozó miniszter nyakába varrni, de ő az első, akinek ezért el kell vinnie a balhét. Egy idő után már nem lehet Torgyánra mutogatni. Az agrárkormányzat elhitte (de legalábbis elhitette), hogy a kétségtelenül nagy hendikep ellenére sikerül létrehozni és felkészíteni az uniós támogatások kifizetésére hivatott szervezetet. Nem tudom, mit mondott Németh Imre két miniszterelnökének, de ajtón kívül az utóbbi egy évben azt hallgathattuk, hogy minden rendben (lesz). Nem lett. [...]
(Tóth Levente: Kaszagép. Népszabadság, 2005. április 26.)

[...] A kormányfő kétségkívül begyorsított. Az utóbbi fél év - mióta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lett - nyilván nem igazolta előzetes várakozásait. Elsősorban a gazdaságban mutatkoznak gondok, amit tükröz, hogy előbb a pénzügy-, tegnap pedig az agrárminisztertől vált meg. Minthogy pedig alig egy év van már csak hátra a következő parlamenti választásig, politikai szempontokat is mérlegelve az utolsó pillanatban van ahhoz, hogy változtasson. Márpedig Gyurcsány Ferenc - és vele az MSZP - győzni akar 2006-ban. Ez mindkettejük túléléséhez kulcsfontosságú.
Csakhogy ahhoz, hogy a bizonytalan - még megszerezhető - szavazókat megnyerjék, eredményeket kell felmutatni. Olyanokat, amitől azok az emberek, akik még nem döntötték el, hogy mindenképpen az egyik vagy a másik oldalra voksolnak, azt látják, hogy ez a kormány az ő érdekükben cselekszik. Ezért hirdette meg a miniszterelnök a száz lépés programját és emiatt vállal esetleg konfliktusokat is a hozzá eddig hű, de pozíciójukra most már valamiért nem megfelelő emberekkel. [...]
(Sebes György: Rohamtempó. Népszava, 2005. április 26.)
Megint egy hétfő, megint egy miniszter. Ha száztagú lenne a kormány, azt mondanánk, belátjuk a száz lépés programjának egész ívét, de így egyelőre nehéz elképzelni, az első 17 lépés után mi következik.
[...] Először is megállapíthatjuk, hogy bár Németh Imre messze nem tartozott a legrosszabb agrárminiszterek közé - néhány elődje felidézésével bármikor tudunk reprodukálni egy akcióthriller nézésekor érzett borzongást -, elég hibát követett el ahhoz, hogy leváltsák.
[...] Németh kirúgásával tehát nincs semmi baj, az utóddal viszont annál több. Gyurcsány szerint "agrárpolitikus helyett agrármenedzser" kell, mi azonban inkább egy jó karban lévő posztkommunista expárttitkárt látunk, aki élete nagyobbik felét a politikában töltötte, és aki az egypártrendszerben megszerzett kapcsolatait jól kamatoztatta a  privatizációban. Gráf József tizenegy éve képviselő, de jelen írásunk terjedelme túl hosszú ahhoz, hogy összefoglaljuk parlamenti munkájának eredményeit, maradjunk abban, hogy leginkább észrevétlenségével próbált kiemelkedni a patkóból. A világhírhez a legközelebb akkor került, amikor köze lett a Bólyi Mgtsz gyorsított és vitatott magánosításához. Hozzá képest Németh haladó szociáldemokratának és remek debattőrnek tűnik.[...]
(Szerkesztőségi vélemény: Kettő. Magyar Hírlap, 2005. április 26.)


Nánási Tamás úgy gondolja, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legválságosabb időszaka kötődik majd Németh Imre nevéhez. A szerző szerint a volt agrárminiszter engedte, hogy tárcája a pénzügyminiszter megszorításainak áldozatává váljon. Ez a folyamat vezetett a gazdatüntetéshez, majd Németh Imre menesztéséhez.



Már akkora a baj, hogy a nagyüzemi agrárlobbinál is "kiment a biztosíték". Míg a gazdák traktorjaik mellett fagyoskodtak a Felvonulási téren, a szocialisták mögött álló érdekcsoportok csendesen "beindították a fúrógépet". Tegnapra révbe is ért a Németh Imre földművelésügyi miniszter megbuktatására indított akció.
[...]A rendszerváltás óta a mindenkori agrárminisztereknek általában a pénzügyi tárca vezetőivel kell harcot vívniuk az ágazatot megillető támogatásokért.
A legnagyobb vereséget e téren Németh Imre szenvedte el. Teljesen behódolt a fiskális szigornak. Minisztériuma pénzeit és a termelőknek járó uniós juttatásokat Draskovics Tibor hiánymérséklő könyvelési trükkjeihez gátlástalanul felhasználhatta. Az éltanuló szerep és a politikai érdekek kiszolgálása nem segített, sőt jórészt ez okozta a vesztét a földművelésügyi minisztérium vezetőjének.
Azzal, hogy tárcáját átengedte Draskovicsnak, feláldozta a rábízottakat, és kiváltotta újabb kori történelmünk legnagyobb és legradikálisabb agrárdemonstrációját. S miként Draskovicsot elsodorta a mezei MSZP-tagok, a párt talpasainak haragja, Némethre is kimondatott az ítélet, és az elvtársaival szemben egyre inkább hátrálásra kényszerülő Gyurcsány azt híven teljesítette.
[...] Kívülről inkább kétszínűnek tűnik Gyurcsány Ferenc viselkedése, aki a legkiválóbb szakembernek nevezte újbóli kinevezésekor mostani áldozatát, tárcáját pedig a legeurópaibb minisztériumnak becézte, amikor vendégségben ott járt. A gazdatüntetések alatt is csak méltató szavakat hallhattunk a miniszterelnöktől, aki az aláírást követő órákban kijelentéseivel kis híján felborította az agrármegállapodást.
Akkor sem gondolta meg, hogy mit tesz, most sem tudni, mire megy ki a bábutologatás. Csak nehogy mindnyájunk menesztéséhez vezessen ez az egyre fejvesztettebb kapkodás.
(Nánási Tamás: Az elcsapott éltanuló. Magyar Nemzet, április 26.)

[...] A miniszterelnök időközben úgymond menedzserre cserélte az agrártárca vezetőjét. A beígért száz (bal)lépés közül két kicsit meglépett a kormányfő, menesztett két minisztert. De ettől a rendszer nem változik, ettől a magyar mezőgazdaság továbbra is a kabinet mostohagyereke marad.
(Frisch Oszkár: Uniós ugaron a magyar mezőgazdaság. Magyar Nemzet, 2005. április 26.)

Répássy Róbert legyek, ha értem. Éppen kezdtem megszokni a gondolatot, hogy Németh (Imre, menesztett agrárminiszter) "az elmúlt másfél évtized talán legjobb agrárpolitikusa", és arra a kérdésre is hamar választ kaptam, hogy ha végre megtalálták a korszakos agrárpolitikust - amire itt, ugye, eddig nemigen volt példa -, akkor meg miért kell meneszteni. Azért, mert a - vészesen közeledő - választásokig hátralévő időszakban nem agrárpolitikusra, hanem agrármenedzserre van szükség.[...]
(Makai József: Menedzsertréning. Magyar Hírlap, 2005. április 27.)


Ugró Miklós élesen bírálja Gyurcsány Ferenc személyi döntéseit. Egyetért Németh Imre menesztésével, de úgy véli, hogy az új miniszterek személyének kiválasztáskor a szakmai követelmények helyett az anyagi háttér dominál.



Gyurcsány Ferenc nem takarékoskodik a dicsérő szavakkal. Németh Imrét az egekig magasztalta leváltása alkalmából, mintha eltávolítása a miniszteri székből szakmai, politikusi pályafutásának megkoronázása lenne. Persze minden eddigi lecserélt minisztert megdicsértek, mondván, kimagaslóan jó munkát végzett, nem véletlen, hogy a 2002-ben alakult koalíciós kormányból már csak Magyar Bálint és Lamperth Mónika maradt a tárcája élén, őket még távolodóban sem lehetne megdicsérni. Németh kiváló teljesítménye is nézőpont kérdése, mert a miniszterelnök felettébb különös kritériumok alapján választja ki és váltogatja munkatársait. Akivel elégedett, az nem feltétlenül vívja ki a választópolgárok osztatlan elismerését is. Németh minisztersége alatt folyton visszatérő kifogás, magyarázat volt, hogy a magyar gazdák drágán termelnek, márpedig ez nem ok, hanem következmény, és a tárca működését minősíti. Nem kizárt, a menedzser típusú utódtól azt várják, hogy a magyar gazdák még drágábban termeljenek, s ez esetben vitathatatlanul indokolt volt a csere.
[...] Mindenesetre az új minisztereknek van mit aprítaniuk a (külföldről behozott) tejbe, s ez a kormányfőnek különös kedvére van. Gyurcsány 1996-os, azóta elhíresült nyilatkozata szerint: "10 év múlva a világot Magyarországon sem a politikusok fogják irányítani. A politikusok azért vannak, hogy az országban élők érdekeit olyan módon hangolják össze, hogy béke legyen. Kinek lesz akkor nagyobb az érdekérvényesítő képessége? Annak, aki alkalmazottként százezer forintot keres, vagy annak, aki mögött egymilliárd forint van. Nyilván az utóbbiaknak." Gyurcsány álma megvalósulni látszik. Lehet, jövőre már licitálni fognak a miniszteri székekre, államtitkári posztokra, sőt, ha ilyen rohamléptekben fejlődnek a honi közállapotok, az is megeshet, hogy a miniszteri tisztségeknek börzei árfolyamuk is lesz. Formálódik a Magyarország nevű részvénytársaság.
(Ugró Miklós: Magyarország Rt. Magyar Nemzet, 2005. április 27.)

Amikor Gyurcsány Ferenc szertartásosan hosszan méltatta Németh Imre érdemeit, többek tekintete elhomályosodott. Amikor pedig egyenesen az elmúlt tizenöt év legjobb mezőgazdasági miniszterének nevezte, mindenki tudta, hogy ugyan egy munkakapcsolat véget ért, de egy gyönyörű barátság azonnal kezdetét vette.
[...] A februárban demonstrációra kényszerülő gazdák Németh távoztával föllélegezhettek volna, hiszen az elhúzódó kifizetések, a honi érdekek elégtelen brüsszeli képviselete miatt maguk követelték a mezőgazdasági miniszter azonnali leváltását. Most mégis rosszat sejtenek. A kormányfő ugyanis Németh Imre munkájának felmagasztalása mellett azt is a váltás indokaként sorakoztatta fel, hogy az idők az agrárpolitikus helyett most - amikor semmi sem történt - agrármenedzsert követelnek.
(Szerkesztőségi vélemény: Isten éltesse Németh Imrét. Heti Válasz, 2005. április 28.)

Németh Imre menesztéséről szóló publicisztikák:
Tóth Levente: Kaszagép; Népszabadság, 2005. április 26.
Sebes György: Rohamtempó; Népszava, 2005. április 26.
Szerkesztőségi vélemény: Kettő; Magyar Hírlap, 2005. április 26.
Nánási Tamás: Az elcsapott éltanuló; Magyar Nemzet, április 26.
Frisch Oszkár: Uniós ugaron a magyar mezőgazdaság; Magyar Nemzet, 2005. április 26.
Makai József: Menedzsertréning; Magyar Hírlap, 2005. április 27.
Ugró Miklós: Magyarország Rt.; Magyar Nemzet, 2005. április 27.
Szerkesztőségi vélemény: Isten éltesse Németh Imrét; Heti Válasz, 2005. április 28.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695