Verseny a szegényekért

2005-05-31

Bár a Gyurcsány-kormány kezdettől fogva az igazságos elosztást helyezte megszólalásai középpontjába, konkrét szakpolitikai lépésekben ez a családtámogatási rendszer átalakításának szándékában jelentkezett először. A nyolc, markánsan baloldali lépés érdemi szakpolitikai vitát indított el a szegényebb rétegek felemelését a középosztály támogatása révén elérni kívánó jobboldal és a leszakadók támogatását célzó baloldal között.

Gyurcsány Ferenc által május 23-án ismertetett nyolc újabb lépéssel folytatódott az MSZP április 15-i kongresszusán útjára indított kormányfői program. A családtámogatási rendszer átalakításával foglalkozó lépések főként a társadalom alsóbb, szegényebb rétegeinek kedveznek. A markánsan baloldali lépés így az igazságos elosztást már a kezdetek óta hangsúlyozó Gyurcsány-kormány első, szakpolitikai téren is kézzel fogható javaslatának nevezhető.

Bár a kormányfő már többször hangsúlyozta, hogy a 2006-os választások előtt nem készül „kampány-költségvetés”, azaz az eddigi választási évekkel ellentétben nem várható semmilyen osztogatás, a kétszeresére emelkedő családi pótlék, valamint a pótlék további emelése a gyermekeiket egyedül nevelő szülők esetében mindenképpen plusz kiadást jelent a költségvetésnek. Ugyanis amíg idén 312 milliárd forint jut családtámogatásra a büdzséből, a most előterjesztett elképzeléshez 349 milliárdra van szükség. A családi pótlék emelésével kapcsolatos két fontos lépés egyértelműen választási célokat is szolgál, hiszen a megduplázott pótlék igen nagy számú család számára az egyetlen biztos bevételt jelenti. A koncepció azonban önellentmondást is rejt magában, hiszen a pótlék alanyi jogon járna minden családnak, s így azon korábbi nyilatkozatokkal ütközik a javaslat, melyek szerint a rászorultság elvét kellene alkalmazni. Bár a változtatás lényege nem az adójóváírás megszüntetése, a nyolc lépés további elemei adóváltozásokat is rejtenek magukban, az adóreform egyik komoly megelőlegező lépése lehet ugyanis az adókedvezmények megszüntetése. Az egy- és kétgyermekes családok esetében az adókedvezmény beolvad az a családi pótlékba, az új, egységes pótlék ezen családok számára magasabb összegű ellátást nyújt, mint amennyi a családi pótlék és az adókedvezmény együttes összege volt.

 

A családtámogatási rendszerre vonatkozó nyolc lépés

1 A családi pótlék kétszeresére emelése
2 Emelt összegű családi pótlék az egyedülálló szülőknek
3 Az egy- és kétgyermekes családok esetében beolvad az adókedvezmény a családi pótlékba
4 Korlátozott mértékben megmarad a három- és többgyermekesek adókedvezménye
5 A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az egységes családtámogatásba
6 20 milliárd forint a leginkább rászorultak felzárkóztatására
7 A gyes mellett is lehet munkát vállalni
8 A gyes munka mellett sem visel adóterhet



Családtámogatás itthon és külföldön

A családi pótlék összegét tekintve sokáig nem történt változás, miután az alanyi jogon járó pótlékot 1995-ben a Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter nevéhez fűződő „Bokros-csomag” eltörölte, s azt az Orbán-kormány állította vissza. Az 1998-ban befagyasztott összeget a Medgyessy Péter vezette kabinet emelte meg a GYES-sel és a gyermekvédelmi támogatás összegével együtt, emellett a Medgyessy-kormány változatlan formában megőrizte az Orbán-kormány ideje alatt bevezetett családi adókedvezmény intézményét is.

A Gyurcsány Ferenc által bejelentett javaslatok az angol családtámogatási rendszert veszik alapul, bár látszólag az adókedvezmény megszüntetésével ellentmondanak annak. Az adókedvezményt ugyanis – amely Európa legtöbb országában létező, de nem hangsúlyos elem - legsikeresebben Anglia, Franciaország, Kanada, és Ausztrália alkalmazza, azonban ezen országokban – Magyarországgal ellentétben - szinte mindenki nyújt be adóbevallást. Az Egyesült Királyságban ugyanis az is adóbevallást készít, aki nem fizet adót, míg Magyarországon a családok legalább 20-30 százaléka kimarad az adórendszerből. Az angol rendszer alapelvét azonban - egységes alapösszeg és sok kiegészítés – átvette a Kormány jelenlegi javaslatcsomagja.


Első eredmény: érdemi szakpolitikai vita


A Fidesz-MPSZ a különálló ellátások egységesítését elutasítja, mivel a dolgozni akaró szülőket sújtó intézkedéseket látja bennük. A nagyobbik ellenzéki párt ezzel ugyanakkor önellentmondásba került, hiszen miközben a korábbi, középosztály-központú retorikája immár kiterjed a legszegényebbek megszólítására is, nem törekszik a negatív újraelosztást célzó, 1998-2002 közötti családpolitikai intézkedések felülvizsgálatára.

A Fidesz-MPSZ és az MSZP vitájának lényege tehát szakpolitikai érvekre támaszkodik: amíg a jobboldal szerint a középosztály támogatásán keresztül lehet segíteni a szegényeken, addig a baloldal az alsóbb, leszakadó rétegeket támogatná. Ezen alapvető nézetkülönbség révén olyan szakpolitikai vita alakult ki, amelyhez hasonlóba a száz lépés program eddigi bejelentései alatt a Fidesz még nem kényszerült bele. Ez a fordulat ugyanakkor lehetővé teheti, hogy ezen a területen eredményesebb legyen az érdekérvényesítés, mert a politikai szereplők a szavazók számára itt kívánnak majd eredményeket felmutatni.

A kormány számára kommunikációs szempontból a családi adókedvezményekkel kapcsolatos javaslat az egyik legfontosabb része a családtámogatási rendszerre vonatkozó nyolc lépésnek, a száz lépés program ideológiai karaktere ugyanis ezen a ponton jeleníthető meg igazán. A folyamatosan használt „igazságosság” és „szolidaritás” elvének konkrét intézkedésekkel való alátámasztásával a kormányoldal hatásosan újrapozícionálhatja a leszakadó rétegek felé is nyitó Fidesz-MPSZ-t a „ki áll közelebb a szegényekhez” kérdés mentén.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695