Az államfőjelölt Én vagyok

2005-06-03

Az Országgyűlés elnöke hosszú utat tett meg addig, míg a közvélemény, pártjának tagsága, a pártvezetés és a miniszterelnök is felsorakozott köztársasági elnöki ambíciói mögött. Végigtekintve Szili Katalin utóbbi háromnegyed évben tett szereplésein, nyilvánvalóvá válik: a házelnök régóta tudatosan készül az államfői szerepre. Ennek irányába mutatnak házelnökként, MSZP-s politikusként és magánemberként tett nyilatkozatai és politikai lépései egyaránt. Összeállításunk az MSZP tisztújításának előzményeitől napjainkig vezeti végig a Szili Katalin államfőjelöltségével kapcsolatos legfőbb politikai eseményeket és nyilatkozatokat.

KRONOLÓGIA

 

1. szakasz: Elnökhelyettesből békeharcos

Szili Katalin pár hónap alatt az egyik legesélyesebb elnökjelöltből vált gyakorlatilag pozíció nélküli politikussá az MSZP-n belül. A pártpolitikától való távolodás hátterében sokak szerint politikai alkuk húzódtak meg, melyeknek valószínűleg része volt a politikus köztársaságielnök-jelöltsége.


2004. augusztus 03.
Tizennégy politikust jelölnek a pártelnöki posztra az MSZP szervezetei. A jelöltek között van Szili Katalin MSZP-elnökhelyettes, az Országgyűlés elnöke.


2004. augusztus 24.
Szili Katalin bejelenti, hogy indul az MSZP elnöki posztjáért a párt októberi tisztújító kongresszusán. Meglátása szerint most jött el az ideje a párton belüli korszak- és nemzedékváltásnak, és vissza kell állítani a helyzetet, mely szerint a pártnak van kormánya, és nem a fordítva.


2004. szeptember 8.

Szili Katalin visszalép az MSZP-elnökjelöltségtől. Döntését azzal indokolja, hogy megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az Országgyűlés elnökeként tehet a legtöbbet a politikai párbeszéd, a Kormány stabilitása és a pártegység megteremtése érdekében. A sajtóban megjelennek olyan vélemények, hogy ennek hátterében egy alku húzódik meg, mely Szili köztársasági elnöki jelölését vetíti előre.


2004. október 5.

Szili Katalin visszalép a jelöltségtől az MSZP elnökhelyettesi posztjára és az elnökségbe. Döntését azzal indokolja, hogy a jövőben a társadalmi béke megteremtéséért és a Kormány stabilitásáért akar dolgozni.


2004. október 15.
Szili Katalin mint az MSZP távozó elnökhelyettese „morális zsinórmértékül” szolgáló pártalkotmány megalkotását javasolja a kongresszusnak.




2. szakasz: Tudatos arculatépítés

A pártpozícióktól való mentesülést követően Szili Katalin szereplései egyre hangsúlyosabban a már korábban is megjelenő imázs köré szerveződtek, amelynek központi elemei az őszinteség, a politikai ellentéteken való felülemelkedés, a konszenzusteremtés és a nemzeti értékek iránti elkötelezettség. Ezzel egy időben a baloldalon egyre erősebbé vált a házelnököt támogatók hangja.


2004. október 23.

Az Új Köztemetőben az 1956-os hősök emlékművénél és Nagy Imre sírjánál beszédet mond az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin reményét fejezi ki, hogy nemsokára eljön az az idő, amikor „1956 emléke nem elválasztja, hanem összeköti az országot, és benne a politikai erőket is”.


2004. november 11.

Szili Katalin nyilatkozatában azt hangsúlyozza: mindenkinek a lelkiismerete szerint kell döntenie a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson.


2005. január 6. A Magyar Narancs interjút készít Gyurcsány Ferenccel a kettős népszavazásról. A miniszterelnök „politikai jellegű következményeket” helyez kilátásba azokkal szemben, akik a kampányban gyengítették az MSZP alapüzenetét. A mondat sokak szerint arra enged következtetni: Szili Katalin elesett a köztársaságielnök-jelöltség lehetőségétől.


2005. február 18.

Az MSZP pécsi szervezete Hiller Istvánhoz küldött levelében kezdeményezte, hogy az áprilisban összeülő pártkongresszus Szili Katalint jelölje köztársasági elnöknek. Indoklásuk szerint Szili Katalin higgadt, nyugodt személyiség, minden politikai irányzattal megtalálja a hangot, és megfelelően képviseli az országot külföldön is.


2005. február 25.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján Szili Katalin nyílt levélében azt hangsúlyozta: „nem vehetünk részt abban a számháborúban, ami a zsidó deportálások és a szovjet elhurcolások közti különbségeket firtatja”.

 

2005. március 10.

Mandur László, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke bejelentette, hogy a köztársasági elnöki tisztségre eddig a legtöbb ajánlást egy az MSZP-hez szorosan kötődő politikus kapta. Mandur László szerint nem baj, ha a köztársasági elnök erősen pártkötődésű. Hiller István, az MSZP elnöke több alkalommal azt nyilatkozta: a rendszerváltás után 15 évvel történelmi lehetőség, hogy nő legyen a köztársasági elnök.

 

2005. március 11.

Az Észak-Magyarország interjút készít Szili Katalinnal, aki először nyilatkozik egyértelműen a köztársasági elnökjelölti ambícióival kapcsolatban: „szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben”.


2005. március 12.

Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét javasolja köztársasági elnöknek az MSZP több szervezete. A Társadalompolitikai Tagozat közleménye úgy fogalmazott: a házelnököt társadalmi támogatottsága, felkészültsége, egész eddigi életútja, nemzeti elkötelezettsége, integráló képessége, teljes értékrendje, valamint közéleti tapasztalatai teszik alkalmassá az államfői posztra.

 

2005. március 20.

Szili Katalin a „Szólás Szabadsága” című műsor vendége. Az itt készült interjúban beszél először a nyilvánosság előtt gyermekkori balesetéről, melynek következtében egyik kezét elveszítette.

1. oldal


3. szakasz: Célegyenesben

A választás időpontjának közeledtével a baloldal nagy többséggel kiállt Szili Katalin jelölése mellett, a liberálisok azonban egyre erősödő ellenvéleményüknek adtak hangot. A házelnök a nyilvánosságon és a közvéleményen keresztül is próbált hatást gyakorolni az SZDSZ-re, kevés sikerrel. Az MSZP politikusai intenzíven érveltek a házelnök megválasztása mellett; ehhez a finisben a kormányfő is csatlakozott. A kereszténydemokraták támogató nyilatkozata, valamint a házelnöknek a pápa halálával kapcsolatos megszólalása tovább erősítette Szili Katalin vallásos imázsát.


2005. március 24.

Hiller István, az MSZP elnöke fogadja a párt platformjainak képviselőit. A Népszabadság című napilap információi szerint a platformok egyhangúlag Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének köztársasági elnöki jelölését támogatják.


2005. március 31.

Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője és országgyűlési képviselője a Magyar Narancs című hetilapnak adott interjújában kijelenti: az SZDSZ sem Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, sem Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét nem szavazza meg köztársasági elnöknek. Kuncze Gábor szerint Pető Iván nem a párt hivatalos álláspontját közölte, hanem csupán a magánvéleményét.


2005. április 2.

Az MSZP kibővített elnökségi ülése után Hiller István kijelentette: a köztársaságielnök-jelölttel szemben támasztott elvárás, hogy szociáldemokrata elkötelezettségű legyen, de legyen rálátása más politikai irányzatokra is, továbbá rendelkezzen politikai tapasztalattal.

 

2005. április 3.

Szili Katalin a pápa a halálának hírére őt a demokrácia és a szabadság rendíthetetlen hívének nevezte, aki bátorításával, tanításával nagy erőt adott a magyar népnek – hívőknek és nem hívőknek egyaránt – a rendszerváltozás nehézségeinek leküzdéséhez.


2005. április 5.

Toller László, az MSZP Baranya megyei elnöke a Népszabadság című napilapnak adott interjújában úgy fogalmazott: Szili Katalin házelnökként az eddigi legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta, a köz megelégedésére végzi feladatát, tud reprezentálni, képes hidat verni hívők és nem hívők közé, kiváló nemzetközi kapcsolatai vannak, és megtestesíti a társadalom akaratát.

 

2005. április 6.
Kuncze Gábor úgy fogalmaz: „a Szabad Demokraták Szövetsége azt nem tekinti kompromisszumnak, hogy az összes lehetséges Szili Katalint elénk tárták, és közülük kiválaszthatjuk az egyiket”.

 

2005. április 9.
Az MSZP Országos Választmánya úgy határoz, hogy szabad mandátummal folytatják a koalíciós egyeztetéseket az SZDSZ-szel a köztársaságielnök-jelölésről. Hiller István, az MSZP elnöke hangsúlyozta, hogy a párt első számú jelöltje továbbra is Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, de olyan köztársasági elnököt akarnak, akit a szocialista párt jelöl, és az SZDSZ támogat. Szili Katalin a választmányi ülésen megköszönte pártja támogatását és kijelentette, hogy nem vonul vissza, továbbra is szeretne köztársasági elnök lenni.


2005. április 12.

Az SZDSZ országgyűlési képviselőkkel kibővített ügyvezető testülete elutasította Szili Katalin, köztársasági elnöki jelölését. Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal MSZP-s politikai államtitkára úgy fogalmazott: „még egyszer nem idézhetnek elő a szabaddemokraták koalíciós szakadást, kormányválságot, ha még egyszer ilyen állapotba hozzák az országot, el kell tűnniük a magyar politikai közéletből, de legalábbis a parlamentből”.


2005. április 13.

Szili Katalin kijelentette: pártjának 85 százaléka őt támogatja, a közvélemény is elfogadja a személyét, az SZDSZ számára pedig adott a lehetőség, hogy változtasson az álláspontján. Szili Katalin önmagát a liberális értékeket is vállaló, nemzetben gondolkodó, baloldali politikusnak nevezte.


2005. április 14.

A Heti Válasz című hetilapnak adott interjújában Deák András, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke azt mondta: amennyiben csak baloldali jelöltek közül lehet választani, ő Szili Katalint támogatja. Deák András az Országgyűlés elnökét integratív alkatnak és empatikus személyiségnek nevezte, aki segíthet lecsillapítani a közélet hangnemét. Harrach Péter, a szervezet elnöke sem zárta ki, hogy egy a polgári oldal számára is elfogadható baloldali jelöltet szavazzanak meg.

2005. április 15. Szili Katalint választotta köztársaságielnök-jelöltnek az MSZP országos küldöttgyűlése. Kuncze Gábor leszögezte, hogy az SZDSZ nem szavazza meg Szili Katalint.


2005. április 16.

Szili Katalin kijelenti: elsősorban az SZDSZ-es képviselők támogatására számít a parlamenti választás során. Szili Katalin fontosnak tartja, hogy egy konszenzusos demokráciában a lehető legnagyobb támogatottsága legyen a majdani államfőnek, ezért ellenzéki szavazatokra is számít.


2005. április 19.

Szili Katalin országos roadshowt kezd, hogy „a legnépszerűbb MSZP-s politikus programjával közelebb kerüljön az emberekhez” – közli Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. „Meg kell tisztelni az embereket azzal, hogy őket is bevonjuk a politikai döntéshozatalba” – indokolta a körút szükségességét a politikus.”

 

2005. április 27.
Horn Gábor cáfolta a Szonda Ipsos által készített felmérés eredményeit, mely szerint a liberális szavazók között is nagy Szili Katalin támogatottsága. Horn Gábor szerint a közvélemény-kutató ezer fős mintával készült felmérése a szabad demokrata szavazók között nem reprezentatív, majd emlékeztetett arra, hogy saját hasonló mérésük, amelyet 1200 liberális támogató között végeztek, más eredményt hozott. Wekler Ferenc, ugyanakkor bejelenti, hogy személy szerint támogatja Szili Katalin jelölését az államfői posztra. E véleményhez csatlakozott Mécs Imre és Béki Gabriella is.


2005. május 4.

Pető Iván szerint Szili Katalinnak be kellene látnia, hogy a kormánykoalíció és az ország érdekében vissza kell lépnie az államfő-jelöltségtől. Kuncze Gábor úgy nyilatkozott: pártja számára Szili Katalin tulajdonságai és alkalmassága az államfői posztra nem meggyőzőek.


2005. május 18.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában meglehetősen vitatható és „nem is igazi” érvelésnek nevezi az SZDSZ által hangoztatott, a korábbi közéleti szerepvállalás kizáró álláspontot a köztársaságielnök-jelölés kapcsán. Mint mondta, továbbra sem foglal állást az ügyben, azonban kitért arra, hogy Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, az MSZP jelöltjét alkalmas személynek tartja.

 

2005. május 19.

A Magyar Nemzet információi szerint Szili Katalin köztársaságielnök-jelölt államfővé választásáért cserébe az MSZP garantálná az SZDSZ-nek, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter az érettségi vizsgák körül kialakult botrány után is posztján maradhasson. A lap szerint az erről szóló koalíciós megállapodást május 17-én kötötték meg a két párt vezetői, ám az MSZP elnökségét nem tájékoztatták. A Magyar Hírlap információi szerint ha Szili Katalint nem sikerül köztársasági elnökké választani, akkor szóba kerülhet, hogy Szili Katalint válasszák meg pártelnöknek Hiller István helyett. Gyurcsány erre másnap a Blikkben így nyilatkozott: „A köztársaság nem bazár, én pedig nem vagyok kupec. Ez a köztársaság tisztességével való játszadozás lenne.”


2005. május 25.

Gyurcsány Ferenc az Amőba baloldali játék résztvevőivel beszélgetve kijelenti: „Olyan köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, aki a koalíció jelöltje, vagy legalábbis a koalíció egyik pártjáé”. A kormányfő úgy fogalmazott: „Azért kell mindent megtenni, hogy Szili Katalin legyen az államfő. Mi ezt megoldjuk.”


2005. május 28.

Gyurcsány Ferenc a Nap-kelte című műsorban úgy fogalmazott, hogy a közös kormányzás sikere szempontjából nem lenne nagyon szerencsés, ha az SZDSZ az államfőválasztás kérdésében az ellenzék két pártjának támogatására szegődne. Hiller István, az MSZP elnöke a Népszabadságnak adott interjúban elmondta: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje lesz a választás nyertese, de emiatt nem kell, hogy rossz érzése legyen a koalíciós partnernek.


2005. május 30.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke bejelenti, hogy pártja június 6-án és 7-én nem vesz részt a köztársasági elnököt választó parlamenti szavazáson.


2005. május 31.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint noha már körvonalazódtak a szándékok a köztársaságielnök-választással kapcsolatban, meg kell várni a június 6-án tartandó első fordulót, és csak azután lehet értékelni a pártok hozzáállását. Szili Katalin egyelőre nem kívánt állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy vállalja-e a további megmérettetést, ha az első fordulóban nem kap támogatást: „Nem tehetek semmit, a sorsom a pártom kezében van.” Arra a kérdésre, hogy az első forduló után vissza lép-e, ha nem kap elegendő szavazatot, a házelnök azt válaszolja: „Várjuk meg, hogy mi történik hétfőn.”

 

 

2. oldal

INTERJÚRÉSZLETEK

 

Gyurcsány Ferenc, Magyar Narancs, 2005. január 6.
-Hogyan értekeli azt, hogy a kampány hajrájában MSZP-s igenszavazók, illetve a lelkiismeretüket követni akarók is helyet kértek a nyilvánosságban?

 

„Több mint szerencsétlennek tartottam ezeket a megszólalásokat. Ha a párt kongresszuson megválasztott, erős legitimitású testületeinek van egy döntése, akkor a kampány utolsó heteiben nem lehet ezzel szembemenni, és nem lehet a demokráciára hivatkozva gyengíteni a politikai kampány alapüzenetét.”



„Én személy szerint megengedhetetlennek tartom az ilyen magatartást. Azokkal értek egyet, akik azt mondják: ebben az ügyben nem kell utólag sem nagyon megértőnek lenni.”

Ez mit jelent?


„Semmiképpen sem fegyelmi eljárásokat vagy hasonlókat. A következmények politikai természetűek lesznek. Úgy látom, a pártban döntően ez a vélekedés: senki nem tekinti ezt bocsánatos bűnnek. Azt mondjuk: rendben, értjük, hogy ki mennyire támogatta ezt a politikát. Tudjuk, hogy kivel mire lehet szövetkezni. Megértettük az üzenetet.”

 

 

Szili Katalin, Észak-Magyarország, 2005. március 11.
„Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben. Pártelnökünk, dr. Hiller István a napokban többször is azt nyilatkozta, történelmi lehetőség számunkra a rendszerváltozás után 15 esztendővel, hogy nő legyen a köztársasági elnök. Miközben minden alkalommal engem nevezett meg elsőként, mint a párt elsőszámú lehetséges jelöltjét.”

„Mint ismeretes a rendszerváltozás óta már volt liberális és konzervatív köztársasági elnökünk, szocialista még nem volt.”

 

 

Szili Katalin, MTV A szólás szabadsága , 2005. március 20.
„Az hírlik, hogy a legtöbb jelölést eddig én kaptam. De én azt hiszem, hogy ezt majd a pártnak kell megítélni, hogy ebben a konstellációban tényleg szükséges-e az, hogy egy szociáldemokrata értékeket önmagáénak valló ember legyen a következő köztársasági elnök. „Az elmúlt 15 esztendőt figyelembe véve én azt hiszem, hogy a legfontosabb ebben az, hogy egy olyan ember kerüljön erre a posztra, aki a nemzet egységét kifejezi, és aki a társadalom számára is alapvetően elfogadható.”

 

 

Szili Katalin, Duna TV, ápr. 17.
„Én nem készültem erre, mert botorság lenne, ha azt mondanám, hogy már évek óta készülök erre a feladatra.”

„Szeretném is megfogalmazni azt a hitemet, hogy talán az egyik legfontosabb kérdés pontosan az, főleg most, hogy az Európai Unióban vagyunk, hogy azt, ami a magyar nemzet kincse, a nyelvünk, a kultúránk, a hagyományaink, ennek a megőrzése az egy fontos kérdés, és éppen ezért a határon túli magyarjainkkal a kapcsolattartás optimalizálása egy rendkívül fontos feladat.”

„Én egy olyan baloldali politikusnak tartom magam, akihez közel áll a nemzeti értékrend, és liberális értékeket is vállal, hiszen azért, ami az emberi jogokat jelenti, illetőleg azokat az értékeket, amit említettem, a határon túli magyarjainkhoz fűződő kapcsolatunk, de talán említhetném itt a hívők, nem hívók közötti kapcsolatot, ezek számomra mind fontosak.”

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695