Adóreform helyett közszolgálati reform?

2005-06-17

A kormánypárti politikusok utóbbi héten tett nyilatkozatai utalnak, hogy korábbi híresztelésekkel ellentétben nem várható az adórendszer radikális átalakítása - a közszolgálati reform ügyét viszont napirenden tartja a kormány. Az ipari termelés nem várt mértékben növekedett az utóbbi hónapokban, az államháztartási hiány tekintetében azonban továbbra is igen kedvezőtlenek a kilátások. Fordulat állt be az ellenzék kommunikációjában: a korábbi baloldali retorika helyett a Fidesz elsősorban liberális követeléseket hangoztat, -főképp a radikális adócsökkentést szorgalmazva.

Intézetünk hetente összefoglalót készít a legfontosabb makrogazdasági és pénzügyi mutatókról, továbbá a gazdasági témában született megszólalásokról. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

A kormánypárti politikusok 2005. 24. hetében tett nyilatkozatai arra utalnak, hogy korábbi híresztelésekkel ellentétben nem várható az adórendszer radikális átalakítása, de a közszolgálati reform ügyét a kormány napirenden tartja. A napvilágot látott gazdasági adatok közül pozitívumként emelhető ki az ipari termelés nem várt mértékű növekedése. Negatívum továbbra is a rendkívül magas és kedvezőtlenül alakuló államháztartási hiány. Az ellenzék továbbra is elhibázottnak nevezi a kormány gazdaságpolitikáját, fordulat azonban, hogy a korábbi baloldali retorika helyett a Fidesz elsősorban liberális követeléseket hangoztat, főképp a radikális adócsökkentés szükségességét emelve ki.




Legfrissebb makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP
Növekedés*
2,9%
(2005 I-III.)
Ipari termelés
növekedés*
8,9%
(2005. IV.)
Beruházás-növekedés* 6,8%
(2005.I-III.)
Munkanélküliség 7,2%
(2004. XII. - 2005. IV.)
Infláció* 3,6%
(2005. V.)
Államháztartási hiány -837,7 milliárd Ft
(2005 I-V.)
Jegybanki alapkamat 7,25%

*Az előző év azonos időszakához viszonyítva.



Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Magyarország adók tekintetében jól állja a versenyt, és pusztán emiatt nincs sok tennivalója a kormánynak. Az ország számára a legnagyobb versenyképességi tartalék az állam működésének javításában van. A kormány nem retten meg attól, hogy az államigazgatási reform végrehajtása érdeksérelmekkel jár együtt. (június 14., a Befektetői Tanács ülésén)

 

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára Elkerülhetetlen a közszféra létszám- és bérhelyzetének reformja, ugyanis a 800 ezres közalkalmazotti létszám rendkívül magas. (június 10.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

A közszféra ma nemhogy segítené a fejlődést, hanem kifejezetten gátolja. Adminisztratív blokkokat képez, a saját fennmaradása érdekében olyan bürokratikus akadályokat gördít az útba, amelyek nem hagyják kimozdulni a mostani helyzetből az országot, nem hagyják fejlődni vállalkozásokat. A kormány Száz lépés programjából legalább 30 arról fog szólni, hogy ezen a lehetetlen helyzeten hogyan tudnak segíteni. (június 11.)

 

Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese:

Sajnálatos, hogy Járai Zsigmond elbizonytalanodott az euró bevezetésének időpontját illetően. A magyar gazdaság növekedése az európai növekedést messze meghaladja, egészséges a szerkezete, exportra alapozott, és jelentős beruházásokat tudhat maga mögött. (június 14.)



Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke

A Fidesz a Nemzeti Konzultációs Testület mellé létrehoz egy Gazdasági Konzultációs Testületet is. A testület feladata, hogy konzultáljon a gazdasági élet minden szereplőjével, minden kamarával és gazdasági érdekképviselettel, és őszre dolgozzon ki egy konszenzusos megoldást arra, hogy hogyan lehetne jelentős adócsökkentést végrehajtani. (június 15.)

 

Matolcsy György, volt gazdasági miniszter

A kormány által 2002 őszén választott gazdaságpolitika kudarcot vallott, az új gazdaságpolitika fókuszában a versenyképesség helyreállításának és a növekedésnek kell állnia. A sikeres magyar felzárkózáshoz saját modellen alapuló stratégiával is rendelkezni kell. (június 11.)



Érdekképviseleti szervezetek

 

Munkaadói Szövetség

A jelenlegi rekord magasságú, 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta nem csökken számottevően a kormányzati intézkedésektől. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke szerint „A száz lépés programcsomag a munkavállalókat célozza meg, számukra ígér különféle kedvezményeket, garanciális jogokat, ám a piac nem fogja felszívni a preferált rétegeket, mert a vállalatok nem képesek kitermelni a foglalkoztatás-bővítés költségeit”. Az érdekeltség ezért szerinte sokkal inkább a munkaerőre rakódó közterhek drasztikus csökkentésével teremthető meg. (június 12.)


Elemzői vélemények és jelentések

GKI Gazdaságkutató Rt.

Az 1996 óta mért legalacsonyabb szinten vannak az üzleti várakozások. Az áprilisi mínusz 20,6 százalékról mínusz 21,4 százalékra csökkent a konjunktúra-index. A fogyasztói várakozások január óta fokozatosan romlanak, májusban 1,8 százalékponttal mínusz 32,7 százalékra csökkent az index értéke, az üzleti várakozásokat tükröző mutató 0,4 százalékkal romlott. Az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozásainak 2004 ősze óta tartó romlása májusban megállt. Az exportrendelés-állomány megítélése érezhetően javult. Minden ágazatban csökkentek az áremelési várakozások, ugyanakkor romlott a magyar gazdaság egészének megítélése. Vértes András, a GKI elnöke szerint sokkal pesszimistábban látják a vállalkozások a helyzetet, mint amilyen mértékben csökkent az ipari termelés, kétségkívül gond az államadósság nagysága is, ám a tavaly év végi adat – a GDP 57 százaléka - nem rosszabb az EU régi tagállamainak átlagánál. (június 13.)

 

Járai Zsigmond jegybankelnök

A külföldi befektetőknek már vonzóbbak a haladó reformokat végrehajtó szomszédos országok, például az adókat csökkentő és a bürokráciát leépítő Szlovákia és Románia. A nyugati befektetők érzékelik, hogy csúszunk lefelé, s a pénzügyi világ bizalma a gazdaságpolitika súlyos hibái miatt megrendült. Az euró bevezetésének határideje kitolódik, és ma úgy tűnik, hogy a 2010-es határidő is túl optimista. (június 14., a bécsi Kurier napilapban).

 

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A vártnál kissé magasabb, 3,6 százalék lett a májusi infláció, jórészt a zöldség- és gyümölcsárak erőteljes növekedése miatt. (június 14.)

 

Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2005 áprilisában 8,9 százalékkal nőtt, ami biztató jel, tekintve, hogy az ipari termelés volumene az év első 3 hónapjában csupán 3,6 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. (június 15.)

 

A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 11,9, a nettó átlagkeresetek 12,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Idén az első négy hónapban a versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,5 a nettó átlagkereset 8 százalékkal emelkedett. Az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt – a bruttó átlagkereset 22,7, a nettó átlagkereset 21,4 százalékkal nőtt. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,1 százalék volt. (június 16.)



Financial Times

A nyolc új kelet-európai EU-tagország közül Magyarország teljesíti idáig a legkevesebb, a csatlakozás feltételének tartott kritériumot. Az euróövezeti deficit-, infláció-, kamat- és adósság-kritériumok két éven belül meg kell felelni, ahhoz, hogy Magyarország az euróövezet tagja legyen. Veres János kizártnak tartja, hogy a kormány bármiféle radikális lépést tegyen, pedig pont erre lenne szükség, hogy a terveknek megfelelően haladjon a csatlakozási folyamat. (június 14.)

 

Crédit Suisse First Boston

A maginfláció immár 11. hónapja folyamatosan lassul, ami arra utal, hogy enyhül az alapinflációs nyomás a magyar gazdaságban. Ennek okai között van, hogy a bérpolitika most szigorúbb, mint egy éve, csökken a fogyasztás és ezzel a kiskereskedelmi forgalom, és az EU-tagság is eredményezett bizonyos árletörő versenyt. Az év végére 3,3 százalékos 12 havi infláció várható, és 6,75 százalékos jegybanki alapkamat, vagyis még fél százalékpontnyi kamatcsökkentés lehetséges. (június 14.)

 

DrKW (Dresdner-csoport londoni befektetési részleg)

A májusi 12 havi infláció a kedvezőnek nevezett éves bázishatások ellenére rosszabb lett a vártnál, ami azt mutatja: maradt még inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A további inflációs kilátásra az élelmiszerárak jelentik az egyik fő kockázatot, és fennáll a forint gyengülésének kockázata. Mindez együtt a cég elemzői szerint 4,6 százalékos év végi 12 havi inflációt eredményezhet. (június 14.)

 

KPMG International

Magyarországon magas a munkaadók járulékterhe. Az adórendszer átalakítási tervei közt kevés szó esik a társadalombiztosítási terhekről, pedig a vállalkozások elsősorban a tb-járulékok mértéke miatt panaszkodnak túlzott terhelésre. Az összevont járulékterheket tekintve ugyan nem áll rosszul Magyarország, ám torz arányok jellemzik az elvonás struktúráját: míg a munkavállalók által fizetendő járulék mértéke az egyik legalacsonyabb a régióban, a munkaadók terhe kimagaslik a mezőnyből. (június 15.)

 

Világbank

Lassú és drága a cégalapítás Magyarországon a térség többi országához képest. Szlovákiában az egy lakosra jutó GDP 5,7 százalékába kerül a cégalapítás, Magyarországon az egy lakosra jutó jövedelem 22,9 százaléka megy el a költségekre. A bejegyzés itthon 52 napot vesz igénybe –a lengyeleknél 31, az oroszoknál 36 nap. Szlovákia és Litvánia világ azon 20 országa között van, amelyek a legjobb feltételeket kínálják a cégalapításhoz. Magyarország elismerést kapott azért, mert az alkalmazottak felvétele, elbocsátása és a követelések behajtása is egyszerűbben zajlik, mint más térségbeli országokban, a munkaidő rugalmatlan kezelése viszont rossz pontot jelent. (június 16.)

 

Fitch Ratings

Az elemzőintézet a különösen növekvő finanszírozási igényű államok közé sorolta Magyarországot. A legnagyobb európai hitelminősítő intézet jelentése szerint a magyar adósságban kirívóan magas a nem rezidens befektetők aránya, ami sebezhetővé teszi ezeket az államokat, továbbá Magyarországon a jelentős ikerdeficit a piaci kilengések kockázatával jár. Az intézet hozzáteszi: az euro magyarországi bevezetése 2012-re csúszhat. (június 16.)

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695