Bukott EU-költségvetés - csökkenő támogatások?

2005-06-23

A kormányoldali nyilatkozatok továbbra is azt sejtetik: a ciklusban nem várható az adórendszer radikális átalakítása. Várhatóan sor kerül azonban több adónem - például az ÁFA - újraszabályozására. Bíztató adatok láttak napvilágot: az építőipari termelés dinamikusan növekszik, az infláció tartósan alacsony szinten van – utóbbira hivatkozva alapkamatot is csökkentett a jegybank. Aggodalomra ad okot azonban, hogy Európai Tanács nem tudott megállapodni az EU-költségvetésről: ennek következtében főképp a 2004-ben csatlakozott államok támogatása csökkenhet drasztikusan.

Intézetünk hetente összefoglalót készít a legfontosabb makrogazdasági és pénzügyi mutatókról, továbbá a gazdasági témában született megszólalásokról. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A kormányoldali nyilatkozatok továbbra is azt sejtetik: a ciklusban nem várható az adórendszer radikális átalakítása, de várhatóan változik több adónem - például az ÁFA - szabályozása. Pozitív adatként emelhető ki az építőipari termelés növekedése, valamint a tartósan alacsony infláció – utóbbira hivatkozva alapkamatot is csökkentett a jegybank. Aggodalomra ad okot azonban, hogy Európai Tanács nem tudott megállapodni a 2007 és 2013 közötti költségvetésről, ez ugyanis éppen a 2004-ben csatlakozott államok támogatását érintheti a leghátrányosabban.

 


Legfrissebb makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP
növekedés*

2,9%
(2005 I-III.)

Ipari termelés
növekedés*

8,8%
(2005. IV.)

Beruházás-növekedés*

6,8%
(2005.I-III.)

Munkanélküliség

7,2%
(II.-IV.)

Infláció*

3,6%
(2005. V.)

Államháztartási hiány

-837,7 milliárd Ft
(2005 I-V.)

Jegybanki alapkamat

7,00%

*Az előző év azonos időszakához viszonyítva




Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Veres János pénzügyminiszter: Bár nem jött létre megállapodás az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről, a magyar igényeket senki sem vitatta. Amennyiben elfogadásra kerül a költségvetés, 2007 és 2013 között közel 22 milliárd euró érkezhet Magyarországra a strukturális és kohéziós alapokon keresztül. (június 18.)

 

Kuncze Gábor SZDSZ elnök: Biztosan várható adócsökkentés a jövőben, a változtatások az adórendszer több elemét is érintik majd. (június. 20.)

 

Kóka János gazdasági miniszter: Európának a gazdasági oldalon, a versenyképesség növelésében kell keresnie a kiutat a politikai vitákból.
Veres János pénzügyminiszter 06.21. 2006-ban nem lesz radikális adóreform,mert ahhoz költségvetési reformra is szükség volna – ehhez azonban hiányzik a megfelelő politikai és társadalmi konszenzus. Ugyanakkor változni fog egyes adónemek szabályozása, így az általános forgalmi adóé is. (június 20.)


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: A Kormány a következő ciklusra és éves ütemezéssel kívánja meghirdetni az adó- és járulékterhek csökkentésének programját. Aki radikális adócsökkentésről beszél, az valójában a nyugdíj-, az egészségügyi és az oktatási kassza kiadásainak erős megszorítását akarja. Nem felforgató radikalizmusra, hanem átgondolt és határozott lépésekre van szükség az adókérdésben (június 21).



Ellenzék

 

Orbán Viktor Fidesz-MPSZ elnök: A magyar és az izraeli gazdaság hasonló problémákkal küzdött korábban, de Izraelben egy merész reformprogrammal sikerült úrrá lenni a gondokon. (június 21.)

 

Matolcsy György volt gazdasági miniszter: Nem a magyar gazdaság van válságban, hanem az állam. Elsődleges cél a tömeges munkahelyteremtés, a 7 százalékos gazdasági növekedés elérése, és ezek révén az egyensúlyok helyreállítása. A Széchenyi tervhez hasonlóan új kitörési pontokat kell meghatározni. (június 19.)



Érdekképviseleti szervezetek

 

Professzorok Batthyány Köre: A Szent István-terv gazdaságpolitikai céljai sokfélék. A bor- és konferenciaturizmus fejlesztésétől a nemzeti földvagyon védelmén, a nemzeti gazdabank létrehozásán keresztül egészen a távközlési és kábeltévés cégek monopóliumának letöréséig terjednek. Készítői szerint az államkassza hiányának csökkentésére a kiadások visszafogása önmagában nem lehet megoldás. A közeljövő legfontosabb feladata a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós támogatás fogadásához kapcsolódó Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. (június 18.)

 

Ipari Energiafogyasztók Fóruma: Rontja a vállalkozások versenyképességét, hogy az év eleji 11,5 százalékos áremelés után a nagybani energiafogyaszók számára ismét drágul a gáz.(június 18.)

 

Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete:

Be kellene fejezni a „bűnbakkeresést” a közigazgatásban. A rendszerváltozás óta egyik kormány sem vállalta fel, hogy pontosan meghatározza az állami feladatokat és az ehhez szükséges létszámot. Ezért mindig egyfajta politikai vagy választási kampány részévé válnak az apparátusban, közhivatalokban dolgozók. A szakszervezetek élére állnak annak a harcnak, amellyel szándékuk szerint véget vetnek a köztisztviselők büntetlen gyalázásának. (június 22.)

 

Magyar Outsourcing Szövetség:
Magyarország jelenleg jó esélyekkel rendelkezik arra, hogy - képzett munkaerejére és infrastruktúrájára alapozva - meghatározó szereplője legyen a nemzetközi outsourcing piacnak, szolgáltatóként befektetéseket vonzzon, és – elsősorban szellemi munkára alapozva – magas hozzáadott értéket állítson elő Magyarország jelenleg az ötödik legkedvezőbb outsourcing piac a világon. (június 22.)





Elemzői vélemények és jelentésekJárai Zsigmond jegybankelnök: „Úgy látom a politikai elit körében egyre inkább megérett az elhatározás és tudat, hogy komoly reformokra van szükség a gazdaságban és bízom benne, hogy ezt előbb utóbb meg is fogják tenni.”. Az állami alkalmazottak számának csökkentése mellett, az állami bürokrácia szerkezetének egyszerűsítése is szükséges a gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Nincs veszélyesebb dolog, mint adócsökkentésről beszélni az állami kiadások csökkentése nélkül. (június 19.)

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa június 21-i hatállyal 25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A testület a kamatcsökkentést a kedvező inflációs kilátásokkal indokolta. A mostani alapkamatszinttel is elérhetőek mind a 2005-ös, mind pedig a 2006-os inflációs célok. Az utóbbi hónapokban az inflációs adatok igen jól alakultak, ám ahhoz, hogy az Európai Unió valutarendszerébe belépjen az ország, legkésőbb 2007 májusában-júniusában alapvető reformokra van szükség. (június 20.)

 

Mercer Human Resource Consulting: Budapest a világ nagyvárosainak drágasági sorrendjében az idén a 24. helyet foglalja el. A magyar főváros a tavalyi felméréshez képest tíz helyet lépett előre, ezzel jelenleg a régió legdrágább városának minősül. (június 21)

 

Eurostat: Az egy órára jutó munkaköltségek átlagban 3,1 százalékkal haladták meg az idei első negyedévben az egy évvel korábbiakat. az EU-ban. A munkaerő-költségek terén hazánk az új tagállamok között - Szlovénia mögött - a második legdrágább ország 9946 euróval. Igaz, ezek a költségek az EU új tagállamaiban átlagban még az egynegyedét sem érik el a 15 régi tagállam hasonló adatának. (június 21.)

 

K&H Bank: Idén áprilisban mínusz 5,6 pontot mutatott a K&H Bank kis- és középvállalkozások bizalmi indexe. A negatív értékelés annak tudható be, hogy a vállalkozások bizonytalannak látják jövőbeli lehetőségeiket, bár úgy ítélik meg, hogy a vállalkozásokra jutó közteher nyomása csökkenhet az elkövetkező évek során. (június 21.)

 

KSH: Áprilisban 20,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene tavaly áprilishoz képest. A növekedés elsősorban az autópálya-építéseknek köszönhető. (június 21.)

 

A 2005. március-májusi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt, szemben a 2004 március-májusi 5,8 százalékkal. Az idén március és május között a foglalkoztatottak száma 3 millió 886 ezer fő, a munkanélkülieké 303 ezer volt. A 2005 március-májusi 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal alacsonyabb az EU-25 átlagánál. (június 23.)

 

Adam S. Posen amerikai közgazdász: Az EU politikai válsága elbizonytalanítja a befektetőket, akik azonban nem mernek nekiesni az eurónak, így a spekuláció célpontjai a nemrég csatlakozott országok valutái lesznek. A közgazdász szerint a forint különösen túlértékelt, ezért akár össze is omolhat. (június 21.)

 

Hegedűs Miklós (GKI): Magyarországnak felül kell vizsgálnia az Európai Unióval szemben támasztott korábbi reményeit, mivel már a csatlakozás folyamán is több olyan jogi módosítás történt, mely leszorította a korábban mindenkinek odaítélt támogatásokat. A jelenlegi költségvetésről szóló vita tovább csökkentheti az újonnan csatlakozó országok támogatását. (június 21.)

 

Ecostat: Az idén 3,5 százalékos, jövőre 3,9 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani. A gazdaság fejlődését továbbra is egyensúlyi problémák fogják vissza. Az év végén 6,75 százalékos alapkamat és 255 forint körüli euró árfolyam alakulhat ki. A választásokig biztosan nem lesz adóreform, és az eddig szóba került alternatívák, illetve módosítások feleslegesek és csak zavarnák a rendszert. (június 23.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695