Tettek és ígéretek

2005-07-04

Miután a kormánypárti politikusok heteken át úgy dobálóztak a különböző adótervekkel, mintha „itt a piros, hol a piros” játékot játszanának, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június 27-én meghirdette a Kormány adókoncepcióját. A gazdasági elemzők óvakodnak attól, hogy reformértékűnek nevezzék az módosításokat - melyek politikai jelentősége azonban vitathatatlan.


Több hónapig tartó vita és tervezgetés után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június 27-én meghirdette a Kormány következő öt évre szóló adókoncepcióját. A kormányfő a Gazdasági és Szociális Tanács, majd az Országgyűlés előtt számolt be a Száz lépés programjába illeszkedő tizenhárom adóügyi lépés részleteiről. Bár a tervezett változtatások az adók többségét érintik, a gazdasági elemzők mégis óvakodnak attól, hogy reformértékűnek nevezzék a kormány elképzeléseit. A politika oldaláról vizsgálva azonban mind tartalmi, mind kommunikációs szempontból jelentősnek nevezhető a miniszterelnök bejelentése.

Itt az adóreform, hol az adóreform

 

A kormánypárti politikusok sokáig úgy dobálóztak a különböző adótervekkel, mintha csak „itt a piros, hol a piros” játékot játszottak volna a mindenkori politika egyik legsúlyosabb kérdésével. 2005 januárjában Draskovics Tibor, akkori pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány három évre szóló adóreformot dolgoz ki, majd február elején meg is alakult a szakértőkből álló Adóreform-bizottság, mely a részletes koncepció megalkotására volt hivatott. A testület március elejére készült el a jelentésével, mely azonban egyetlen politikai erő tetszését sem nyerte el: az MSZP számára nem volt eléggé baloldali, az SZDSZ számára eléggé liberális, a miniszterelnöknek eléggé merész, az ellenzéki Fidesz számára pedig eléggé radikális a tervezet. A bizottság javaslatai így végül kizárólag Draskovics Tibornak tetszettek, akinek viszont áprilisban meg kellett válnia a pénzügyminiszteri bársonyszéktől. Ezt követően a Gyurcsány Ferenc által májusban meghirdetett Száz lépés politikája keretében kapott új lendületet az adóreformról szóló vita. A miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter tolmácsolásában számtalan elképzelés került a nyilvánosság elé, így például a 21 százalékos, az egykulcsos adórendszer ötlete, a vállalkozókat érintő adók átalakításának különböző variációi, vagy az általános forgalmi adó jelentős csökkentésének ötlete.

 

Gyurcsány Ferenc nyilatkozatai az adóreformról

Február 1. Nem egyszerűen az adók módosításáról, hanem a közterhek átalakításáról is szól a készülő adóreform.
Február 9. Az adóreformnak a versenyképesség növekedését és új munkahelyek teremtését kell szolgálnia.
Április 30. Az adóreformnak azon kell alapulnia, hogy a szürke- és feketegazdaságból származó bevételeket láthatóvá kell tenni.
Június 14. Magyarország adók tekintetében jól állja a versenyt, és pusztán emiatt nincs sok tennivalója a kormánynak.

Forrás: Observer

 

A merész tervektől a Fidesz vezetői is megijedtek, és egyre hangosabban követeltek radikális adócsökkentést, ez pedig a koalíció számára azt a veszélyt jelentette, hogy az ellenzéki retorika leértékeli a kormány nehezen kidolgozott elképzeléseit. Ráadásul a Száz lépés programján belül megígért adóreform esetében a lépések bejelentéséhez kapcsolódó kommunikáció is megfenekleni látszott az utóbbi egy hónapban. A változtatások bejelentésének többszöri elhalasztása következtében a Száz lépés politikájának korábbi dinamikája felborult, és mindezt még olyan kommunikációs hibák is terhelték, mint például az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás idő előtti – kidolgozatlan formában való - közzététele. Ugyanakkor a döntés elhúzódása azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a Száz lépés programcsomagjait tekintve az adóreform kapcsán került először komolyan szembe az MSZP a koalíciós partnerével.

 

 

Mindenkinek egy kicsit

 

Ilyen előzmények után a kormánynak nem maradt más választása, mint hogy új, érdemi koncepcióval álljon elő. A bejelentett adóreform ennek megfelelően, bár öt évre szól, mégsem politikai konszenzuson alapuló hosszú távú gazdaságpolitika célokat fogalmaz meg, hanem a különböző választói igények kielégítésének célja jelenik meg benne. Minden társadalmi rétegnek ígér valamit. A minimálbér sávossá tétele, illetve azon belül a diplomások magasabb minimálbére az értelmiségnek szóló üzenet. A szegényebb rétegek, illetve általában a baloldali szavazók felé tett gesztus a luxusadó, illetve a nagy befektetésekből keletkező tőkejövedelmek tervezett 10 százalékos adója. Az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó csökkentése a középosztálynak, míg az iparűzési adó és a társasági adó mérséklése a vállalkozóknak kedvez. Összességében tehát az adóügyi lépéssorozat egyszerre hordoz szociáldemokrata és liberális jegyeket, ami azért lényeges szempont, mert így elégedett lehet vele mind az MSZP balszárnya, mind a liberális koalíciós partner.

> A 13 adópolitikai lépés
1. 2006 januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökken.
2. 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcs határa 1500 ezer forintról 1550 ezer forintra emelkedik.
3. 2007-ben újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
4. 2008-ban 200 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
5. 2009-ben 400 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
6. 2010-ben, az euró-csatlakozás évében, 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
7. 2006-ban ötmillió forint adóalapig tíz százalékra csökken a társaságiadó-kulcs.
8. 2006-tól az iparűzési adó száz százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából.
9. 2008-ban megszűnik az iparűzési adó.
10. 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.
11. 2007-ben három százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.
12. 2009-ben két százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.
13. 2006-tól luxusadó terheli a 100 millió forint feletti értékű luxusingatlanokat.

Az adóreform lépéseinek kommunikációs szempontból két előnye van. Egyrészt, a kormány ismét cselekvést mutathat fel, hiszen már 2006 elejétől jelentős adócsökkentés történik. Másrészt pedig az ötéves program azt üzeni a választóknak, hogy ha a szocialisták maradnak kormányon, akkor meg fogják valósítani a program többi részét is. Vagyis az MSZP megvédendő tettekről és megalapozott ígéretekről beszélhet majd a 2006-os választási kampányban a Fidesszel szemben, amely egyelőre túllicitálással, vagy a kormány 2006-ban lejáró mandátumának mind gyakoribb emlegetésével igyekszik hitelteleníteni az öt évre szóló adóreformot.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695