Vihar utáni csend

2005-07-04

Miközben a pártok mindent megtesznek az emberek közvetlen megszólításáért, 2005. júniusában a választók a korábbi hónapokhoz képest is távolabb kerültek a politikától – ezt mutatják a közvélemény-kutató intézetek legutóbbi adatai. Az államfőválasztás idején és azt megelőzően csökkent, utána viszont nőtt a két nagy párt közti különbség – olyannyira, hogy egy június végi szavazáson a Fidesz-MPSZ jó eséllyel szerezhetett volna abszolút többséget.

A hónap elején még csökkenni látszott a Fidesz előnye, az államfőválasztást követő kutatások azonban az MSZP további gyengülését mutatták. Egyre nagyobbnak érzékelik a választók a Fidesz 2006-os győzelmi esélyeit. Az SZDSZ és az MDF a legtöbb kutatás szerint jelenleg nem érné el a parlamenti küszöböt.

A júniusi közvélemény-kutatások szerint nem változott jelentősen a két nagy párt támogatottsága az összes választókorú megkérdezett körében. A Medián az államfőválasztást megelőzően 1 pontos csökkenést mért a két nagy párt támogatottságának különbségében, a Tárki kutatása szerint (mely négy nappal a választás előtt kezdődött, és hét nappal utána zárult le) egy százalékponttal nőtt a különbség. A Gallup államfőválasztás után készült felmérése szerint azonban az MSZP a májusi szolid erősödés után újra mélyponton áll – és ezzel egybecsengő a Szonda Ipsos eredménye is. A két párt közti különbség az összes megkérdezett körében 5-10 százalék.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján

 

Gallup

Medián

Szonda Ipsos

Századvég-Tárki

Mintanagyság

1011

1200

1500

1034

Adatfelvétel ideje

június

9-19

június

3-6.

június

15-22.

június

3-14.

Teljes lakosság

MSZP

19 (-5)

26 (+2)

20 (-3)

25 (-1)

Fidesz-MPSZ

29 (-2)

33 (-1)

28

30

SZDSZ

2 (-2)

3 (-1)

2 (-1)

3 (-1)

MDF

2

1 (-1)

3 (+1)

3 (+1)

MIÉP

1

na.

na.

na.

Centrum

1

na.

na.

na.

Munkáspárt

1 (-1)

na.

na.

na.

Egyéb

1 (+1)

3 (+1)

na.

4

Nem menne szavazni

23 (+3)

16

   

Nem tudja / nem válaszol

22 (-5)

18 (-2)

45 (+3)*

36 (+2)*

Biztos szavazó pártválasztó

MSZP

36 (-2)

40 (+3)

37 (-3)

42 (+4)

Fidesz-MPSZ

51

53 (-2)

52 (+2)

47

SZDSZ

4 (-2)

4 (+1)

4

4 (-3)

MDF

3 (+1)

1 (-1)

3 (+2)

5 (+3)

MIÉP

1

na.

2 (+1)

na.

Centrum

1

na.

1

na.

Munkáspárt

1

na.

na.

na.

Egyéb

2

2 (-1)

2

6 (-1)

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya
A számok mellett zárójelben az előző hónapi adatokhoz képest történő változás látható

A biztos pártválasztók körében – különböző intézetek adatait összehasonlítva – az MSZP támogatottsága június elején növekedni látszott, a hónap későbbi szakaszaiban mért adatok szerint viszont kismértékű csökkenést mutatott. A két párt közti eltérés rendkívül nagy különbségeket mutat az intézeteknél: a biztos szavazó pártválasztók között 5-15 százalék közötti. A Fidesz magabiztos pozícióját mutatja ugyanakkor, hogy három intézet eredményei szerint is abszolút többséget szerezne egy most vasárnap tartott választáson.

 

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján

 

Gallup

Medián

Szonda Ipsos

Századvég-Tárki

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

10 (+3)

7 (-1)

8 (+2)

5 (+1)

Biztos szavazó pártválasztó

Fidesz-MSZP különbség

15 (+2)

13 (-5)

15 (+5)

5 (-4)

A számok mellett zárójelben az előző hónapi adatokhoz képest történő változás látható


Egyre kevesebben hisznek a baloldal győzelmében

A Tárki felmérése szerint nőtt a két nagy párt észlelt győzelmi esélye közötti különbség. A kérdésre válaszolók 69 százaléka a Fidesz győzelmére tippel, míg a Gyurcsány-kormány magalakulása óta a legalacsonyabb, mindössze 29 százalék azok aránya, akik az MSZP győzelmét valószínűsítik. A Marketing Centrum felmérése szerint is több esélyt látnak az emberek a jobboldal győzelmére, 46 százalékuk „több pénzt” tenne a Fidesz győzelmére, míg ez az arány az MSZP-nél csupán 29 százalék.

A többség a koalíció folytatása mellett


A Mediánnak a köztársaságielnök-választás után két nappal végzett kutatása szerint csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja, hogy az ellenzéki jelölt köztársasági elnökké választása növeli majd a Fidesz győzelmi esélyeit. Az emberek 51 százaléka szeretné, ha a koalíció egyben maradna, 19 százalék preferálná az előrehozott választásokat, 14 százalékuk pedig az MSZP kisebbségi kormányzása mellett foglalt állást. 9 százalékos volt azok aránya, akik tartózkodtak a válaszadástól.

Jelentős változás a múlt hónapi eredményekhez képest, hogy egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson valószínűleg sem az SZDSZ, sem az MDF nem tudná átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. A két párt mozgásának iránya azonban éppen ellentétes: míg az SZDSZ szavazóbázisa a jelek szerint csökkent, az MDF-é három intézet szerint is növekedett, 1-3 százalékkal a biztos szavazók körében.

Eltérő eredmények a kormány és miniszterelnök megítéléséről

A kormányzati munka és a miniszterelnök megítélésében tapasztalt kedvező májusi trendek a Tárki szerint folytatódtak júniusban is. A Gallup szerint viszont az áprilisi népszerűségi mélypont köszöntött újra a kormányra és vezetőjére. A különböző adatok mögött valószínűsíthető az államfőválasztás hatása.

A kormány tevékenységének megítélésében egymásnak ellentmondó eredmények születtek az egyes intézeteknél. A Tárki szerint a Száz lépés program intenzív kommunikációjának köszönhetően a kormány megítélésében mutatkozó romlás megállt, míg a Gallup szerint a májusi fellendülés után a kormány az áprilisi mélypontra esett vissza. Abban viszont az adatok egyezni látszanak, hogy az ellenzék – elsősorban a Fidesz – tevékenységét nem érzékelik kedvezőbben a választók, mint egy hónappal ezelőtt.

Júniusban nem változott jelentősen a kormány megítélése a májusi adatokhoz képest, a kormányzati kommunikációban elsődleges szerepet játszó Száz lépés programot azonban nem egyértelműen kedvezően ítélik meg a választók. Annak ellenére, hogy javult a kormány tevékenységének értékelése a választópolgárok körében, előjele még mindig negatív (-17-ről -14-re változott a Tárki adatai szerint). Ennél is rosszabb az ellenzék megítélése, bár minimális javulást itt is tapasztalhatunk (-23-ról -21-re). A Tárki szerint az ellenzék munkáját az előző hónaphoz képest kedvezőtlenebbül ítélik meg a Fidesz és az MSZP-szavazói egyaránt, de valamivel kedvezőbb a bizonytalanok ítélete is.

A Gallup néhány nappal később készült felmérése azonban a kormány megítélésének romlását mutatja: az előző havi 36 százalékkal szemben ebben a hónapban csak a megkérdezettek 27 százaléka véli úgy, hogy a kormány mindent egybevetve inkább jól végzi a feladatát. Ez azonban csak az előző hónaphoz képest jelent visszaesést – áprilisban is csak 29 százalék volt elégedett a kormány munkájával. Itt is a pártpreferenciákban is mutatkozó trendeket láthatjuk visszatükröződni: a kormányoldal megítélése a hónap előrehaladtával lett egyre rosszabb.

A legnagyobb változást júniusban Gyurcsány Ferenc munkájának megítélése hozta. A miniszterelnök népszerűsége a Gallup adatai szerint a májusi növekedés után júniusban erőteljesen megcsappant: Gyurcsány Ferencről az összes megkérdezett körében az előző havi 37 százalékkal szemben 2005. júniusban mindössze 29 százalék gondolta, hogy jól látja el feladatát. Az emberek többsége (51 százalék) – a májusi javulás után visszatérve az áprilisi mélyponthoz – júniusban is elégedetlen volt a kormányfő munkájával.

 



Tovább csökkent a szavazási hajlandóság

Három intézet eredményei állítják egybehangzóan, hogy júniusban a közvélemény távolságtartóbbá vált a politikával és a pártokkal szemben.

Májusról júniusra a közvélemény-kutatók egybehangzó adatai alapján csökkent a szavazási hajlandóság, ami az elemzők szerint az elnökválasztás körüli taktikákkal magyarázható. Egyedül a Mediánnak az államfőválasztás előtt készült felmérése mutatott magasabb aktivitási hajlandóságot, más eredmények egyértelmű csökkenésről számoltak be – az államfőválasztás után. A Medián egy másik, későbbi felmérése kimutatta, hogy a választók igen lesújtóan vélekedtek a pártoknak az államfőválasztás idején tanúsított magatartásáról. A politika iránti elbizonytalanodás a Szonda Ipsos adatai szerint elsődlegesen az MSZP szavazótáborában jelentkezik – azon belül is a városi, iskolázott értelmiségi réteg az, amelynek szimpátiája megcsappant a szocialista párt iránt.

A Szonda Ipsos felmérése szerint a pártokkal szemben távolságtartó választók aránya 42 százalékról 45 százalékra nőtt az utóbbi hónapban – és hasonló eredményt hozott a Gallup felmérése is. A Tárki a választói apátia kisebb mértékű növekedését mérte. Eredményei szerint választók valamivel több, mint negyede bizonytalan a pártpreferenciáját illetően. A bizonytalanok 40 százaléka egyértelműen kijelenti, hogy nem kíván a választáson részt venni. 29 százalékuk azonban bizonyos abban, hogy résztvevője lesz a következő választásoknak – a választókorú lakosságnak ezt a durván hét százalékát kitevő csoportot minden bizonnyal kiemelt figyelem övezi majd a választási kampányban.

Politikusok népszerűsége - a győztes mindent visz

A júniusi adatok szerint jelentős változás mutatkozott az államfőválasztásban érintett politikusok megítélésében – Sólyom László növelte népszerűségét, Szili Katalintól viszont a választás után sokan elpártoltak.

A kormányfő népszerűségvesztésének az államfőválasztás kudarcával való összefüggését sejteti, hogy a Medián szavazás előtt rögzített adataiban egyáltalán nem mutatkozik különbség Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor májusi és júniusi népszerűsége között. Kettejük megítélése azonban továbbra is jelentős eltérést mutat: a népszerűségi listán a húsz legismertebb politikus közül Gyurcsány Ferenc a középmezőnybe tartozó tizedik, Orbán Viktor pedig továbbra is az ötödik helyet foglalja el.

Ezzel egybecsengő adat, hogy a megkérdezettek többsége továbbra is Orbán Viktort tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra: Az összes megkérdezett közül Orbánt 35, míg Gyurcsány Ferencet 28 százalék tartja alkalmasabbnak a kormányfői feladatok ellátására – legalábbis a Tárki adatai szerint. Fontos adat azonban, hogy nem mindenki elégszik meg a két politikusra szűkülő kínálattal: a megkérdezettek 17 százaléka azt gondolja, hogy egyikük sem alkalmas az ország vezetésére (10 százalék szerint pedig mindkettejük az). A két politikus közti értékelés különbségét a szavazótáborok méretének eltérése okozza: az MSZP-szavazók négyötöde ugyanis Gyurcsányt, a Fidesz szavazók négyötöde pedig Orbánt tartja jobb jelöltnek a miniszterelnöksége – táborukon belül tehát mindketten azonosan elismert személyiségek.

A vezető politikusok közül szintén a Medián adatai szerint elsősorban a köztársaságielnök-választásban érintettek népszerűsége változott – annak ellenére, hogy az adatokat még a választás előtt rögzítették. Bár az előző hónapban nőtt, júniusra 10 százalékkal csökkent a Szili Katalinnal szimpatizálók aránya – elsősorban a Fidesz-szavazók csökkenő rokonszenvének köszönhetően. (Ebben közrejátszhatott az is, hogy május végére lett az ellenzéknek is önálló államfőjelöltje). Szili a politikusok közül mindennek ellenére stabilan tartja magát a népszerűségi lista harmadik helyén. Sólyom László támogatottsága az államfőválasztást megelőzően gyakorlatilag megegyezett riválisáéval. Azt követően azonban – a Medián adatai szerint – a választók jelentős része a győztes mellé állt: Sólyom László támogatóinak aránya a választás után két nappal már a duplája volt Szili Katalinénak.

Kuncze Gábor és Pető Iván népszerűsége is esett az utóbbi hónapban – elképzelhető, hogy a két politikus az államfőválasztás kapcsán túl aktívan vett részt a nyilatkozatpárbajban. Az SZDSZ egy másik politikusa, Demszky Gábor viszont hosszú idő óta először ugrott előrébb a listán, amit többen a Budapesten nemrég elindított várofejlesztési programmal hoznak összefüggésbe.

Száz lépés – visszafogott lelkesedés

A Száz lépés programjának megítélése a választók pártállása szerint különbözik: a kormánypártiak bizakodóak, az ellenzék tábora szkeptikus. Pártállástól függetlenül tartják ugyanakkor igazságtalannak az adórendszert a választók.

A Száz lépés program ismertsége tekintetében a kormánynak nincs szégyenkeznivalója: a Marketing Centrum júniusi kutatása szerint a választók 85 százaléka tud arról, hogy elindult a program. Az ellenzéki és kormánypárti szavazók azonban eltérően vélekednek róla: az ellenzék szavazótáborában csak kevesen (12 százalék) gondolják, hogy a program nagy része megvalósulhat. A kormánypárti szavazók sokkal optimistábbak, 44 százalékuk bízik a tervek megvalósulásában. Most is érvényes egy korábban is tapasztalt összefüggés: minél többet tud a választó a programról, annál inkább támogatja azt. A kormánypárti szavazók 72, az ellenzékiek 26, a bizonytalanok 38 százalékban szimpatizálnak az elképzelésekkel. Az ellenzők aránya kormánypártiak közt 12, ellenzékiek közt 51, a bizonytalanok között pedig 28 százalékos. A bizonytalanok tehát visszafogott lelkesedéssel fogadják a kormány programját – ami összefügghet politikai kérdésekben mutatott általánosan alacsonyabb tájékozottsági szintjükkel is, ami ezzel a programmal kapcsolatban is megmutatkozik.

A kormány adóprogramjának kedvező fogadtatását valószínűsítette az a kutatás, amelyet a Medián végzett május végén a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából – tehát még jóval a módosítások bejelentését megelőzően. A kutatásból kiderült, hogy a közvélemény túlnyomó többsége igazságtalannak tartja a magyar adó-rendszert és leginkább az ÁFA-kulcsokat csökkentené. Az SZJA-t a válaszadók jóval kevesebben említették a leginkább mérséklendő adófajtaként. Az emberek 43 százaléka nagyobb részben, további 35 százaléka pedig teljes mértékben igazságtalannak látja a magyar adórendszert – elsősorban, mert az állam túl sok adót szed a nyújtott szolgáltatásokhoz képest, és mert sok kiskaput hagy az adóelkerülőknek.

Érdektelenség az Uniós alkotmány körül

A magyar lakosság nagyobb része nincsen tudatában annak, hogy az Országgyűlés már elfogadta az EU alkotmányának tervezetét. Ugyanakkor egy esetleges népszavazásra nálunk nem az elutasítás, hanem az érdektelenség és eredménytelenség jelentené a legnagyobb veszélyt.

Magyarországon (mint ahogy az Unió sok más országában is) az állampolgárok többnyire tájékozatlanok az unióval kapcsolatos kérdésekben. Ezt a tapasztalatot erősíti az unió alkotmányával kapcsolatos júniusi Marketing Centrum kutatás is: a magyarok 70 százaléka tud róla, hogy megszületett az európai alkotmány tervezete, de mindössze 38 százalékuk értesült arról, hogy ezt a magyar országgyűlés már el is fogadta. A francia és holland népszavazásról a megkérdezettek közel kétharmada hallott, és nagy részük helyesli is, hogy Magyarországon nem a nép, hanem az Országgyűlés döntött a kérdésben. Amennyiben mostanában népszavazást tartanának az uniós alkotmányról hazánkban, nálunk leginkább a népszavazás eredménytelenségétől kellene tartani, nem pedig a referendum elutasításától.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695